Budapesti Hírlap, 1935. június(55. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-05 / 127. szám

8 FOLYTATÁS A 4. OLDALRÓL Két készülő törvényjavaslat Ezután az állattenyésztés kérdésére tért át a miniszter. Az állatexporttal kapcsolat­ban megemlítette, hogy 55 ezer darab mar­hát szállítunk Olaszországba. Rámutatott a baromfitenyésztés egyre fokozódó jelen­tőségére, s megemlítette, hogy tojáskivitel tekintetében nagy nehézségekkel küzdünk. A tejkérdéssel kapcsolatban elmondotta, hogy a tejértékesítés jelenlegi helyzete nem egy vonatkozásban bizonyos elhajlást mu­tat azoktól az intencióktól, amelyek elődeit vezették és így ez alig tartható fenn. Beje­lentette a miniszter, hogy a fejkérdésben a tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak, a rendelet kiadása előtt az érdek­­képviseletekkel is letárgyalja ezt a kér­dést. A részletekkel most nem kíván fog­lalkozni.­­ Az állatoltóanyagok átalakulásánál is­mertette a miniszter az árleszállítás ered­ményeit. A sertéspestis-szérumot a napok­ban csökkentette 60 pengőre s azt hiszi, hogy ezen a téren még további lépéseket is lehet tenni. A sertésorbánc elleni oltó­anyag árát 13 százalékkal, a lószérum árát 6,4 százalékkal, a veszettség elleni oltó­anyag árát 10,7 százalékkal szállították le. Ezek az árak az 1931. évhez viszonyítva 55,7 százalékkal, az 1933-as árakhoz viszo­nyítva 22,5 százalékkal csökkentek. Be­látja a miniszter, hogy ezzel még nem lehet befejezettnek tekinteni az állatoltóanyagok árának mérséklését. (Helyeslés.) Általános helyeslés és éljenzés közben je­lentette ki a miniszter, a szőlészet és borá­szat kérdése igen a szívéhez nőtt és fontos­nak tartja a szőlőkultúra fejlesztését. Egy hang a baloldalon: A védett birto­­kosok nem kapnak rézgálicot. Darányi Kálmán földmívelésügyi mi­niszter: Kapnak ők is. Bejelentette ezután, hogy a közeljövőben két törvényjavaslatot fog benyújtani, egyiket a bor előállításánál­, kezelésének és forgalmának szabályozásá­ról és a borhamisítás eltiltásáról. (Élénk helyeslés.) A másik törvényjavaslat a hegy­községekről és szőlőgazdálkodásról fog szólni. Ez a két javaslat megakadályozza a szőlőművelés terén a túltermelést, megköny­­nyíti az értékesítést a termelés irányítása és a minőségi termelés fokozása által. A csemegeszőlőfajtákat a szőlőtelepeken sza­porítani kívánja és el fogja rendelni a cse­megeszőlők kötelező márkázását. Bejelentette a miniszter, hogy a jövő költségvetési év kezdetétől, vagyis július 1-től kezdve az élőállatok értékesítésének megkönnyítése érdekében a vonaton, ha­jón, vagy gépkocsin szállított állatok ál­latorvosi vizsgálata alkalmával az állam­­kincstár részére fizetendő vizsgálati díja­kat 27 százalékkal mérsékelte (Általános helyeslés), ami a szóbanforgó díjaknak békebeli összegre való leszállítását jelenti. (Élénk helyeslés és taps.) tekintetben, hogy a népi és ismétlőiskolák tanszemélyzete a szükséges szakismerete­ket a továbbképzés céljából rendezett tan­folyamokon megszerezhesse. Elvként le­szögezi, hogy a gazdasági szakoktatás irá­­nyítása elválaszthatatlan attól a kormány­zati ágtól, amelynek gondozására van bízva a mezőgazdasági termelés irányí­tása. (Általános helyeslés a Ház minden oldalán.) A Ház élénk helyeslése közben jelentette be a miniszter, hogy sikerült a népkönyv­tárak részére 25.000 pengőt beállítani a költségvetésbe. Ismertette a gazdasági szakoktatás különböző tanfolyamait, meg­említette, hogy a földbirtokpolitikai el­gondolásokkal kapcsolatban különböző ter­veket fog a Ház elé hozni a felső gazda­sági intézeteket végzett ifjúság elhelyezé­sére. A gazdatiszti nyugdíj és a gazda­tisztek jogviszonyának szabályozását tör­vényjavaslat útján kívánja megoldani. A mezőgazdasági kamarai törvény revíziója során gondoskodni kíván a gazdatiszti kar megfelelő érdekképviseletéről, az önálló gazdasági kamarát azonban nem helyesli. A mezőgazdasági kísérleti intézet fel­szereléséről, a talajtani kutatások ked­vező gyakorlati eredményeiről, az agrár­meteorológiai szolgálat kiépítéséről szá­molt be még a miniszter és bejelentette, hogy a legközelebbi jövőben fogja becik­­kelyezni a törvényhozás a Rómában kö­tött növényvédelmi nemzetközi egyez­ményt. A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése A mezőgazdasági szakoktatás kérdésé­vel kapcsolatban utalt a miniszter a négy­éves munkaprogramra, amely a gazdasági szakoktatás és az alsóbbfokú szakoktatás kifejlesztése érdekében törvényjavaslatot tervez. Ennek a javaslatnak lényege rövi­den az, hogy legalább minden járásban le­gyen egy téli gazdasági iskola (Élénk he­lyeslés a Ház minden oldalán.) A mai pénzügyi viszonyok mellett megvalósítani ezt most nem lehet, arra azonban fedeze­tet fog kérni a pénzügyi kormánytól, hogy évenként legalább is tíz ilyen gazda­sági iskolát lehessen felállítani. (Élénk he­­lyeslés és taps a Ház minden oldalán). Be­jelentette még a miniszter, hogy népies gazdasági tanfolyamok számát kétszere­sére emelte. (Helyeslés.) Megemlékezett arról az együttműködésről, amely a gazda­sági szakoktatásban a kultuszminisztérium és a földművelésügyi minisztérium részé­ről szükséges. A földművelésügyi tárca ré­széről örömmel áll rendelkezésre abban a UTAZZON REPÜLŐGÉPEN! tAUR* KLAGENFURTBA 2‘/, óra P 60‘­(a Werthi tábos) VELENCÉBE 4 óra P 120'­ROMABA 60I óra P 212 -20% kedvezmény a tértijegyre. Európában mindenüvé vannak kényelmes és gyors repülő-csatlakozások. Felvilágosításért forduljon a MAGYAR LÉGIFORGALMI RT-hoz, Váci­ utca 1. Telefon: 80-8­88, mely egyben az Imperial Airways Ltd. Deutsche Lufthansa Ala Littoria és a K. L. M. budapesti vezérképviselője Víziutak, fásítás Ezután a vízügyi politika irányelveiről beszélt. Bejelentette, hogy a Tisza hajóz­hatóvá tételét a rendelkezésre álló eszkö­zökkel egyre tovább kívánják fejleszteni. Egyidejűleg sor fog kerülni a Körösök tel­jes hajózhatóvá tételére és végül a Duna—Tisza-csatornára. Az Alföld fásításával kapcsolatban meg­említette a miniszter, hogy az új erdőtör­vény és az Alföld-fásítási törvény végre­hajtása a legközelebbi feladat. Az Alföl­dön 190.000, az ország többi részén pedig kereken 50.000 holdat kívánnak befásí­­tani. Rámutatott az Alföld-fásítás fontos­ságára és az Alföld egészségügyi viszo­nyainak a fásítástól várható kedvező ala­kulására. Nagy szeretettel és megbecsüléssel em­lékezett meg a miniszter a mezőgazdasági munkásosztályról, melynek sorsán a kor­mány mindig segíteni kívánt. Minden le­hetőséget meg kell ragadnunk, hogy­­ a mezőgazdasági munkásosztály jogos ér­dekeit megvédjük, elsősorban a vasárnapi munkaszünetre, a cseléd- és munkáslaká­sokra és az aratógépek használatának le­hető kiküszöbölésére gondol. Takács Ferenc: A legkisebb munkabér. Darányi Kálmán földmívelésügyi mi­niszter. Arra nézve megvan a mód, hogy ott, ahol szükséges, a bizottságokat meg­alakítsák. Én készséggel állok rendelke­zésre. Befejezés előtt áll a telepítési törvény Kifejtette ezután a miniszter, hogy a reformprogramnak az egész nemzetet és a nemzet életének egész szerkezetét igen erősen érintő fontos törekvése, olyan bir­tokpolitika megindítása, amely alkalmas legyen arra, hogy kiszélesítse az ország népi erőinek alapját. A cél az, hogy a nemzet lehetőleg széles rétegeinek nagy érdekeivel összhangzóan és körültekin­tően számoló, de a mai kor színvonalán álló folyamatos földbirtokpolitikát csinál­junk, a nagy-, közép- és kisbirtok­ között a helyes arányt biztosítsuk és gazdasági önállósághoz segítsünk olyan exiszten­­ciákat, amelyek a gazdasági önállóságra minden tekintetben alkalmasak. (Helyes­lés.) Tulajdonképpen ez a feladat az állam szociális és politikai biztonságát jelentő építő munka. Ez az elgondolás fogja az új költségvetési évben a törvényhozás elé kerülő telepítési törvényjavaslat alapját is alkotni, melynek kidolgozása már be­fejezés előtt áll és amelyet most a kor­mány egyes tagjai vizsgálnak át. A telepítés gyakorlati megvalósítását a reálpolitika útján akarjuk elérni. (He­lyeslés.) Ez azt jelenti, hogy kerülni akarju­k a doktrinerek birtokpolitikáját. (Helyeslés és taps.), illetőleg mechaniz­musra leegyszerűsített elképzeléseit, de viszont óvakodni akarunk attól is, hogy a birtokkategóriákat egészen sematizáló összehasonlító adatokból általános érvé­nyű következtetéseket vonjunk le. Olyan hallatlanul kényes valamivel, mint a föld, a szociálpolitikai elgondolások vonalán csak addig lehet elmenni, amíg a nemzet­­ politikai és gazdasági érdekeivel össze le­het kötni ezeket (Helyeslés.) Ezután Fabinyi Tihamér pénzügymi­niszter benyújtotta az 1935—36­. évi költ­ségvetés appropriációs törvényjavaslatát. Jurcsek Béla: Egy előző felszólalással szemben megállapítja, hogy a Nemzeti Egység Pártjának 37 százaléka kisgaz­dákból áll. Kifogásolta, hogy a kartelek még a veszettség elleni oltószert is drá­gán adják. A karteltörvény és a közleke­dési reform elsőrendű feladat, mert nagy­ban hozzájárulnak a mezőgazdasági ter­melés olcsóbbá tételéhez. Sajnálattal álla­pítja meg, hogy nemcsak a külföld zárkó­zik el mezőgazdasági cikkeink elől magas védvámokkal, hanem a főváros is súlyos vámmal és adókkal sújtja a területére be­hozott mezőgazdasági termékeket. Külö­nösen súlyosan érinti ez állatfelhozatalun­kat. Sürgősen megvalósítandónak tartja a szakoktatás kérdését is. A költségvetést elfogadja. Horváth Ferenc: Azt fejtegeti, hogy a Dunántúl gazdasági ereje a múltban az állat­­tenyésztésében rejlett. Sajnos, a gazdasági elzárkózottság folytán ez a termelési águnk is pang. Kéri a földmívelésügyi minisztert, hogy a drezdai marhaexportot a kontingen­sek elosztása tekintetében hozza kapcso­latba a bécsi exporttal. Beszéde közben vá­ratlanul megállapítja, hogy az ülésteremben alig tartózkodik egy-két képviselő. Malasits Géza: Majd megszokja képvi­selő úr. Horváth Ferenc kérte a földmívelésügyi minisztert, hogy lépje túl költségvetése kere­teit, mert ha programját meg akarja való­sítani, erre feltétlenül szüksége van és a Ház ezt akceptálva, készségesen meg is sza­vazza majd. A költségvetést nem fogadja el. Csikvándy Ernő: A gazdasági munkások kérdésével foglalkozott. Az egészen kisembe­rek felkarolását kéri, mert csak akkor lesz rend és nyugalom az országban, ha a leg­alacsonyabb néprétegnek is biztosítottuk a létminimumot. A gazdasági cselédeket leg­súlyosabban a vámőrlés érinti. Törvényesen rendezni kell a cselédlakások és a cselédellá­tás kérdését. Az erre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére vármegyénként egy felügyeleti hatóságot kell kiépíteni. A te­lepítés megoldására a földbérleti rendszert ajánlja, mert meggyőződése szerint ez a leg­egészségesebb megoldás. A kisbirtokosok és a kisgazdák szomorú helyzetén az államnak kell segítenie és nem szabad visszariadni at­tól, hogy energikus kézzel hozzányúljon ezeknek a kérdéseknek a rendezéséhez. A kormány szándékait ismerve, azokat akcep­tálva, örömmel elfogadja a földmívelésügyi tárca költségvetését. Gyümölcstermelés Takács Ferenc: A mezőgazdasági munkás­ság elhanyagolt helyzetére hívja fel a föld­művelésügyi miniszter figyelmét. Kéri a föld­művelésügyi minisztert, készítsen törvényja­vaslatot a mezőgazdasági munkásság beteg­ségi, rokkantsági, öregségi biztosítására. A költségvetést nem fogadja el. Haam Artúr: Kifejti, hogy a költségvetési vitában az egész Háznak pártkülönbség nél­kül össze kell tartani. Véleménye szerint Ma­gyarországnak igen nagy jövője lehetne a gyümölcstermelés terén. Ha komolyan foglal­koznának gyümölcstermeléssel, legalább 200.000 holdat kellene gyümölcsfákkal beül­tetni. Ez a 200.000 hold föld hatvanezer csa­ládnak nyújtana megélhetést. Végül a mező­gazdasági szakoktatásról és az oltóanyagok olcsóbbá tételéről beszélt. A költségvetést örömmel elfogadta. (Taps a jobboldalon és középen.) Dinnyés Lajos az előrehaladott időre való tekintettel elállt a szólásjogától. Nimnsee Pál: Állattenyésztési kérdésekkel foglalkozik, majd hangsúlyozza, hogy a ga­bonaárak mellett a többi mezőgazdasági ter­ménynek is megfelelő árat kell biztosíta­nunk. Kéri a kormányt, szerezzen az állan­dóan fokozódó állatállományunknak nagyobb piacot, mert a jelenlegieknek a felvevőképes­­sége erősen korlátozott. Ismertette az egyes külföldi piacainkat és megállapítja, hogy az olasz vámok rendkívül magasak. A költség­­vetést elfogadja. (Taps.) A Húsz ezután általánosságban elfogadta a földmívelésügyi minisztérium költségvetését. Az elnök napirendi indítványt tett, mely szerint a Ház legközelebbi ü­lését szerdán délután 4 órakor tartja és folytatja a költség­vetés tárgyalását. Az ülés 12 óra 10 perckor ért véget. Karteltörvény és közlekedési reform B. H. — Azt hiszem — mondotta a földmíve­lésügyi miniszter —, hogy folyamatosnak szánt birtokpolitikánkkal szemben elvi ellentétek ebben a kérdésben nem fognak felmerülni. . A föld megmarad Befejezésül elmondta a miniszter, hogy Navratil Ákos egyetemi professzor mun­kájában kimutatja, hogy majdnem minden száz esztendőben áll be a mezőgazdaságra nézve olyan kritikus idő, mint amilyenben most élünk. Nem új dolog tehát a mező­­gazdasági krízis és minden mezőgazdasági krízis megszűnik. Ma, amikor hullámvonal­ban mutatható ki a föld jövedelmezőségé­nek változása, a tendencia mégis emelke­dik. Száz évvel ezelőtt Riccardo nagy angol nemzetgazda, akinek nézete nem volt ked­vező e tekintetben, mégis földet vásárolt, mert, mint közgazda, nem sokat remélt a föld jövedelmezőségének emelkedésétől, de mint magánember, mégis földbe fektette vagyonának egy részét. — Ma a trianoni békeszerződés meg­kötésének 15-ik évfordulóján — fejezte be beszédét a miniszter — idézem azt a ma­gyar gazdát, akit a román megszállás alkal­mával mindenéből kifosztottak és amidőn azt kérdezték tőle: Mondja, gazd’uram, mindene elveszett? — erre ő acélos kemény­séggel azt felelte: Nem, uram, a föld meg­maradt! (Hosszantartó taps a Ház minden oldalán.) Mi a magyar földre és az ilyen magyar gazdára építjük fel ennek a nem­zetnek jövőjét. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) Kéri a földművelésügyi tárca elfogadását. (Hosszantartó éljenzés és taps a Ház minden oldalán, a földműve­lésügyi minisztert nagysikerű beszéde alkal­mából tömegesen üdvözlik.) 1935 JÚNIUS 5. SZERDA! A mentelmi bizottság ülése A képviselőház mentelmi bizottsága csü­törtökön, június 6-án délelőtt 11 órakor ülést tart. Az ülés tárgya Andaházy-Kasnya Béla (kétrendbeli), Drobny Lajos, Eckhardt Tibor, Esztergályos János (tizenötrendbeli), Éber Antal, Györki Imre (kétrendbeli), vi­téz Kenyeres János, Kéthly Anna (kétrend­beli), Milotay István, Peyer Károly (három­rendbeli), Pongrácz Jenő gróf, Rajniss Fe­renc, Rassay Károly, Reisinger Ferenc (há­romrendbeli), Széchenyi György gróf és Ulain Ferenc országgyűlési képviselők men­telmi ügye. Pest vármegye kisgyűlése Pest vármegye kisgyűlése kedden dél­előtt Karay-Krakker Kálmán főispán elnök­lésével ülést tartott, amelynek napirendje előtt Kégl János a trianoni tragédia tizen­ötéves évfordulójáról emlékezett meg. Kádas Mihály ceglédi kisgazda a fagykár által erősen sújtott kis szőlősgazdák részére kért védelmet. A főispán a kérelemnek megfelelően átír a földmívelésügyi és a pénzügyminiszterhez. Linhardt Antal a pestkörnyéki választási névjegyzék kiiga­zítását kérte, s Erdélyi Lóránt alispán vá­laszában leszögezte — amit az ellenzék is elismert,­­ hogy a választók névjegyzéke túl liberálisan lett összeállítva. (Fábián Béla: Úgy van!) Váry Albert bejelentette, hogy a fülöp­­szállási határban a jégverés ötezer kataszt­­rális holdat tett tönkre. A gazdasági fel­ügyelő kijelentései szerint a súlyos helyzet javulására van kilátás, mert a kalászosok és a szőlők egyaránt javultak a megye terü­letén a fagykár után. Ezután a többszáz pontból áló tárgysorozat letárgyalása ke­rült sorra. Debrecen Vásáry István kényszer­­nyugdíjazását kéri DEBRECEN, jún. 4. Debrecen város közigazgatási bizottsága kedden délután Vay László báró főispán elnöklésével ülést tartott, amelyen elhatá­rozta, hogy felterjesztéssel fordul a belügy­miniszterhez és kéri, hogy Vásáry István dr. polgármester ismert fegyelmi ügyével kapcsolatban a belügyminiszter rendelje el a polgármester végelbánás alá vonását, ille­tőleg kényszernyugdíjazását. A határozat rámutat arra, hogy Szabolcs vármegye fegyelmi választmánya 15 pont­ban állapította meg Vásáry polgármester fegyelmi vétkességét, a fegyelmi választ­mány ítélete ezzel szemben egyáltalán nem vizsgálta, hogy a fegyelmi ítéletben kifej­tett ténykedései alkalmassá teszik-e Vásáry Istvánt polgármesteri működésének további folytatására. A közigazgatási bizottság an­nak ellenére, hogy a fegyelmi ítélet még nem jogerős és függetlenül a folyamatban lévő fegyelmi eljárástól, szükségesnek látja, hogy Vásáry István dr.-ral szemben a végső következtetéseket levonja. A város törvényhatósági bizottsága ugyanis azáltal, hogy Vásáry István dr. ügyében súlyosbí­tásért fellebbezett, félreértést kizáró mó­don kifejezésre juttatta álláspontját, amely szerint Vásáry István dr.-t a tényleges szolgálatban megtartani nem akarja. Végül megemlíti a közigazgatási bizott­ság határozata, hogy a törvényhatósági bi­zottság ezt a döntését majdnem kétharmad többséggel hozta meg és így a történtek után a törvényhatóságnak és Vásáry Ist­ván dr.-nak harmónikus együttműködésért még csak kilátás alata.

Next