Budapesti Hírlap, 1935. november (55. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-05 / 251. szám

1935 NOVEMBER 5. KEDD M­ég a tudós és relatíve baloldali hajlandóságú Einstein sem ta­gadja, hogy kétszer kettő négy, még kevésbbé igyekezett olyan abszurdu­mot bizonygatni, hogy három az ke­vesebb, mint három, továbbá, hogy az egy több a kettőnél. A délutáni relatív­ újság, amely önmagához rela­tíve hol liberális, hol demokrata, hol szabadelvű, sőt alkalomadtán ókonzervatív, vagy radikális szigetek felé is vitorlázgat, hétfői vezető cik­kében a fenti és elszomorító példának bemutatott logikai ficamot látta jó­nak arra, hogy bizonyítgatásával el­szórakoztassa publikumát. Tette pe­dig ezt a következő humoros formá­ban. Kijelentette, hogy a Nemzeti Egység Pártja vesztett a déli kerületi újabb választáson és nem említette meg, hogy a NEP-nek volt három mandátuma és maradt három mandá­tuma. Ezután felszólítja a NEP-et, hogy vallja be: csak mindinkább el­kedvetlenedő kisebbséget érez a há­ta­­mögött. Ugyanekkor azonban nem vallja be, hogy éppen tőlük fordultak el a tömegek, mégpedig az ő politikai súlyuk csekélységükhöz képest majd­nem teljesen. Magyar Pál hirtelen és fájdalommentes távozása a politika porondjáról igaz, csak egy mandá­tumot jelent. De ha meggondoljuk, hogy össze-vissza kettő volt nekik, akkor ez az egy önmagában ötven százalékos csúfos bukást jelent, ha meg úgy vesszük, hogy az egyhez nincs túlságosan messze a kettő, ez esetben valóban csak az Isten irgal­­mazott nekik, hogy legalább írmag­juk maradt. Mondani sem kell talán, hogy a fent bemutatott riasztó NEP- bukásba egyszerre csak belekeveri a délutáni lap a gőzhengert, a hatalmi erőszakot, a forradalmi demagógiát, a totalitásos élharcosi világfelfogást és mindazt, amin három év óta esté­­ről-estére kérődzni szokott. Ezen a szegényes és unott tálaláson már csak mosolyogni lehet. Unalmas már és senkinek nem kell az aktualitás fü­zével minduntalan felmelegített leves és mellette hidegen a lehangolóan egyszerű garnirung, a zöldség. * C­oriolanusként búcsúzik Debrecen­től a Tiszántúl hasábjain Hegy­megi Kiss Pál. Mártírja volt — írja —a debreceni áldatlan küzdelmeknek, de a feltámadás minden reménységé­vel. Ennek a reménységnek virágait hervasztotta el a választás és a bérc­ről visszanéző búcsúzó vándor, aki felé nem int ugyan kies hazája, de annál dúsabban nyomja le fejét az a tudat, hogy kevesebben szavaztak rá, mint ahány ajánlója volt, így kiált fel: „Végleg kiirtottak!” Elmondja azután bukásának okait. Megbukott, mert túlságosan rendelkezésére állott a kisembereknek, kemény volt a kon­junktúra embereivel és az árulókkal szemben, viszont túl merev volt ellen­félnek. Megbukott, — folytatja — mert a zsidóság, mint kompakt egység a zsidó Györkire szavazott, ezzel ön­maga cáfolja meg saját álláspontját, faji alapokra helyezkedett, minek kö­vetkeztében most felgyűl Debrecen­ben a gyűlölet lángja, mert a zsidó­ság önmaga irtotta ki a közéletből ennek a lángnak öreg tűzoltóját. Vé­gül azt is mondja, hogy megbuktatta őt, a hű fiút saját egyháza, amelynek jól dotált alkalmazottai ellene foglal­tak állást. Ezek a búcsúzó vád- és B. H. átokpontok emberileg érthetők a hat­szoros bukás után. Érthető az elkese­redés, amely ezeket diktálta. Bukásá­nak valóságos okára is rámutat azon­ban Hegymegi Kiss Pál, amikor így kiált: „Itt nem kell Eckhardt Tibor! A keresztény intelligencia nem Eck­hardt Tibor nagy elgondolásai után indul!” Megkímélhette volna magát Hegymegi Kiss Pál a coriolanusi bú­csútól, a debrecenieket pedig vágyai­nak átoksúlyától, ha csak ezt az egyetlen egy okát említette volna meg a debreceni kudarcnak. Mert ebből több igaz, mint amennyit beis­mer. A debreceni eredmény azt bizo­nyítja, hogy ott nemcsak a keresz­tény intelligencia nem indul Eckhardt Tibor elgondolásai után, hanem má­sok sem, így a többi között a függet­len kisgazdák sem. xD&'rz ****** *0^*H**** Hómant Bálint megnyitotta a Varsói Magyar Hatalmas kulturális kapocs a két testvérnemzet között A magyar minisztert mindenütt nagy lelkesedéssel és szeretettel fogadták Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Szily Kálmán államtitkár, Villáni Lajos báró követségi tanácsos és Terbócz Miklós dr. miniszteri osztálytanácsos kísé­retében vasárnap reggel 7 óra 15 perckor a menetrendszerű gyorsvonattal, amelyben két fülkét tartottak fenn a miniszter és kísérete részére, a Nyugati pályaudvarról­­Varsóba utazott. A miniszter búcsúztatá­sára a pályaudvaron megjelent Lepkowski Szaniszló lengyel követ, Micielski Kázmér gróf követségi titkár kíséretében, továbbá Wlassics Gyula báró helyettes államtitkár, Jalsoviczky Károly, Madarász István, mi­niszteri osztályfőnökök, vitéz Haász Ala­dár, Bernáth Géza és Fülei-Szántó Endre miniszteri tanácsosok, Molnár Endre, Her­­telendy Jenő, Kulcsár István és Eyssen Ti­bor miniszteri titkárok és Palkovics Pál, a miniszter titkára. Hóman Bálint vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter felesége és fia társa­ságában érkezett a pályaudvarra, ahol Lepkowski lengyel követ és a búcsúztatá­sára megjelent urak üdvözölték. A minisz­ter az elindulás pillanatáig szívélyesen el­beszélgetett a megjelentekkel. A gyors­vonat a jelenvoltak lelkes éljenzése közben hagyta el a Nyugati pályaudvart. Fogadtatás a varsói pályaudvaron VARSÓ­, nov. 4. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert és a kíséretében lévő Szily Kál­mán államtitkárt, Villáni Lajos báró kö­vetségi tanácsost, a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetőjét és vitéz Terbócz Miklós miniszteri titkárt vasárnap délután 4 óra 25 perckor Zebrzidok­k­i len­gyel határállomásnál a lengyel kultusz­minisztérium képviseletében Zdrojewski Jenő miniszteri tanácsos fogadta. Hóman kultuszminiszter elé utazott Divéky Ador­ján tanár is, az új varsói magyar intézet vezetője. A határtól a lengyel fővárosig a miniszter és kísérete a rendelkezésükre bocsátott szalonkocsin tették meg az utat. Hóman Bálint miniszter vasárnap este 23 órakor megérkezett Varsóba, ahol a pályaudvaron Chielinski lengyel közokta­tásügyi miniszter üdvözölte. A fogadtatá­son megjelentek még Kobilanski miniszteri igazgató, a lengyel külügyminiszter kép­viseletében, Háry András varsói magyar követ, a varsói magyar kolónia kiküldöttei, valamint a Lengyel—Magyar Társaság képviselői. Amikor Hóman Bálint miniszter kilépett kocsijából, a közönség magyar nyelven, lelkes „éljen”-kiáltásokkal üdvö­zölte. A rendkívül szívélyes fogadtatás után Hóman Bálint miniszter és kísérete az Európa-szállóba hajtatott. Magas kitüntetések VARSÓ, nov. 4. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ma délelőtt fölkereste Chylinski ideiglenes lengyel közoktatásügyi minisztert. A lengyel miniszter ez alkalommal átnyúj­totta Hóman Bálint kultuszminiszternek és Szk­y Kálmán közoktatásügyi államtitkár­nak a Polonia Restituta rend nagyszalagját, Terbócz Miklós miniszteri titkárnak a rend parancsnoki keresztjét és Villáni Lajos báró külügyminiszteri tanácsosnak az érdemrend aranykereszt­jét. Ezután Hóman Bálint átadta Chylinski miniszternek az I. osztályú magyar érdem­keresztet. Az érdemrendek átnyújtása után Hóman Bálint kultuszminiszter és a társa­ságában levő magyar urak Chylinski mi­niszter és a lengyel közoktatásügyi minisz­térium főtisztviselőinek társaságában meg­látogatták­ a Báthory István gimnáziumot. Ezt követőleg a lengyel kultuszminiszter viszonozta Hóman Bálint látogatását. Délben fél 1 órakor Hóman Bálint koszorút helye­zett el a lengyel Névtelen Katona sírján. Egy órakor a magyar kultuszminiszter Sem­­bek gróf külügyi államtitkár, volt budapesti lengyel követ ebédjén vett részt, amelyre húsz személyiség volt hivatalos. Magyar dal, magyar szó a varsói gimnáziumban VARSÓ, nov. 4. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ma reggel Chylinski lengyel köz­­oktatásügyi miniszter meglátogatása után kíséretével és Háry András varsói magyar követtel ,10 órakor látogatást tett a Bá­­thory-gimnáziumban. Chylinski lengyel köz­oktatásügyi miniszter is elkísérte Hóman mi­nisztert. A miniszter megérkezésekor a zene­kar a magyar és a lengyel himnuszt, majd a Pilsudski-indulót játszotta. A gimnázium igazgatója meleg szavakkal üdvözölte a mi­nisztert, beszédében kitérve Báthory István hatalmas történelmi alakjára. Hóman Bálint meghatott szavakkal mondott köszönetet a meleg fogdtatásért és többek között a követ­kezőket mondotta: — Mint magyar embernek nehéz vissza­fojtanom a könnyeket, ha Báthory István szobrát látom és a magyar Himnuszt hallom. A miniszter ezután látogatást tett a gim­názium egyes osztályaiban és a legnagyobb tetszését fejezte ki a gimnázium igazgatója előtt a látottak felett. Az egyik osztályban éppen földrajzóra volt és az egyik diák elő-­­adást tartott Magyarország földrajzi helyze­téről, Szent István és Nagy Lajos Magyar­országjáról és ismertette a trianoni határo­zatokat. A tanterem magyaros motívumok­kal volt díszítve. A pódiumra árvalányhajat helyeztek. A gödöllői dzsemborbról hozott gyűrűkbe foglalva magyar nemzetiszínű sza­lagok és zászlók voltak láthatók. A szalago­kat magyar vonatkozású képek díszítették. Az egyik teremben a kormányzó arcképe függött a falon és egy diák lelkes szavakkal magyarázta társainak Horthy Miklós nagy érdemeit. Az épület megtekintése után a díszteremben az anyák bizottsága nevében üdvözölte a bizottság vezető tagja a minisz­tert és hatalmas virágcsokrot nyújtott át neki. Hóman Bálint vallás- és közoktatás­­ügyi miniszternek átnyújtották a Báthory­­gimnázium díszes fényképalbumát is. A mi­niszter azután virágcsokrot helyezett el a Báthory-szobor talapzatán. Az ifjúság eléne­kelte a gimnázium dalát, egy kisebb ének­kar pedig magyar dalt adott elő magyar nyelven. A Báthory-­gimnázium meglátogatása után a miniszter megtekintette a történelmi jelen­tőségű Razienki-parkot és kastélyt. Ezután a miniszter a Névtelen Katona emlékművéhez hajtatott, ahol díszszázad fo­gadta. A zenekar a magyar Himnuszt ját­szotta. Varsó legszebb terén, a Pilsudski-téren folyt le az ünnepélyes aktus ragyogó nap­fényben. Háry András magyar követen és vitéz Lengyel Béla katonai attasén kívül meg­jelent a lengyel külügyminisztériumból Brze­­zinski Tádé követségi tanácsos és Vetula­ Zsigmond miniszteri tanácsos a minisztérium képviseletében, a katonai hatóságok és nagy­számú közönség. Hóman Bálint Szily Kálmán államtitkár kíséretében érkezett. Mikor a lengyel nemzeti zászló előtt el­haladt a miniszter, meghajolt, majd elhe­lyezte a koszorút az emlékművön. A katona­zenekar ezután a Pilsudski-indulót játszotta, majd a kultuszminiszter elvonult a díszszázad előtt és fogadta annak üdvözlését A kultuszminiszter latin beszéde Délután ünnepélyes keretek között, nagyszámú közönség jelenlétében nyitotta meg Hóman Bálint a Varsói Magyar Inté­zetet, a Nowy Swiat 72. szám alatt. Az intézet a varsói tudományos társaság pa­lotájában van. A tudományos társaság ne­vében a palota dísztermében Sierpinski Vaclav egyetemi tanár üdvözölte meleg szavakkal a minisztert. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter latin nyelven a következő beszé­det mondotta: — A magyar nemzet nehéz megpróbál­tatások után új utakon járva igyekszik szebb és boldogabb jövőjét megalapozni. S e jövő alapját, a nemzeti fejlődés legfőbb biztosítékát a szellemi műveltség színvo­nalának fenntartásában és a műveltség gyarapításában látja. Ezeréves történe­tünk szellemének és folyamának megfe­lelően keressük e törekvésünkben a latin­keresztény közösségbe tartozó más nem­zetek kultúrájával való együttműködés út­ját és módját, mert a nemzetek barátságá­nak egyedüli biztos alapja a szellemi ja­vak folytonos és állandó cseréje, a műve­lődés közös bázisának biztosítása. Ez a meggyőződés vezette a magyar királyi kor­mányt, amikor a baráti lengyel nemzet fő­városában magyar intézetet és könyvtárat létesített, hogy a lengyel ifjúság megis­merhesse a magyar történetet, a magyar kultúrát és a magyar életet. Igen nagy az örömöm, hogy ennek a történeti lengyel­­magyar barátság ápolására és megszilár­dítására szolgáló tudós intézetnek élén ép­pen az a magyar tudós áll, az én kedves Divéky Adorján barátom, aki e kérdés történeti tanulmányozásában alapvető munkát végzett s aki a múlt ismeretében és a lengyel-magyar egymásrautaltság fa­natikus hitével működik kulturális kap­csolataink elmélyítésén. — Vendégeinket a mi házi ünnepünkön tisztelettel és szeretettel üdvözölve, a ma­gyar királyi kormány nevében az intézetet megnyitom. A nagy tapssal fogadott beszéd után Divéky Adorján egyetemi tanár, a varsói tudományos intézet vezetője tartott felol­vasást a Magyar Intézet feladatairól, a magyar-lengyel kulturális kapcsolatok ki­mélyítésének szükségességéről. A szép ünnepségen jelen volt Háry András magyar követ a követség egész személyzetével, a lengyel kultuszminiszter és helyettese, Zongollowcz államtitkár, a varsói Pilsudski-egyetem tanárai majdnem teljes számban, a varsói gimnáziumok és a tankerületi főigazgatóság képviselői, Rapp érsek, Wlodarkiewicz Szaniszló tanácsos és faj •mtgrntzto fcl

Next