Budapesti Hírlap, 1935. március (55. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-06 / 54. szám
1935 MÁRCIUS 6. SZERDA vétlenségével, előzékenységével egyszerre meghódított mindenkit. A hangos beszélgetés és társalgás zaja betöltötte a termeket, ilyen nyüzsgést, sürgés-forgást, a legmozgalmasabb politikai napokon sem láthattunk. Amikor Gömbös Gyula ismét visszajött a képviselők közé, nagy tömeg verődött össze körülötte és a miniszterelnök hosszasan elbeszélgetett a képviselőkkel. Lassan kiürültek a termek, s a kora délutáni órákig tartott, amíg az igen lelkes hangulatban véget ért pártértekezlet utolsó résztvevője is eltávozott. A pártértekezlet után terjedt el a híre, hogy Payr Hugó levelet intézett Sztranyavszky Sándorhoz, a Nemzeti Egység Pártjának országos elnökéhez, amelyben bejelenti a pártból való kilépését. Bethlen István gróf a kormányzónál Bethlen István gróf a Nemzeti Egység Pártjából a Várba, a kormányzóságra hajtatott. Pestre érkezésekor ugyanis lakásán meghívó várta, amely déli fél egy órára kormányzói audienciára szólt. Bethlen István kihallgatása közel egy óra hosszat tartott. A kihallgatásról való távozásakor Bethlen nem nyilatkozott, egyenesen lakására ment. A pártértekezletről eltávozó miniszterek közül Kozma Miklós a belügyminisztériumba sietett, ahol átvette hivatalának vezetését. A minisztérium tisztviselőhara a holnapi napon üdvözli az új minisztert. Itt említjük meg, hogy Keresztes- Fischer Ferenc, a távozó belügyminiszter tegnap délután búcsúzott el a tisztviselői kartól, melynek nevében Blaha Sándor államtitkár mondott meghatott beszédet. A belügyminiszter elérzékenyedve köszönte meg a tisztviselői kar ragaszkodását és szeretetét, amellyel őt hivatalában körülvette. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter ma délután fél 2 órakor a kereskedelmi minisztérium nagy tanácstermében összegyűlt minisztériumi tisztviselők előtt búcsúzott minisztériumától. A zsúfolásig megtelt nagy tanácsteremben összegyűlt tisztviselői kar nevében Tormay Géza államtitkár meleg hangon búcsúztatta a távozó minisztert. Fabinyi Tihamér miniszter meghatottan mondott köszönetet a tisztviselői karnak odaadó támogatásáért. A miniszter egyenként meleg kézfogással búcsúzott el a tisztviselői kartól. Bornemissza Géza, az új kereskedelmi miniszter holnap reggel veszi át hivatalát. A kereszténypárt értekezlete A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt kedden délelőtt értekezletet tartott Zichy János gróf elnökletével, aki megnyitójában hangsúlyozta, hogy a párt semmiféle reformtól nem idegenkedik, amely a nemzet tradíciójában gyökerezik és amely megfelel a nemzet érdekeinek és érzéseinek. A jelen pillanatban nem tehet mást a párt, mint hogy a várakozás álláspontjára helyezkedik. Ernszt Sándor a választójog kérdéséről tájékoztatta a pártot. Túri Béla rámutatott arra, hogy a párt eddig sem vett részt a felmerült személyi vitákban, ezért kéri, hogy maradjon meg a jövőben is ebben az irányban elvi magaslatokon. Rámutatott a családvédelem kérdésének fontosságára, amellyel a pártnak messzemenően foglalkoznia kell. — Csekonics Iván gróf szintén a választójog kérdéséről beszélt. Wolff Károly többek között kijelentette, hogy a maga részéről a legfontosabb célnak tekinti a keresztény Budapest biztosítását. Ennek érdekében mindent el fog követni. A maga részéről a gazdasági reformpolitika álláspontján áll. Ha a kormány ennek a reformpolitikának hajlandó eleget tenni, akkor azt szimpátiával üdvözli; ha nem, akkor ellene lesz. Nem helyesli az internacionális kapitalista rendszer változatlan fenntartását. A magántulajdon rendíthetetlen alapján áll. A birtokpolitikában a legkonzervatívabb álláspontot foglalja el. Nagy figyelmet keltett Esterházy Móric gróf felszólalása, aki a választójog kérdését fejtegette. Kött lévő padbasi Sztranyavszky Sándor, Pesthy Pál, Ráday Gedeon és Bethlen István ül. Az emelkedő padsorok mögött az újságírói és tisztviselői karzatokon hering módjára szoronganak. Almássy László házelnök lép most a terembe, szalonkabátban és felsiet az emelvényre. Ebben a pillanatban kigyulnak a csillárok. Az egész terem ragyogó fényárban úszik s a hideg márványfalak csillogva verik vissza ezt a fényözönt. Almásy helyet foglal az emelvényen és várakozóan néz körül. Az újságírók találgatják: melyik bejáraton vonul be a kormány? Felmorajlik a terem: Putnoky Móric háznagy vezetésével az elnöki emelvénytől jobbra lévő kis bejáraton lassan bevonulnak a kormány tagjai. Elől Gömbös Gyula, kezében aktatáska. Utána Kánya Kálmán külügyminiszter, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Lázár Andor igazságügyminiszter, Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter, majd Kozma Miklós belügyminiszter, mögötte Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter. Pillanatnyi csend, aztán felcsattan a jobboldalon a taps. A miniszterek helyet foglalnak. Kozma Miklós a miniszterelnök mellett, Bornemissza Géza kezét karba teszi, s úgy figyel, Almásy László az elnöki csengőhöz nyúl és megnyitja az ülést: Tisztelt Ház... II. Rákóczi Ferencre kegyeletes emlékezésül ... márvány tábla a kupolacsarnokban ... Az elnöki előterjesztéseket csendben hallgatják, csak Friedrich István nem birja. Átmutat a tisztviselői karzatra: — Mennyi jelölt van ott! Nagy derültség. A hangulat felenged. Az elnökre senki sem figyel. Csak akkor kapják fel fejüket, amikor az elnök jelenti, hogy a miniszterelnöktől átirat érkezett a kormány lemondásáról és átszervezéséről. A jegyző felolvassa az átiratot, majd az elnök jelenti, hogy a miniszterelnök kíván szólni. Gömbös Gyula: Legfelsőbb kormányzói kézirat érkezett. A miniszterelnök leül, felharsan az éljenzés és a taps. A Ház tagjai a kormányzó nevének kiejtésekor mindnyájan felállnak és percekig éljenzik az államfőt. A jegyző felolvassa a kormányzói kéziratot, amely arról szól, hogy Gömbös Gyulát nevezi ki a kormányzó Magyarország miniszterelnökévé. A baloldalon megjegyzi valaki: — Ez még nem az igazi. Amint befejezi a jegyző a felolvasást, Gömbös Gyula miniszterelnök feláll és bejelenti, hogy másik kormányzói kézirat is érkezett. . — Ez az igazi! — vágja rá a baloldal. Mély csend, a teremben feszült hangulat, a házelnök átveszi a levelet, a pecséteket feltöri és átadja felolvasásra a kormányzó kéziratát a Ház jegyzőjének. Ismét lelkes tüntetés a kormányzó mellett. Aztán leülnek a képviselők és a jegyző — minden szót erősen tagolva — harsány hangon olvassa a Ház feloszlatásáról szóló kéziratot. A befejező sorokban április 27-re hívja össze a kormányzó az új országgyűlést. Még néhány pillanat, az elnök megköszöni a képviselőház munkáját, felolvastatja a jegyzőkönyvet, s jelenti, hogy az ülés véget ért. Tizennégy percig tartott. Az ülés lefolyásáról egyébként a képviselőházi napló alapján alább számolunk be. B. H. A képviselőház tizennégy perces ülése, amelyen kormányzói kézirattal feloszlatták az országgyűlést Horthy Miklós kormányzó lelkes ünneplése A politikai életben a délelőtti események után mindenki lázas izgalommal fordult a képviselőház ülése felé. Ez a szinte páratlanul nagy érdeklődés átcsapott a nagyközönségre is. Aki csak tehette, ismerősei és barátai útján igyekezett karzati jegyhez jutni, hogy szemtanúja lehessen annak az ülésnek, amelyen különböző hírek szerint az utolsó pillanatban fog eldőlni, hogy mint alakul a jövő.. A beavatottak már a kora délutáni órákban biztosra vették, hogy a kormányzó kézirata a miniszterelnök birtokában van, s élni is fog a házfeloszlatás jogával. Mások szerint ez nem most, hanem később fog bekövetkezni, de voltak olyanok is, akik a kormány bemutatkozása kapcsán kormányprogramot és az ahhoz fűződő vitát várták. Senki sem tudott végleges dolgot. Egy azonban bizonyos volt: délután négy órától kezdve olyan ostromnak volt kitéve a képviselőház főbejárata, hogy a főportás csak nagyszámú segédlettel tudta ellátni körültekintő és nehéz feladatát. Nagy tömeg sorakozott fel a kapu előtt, s különböző jogcímekre való hivatkozással bebocsátást kért. Rokonokra, képviselőkre hivatkoztak, akik fent várják és pedig sürgősen, hogy a jelentkező már felmehessen, a másik jelentkező pedig „újságíró”, csak éppen a belépőjegyét felejtette otthon. Természetesen e kísérletek sorra meghiúsultak, s jegy nélkül senki sem léphette át a képviselőház kapuját. A háznagyi hivatal jelenti, hogy már tegnap délután minden jegy elfogyott, pedig a második emeleti karzatot is megnyitották és eddig ezerötszáz darab jegyet bocsátottak ki. Legalább ugyanennyi kérést nem tudtak teljesíteni. Képviselők érkeznek sietve, hogy legközelebbi hozzátartozóiknak jegyet szerezzenek, azonban hiába minden, jegy nincs. Fél öt óra előtt Gömbös Gyula miniszterelnök megjelent a Házban s egyenesen Almásy László házelnök dolgozószobájába sietett, majd csatlakozott hozzájuk Sztranyavszky Sándor országos pártelnök is. Néhány perc múlva sűrű csoportokban érkeztek meg a képviselők. A jobb- és baloldali folyosók, a keresztfolyosók rövidesen megteltek és öt óra előtt néhány perccel már alig lehetett mozogni. Feltűnt Andrássy Géza gróf alakja a képviselők között, majd megjelent Bethlen István gróf, akit többen vettek körül. Megjött Pesthy Pál, Kánya Kálmán, körülöttük a képviselők csoportja. Általában a levegő mintha villamossággal volna telített, az idegesség, a várakozás izgalma vibrál benne. A baloldali folyosón a szocialisták a megszokott helyükön tanácskoznak, majd a legitimisták csoportjában tűnik fel Pallavicini György őrgróf szikár alakja, amott Ulain Ferenc magyaráz valamit, az egyik mélyedésben pedig Friedrich István karjait széttárva fejezi be éppen beszélgetését Farkas Tiborral. Rengeteg az újságíró. Benézünk az ülésterembe. Tíz perc múlva öt óra és a közönség még alig lézeng a karzatokon. Néma csend a teremben, kívülről beszűrődik a folyosói zsibongás hangja. Az óramutató megrezzen, egy perccel odábbugrik, a szőnyeggel borított lépcsőn nesztelenül halad fel egy-egy tisztviselő s szinte szertartásosan tesz le valamit az elnöki emelvényre. Odábbmozdítja az elnöki csengőt, majd az emelvényről körülnéz. Úgy látszik, minden rendben van, mert ugyanolyan nesztelen léptekkel távozik helyéről, mint ahogy jött, öt perc múlva öt óra. A feszültség szinte tetőfokra hág. A terembe vezető ajtók pirosbordó bársonya meglendül, egyik-másik képviselő indul befelé, de aztán meggondolja, ismét visszamegy. Hideg, hűvös a terem. A folyosón pezseg az élet, az izgalom, a várakozás; a képviselők igyekeznek egymást túlkiabálni, mert ez szinte megnyugtató. Pontban öt órakor a villamos csengők éles hangja sivít fel. Egy pillanatra megtorpan a folyosói élet, s mintha lekésnének valahonnan, úgy sietnek be a képviselők az ülésterembe. A csengő szól hoszszan. Idegesen kapkodják a fejüket az emberek, miért nem hallgat már el. Pillanatok alatt kiürülnek a folyosók, lelket sem látni, csak a teremszolgák állnak nemzeti színű karszalaggal az ajtók mellett. Ahogy a terembe lépünk, szinte visszatorpan az ember. A karzatok roskadásig megteltek. Sötét embergyűrű egymás felett a két karzaton. Lent a teremben tenyérnyi helyet sem látunk üresen. Mindenki itt van, aki idetartozik. Az úgynevezett képviselői karzaton igen sok a hölgy, a felsőházi karzat teljesen megtelt. A képviselők csendben ülnek helyükön, csak egyik-másik beszélget szomszédjával. A miniszterelnök bársonyszéke mé 3 Legfelsőbb kéziratok a Házban Az ülést öt órakor nyitotta meg Almásy László elnök. A megnyitás után a kormány tagjai a háznagy vezetésével bevonultak a terembe és elfoglalták helyüket. (Élénk éljenzés a jobboldalon és középen.) Az elnöki bejelentések során Almásy László elnök a következőket mondotta: — II. Rákóczi Ferenc halálának kétszázadik évfordulóját az egész magyar nemzet kegyeletes megemlékezéssel ünnepli meg. (A Ház tagjai felállnak.) Javaslom, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem kegyeletes emlékezetére a kupolaterem falán márványtáblában örökíttessék meg. Kérem a Házat, hogy az ünnepségekre vonatkozó bejelentésemet tudomásul vegyék és az emléktábla létesítése iránt tett indítványomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés, az elnök javaslatát a Ház elfogadja.) Ezután az elnök bemutatta a Háznak a felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a felsőház az erdőkről és a természet védelméről szóló törvényjavaslatot a képviselőház szövegezésében változtatás nélkül elfogadta. Az elnök a Ház zaja közepette bejelenti, hogy a miniszterelnök átiratot intézett hozzá. Kéri a jegyzőt, hogy az átiratot olvassa fel. (Zaj.) Dénesfai Dinich Ödön jegyző (olvas): Nagyméltóságú elnök úr! Magyarország főméltóságú kormányzója, az öt minisztérium lemondását elfogadván, 1935. évi március hó 4. napján kelt legfelsőbb elhatározásával, engem és minisztériumom tagjait állásuktól saját kérelmükre felmenteni, egyben pedig engem az ide mellékelt hiteles másolatban legfelsőbb kéziratával magyar királyi miniszterelnökké újból kinevezni és az egyes miniszteri állások betöltése iránt javaslattételre felhívni méltóztatott. — E legfőbb megbízatás következtében előterjesztvén az egyes miniszteri tárcák betöltésére vonatkozó javaslatomat, a kormányzó úr őfőméltósága azt 1935. évi márcis hó 4. napján kelt és hiteles másolatban szintén idezárt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyni méltóztatott. — Amidőn ezeket Nagyraltóságod nagybecsű tudomására hozom, van szerencsém megjegyezni, hogy a tárgyban az országgyűléshez intézett kormányzói legfelsőbb üzenetnek a képviselőházban leendő kihirdetése végett külön szándékozom intézkedni. Budapest, 1935. évi március hó 4. Gömbös Gyula s. k. A jegyző ezután felolvassa a legfelsőbb kéziratokat: — Kedves vitéz Gömbös! Önt magyar királyi miniszterelnökké kinevezem és a minisztérium megalakítása iránti javaslatait elvárom. Kelt Budapesten, 1935. évi március hó 4-ik napján, Horthy s. k., vitéz Gömbös Gyula s. k. Majd a jegyző felolvassa a második legfelsőbb kéziratot: — A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére magyar királyi külügyminiszterré Kányai Kánya Kálmánt, (éljenzés), magyar királyi belügyminiszterré vitéz leveldi Kozma Miklóst, miniszteri tanácsos, szolgálaton kívüli viszonyban alezredest, felsőházi tagot, a Magyar Távirati Iroda elnökigazgatóját (éljenzés), magyar királyi pénzügyminiszterré Fabinyi Tihamér dr. országgyűlési képviselőt (éljenzés), magyar kereskedelemügyi miniszterré Bornemisza Géza okleveles gépészmérnököt, a Hungária Villamossági Rt. ügyvezetőigazgatóját (éljenzés a Ház minden oldalán.) magyar kir. földmívelésügyi miniszterré pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Kálmán, országgyűlési képviselőt (éljenzés), magyar királyi közoktatásügyi miniszterré Hóman Bálint dr. országgyűlési képviselőt (éljenzés)„ magyar királyi igazságügyminiszterré Lázár Andor dr. országgyűlési képviselőt (éljenzés) kinevezem és a honvédelmi minisztérium vezetésével a magyar királyi miniszterelnököt megbízom. Kelt Budapesten, 1935. március hó