Budapesti Hírlap, 1935. június(55. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-01 / 124. szám

2 A kamara kormánybuktató éjszakai ülése PÁRIZS, máj. 31. A képviselőház ülése, amely a Flandia­­kormány sorsára döntő hatású volt, csü­törtökön délután feszült légkörben kezdő­dött. Az ülés elején az elnök bejelentette, hogy a pénzügyi bizottság nem hajlandó a kormány javaslatának tárgyalásába bo­csátkozni. Ezután Aubert baloldali radiká­lis képviselő szólalt fel és a fasiszta szerve­zetek feloszlatását, a felvonulások betiltá­sát és a tőzsde bezárását indítványozta. Tekier baloldali köztársasági képviselő elle­nezte Aubert indítványát, sajnálkozását fe­jezte ki azonban amiatt, hogy a kormány nem tett idejében rendszabályokat a speku­láció megfékezésére. A pénzügyminiszter erre közbeszólás alakjában megjegyezte, hogy már megtörténtek az intézkedések a spekulánsok elleni bűnvádi eljárás megindí­tására. Végül is Aubert képviselő vissza­vonta indítványát. Ezután Barcty képviselő, a pénzügyi bi­zottság főelőadója megokolta a pénzügyi bizottság legutóbbi állásfoglalását. Kijelen­tette, hogy az arany kiáramlása magában­­véve még nem nyugtalanító tünet, de ve­szedelmes abból a szempontból, hogy visz­­szahatást gyakorol az államkincstárra. A válság, amelyről beszélni lehet, a bizalom válsága. Ez pedig elsősorban az államház­tartásban mutatkozó hiányoknak tulajdo­nítható. Ezekből az okokból kifolyólag sza­vazott a pénzügyi bizottság a kormány ja­vaslata ellen, de ugyanakkor olyan megnyi­latkozások történtek, amelyek alkalmasak a frank megvédésére. A továbbiakban Reynaud volt pénzügyminiszter mondott feltűnést keltő beszédet. Szerinte az egye­düli megoldás az, hogy koalíciós kormányt alakítsanak valamennyi párt részvételével és ettől az új kormánytól nem fogják meg­tagadni a rendkívüli felhatalmazást. Ezzel lélektani hatást lehetne elérni, amelynek segélyével a spekuláció erejét megtörnék és időt nyernének. Reynaud beszédét szünet követte, amely után Flandin miniszterelnök felkö­tött karral, orvosa által kísérten bejött az ülésterembe. Amint az elnök az ülést újból megnyitotta, Flandin mindjárt a szónoki emelvényre lépett, hogy védel­mezze a kormány javaslatát. Emlékezte­tett a felhatalmazási javaslat megokolá­­sára és a pénzügyminiszter technikai megjegyzéseire, majd erősen szembefor­­du­t a spekulációval. Beszélt azokról az okokról, amelyek a bel- és külföldön elő­idézték a frank elleni támadást és hang­súlyozta, hogy a kamarának ma vagy a leértékelés mellett, vagy ellene kell dön­tenie. Ezután azt fejtegette, hogy a kor­mány által kívánt felhatalmazások nem állanak ellentétben a köztársasági alkot­mánnyal. Bejelentette a miniszterelnök, hogy­­ Germain-Martin pénzügyminiszter éppen most ajánlotta fel lemondását és ő a lemondást elfogadta. A pénzügyi tár­cát ő maga veszi át. Felszólította a kép­viselőket, hogy kövessék őt. Az egysze­rű emberek nem nyugodnának bele, hogy — miután a háború következtében már egyszer bekövetkezett a valuta összeom­lása — keservesen megtakarított pénzük az országgyűlési képviselők gyávasága miatt újból értékcsökkenést szenvedjen. Flandin beszédét újabb szünet követte. A folyosókon nagy izgalom uralkodott. A szünet alatt a radikális párt baloldali frakciója, amelynek Daladier volt mi­niszterelnök a vezére, elhatározta, hogy nem adja meg a Flandin-kormánynak a kért felhatalmazásokat. Az értekezletről szóló hír a képviselők között fokozta az izgalmat és tetőfokára hágott az izgalom, amikor elterjedt a hír Flandin miniszter­­elnök elájulásáról. Közben a kamara épü­lete körül egyre nagyobb tömegek verőd­tek össze. A rendőrségnek újabb megerő­sítéseket kellett kérnie a rend fenntartá­sának biztosítása érdekében. A döntő szavazás Az éjszakai ülést, amely féltízkor kez­dődött, Herriot államminiszter beszéde vezette be, akit a miniszterelnök helyet­tesítésével megbízott. Herriot igyekezett megnyugtatni a kamarát, hogy a kor­mány által kért felhatalmazások nem irányulnak­ az alkotmány ellen. Bejelen­tette, hogy Flandin miniszterelnök meg­elégszik már azzal is, ha a felhatalma­zásokat csak október elsejéig kapja meg és nem mint eredetileg kérte, december 31-ig. Újból rámutatott a frank ellen a spekuláció részéről intézett súlyos táma­dásokra és közölte, hogy a kormány uta­sítására csütörtökön délután egy párizsi bank irodahelyiségeiben házkutatást tar­tottak és a lefoglalt iratokból kiderült, hogy a bank óriási összegekben kontre­­minálta a francia frankot. A beszédét azzal a kijelentéssel fejezte be, hogy ab­ban az esetben, ha a kormányt a kamara megbuktatja, beláthatatlanul súlyos kö­vetkezmények fenyegetnek. A kamara ezután rátért a szavazásra és 353 szavazattal 202 ellenében a több­ség elvetette a kormányjavaslatot, amellyel kapcsolatban a kormány felve­tette a bizalmi kérdést. A szavazás eredményének kihirdetése után valamennyi miniszter, a betegen fekvő Flandin miniszterelnök kivételével az Elysée-palotába ment, ahol Lebrun elnöknek benyújtották az összkormány lemondását. A frank védelmi harca A francia közvélemény túlnyomó része a frank leértékelése ellen foglal állást és min­den oldalról a legerélyesebb eljárást sürgeti a frank értékének megóvására. Ma már bi­zonyos, hogy a kormány bukása a frank le­értékelésének esélyeit nem növelte. Párizsi jelentés szerint a pénzügyi sajtó nagy része arra számít, hogy a kormány­bukás nem fogja maga után vonni a frank aláért­éltetését. Valószínűnek tartják, hogy a Francia Bank védelmi intézkedései végül is annyira megnehezítik a frank elleni mű­veletek folytatását, hogy a nemzetközi üzérkedés ennek következtében összerop­pan majd. A pénzügyi hírszolgálati irodák nézete szerint a frank elleni nemzetközi üzérkedés, amely összes erőit latba vetette, zsákutcába jutott, mivel az aranyvásárlá­sok igen nagy mennyiségű frankot emész­tettek fel és a nemzetközi piacon már szű­kében van a frank. Arra számítanak, hogy ha Franciaország megőrzi hidegvérét, ak­kor a frank elleni mozgalom tíz napon be­lül kétségkívül összeomlik és a frankvisz­­szavásárlások következtében a Francia Bankba többmilliárd értékű arany fog visszajönni. A Paris Midi is bizakodva ítéli meg a helyzetet és arra számít, hogy az új kor­mány a frank értékét még eltökéltebben védelmezi majd, mint a Flandin-kormány tette. Az ügyészség erélyesen lépett fel a frank elleni üzérkedés ellen és több pénzintézet­ben házkutatást rendelt el. A folyamatban levő eljárásokat titokban tartják. Eddig nem kevesebb, mint kilenc vizsgálóbírót. Számos rendőrbiztost és nyolc könyvszak­értőt bíztak meg azzal, hogy folytassák le a vizsgálatot az üzérkedők ellen. A külön­böző pénzintézetekben igen sok iratot fog­laltak le Egyelőre azt a kérdést akarják tisztázni, vájjon bizonyos pénzügyi körök és üzérek a velük üzleti összeköttetésben álló személyeknek tanácsolták-e azt, hogy francia értékpapírjaikat dobják a piacra és helyettük aranybányarészvényeket vásá­roljanak. A jobboldali frontharcos szövetség kö­nyörtelen eljárást követel a köztársaság el­nökétől és a kormánytól azok ellen, akik a francia nép nyomorúságára spekuláltak. Ellenkező esetben — hangoztatja a front­harcosok felirata — a frontharcosok ma­guk lesznek kénytelenek ellenrendszabá­lyokhoz nyúlni. A frank aranyfedezete még mindig 78 százalék PÁRIZS, máj. 31. A Francia Bank május 24-én lezárt és pénteken közzétett mérlege szerint az aranykészlet 3166 millió frankkal csökkent és 76.599,5 milliót tesz ki. A Temps értesü­lése szerint május 24-e óta az arany folyto­nosan gyors ütemben távozott az országból. Az ércfedezet százalékszáma 80.02-ről 78.032-re süllyedt. B. H. 1935 JI3KI 108 «, SZOMBAT Javulnak a francia állam­papírok PÁRIZS, máj. 31. A tőzsde pénteken délelőtt nyugodtan viselkedett. A valuták jelentékenyen fel­emelkedtek. A fontsterling a csütörtöki 75.16 helyett 75.29-cel zárult. A dollár meg­tartotta csütörtöki 15.19-es árfolyamát. A belga frank némileg emelkedett. Ezzel szemben a francia járadékkötvé­nyek megerősödtek. — A tőzsde — írja a Temps pénzügyi szerkesztője — teljes bizalomról tanúsko­dott és magatartása példát szolgáltatott a közvéleménynek a hidegvér megőrzésére. Az üzérkedést jelentékenyen fékezte az ügyészségnek a törvénybe ütköző üzérkedés­sel szemben tanúsított erélyes magatartása. A Paris Soir értesülése szerint ma délelőtt különböző párizsi bankokban tizenhét ház­kutatást rendeltek el. Az ügyészség fő­képpen néhány külfölddel kapcsolatban álló bank ellen lépett fel. Magyarországnak haladéktalanul meg kell adni a fegyverkezés jogát Gömbös Gyula miniszterelnök beszédének visszhangja az angol sajtóban LONDON, máj. 31. A Daily Mail második vezércikke szerint Magyarország fegyverkezési jogot követel magának. Gömbös miniszterelnök e kijelen­tését örömmel fogják üdvözölni Magyar­­országnak mindazok a barátai, akik azt kí­vánják, hogy igazságot szolgáltassanak egy nagy népnek, amelyet a háború bűnbakja­ként áldoztak fel. A magyarok tizenöt éven át példás türelemmel szenvedték el a tria­noni területcsonkításokat. Trianon meg­fosztotta Magyarországot területének két­harmadától, lakosságának háromötödétől, haderejét 35.000 főre szállította le és fegy­verkezését csontig lefaragta s egyáltalában nem engedi meg, hogy légihaderőt tartson. Gömbös miniszterelnök kimutatta, hogy a Magyarországot körülfogó kisantantálla­­mok állandóan 500.000 embert tartanak fegyverben. Világos, hogy az ilyen egyen­lőtlenség súlyosan fenyegeti az európai bé­két. Magyarország csak önvédelmi jogot kér. Még ha összes követeléseit teljesítik is, hadereje még mindig gyengébb lenne, mint a leggyengébb kisantantállamé. A mi­niszterelnök erkölcsi elégtételt kíván Ma­gyarország számára, amit a legteljesebb mértékben meg is érdemel és haladéktalanul meg kell neki adni a felfegyverkezés jogát. A. C. Myers ezredes a Timesben közölt nyílt levelében a békeszerződések m­ódosítá­­sát sürgeti. Nem vitás, — írja nyilt levelé­ben, — hogy a versaillesi szerződés bizo­nyos területi határozmányai igazságtala­nok vagy ostobák és ezek az európai nyug­talanság és aggodalom főforrásai. Jelentse ki Anglia, hogy kész a Népszövetségtől ka­pott gyarmati megbízatás kérdését ismét a Népszövetség megítélésére bízni, de csak azzal a feltétellel, ha 1. az összes többi te­rületi vitákat is döntőbíráskodás alá bo­csátják, 2. a döntéseket mindenki elfogadja, 3. nemzetközi légi haderőt alapítanak a Népszövetség tekintélyének megvédésére, amit óriási méretű leszerelésnek kell kö­vetni. A Daily Herald második vezércikke írja a következőket: — Ausztria és Magyarország a békeszerző­dések katonai szakaszaitól való felszabadí­tásukat követelik. Ez az ügy felveti a szer­ződések módosításának kényes kérdését. Alig lehetséges, hogy a népszövetségi Ta­nács az ünnepélyes kijelentések után Ausztriának és Magyarországnak egysze­rűen azt mondja, hogy nyugodtan megszeg­heti a törvényt. Viszont a való tényállás az, hogy aligha lehet fenntartani azt az ün­nepélyes fikciót, hogy a szerződések meg­­változhatatlanok. Valahogyan törvényesí­teni kell a helyzetet, de hogyan? Szó van arról, hogy a hatalmak vagy a szomszéd ál­lamok felmentsék Ausztriát és Magyar­­országot kötelezettségei alól, azonban ezek­nek épp oly kevés joga van ehhez, mint volt Németországnak ahhoz, hogy önmagát fel­mentse békeszerződéses kötelezettségei alól. Jogilag a békeszerződések csak az összes eláíró hatalmak által elfogadott és szentesí­tett módosító szerződéssel változtathatók meg. Ez pedig csak egyike azoknak a szá­mos kényes kérdéseknek, amelyeket meg kell oldani, és tapasztalatának. Még ha nem is válás mennyi mgyar követelés érvényesül is, végeredményben mégis az igazság fog dia­dalmaskodni. Az amerikai sajtó Gömbös miniszterelnök beszédéről NEWYORK, máj. 3. A newyorki sajtó bő kivonatban ismer­teti Gömbös Gyula magyar miniszterelnök­nek a költségvetési vita alkalmával tett külpolitikai vonatkozású nyilatkozatait. A tudósításhoz fűzött címekben és bevezető rövid összefoglalásban a lapok kiemelik, hogy a miniszterelnök katonai egyenjogúsí­tást kíván Magyarország számára. Megemlí­tik, hogy a miniszterelnök külön kidomborí­totta Németország érdemeit a bolsevizmus megállítása körül. Rámutatnak továbbá a miniszterelnök nyilatkozata nyomán, hogy Magyarország hajlandó vámszövetségre lépni Ausztriával. Foglalkoznak a miniszter­­elnök beszédének ama részével is, amelyben Franciaország hatalmi törekvéseiről történt említés. Valamennyi lap aláhúzza, hogy Magyarország nem gondol a békeszerződések katonai rendelkezéseinek egyoldalú megvál­toztatására és kész bevárni a katonai egyen­jogúság tárgyában a nagyhatalmak döntését. Az igazság diadalmaskodni fog — írja a bolgár sajtó SZÓFIA, máj. 31. A Mir című lap kommentárja Gömbös miniszterelnöknek a honvédelmi költség­­vetés vitájában mondott beszédét és a kö­vetkezőket írja: Ez a beszéd világosan szemlélteti azt a politikát, amelyet Ma­gyarország a győztes országokkal szemben szívós kitartással követ. Büszke népének szenvedései ellenére Magyarország tudja, hogy megpróbáltatása nem lesz örök és hogy végül az igazság fog győzni, mint ahogy az elnyomás győzelme sohasem volt tartós. Magyarország csodálatraméltó szí­vóssággal küzd a Trianonban ellene elköve­tett igazságtalanságok kiküszöböléséért. A lap dicséri a magyar politikát, amely meg­tartja nemzetközi kötelezettségeit, de meg­marad az igazság alapján. Magyarország a békés revízió politikáját követi, erőt me­rít népszövetségi tagságából és logikus ér­vekkel hadakozik. — Ez a politika sikert fog aratni, — írja a lap, — majd dicséri a magyar politika lojalitását kötelezettségeinek betartásában. Kitűnő politika ez, mert a győztes államo­kat is kötelezi, hogy betartsák kötelezettsé­geiket, különösen a szerződések revíziója te­kintetében. Az az erkölcsi elégtétel, ame­lyet Magyarország a jövőben a revízió te­rületein kapni fog, a legnagyobb jutalma lesz a magyar politikusok előrelátásának A revízió kérdésében nincs különbség magyar és magyar között — írja az Economist LONDON, máj. 31. Az Economist Magyarországról szóló hosszú cikkében a választások eredményét elemezve kiemeli, hogy Gömbös miniszter­­elnök pártja megsemmisítő győzelmet ara­­tott mind a nyílt, mind a titkos kerületek­­ben és az ellenzék jelentősége nem any­­nyira számbeli erejében, mint vezérei sze­­mélyes súlyában rejlik. Ami Gömbös mi­niszterelnöknek a katonai egyenjogúságot követelő beszédét illeti, a magyar közvéle­­mény egyhangúlag támogatja a kormányt, miután a trianoni szerződés keserű igaz­­ságtalanságai tekintetében nincs különb­ség magyar és magyar között. Kánya külü­gyminiszter hazaérkezett Kánya Kálmán külügyminiszter ma este külföldi tárgyalásairól visszaérkezett Bu­dapestre. Kíséretében jöttek Bakach-Bes­­senyey György báró, a külügyminiszté­rium politikai osztályának vezetője, Csáky István gróf és Mengele Ferenc követségi tanácsosok és Szent-Istvány Béla minisz­teri tanácsos. Hazatérő útjában a külügy­miniszter ma reggel érkezett Bécsbe, ahol felkereste Berger-Waldenegg osztrák kül­ügyminisztert s vele hosszabb megbeszé­lést folytatott. Rátz Kálmán előadása a világpolitikai helyzetről A Külügyi Szemle évzáró vacsoráján nagy­számú előkelő közönség előtt Rátz Kálmán országgyűlési képviselő tartott igen érdekes előadást a világpolitikai helyzetről, össze­foglalta a mai nemzetközi súrlódási felüle­tek és politikai törekvések főbb vonásait. Az egyik hatalmi csoport a francia liga — mondotta, — amely a satusquo fenntartá­sáért küzd. A vele szövetséges Szovjetorosz­­ország expanzióra törekszik. Japán expan­ziója ennél sokkal erősebb és a Csendes­óceánt környező világrészeken egészen nyílt formában jelentkezik. Nagybritannia a jelek szerint új prosperitást élvez, azonban ezen az oldalon is lehetnek nagy átalakulások. Lehetséges, hogy Németország és Lengyelor­szág bevonásával angol liga is keletkezik. Az Egyesült Államok az előadó meggyőző­dése szerint vissza fognak vonulni konti­nensükre. Németország egyre szélesebb körű­ külpolitikát követ, amely a Balkán felé gra­­vitál. Olaszország európai és afrikai érde­keltsége között válaszúton áll. A kisebb or­szágok az elmondott ellentétes erők forga­tagában sodródnak, szerepük azonban — kü­lönösen Magyarország szerepe — világvi­szonylatban is igen jelentős. A kormány óva­tos és körültekintő politikája megakadályozza azt, hogy idegen érdekekért hozzunk áldoza­­­tot és remélhetően eléri, hogy hazánk újból elfoglalhatja az őt megillető helyet a nem­­zetek sorában.

Next