Budapesti Hírlap, 1935. június(55. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-05 / 127. szám
8 FOLYTATÁS A 4. OLDALRÓL Két készülő törvényjavaslat Ezután az állattenyésztés kérdésére tért át a miniszter. Az állatexporttal kapcsolatban megemlítette, hogy 55 ezer darab marhát szállítunk Olaszországba. Rámutatott a baromfitenyésztés egyre fokozódó jelentőségére, s megemlítette, hogy tojáskivitel tekintetében nagy nehézségekkel küzdünk. A tejkérdéssel kapcsolatban elmondotta, hogy a tejértékesítés jelenlegi helyzete nem egy vonatkozásban bizonyos elhajlást mutat azoktól az intencióktól, amelyek elődeit vezették és így ez alig tartható fenn. Bejelentette a miniszter, hogy a fejkérdésben a tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak, a rendelet kiadása előtt az érdekképviseletekkel is letárgyalja ezt a kérdést. A részletekkel most nem kíván foglalkozni. Az állatoltóanyagok átalakulásánál ismertette a miniszter az árleszállítás eredményeit. A sertéspestis-szérumot a napokban csökkentette 60 pengőre s azt hiszi, hogy ezen a téren még további lépéseket is lehet tenni. A sertésorbánc elleni oltóanyag árát 13 százalékkal, a lószérum árát 6,4 százalékkal, a veszettség elleni oltóanyag árát 10,7 százalékkal szállították le. Ezek az árak az 1931. évhez viszonyítva 55,7 százalékkal, az 1933-as árakhoz viszonyítva 22,5 százalékkal csökkentek. Belátja a miniszter, hogy ezzel még nem lehet befejezettnek tekinteni az állatoltóanyagok árának mérséklését. (Helyeslés.) Általános helyeslés és éljenzés közben jelentette ki a miniszter, a szőlészet és borászat kérdése igen a szívéhez nőtt és fontosnak tartja a szőlőkultúra fejlesztését. Egy hang a baloldalon: A védett birtokosok nem kapnak rézgálicot. Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Kapnak ők is. Bejelentette ezután, hogy a közeljövőben két törvényjavaslatot fog benyújtani, egyiket a bor előállításánál, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás eltiltásáról. (Élénk helyeslés.) A másik törvényjavaslat a hegyközségekről és szőlőgazdálkodásról fog szólni. Ez a két javaslat megakadályozza a szőlőművelés terén a túltermelést, megkönynyíti az értékesítést a termelés irányítása és a minőségi termelés fokozása által. A csemegeszőlőfajtákat a szőlőtelepeken szaporítani kívánja és el fogja rendelni a csemegeszőlők kötelező márkázását. Bejelentette a miniszter, hogy a jövő költségvetési év kezdetétől, vagyis július 1-től kezdve az élőállatok értékesítésének megkönnyítése érdekében a vonaton, hajón, vagy gépkocsin szállított állatok állatorvosi vizsgálata alkalmával az államkincstár részére fizetendő vizsgálati díjakat 27 százalékkal mérsékelte (Általános helyeslés), ami a szóbanforgó díjaknak békebeli összegre való leszállítását jelenti. (Élénk helyeslés és taps.) tekintetben, hogy a népi és ismétlőiskolák tanszemélyzete a szükséges szakismereteket a továbbképzés céljából rendezett tanfolyamokon megszerezhesse. Elvként leszögezi, hogy a gazdasági szakoktatás irányítása elválaszthatatlan attól a kormányzati ágtól, amelynek gondozására van bízva a mezőgazdasági termelés irányítása. (Általános helyeslés a Ház minden oldalán.) A Ház élénk helyeslése közben jelentette be a miniszter, hogy sikerült a népkönyvtárak részére 25.000 pengőt beállítani a költségvetésbe. Ismertette a gazdasági szakoktatás különböző tanfolyamait, megemlítette, hogy a földbirtokpolitikai elgondolásokkal kapcsolatban különböző terveket fog a Ház elé hozni a felső gazdasági intézeteket végzett ifjúság elhelyezésére. A gazdatiszti nyugdíj és a gazdatisztek jogviszonyának szabályozását törvényjavaslat útján kívánja megoldani. A mezőgazdasági kamarai törvény revíziója során gondoskodni kíván a gazdatiszti kar megfelelő érdekképviseletéről, az önálló gazdasági kamarát azonban nem helyesli. A mezőgazdasági kísérleti intézet felszereléséről, a talajtani kutatások kedvező gyakorlati eredményeiről, az agrármeteorológiai szolgálat kiépítéséről számolt be még a miniszter és bejelentette, hogy a legközelebbi jövőben fogja becikkelyezni a törvényhozás a Rómában kötött növényvédelmi nemzetközi egyezményt. A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése A mezőgazdasági szakoktatás kérdésével kapcsolatban utalt a miniszter a négyéves munkaprogramra, amely a gazdasági szakoktatás és az alsóbbfokú szakoktatás kifejlesztése érdekében törvényjavaslatot tervez. Ennek a javaslatnak lényege röviden az, hogy legalább minden járásban legyen egy téli gazdasági iskola (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) A mai pénzügyi viszonyok mellett megvalósítani ezt most nem lehet, arra azonban fedezetet fog kérni a pénzügyi kormánytól, hogy évenként legalább is tíz ilyen gazdasági iskolát lehessen felállítani. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán). Bejelentette még a miniszter, hogy népies gazdasági tanfolyamok számát kétszeresére emelte. (Helyeslés.) Megemlékezett arról az együttműködésről, amely a gazdasági szakoktatásban a kultuszminisztérium és a földművelésügyi minisztérium részéről szükséges. A földművelésügyi tárca részéről örömmel áll rendelkezésre abban a UTAZZON REPÜLŐGÉPEN! tAUR* KLAGENFURTBA 2‘/, óra P 60‘(a Werthi tábos) VELENCÉBE 4 óra P 120'ROMABA 60I óra P 212 -20% kedvezmény a tértijegyre. Európában mindenüvé vannak kényelmes és gyors repülő-csatlakozások. Felvilágosításért forduljon a MAGYAR LÉGIFORGALMI RT-hoz, Váci utca 1. Telefon: 80-888, mely egyben az Imperial Airways Ltd. Deutsche Lufthansa Ala Littoria és a K. L. M. budapesti vezérképviselője Víziutak, fásítás Ezután a vízügyi politika irányelveiről beszélt. Bejelentette, hogy a Tisza hajózhatóvá tételét a rendelkezésre álló eszközökkel egyre tovább kívánják fejleszteni. Egyidejűleg sor fog kerülni a Körösök teljes hajózhatóvá tételére és végül a Duna—Tisza-csatornára. Az Alföld fásításával kapcsolatban megemlítette a miniszter, hogy az új erdőtörvény és az Alföld-fásítási törvény végrehajtása a legközelebbi feladat. Az Alföldön 190.000, az ország többi részén pedig kereken 50.000 holdat kívánnak befásítani. Rámutatott az Alföld-fásítás fontosságára és az Alföld egészségügyi viszonyainak a fásítástól várható kedvező alakulására. Nagy szeretettel és megbecsüléssel emlékezett meg a miniszter a mezőgazdasági munkásosztályról, melynek sorsán a kormány mindig segíteni kívánt. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy a mezőgazdasági munkásosztály jogos érdekeit megvédjük, elsősorban a vasárnapi munkaszünetre, a cseléd- és munkáslakásokra és az aratógépek használatának lehető kiküszöbölésére gondol. Takács Ferenc: A legkisebb munkabér. Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter. Arra nézve megvan a mód, hogy ott, ahol szükséges, a bizottságokat megalakítsák. Én készséggel állok rendelkezésre. Befejezés előtt áll a telepítési törvény Kifejtette ezután a miniszter, hogy a reformprogramnak az egész nemzetet és a nemzet életének egész szerkezetét igen erősen érintő fontos törekvése, olyan birtokpolitika megindítása, amely alkalmas legyen arra, hogy kiszélesítse az ország népi erőinek alapját. A cél az, hogy a nemzet lehetőleg széles rétegeinek nagy érdekeivel összhangzóan és körültekintően számoló, de a mai kor színvonalán álló folyamatos földbirtokpolitikát csináljunk, a nagy-, közép- és kisbirtok között a helyes arányt biztosítsuk és gazdasági önállósághoz segítsünk olyan exisztenciákat, amelyek a gazdasági önállóságra minden tekintetben alkalmasak. (Helyeslés.) Tulajdonképpen ez a feladat az állam szociális és politikai biztonságát jelentő építő munka. Ez az elgondolás fogja az új költségvetési évben a törvényhozás elé kerülő telepítési törvényjavaslat alapját is alkotni, melynek kidolgozása már befejezés előtt áll és amelyet most a kormány egyes tagjai vizsgálnak át. A telepítés gyakorlati megvalósítását a reálpolitika útján akarjuk elérni. (Helyeslés.) Ez azt jelenti, hogy kerülni akarjuk a doktrinerek birtokpolitikáját. (Helyeslés és taps.), illetőleg mechanizmusra leegyszerűsített elképzeléseit, de viszont óvakodni akarunk attól is, hogy a birtokkategóriákat egészen sematizáló összehasonlító adatokból általános érvényű következtetéseket vonjunk le. Olyan hallatlanul kényes valamivel, mint a föld, a szociálpolitikai elgondolások vonalán csak addig lehet elmenni, amíg a nemzet politikai és gazdasági érdekeivel össze lehet kötni ezeket (Helyeslés.) Ezután Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter benyújtotta az 1935—36. évi költségvetés appropriációs törvényjavaslatát. Jurcsek Béla: Egy előző felszólalással szemben megállapítja, hogy a Nemzeti Egység Pártjának 37 százaléka kisgazdákból áll. Kifogásolta, hogy a kartelek még a veszettség elleni oltószert is drágán adják. A karteltörvény és a közlekedési reform elsőrendű feladat, mert nagyban hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés olcsóbbá tételéhez. Sajnálattal állapítja meg, hogy nemcsak a külföld zárkózik el mezőgazdasági cikkeink elől magas védvámokkal, hanem a főváros is súlyos vámmal és adókkal sújtja a területére behozott mezőgazdasági termékeket. Különösen súlyosan érinti ez állatfelhozatalunkat. Sürgősen megvalósítandónak tartja a szakoktatás kérdését is. A költségvetést elfogadja. Horváth Ferenc: Azt fejtegeti, hogy a Dunántúl gazdasági ereje a múltban az állattenyésztésében rejlett. Sajnos, a gazdasági elzárkózottság folytán ez a termelési águnk is pang. Kéri a földmívelésügyi minisztert, hogy a drezdai marhaexportot a kontingensek elosztása tekintetében hozza kapcsolatba a bécsi exporttal. Beszéde közben váratlanul megállapítja, hogy az ülésteremben alig tartózkodik egy-két képviselő. Malasits Géza: Majd megszokja képviselő úr. Horváth Ferenc kérte a földmívelésügyi minisztert, hogy lépje túl költségvetése kereteit, mert ha programját meg akarja valósítani, erre feltétlenül szüksége van és a Ház ezt akceptálva, készségesen meg is szavazza majd. A költségvetést nem fogadja el. Csikvándy Ernő: A gazdasági munkások kérdésével foglalkozott. Az egészen kisemberek felkarolását kéri, mert csak akkor lesz rend és nyugalom az országban, ha a legalacsonyabb néprétegnek is biztosítottuk a létminimumot. A gazdasági cselédeket legsúlyosabban a vámőrlés érinti. Törvényesen rendezni kell a cselédlakások és a cselédellátás kérdését. Az erre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére vármegyénként egy felügyeleti hatóságot kell kiépíteni. A telepítés megoldására a földbérleti rendszert ajánlja, mert meggyőződése szerint ez a legegészségesebb megoldás. A kisbirtokosok és a kisgazdák szomorú helyzetén az államnak kell segítenie és nem szabad visszariadni attól, hogy energikus kézzel hozzányúljon ezeknek a kérdéseknek a rendezéséhez. A kormány szándékait ismerve, azokat akceptálva, örömmel elfogadja a földmívelésügyi tárca költségvetését. Gyümölcstermelés Takács Ferenc: A mezőgazdasági munkásság elhanyagolt helyzetére hívja fel a földművelésügyi miniszter figyelmét. Kéri a földművelésügyi minisztert, készítsen törvényjavaslatot a mezőgazdasági munkásság betegségi, rokkantsági, öregségi biztosítására. A költségvetést nem fogadja el. Haam Artúr: Kifejti, hogy a költségvetési vitában az egész Háznak pártkülönbség nélkül össze kell tartani. Véleménye szerint Magyarországnak igen nagy jövője lehetne a gyümölcstermelés terén. Ha komolyan foglalkoznának gyümölcstermeléssel, legalább 200.000 holdat kellene gyümölcsfákkal beültetni. Ez a 200.000 hold föld hatvanezer családnak nyújtana megélhetést. Végül a mezőgazdasági szakoktatásról és az oltóanyagok olcsóbbá tételéről beszélt. A költségvetést örömmel elfogadta. (Taps a jobboldalon és középen.) Dinnyés Lajos az előrehaladott időre való tekintettel elállt a szólásjogától. Nimnsee Pál: Állattenyésztési kérdésekkel foglalkozik, majd hangsúlyozza, hogy a gabonaárak mellett a többi mezőgazdasági terménynek is megfelelő árat kell biztosítanunk. Kéri a kormányt, szerezzen az állandóan fokozódó állatállományunknak nagyobb piacot, mert a jelenlegieknek a felvevőképessége erősen korlátozott. Ismertette az egyes külföldi piacainkat és megállapítja, hogy az olasz vámok rendkívül magasak. A költségvetést elfogadja. (Taps.) A Húsz ezután általánosságban elfogadta a földmívelésügyi minisztérium költségvetését. Az elnök napirendi indítványt tett, mely szerint a Ház legközelebbi ülését szerdán délután 4 órakor tartja és folytatja a költségvetés tárgyalását. Az ülés 12 óra 10 perckor ért véget. Karteltörvény és közlekedési reform B. H. — Azt hiszem — mondotta a földmívelésügyi miniszter —, hogy folyamatosnak szánt birtokpolitikánkkal szemben elvi ellentétek ebben a kérdésben nem fognak felmerülni. . A föld megmarad Befejezésül elmondta a miniszter, hogy Navratil Ákos egyetemi professzor munkájában kimutatja, hogy majdnem minden száz esztendőben áll be a mezőgazdaságra nézve olyan kritikus idő, mint amilyenben most élünk. Nem új dolog tehát a mezőgazdasági krízis és minden mezőgazdasági krízis megszűnik. Ma, amikor hullámvonalban mutatható ki a föld jövedelmezőségének változása, a tendencia mégis emelkedik. Száz évvel ezelőtt Riccardo nagy angol nemzetgazda, akinek nézete nem volt kedvező e tekintetben, mégis földet vásárolt, mert, mint közgazda, nem sokat remélt a föld jövedelmezőségének emelkedésétől, de mint magánember, mégis földbe fektette vagyonának egy részét. — Ma a trianoni békeszerződés megkötésének 15-ik évfordulóján — fejezte be beszédét a miniszter — idézem azt a magyar gazdát, akit a román megszállás alkalmával mindenéből kifosztottak és amidőn azt kérdezték tőle: Mondja, gazd’uram, mindene elveszett? — erre ő acélos keménységgel azt felelte: Nem, uram, a föld megmaradt! (Hosszantartó taps a Ház minden oldalán.) Mi a magyar földre és az ilyen magyar gazdára építjük fel ennek a nemzetnek jövőjét. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) Kéri a földművelésügyi tárca elfogadását. (Hosszantartó éljenzés és taps a Ház minden oldalán, a földművelésügyi minisztert nagysikerű beszéde alkalmából tömegesen üdvözlik.) 1935 JÚNIUS 5. SZERDA! A mentelmi bizottság ülése A képviselőház mentelmi bizottsága csütörtökön, június 6-án délelőtt 11 órakor ülést tart. Az ülés tárgya Andaházy-Kasnya Béla (kétrendbeli), Drobny Lajos, Eckhardt Tibor, Esztergályos János (tizenötrendbeli), Éber Antal, Györki Imre (kétrendbeli), vitéz Kenyeres János, Kéthly Anna (kétrendbeli), Milotay István, Peyer Károly (háromrendbeli), Pongrácz Jenő gróf, Rajniss Ferenc, Rassay Károly, Reisinger Ferenc (háromrendbeli), Széchenyi György gróf és Ulain Ferenc országgyűlési képviselők mentelmi ügye. Pest vármegye kisgyűlése Pest vármegye kisgyűlése kedden délelőtt Karay-Krakker Kálmán főispán elnöklésével ülést tartott, amelynek napirendje előtt Kégl János a trianoni tragédia tizenötéves évfordulójáról emlékezett meg. Kádas Mihály ceglédi kisgazda a fagykár által erősen sújtott kis szőlősgazdák részére kért védelmet. A főispán a kérelemnek megfelelően átír a földmívelésügyi és a pénzügyminiszterhez. Linhardt Antal a pestkörnyéki választási névjegyzék kiigazítását kérte, s Erdélyi Lóránt alispán válaszában leszögezte — amit az ellenzék is elismert, hogy a választók névjegyzéke túl liberálisan lett összeállítva. (Fábián Béla: Úgy van!) Váry Albert bejelentette, hogy a fülöpszállási határban a jégverés ötezer katasztrális holdat tett tönkre. A gazdasági felügyelő kijelentései szerint a súlyos helyzet javulására van kilátás, mert a kalászosok és a szőlők egyaránt javultak a megye területén a fagykár után. Ezután a többszáz pontból áló tárgysorozat letárgyalása került sorra. Debrecen Vásáry István kényszernyugdíjazását kéri DEBRECEN, jún. 4. Debrecen város közigazgatási bizottsága kedden délután Vay László báró főispán elnöklésével ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy felterjesztéssel fordul a belügyminiszterhez és kéri, hogy Vásáry István dr. polgármester ismert fegyelmi ügyével kapcsolatban a belügyminiszter rendelje el a polgármester végelbánás alá vonását, illetőleg kényszernyugdíjazását. A határozat rámutat arra, hogy Szabolcs vármegye fegyelmi választmánya 15 pontban állapította meg Vásáry polgármester fegyelmi vétkességét, a fegyelmi választmány ítélete ezzel szemben egyáltalán nem vizsgálta, hogy a fegyelmi ítéletben kifejtett ténykedései alkalmassá teszik-e Vásáry Istvánt polgármesteri működésének további folytatására. A közigazgatási bizottság annak ellenére, hogy a fegyelmi ítélet még nem jogerős és függetlenül a folyamatban lévő fegyelmi eljárástól, szükségesnek látja, hogy Vásáry István dr.-ral szemben a végső következtetéseket levonja. A város törvényhatósági bizottsága ugyanis azáltal, hogy Vásáry István dr. ügyében súlyosbításért fellebbezett, félreértést kizáró módon kifejezésre juttatta álláspontját, amely szerint Vásáry István dr.-t a tényleges szolgálatban megtartani nem akarja. Végül megemlíti a közigazgatási bizottság határozata, hogy a törvényhatósági bizottság ezt a döntését majdnem kétharmad többséggel hozta meg és így a történtek után a törvényhatóságnak és Vásáry István dr.-nak harmónikus együttműködésért még csak kilátás alata.