Budapesti Hírlap, 1935. augusztus (55. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-07 / 178. szám

12 B. H. 1935 AUGUSZTUS 1, SZERDA" KÖZGAZDASÁG •ommAJMMWUUaSk+lMBmflSTrKreforá­iv Időszerűtlen drágulás a terménypiacon A Meteorológiai Intézet kedden délben kiadott jelentése szerint hazánkban majd­nem mindenfelé volt eső, csak egyes északi részek, továbbá Zala megye egy ré­sze és a Duna völgyének a fővárostól délre eső szakasza nem kaptak esőt. Mint minden zivataros jellegű esőzés alkalmá­val, a csapadék most is szeszélyes részle­tekben oszlott meg. Kőbányán például 11 miliméter, a Svábhegyen 22, a Margit­­körúton csak 4 miliméter volt az eső. A vidékről is ilyen eltéréseket jelentenek. Izsák és környékén például 20­­miliméter volt a csapadék, helyenkint jéggel, a kö­zeli Kecskeméten azonban nem érte el az 1 milimétert. Battonya 18 miliméter, Ba­latonkenese 17, Hőgyész és Mezőtúr 12, Székesfehérvár 11, Sopron és Eger 10, Galgamácsa és Orosháza 8, Kunszent­­miklós 7, Balatonfüred 6, Túrkeve 5 és Barcs 4 miliméter esőt kapott. Az OMGE-hez beérkezett jelentések sze­rint is az ország sok részében volt eső, bővebb csapadékot azonban csak egyes vi­dékekről jelentettek. Azokon a helyeken, ahol a legutóbbi negyvennyolc órában bő­ségesebb volt a csapadék — állapítja meg az OMGE —, annyiban észlelhető a hely­zet javulása, hogy az eső a kukorica szem­fejlődésére és a késői burgonyára volt jó hatással. Ezeken a vidékeken a legelők helyzetének javulása is várható. Az esőzés a fentiek szerint, ha elkéset­ten is, de mégis országszerte megindult és bizonyára jótékonyan fog közreműködni abban a tekintetben is, hogy bizonyos tájékozatlanságokat, amelyek a piaci árak, főleg a takarmányárak alakulására befo­lyással voltak, eloszlasson. Bár az eső mérlegét, illetve azt a hatást, amelyet a terményekre országszerte gyakorolt, ma még helyesen megállapítani nem lehet, az kétségtelen, hogy különösen a takarmány­­neműekben mutatkozott piaci bizonytalan­ság, illetőleg a kézzel fogható tényekkel eddig meg nem okolt hossz a realitás ke­reteit nem fogja túllépni. A takarmányneműekben ugyanis az ár­alakulás kétségkívül annak a feszültség­nek hatása ala­tt is állott, amelyet az úgy­nevezett aszályfrontról származó nyugta­lanító és sokszor nem egészen tárgyilagos forrásokból eredő hírek okoztak. Elsősor­ban példaként kell rámutatnunk a tengeri­piac szeszélyes hullámzására. Egészen vi­lágos és félre nem érthető nyilatkozatok történtek arra illetékes helyeken olyan értelemben, hogy szükség esetén egyrészt a külföldi tengeri behozatalát fogják le­hetővé tenni, másrészt pedig nem zárkóz­nak el bizonyos kivitelt megszorító intéz­kedések elől sem. Sajnosan kell megálla­pítanunk, hogy mindezeknek ellenére a már említett aszályfrontnak idegeskedő hírszolgálata feltétlenül idő előtt robban­tott ki a takarmánypiacon formaszerű hosszt. Illetékes helyről származik az a nyilatkozat is, hogy Magyarországon ele­mi csapások okozta károk ellenére sem le­het ínség. Ezt a komoly nyilatkozatot is egész fölösleges idegességgel idézte és igyekezett való értelmében kiforgatni a sajtó egy része. Ennek és nem egyébnek tulajdonítható az, hogy ma ebben a rovat­ban a terménytőzsde túlságos idegességé­ről számolunk be egyik hírünkben. Ugyan­csak ennek tulajdonítható az a híradás is amely egyes lapokban arról számol be, hogy a gazdák sztrájkolnak az eladás te­rén és piacra kész terményeiket vissza­tartják. A magyar gazdák ilyen sztrájkot soha nem rendeztek és nem is rendezhettek, mert annak végigharcolásához soha ele­gendő tőkeerejük nem volt. Azt azonban megengedjük, hogy éppen az aszályfront tendenciózus híresztelései óvatosakká és egyúttal tájékozatlanokká tették a gazdá­kat, aminek eredménye az volt, hogy az aratás után szokásos nagyobb mértékű kínálat egy kissé lanyhult. Az országosan megindult esőtől ezen a téren is jótékony hatást remélünk. — Behratások a gazdasági akadémiákon. A magyaróvári m. kir. gazdasági akadémián az 1935/36. tanévre az előjegyzések már meg­kezdődtek. Jelentkezni lehet érettségi, illetve képesítő bizonyítványal, születési anyakönyvi kivonattal és szülői beleegyező nyilatkozattal felszerelt kérvényben. Az akadémia konviktu­­sában olcsó és egészséges lakás biztosítható. A konviktusi lakás igénylése a kérvényben feltüntetendő. Az I. félévi beiratkozások szep­tember 1-én megkezdődnek. Kívánatra az akadémia igazgatósága részletes tájékoztatást küld. Minthogy a gazdasági akadémiák szer­vezeti szabályzata értelmében a földművelés­ügyi miniszter jogosult az oktatás eredmé­nyessége érdekében az I. tanévre felvett ren­des hallgatókat az egyes akadémiák között arányosan szétosztani, célszerű — különösen ha a beiratkozni szándékozó akadémiával kacsolatos konviktusban kíván elhelyezkedni — a felvétel előjegyzését már augusztus fo­lyamán kérelmezni. — A keszthelyi m. kir. Gazdasági Akadémia 1935/36. tanévére a be­iratkozás szeptember 1-étől 12-éig bezárólag tart. Miután az akadémiával kapcsolatos kon­viktusban és a menzán csak korlátolt számú elhelyezés van, az első félévre jelentkezők a rendelkezésre álló hely szerint, jelentkezési sorrendben helyezhetők el. A beiratkozni szán­dékozók előjegyzéssel keressék meg az igaz­gatóságot, amely az érdeklődőknek tájékoz­tató utasítást küld. — Olaszország külforgalma az első félév­ben, Rómából jelentik. Az olasz fővámigaz­­gatóság jelentése szerint Olaszország ez év első felében 3,8 milliárd líra értékű árut importált az előző év hasonló időszakának 11,1 milliárd lírájával szem­ben, a csökkenés tehát közel 300 millió líra, vagyis 6.8%. A kivitel értéke ugyanekkor 2.5 milliárdot ért el a múltévi 2.6 milliárddal szemben, ami összegben szintén majdnem 300 millió lírá­val kevesebb a múltévinél, százalékban pedig 8.8%-ot tesz ki. A teljes külforgalom csök­kenése tehát a múlt évivel szemben kerek félmilliárd líra, ami 7,6%-os csökkenésnek felel meg. Az első félév külforgalmának mérlege ezek szerint a múlt év hasonló idő­szakának színvonalán mozogva 1,5 milliárd passzívummal zárult.­­ A budapesti tőzsdén jegyzett néhány fontosabb értékpapír külföldi árfolyama (aug. 6.). Berlin: Magyar államkölcsön 4.5% 1913 9.5, ugyanaz 1914 911, Magyar arany­járadék 4% 9.6, Magyar államkölcsön 4% 1910 914, Magyar koronajáradék 0.7, Magyar 4%-os aranyjáradék 56. — Genf: Ofa 9, Budapesti kölcsön 145 ex. — Bécs: Salgó 23.40, Magyar Általános Kosáén 290, Utikányi 26.75. — Túlságosan ideges a terménytőzsde. A keddi budapesti terménytőzsdén is­­mét igen nagy árugrások voltak. A ha­táridős búza 21 fillérrel, a rozs 38 fil­lérrel, az augusztusi tengeri pedig csak­nem háromnegyed pengővel drágult. A készpiacon is napirenden voltak a fél­­pengős áremelkedések. Az áruhiánnyal küzdő tengeripiacon már 18 és 19 pen­gős tengeri árakról is beszéltek. A hely­zet nem indokolja meg ezt a nagyará­nyú drágulást, amely távol áll attól, hogy tartós legyen. A mostani takar­­mányárak már egy aszálykatasztrófa esetén is elég magasak volnának, holott kenyérmagvakban, sőt még tengeriben sem lehet szó kétségbeejtő helyzetről. A spekuláció minduntalan a külföldi piacok drágulására hivatkozik. Ez a drágulás azonban igen szerény keretek között mozog és semmiféle összefüg­gésbe nem hozható a magyar termény­piaci helyzettel. A 9—10 pengős világ­piaci búzaár néhány filléres javulása semmiesetre sem indokolhatja meg a belföldi búzaár hatvanfilléres feltornászá­­sát. Ez az árjavulás nem egészséges és ,nem is lehet tartSs. Mindenki tudja, hogy a tengerihiány teljesen átmeneti jellegű s ha néhány napon belül megint megjelenik a piacon az importtengeri, amelynek drágulásán az összes egyéb szemcsek hosszmozgalma alapszik, úgy nem lehetetlen, hogy letörés és kiábrán­dulás lesz a hossz vége. Ez azonban még a spekulációnak sem lehet érdeke.­­ Megalakult a Tolnavármegyei Gazdasá­gok Tejtermelő Szövetkezete. A tolnamegyei nagyuradalmak megalakították a Tolnavár­megyei Gazdaságok Tejtermelő Szövetkezetét, amely az első ilyen nemű alakulat Magyaror­szágon. Az alakuló ülést Fiáth Tibor báró, a vármegyei gazdasági egyesület elnöke ve­zette. Az ülésen Apponyi Károly gróf nagy­­birtokost választották meg elnökké, az igaz­gatóság és a felügyelő bizottság tagjai a vár­megye legelőkelőbb földbirtokosai lettek. E gyümölcstermés helyzete Európában A Külkereskedelmi Hivatalhoz eddig beér­­kezett jelentésekből Európa ez évi gyümölcs­termelésének képe a következőképp alakul Németországban a kölni előhegység vidé­kén cseresznyében közepes termést nyertek, ami a múlt évinek mintegy 70%át érte Eperben a rendkívül meleg időjárás követ­­keztében gyors érés következett be és a gyü­mölcs nem volt valami kiváló, mennyiségileg pedig csak gyenge közepes hozam volt. Mál­nából jó volt a termés. A korai barack ros­­­szul­ kötött és gyenge termést igér. Az őszi gyümölcs kilátásai a következők: korai őszi és késői alma jó, korai őszi és késői körte közepes, ringló jó, korai és késői szilva jó barack jó. Pomerániában az almatermést közepesre, a körtét gyengére, a szilvát jóra becsülik. A Bodeni-tó mellékén a korai gyü­mölcsökből kevés termésre számítanak, ami­nek legfőbb oka a kora tavaszi fagy és az utána bekövetkezett rendkívüli hőség. Annál jobb termésre számítanak csonthéjúakban amelyeknek virágzása a fagyok után követ­kezett csak be. Stájerországban a terméskilátások rosszab­bodtak. Körtéből úgyszólván semmit sem vár­­hatnak. Almából a korai fajtákból legfeljebb 10%-át számítják a múlt évinek, míg a késői fajtákból, amelyek között legjobbak a masánszkiak, az előző évi termés 40%-át vár­ják. Nem szabad e mellett elfeledkezni arról sem, h­­gy a minőséget lerontotta a késői fagy, a tavaszi hűvös időjárás és a nyáreleji rendkívüli hőségek, amik a fejlődést rendkí­vüli mértékben hátráltatták. De eltolódott az érés ideje is, mert tavaly már július 25-ike körül megjelent az első alma a piacon, ez idén pedig még egy-két hétig kell várni rá. Hollandiában nem teljesedtek be a vára­kozások, amelyeket a gyümölcstermés javu­lásához fűztek. A késői éjszakai fagyok igen sok kárt okoztak a gyümölcsfélékben, de az utóbbi hetek rendkívüli meleg időjárása és az igen erős szelek sem kedveztek a gyü­mölcs fejlődésének. Az alma és körte igen sok helyen hullni kezd és igen sokfelől jelen­tenek rovarkárokat is. Ennek ellenére almá­ból jó, termést várnak. A körte szintén elég jó termést igér. Száva közepes. Belgiumban a gyümölcskilátások az elmúlt hetekben romlottak. Korai cseresznyéből gyenge közepes volt a termés. Az alma kilá­tásai vidékenként igen különbözők és gyen­gétől közepesig terjedő hozamra számítanak. Körtéből jó termésre számítanak. A csonthé­jasok fejlődése kielégítő és jó terméssel biz­tatnak. Cseh-Szlovákiában a terméskilátásokat ked­vezőtlenül ítélik meg, aminek a tavaszi fagyok az oka. A normális évekkel szemben rendkí­vüli kieséssel számolnak, ami egyes fajták­nál 70%-ot is elérhet és különösen a Felvidé­ken és Kárpátalján kezd aggasztó méreteket ölteni. A más években sokat jelentő cseresz­nyekivitel is úgyszólván teljesen megszűnt a rossz termés következtében. Körtéből a múlt évinek legfeljebb 25%-ára lehet számí­tani, különösen a korai fajtákból. Késői kör­­ténél még rosszabb a helyzet, míg téli körté­ből semmi termésre sincs kilátás. Az almatermés Csehországban és Morvaország­ban gyengébb lesz, míg a Felvidéken és Kár­pátalján az utóbbi évek mélypontját jelentő termés is alig lesz. Almából mindössze mint­egy 300 vagonos termésre számítanak. Jobb a helyzet a szilvánál, amelyből — hacsak vá­ratlanul még tovább nem tart a szárazság — jó közepes termésre számítanak. A fagyok a diót sem kímélték meg úgy, hogy a legjobb esetben is csak gyenge közepes termésre számítanak. ­ Egyenlőtlen volt az irányzat a budapesti élelmiszerpiacokon. Az irány­zat a budapesti élelmiszerpiacokon ma általában nem volt egységes. Az árak­nak várt esése nem következett be az egész vonalon, hanem csupán a paradi­csomra és cukordinnyére szorítkozott úgy a nagy, mint a kiskereskedelemben, annak ellenére, hogy a felhozatal a nagycsarnokban ma a maximumot érte el, amennyiben nem kevesebb, mint 560 vagon volt. Általában az áresés 5—8 százalékig jelentkezett, azonban alig volt figyelembe vehető, mert csupán né­hány árura szorítkozott. Szalonna és háj ára némileg emelkedett. A felhozatal paradicsomban és cukordinnyében lénye­gesen nagyobb volt a szokottnál. A BUDAPESTI hírlap telefonszámai: 444—04. 444—07. 444—05. 444—08. 444—06. 444—09. Világgazdasági hírek BEHOZATALI KORLÁTOZÁSOK SVÁJC­BAN. Bázelből jelentik: A svájci szö­vetségi tanács kedden újabb behoza­tali korlátozásokat rendelt el. Az új korlátozó intézkedések ezúttal első­sorban műgyantaárukra és feldolgo­zatlan kátrányra vonatkoznak. TELJESEN ELCSENDESEDETT AZ EZÜST­PIAC. Londonból jelentik: Az amerikai állami ezüstvásárlások okozta viharos drágulás és a néhány héttel ezelőtt bekö­vetkezett nagy áresés után a nemzetközi ezüstpiac már megnyugodott. Július kö­zepe óta a newyorki ezüstár unciánként csaknem változatlanul 67,75 cent és az amerikai kormánynak ismételten beje­lentett ezüstvásárlásai sem keltettek új­ból drágulást, mert a nemzetközi speku­láció nyilván nem érdeklődik többé az ezüst iránt. BOLGÁR KAMATLÁB-MÉRSÉKLÉS. Szó­fiából jelentik: A Bolgár Nemzeti Bank augusztus 15-én 7 százalékról 6 százalékra csökkenti a leszámítolási kamatlábat. Bulgária valamennyi pénz­intézete követi a Nemzeti Bank példá­ját. A keleti agrárországok tőkesze­génységének jellegzetes tünete, hogy a bolgár kamatláb még így is magasabb, mint a legtöbb középeurópai országé. A kamatláb mérséklése azonban a gaz­dasági javulás örvendetes bizonyítéka. A SZLOVÉN SZÉNBÁNYÁK ÉLES ÁR­HARCA. Belgrádi jelentés szerint a szlo­­vén szénbányák a szénárak mérséklése következtében üzemkorlátozást hajtanak végre. A trifaili szénbányatár­saság több üzemét teljesen be kívánja szüntetni. Gottscheeben az összes bányá­szoknak és tisztviselőknek felmondtak, Trifailban és Sagorban nagy létszám­­apasztásra készülnek. Budapesti értéktőzsde Üzlettelen Az értéktőzsdén a szokottnál is nagyobb volt az üzlettelenség. Jellemző a csekély for­galomra, hogy a tőzsdeidő első felében a fa, cukor, szesz és vegyipari papírok, valamint a különféle vállalatok részvényeinek piacán mindössze a Magyar Cukor részvényben je­gyeztek két kötést és a többi értékcsoportban is csak a favorizált játékpapírokban kötöttek néhány üzletet. Az irányzat nyitáskor tartott volt, később a kereslet teljes hiánya miatt a csekély kínálat is az árak lemorzsolódására vezetett, úgy hogy a tőzsde általában gyen­gébb árfolyamokkal zárt. A kötvénypiacon is teljes volt az üzleti csend, az irányzat gyen­gébb, a Fővárosi kötvények árfolyamai vissza­estek. Az aug. 6-i értéktőzsde fontosabb papírjainak ár­folyama. (Zárójelben a v egyes kötésen): Nemzeti b­ank 172.1 (172), Borsodi malom 7.75 (8), Hung. malom 14.— (14), Bauxit 114.— (113—115.75), Borsodi szén 4.8 (—.—), Cementia 105.— (—.—), Szentlőrinci 4.9 (—.—), Kohó 11.25 (11.25), Drasche 44.— (—.—), Kőszén 296.25 (296—298), Nagybátonyi 35.— (—.—), Salgó 24.3 (24.3—24.6), Urikányi 68.— (68—69), Csáky 5.75 (—.—), Fegyver 76.— (—.—), Mettalochemia 68.— (—.—), Ganz 23.8 (23.5—24), Láng 32.— (32), Lámpagyár 18.— (—.—), Rima 41.5 (—.—), Acél 34.— (34), Nasici 55.— (55), Nova 18.55 (18.55), Tröszt 71.6 (71.6—72.25), Délcukor 66.5 (66.5), Magyar Cukor 124.25 (124—125.5), Izzó 182.— (182—183), Krausz­­szesz 120.— (—.—), Győri textil 55.— (—.—), Szegedi ken. 28.2 (—.—), Szikra 192.— (190), Gumi 51.5 (51.5), Vasútforgalmi 14.75 (14.6—14.9), Telefon 8.2 (8.2), 1935. évi ptj. 100.— (100), 1—V. hadikölcsön 0.14 (0.14 —0.15), 1910. évi főv. 174.— (174—176.5), 1914. évi föv. 262.— (262—265), 1927. évi főv. 58.375 (58.375— 59.5). Devizapiacok A nemzetközi devizaforgalomban a font to­vább javult, ezzel szemben a dollár nemzet­közileg nem igen változott. Amszterdamban az idegen valuták általában kissé javultak. Az üzletidő későbbi folyamán font sterling tovább javult, egyébként változás nem igen mutatko­zott. MEGHÍVÓ. A „Duna” Építő és Kereskedelmi Részvénytársaság felsőgödi bejegyzett cég 1935. augusztus 16-án déli 12 órakor Budapesten, Dr. Hol­lós Olivér ügyvéd irodájában, V., Visegrádi­ utca 3. sz. III. em. ajtó 2. alatt tartandó rendkívüli közgyű­lésére. A közgyűlésen csak azon részvényesek bírnak szavazattal, akik részvényeiket a le nem járt szel­vényeikkel együtt az alapszabályok III. fejezetének 12. §-a szerint a vállalat felsőgödi (Duna-út 6. sz.) pénztáránál legkésőbb a közgyűlést megelőző har­madik napon elismervény ellenében letétbe helyezik. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és a felügyelőbi­­zottság jelentése az 1935. évi április 25-én megtar­tott rendes közgyűlésen elhatározott tőkeleszállítás és felemelés tárgyában. 2. A tőkeleszállítással kap­csolatos intézkedésekről határozathozatal. 3. A léte­sült tartalék hovafordítása iránti intézkedés feletti határozat. 4. A társasági alapszabályok 12. §-ának első bekezdésének oly értelmű módosítása, hogy a rendes évi közgyűlés a társaság székhelyén, Felső­­gödön tartassák. 5. Esetleges indítványok. Az igaz­gatóság.

Next