Budapesti Hírlap, 1936. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-17 / 13. szám

5 — Vér-, bőr- és idegbajosok igyanak hetenként többször, reggel felkeléskor egy pohár természetes , ,Ferenc József” keserűvizet, mert ez mindig alaposan kitisztítja és méregteleníti a gyomorbélcsatornát s ezenkívül az emésztést és az anyagcserét is jótékonyan befolyásolja. Az orvosi tudomány legjelesebb képviselői már régóta hangoztatják,, hogy a Ferenc József víz hatásával minden tekintetben meg vannak elégedve. Hat fetartóztatás a Cageróval abeírásy ügyéin BUKAREST, jan. 16. A Cagero-botrány és valuta-panama ügyében bevezetett vizsgálat során a vizsgálóbíró eddig hat letartóztatást rendelt el. Letartóztatták Radu Angnelt és D. Georgescht, a Nemzeti Bank két főtisztviselőjét, Petre Marinescut a Steaua Romana aligazgatóját, Samuellit és Niederhoffert, a Cagero két cégvezetőjét és Olteanu mérnököt, a Palace petróleumtársaság aligazgatóját. A vizsgálóbíró a letartóztatottakkal szemben fenntartotta magának az intézkedés jogát. Gross Jenő kiadatása ügyében a román hatóságok már megtették a megfelelő lépéseket az osztrák hatóságoknál, de a kiadatásra vonatkozóan csütörtök reggelig még semmiféle pozitív hír nem érkezett a bukaresti sajtóhoz. A Zorile szerint nehézségek merültek fel a kiadatással kapcsolatban. Betiltják az erdélyi nőszövetségek működését KOLOZSVÁR, jan. 16. A szolnok-dobokamegyei Almásmalom, Várkudu, Magyarláp, Mydres, Kendilóna és Bálványosváralja községekben a helyi hatóságok felsőbb rendeletre való hivatkozással minden magyarázat nélkül betiltották a református nőszövetségek és dalárdák működését. Tekintettel arra, hogy ezek a szervezetek kizáróan kulturális és karitatív munkát végeznek és ezért indokolatlan betiltásuk a legnagyobb megdöbbenést keltette az erdélyi magyarság körében. Uzsoradímpik Korina Siini cigányprimás szerződtetéséből Barát Gyulának elhelyezőintézete volt Budapesten és ebben Szalai Lajos ügynök volt az üzlettársa. Az iroda főleg cigányzenészek és zenekarok kávéházi és éttermi szerződtetésének közvetítésével foglalkozott. A Barát-féle iroda közvetítette Karina Simi ismert cigányprímás zenekarának a Debrecen-színló éttermébe való elszegődtetését is. Az elhelyezőiroda hatszázalékos jutalékot kötött ki a saját részére. Brünn Jenő ugyancsak belekapcsolódott az ügybe, az állítólagos szokáshoz képest a sajátjából előre kifizette egy hónapra a cigányzenekar kikötött bérösszegét s e „szívességéért” négyszázalékos kamatot számított fel. Szalai Lajos mindezeken felül azt is kikötötte, hogy Kurinának magára kell vállalnia a Debrecen-étterem előző prímása után fennmaradt hatszázpengős tartozás kiegyenlítőét. Karina Simi, nagy családjára való tekintettel, valamint bandájának állás nélkül maradt, tagjai érdekében a szerződés minden feltételét magára vállalta s így a zenekar havi hétszázötven pengős fizetéséből végeredményben olyan nagy öszszeg került levonásba, hogy a cigányok mindössze 420 pengőt kaptak kézhez. Kurina bűnvádi feljelentést tett uzsora vétsége címén Barát, Szálai és Brünn ellen, sőt ezenkívül Szálait csalással is megvádolta, mert, amint utólag tudomására jutott, a Debrecen-étterem előző prímása után nem hatszáz pengős tartozás, hanem csupán 150 pengős adósság maradt fenn. A büntetőtörvényszék előtt a három vádlott azzal védekezett, hogy az ilyen feltételek mellett történő szerződtetések szokásosak, üzletileg megengedettek. Szalai Lajos ezenfelül a csalás vádját a leghatározottabban tagadta. A törvényszék Barát Gyulát tizennégynapi, Brünn Jenőt kéthónapi, Szalai Lajost háromhónapi fogházbüntetésre ítélte, de mind a három vádlott büntetésének végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Fellebbezés folytán az ügy a tábla Zacídi-tanácsa elé került, ahol Barát Gyulát felmentették, viszont Szálasi Lajost és Brünn Jenőt a tábla egyenként két-két hónapi fogházbüntetésre ítélte uzsora vétsége miatt. A másodfokú bíróság Szálait a csalás vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette. Most tárgyalta végső fokon ezt a büntetőpert a Kúria Leyczel-tanácsa.. A Kúria Bari Gyula felmentését helybenhagyta, másrészről pedig Szalai Lajos büntetését 250 pengőre, Brünn Jenő büntetését pedig 600 pengő pénzbüntetésre mérsékelte. B. H. 1936 JANUÁR 17, PÉNTEK Az Elektromos művek háztartási áramtarifájának revíziója és a belső üzemvitel átszervezése A főváros üzempolitikai bizottságának ülése A főváros üzempolitikai bizottsága Zsitvay Tibor elnöklésével ülést tartott. Napirend előtt Büchler József tiltakozott azok ellen a törekvések ellen, hogy a bizottságot az egyes üzemeknél történő intézkedésekkel befejezett tények elé állítsák. Erre nézve utalt a BSzKRT-nál tervezett tarifarevízióra is. Zsitvay Tibor, elnök a felszólalásra megnyugtató választ adott. Napirenden az Elektromos Művekre vonatkozó előadói jelentés tárgyalása szerepelt. Morvay Endre dr. tanácsnok részletes előadásban ismertette az utóbbi években működött üzemvizsgálóbizottságnak az Elektromos Művekre vonatkozó javaslatait, vázolta az üzem fejlődését, a végrehajtott nagy beruházásokat, az új vagyonbecslést, a mérlegegyesítésre vonatkozó intézkedéseket, továbbá a bánhidai centrálétól történő áramátvételre nézve kötött szerződés több pontját. Végül szólott a háztartási áramtarifa revíziójáról, a tartaléktelepek problémáiról, egy új áramfejlesztőtelep építésének kérdéséről, s befejezésül a belső üzemvitelnek tervbe vett átszervezését is megemlítette. Plósz Pál vezérigazgató a hálózat átalakításával kapcsolatos tervekről tett jelentést, majd Láng Lajos az értékcsökkenési leírásokról és a nagy tőkebefektetésekről kért felvilágosításokat, utána Bánóczi László, az Elektromos Művek továbbfejlesztésének kérdéseit és Büchler József a tarifa ügyét fejtegették. A továbbiakban Miklós Ferenc az árammérők kölcsöndíjának csökkentését kívánta a kisfogyasztók érdekében, ezenkívül rámutatott a Gázművek és az Elektromos Művek harmonikus együttműködésének szükségességére. Harrer Ferenc felszólalásában az energiatörvénnyel, az üzletkör meghatározásával, az üzleti propagandával és az alkalmazotti rendszerrel kapcsolatos elvi kérdések tisztázását kívánta. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy elsősorban ezekre a kérdésekre nézve kell a szakértők véleményét meghallgatni. Gidró László a bemutatott pénzügyi adatokról kért közelebbi felvilágosításokat, a tarifával kapcsolatban pedig az egységárak között mutatkozó nagy különbségekre mutatott rá. Cselényi Pál a világítási üzemek egyesítése és az üzletviteli formák kérdéseiben sürgette a szakértők meghallgatását, majd a mérlegadatokról és a nyugdíjalapok helyzetéről kért felvilágosítást. Vályi Ferenc a hálózat átalakítására, az új áramtermelőtelep létesítésére, s végül különösen szociális vonatkozásokban az áramtarifára nézve kért felvilágosítást. A felszólalásokra Morvay Endre tanácsnok és Plósz Pál vezérigazgató adtak felvilágosító válaszokat, majd Zsitvay Tibor elnök felolvasta a különböző szakkérdésekben meghívásra ajánlott szakértők neveit, amelyhez a bizottság hozzájárult. Végül Zsitvay Tibor elnök a legközelebbi ülést január 18-ára, szombatra tűzte ki, amikor a bizottság az Elektromos Művek kereskedelmi igazgatójának és jogtanácsosának jelentését fogja az ügykörükbe tartozó szakkérdésekre nézve meghallgtatni. A devizagazdálkodás reformjának hatása kivitelünkre A Nemzeti Egység munkaközössége vitaelőadássorozatának csütörtöki ülésén, melyen a vitát Zsindely Ferenc országgyűlési képviselő vezette, rendkívül érdekes és feltűnést keltő előadást tartott a fenti címmel Rácz Jenő dr., a külkeerskedelmi hivatal főelőadója. A külföldi fizetőeszközökkel való gazdálkodásra vonatkozó általános tudnivalók öszszefoglalása után előadta, hogy az államilag irányított devizagazdálkodási rendszerek közös jellemvonásai: a fizetési eszközök kivitelének titalma, az exportdevizák beszolgálttásának kötelezettsége, az importdevizák kiutalásának megszorításai, a külföldi kölcsönök transzferálása, stb. a magyar devizagazdálkodás rendszerében is föllelhetők. Kérdésük szempontjából leglényegesebb, egyúttal minden hasonló rendszertől is megkülönböztető jellemvonása azonban devizagazdálkodásunknak, a valuta belföldi és külföldi étékelésének áthidalásánál követett eljárás, más szóval az export támogatásának módja. Ebből a szempontból nézve a magyar devizagazdálkodás fejlődését, abban három korszakot különböztetünk meg: 1. az alkalmi kompenzáció, 1931. júliustól 1932. decemberig; 2. az árak és országok szerint diferenciált exportfelárak 1932. decembertől 1935.. decemberig és 3. a lineáris exportfelárak 1935. december óta korszakát. A lineáris devizafelárak rendszerére való áttérés az ősz folyamán folytatott előkészítő munka után, a múlt év decemberében következett be. Az új devizafelárak ismertetése után az előadó kimutatta, hogy az új devizafeláraknak az elmúlt évben élvezett kompenzációs kedvezményekkel való összehasonlítása az export által élvezett támogatás jelentékeny emelkedését mutatja. A kivitel és pedig elsősorban a mezőgazdasági kivitel, miután az ipari export támogatása előzőleg aránylag magasabb volt, a folyó évben jelentékenyen magasabb és összegszerűen is nagyobb értékű támogatást fog élvezni, mint a kötött devizagazdálkodás eddigi éveiben bármikor. Ennél is nagyobb jelentősége van azonban annak a körülménynek, hogy az új felárrendszer ismét lehetővé teszi termelésünknek a külföldi piacok árviszonyaihoz és fogyasztóképességéhez való alkalmazkodását. A differenciált felár-rendszernek az a képessége, hogy minden pillanatban alkalmazkodni tudott a belföldi és külföldi árak közötti diszparításhoz, rövid időre és átmenetileg hasznára lehetett termelésünknek és kivitelünknek, hosszabb időn át alkalmazva azonban feltétlenül ártalmára vált volna azáltal, hogy alkalmazkodóképességét csökkentette és felemelte azt a határt, amelyet minden export számára a termelési és szállítási költségek, a külföldi piacon elérhető ár, a piac szükséglete és a hasonló árut exportáló államok versenyviszonyai megszabnak. Bizonyos, hogy amikor a kompenzációs kedvezmények folytonosan változó, minden nehézséget elsimító tényezője, kikapcsolva az egyszers mindenkorra megállapított devizafelárak rendszerére tértünk át, ezzel exportunkat a realitások fokozottabb figyelembevételére kényszerítettük, akkor a magyar kivitel megedződésének, megizmosodásának egy új korszakát nyitottuk meg. A nagy tetszéssel fogadott előadást nívós vita követte, amelyen Teleki Mihály gróf, Sípos Sándor, Farkas Elemér, vitéz Miskolczy Hugó, Turcsányi László, Csikvándy Ernő és Kunder Antal szólaltak fel. A nagyszámú közönség zsúfolásig megtöltötte az óriási dísztermet, az előkelőségek sorában ott voltak: Kunder Antal, a Külkereskedelmi Hivatal kormánybiztosa, Bárányos Károly, a Külkereskedelmi Hivatal alelnöke, Splényi István báró, a Külkereskedelmi Hivatal igazgatója, Thuránszky Pál főispán, vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő, a Munkaközösség elnöke, vitéz Árvátfalvi Nagy Mivan es mileliet ABESSZINIABANI Irta: MELOCCO JÁNOS dr. ÁRA51-helyet! § a BUDAPESTI HÍRLAP római munkatársa A könyv kapható a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában FILLÉR Vidékről jövő rendeléseknél portóra 20 fillért összesen 1 pengőt előzetesen kérjük beküldeni István, Boczonddi Szabó Imre, Béldy Béla, Csikvándy Ernő, Csizmadia András, Farkas Elemér, Jurcsek Béla, Miskolczy Hugó, Maday Gyula, Petamek József, a Munkaközösség ügyvezetője, Mocsáry Dániel, Teleki Mihály gróf, Tóth Pál, Zsindely Ferenc országgyűlési képviselő és még sokan mások. Halálos gázolások Ma délben a Bethlen-téren haladt a Rottenbiller utcából a BA 908 rendszámú gépkocsi, melyet tulajdonosa, Muraró János gumijavító vezetett. Ugyanakkor haladt a téren a SieZeft-pályaudvar felé a Futó Olajművek rt. BD 2119 rendszámú személygépkocsija, melyet Weit Károly sofőn vezetett. Eddig meg nem állapított okból a két autó összeütközött. Az összeütközés oly heves volt, hogy a Fanta Művek kocsija felszaladt a gyalogjáróra, az ottlévő gázoszlopot kidöntötte és a gyalogjáró mellett álló Neuwelt József gyümölcsárus, hetvenöt százalékos hadirokkantat halálra gázolta. A rendőrség eljárást indított, kit terhel a felelősség a halálos balesetért. A Fanta Művek gépkocsijában ült Fábry Jenő dr. vezérigazgató felesége, aki az összeütközés következtében könnyebben megsérült. A közeli MABI-kórházban kötözték be a sérültet. A Váci út 8. számú ház előtt Újpestről a Nyugadi-pályaudvar felé haladó jelzésű villamoskocsi, melyet Varga József villamosvezető vezetett, halálra gázolta Maszár János 38 éves kifutót, ki triciklijével szabálytalanul előzött és hirtelen a villamoskocsi elé hajtott. Holttestét a Törvényszéki Orvostani Intézetbe szállították. Kossonstolvajok a temetőben A büntetőtörvényszék Fonyódy-tanácsa ma tárgyalta Varga Sándor és hét társa perét. A királyi ügyészség folytatólagosan elkövetett lopás miatt emelt ellenük vádat, mégpedig azért, mert 1934—1935 években rendszeresen lopkodták a rákoskeresztúri temetőből a sírok mellett és a gyűjtőárokban lévő koszorúkat. A temető igazgatósága tette a bűnvádi feljelentést a koszorútolvajok ellen. A vádlottak a következők: Varga Sándor napszámos és felesége, Libhardt Ede kereskedősegéd, Palkovics József gépkocsivezető és felesége, Horváth Károly vasesztergályos és felesége, Szandtner Ferenc napszámos. A vádlottak azzal védekeztek, hogy a temetőből nemcsak ők, de sokan mások is elvitték a már elszáradt koszorúkat s nem tudták, hogy ebből bajuk származhatik. Védekezésük szerint a temetőőr szeme láttára hurcolták el a már értéktelennek tartott koszorúvázakat és senki sem emelt ez ellen kifogást. Kihallgatta tanúképpen a törvényszék a temető-igazgatóság egyik tagját, aki az elnök kérdéseire elmondta, hogy a koszorúk, amíg a síron vannak, az elhunyt hozzátartozójának tulajdonát teszik, ha pedig lekerülnek a sírokról, az úgynevezett gyűjtőárokba kerülnek és ezekkel már a főváros rendelkezik. Időnként összeszedik ezeket az elszáradt drótvázas koszorúkat és elárverezik a vázakat. A tanuk kihallgatása, valamint Villányi Ferenc dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde után a törvényszék Varga Sándor és feleségét egy-egy hónapi fogházra, Libhardt Edét héthónapi börtönre, Palkovics Józsefet, Szandtner Ferencet 14—14 napi fogházra, Palkovics Józsefnét, Horváth Ká-rolyt és feleségét pedig 20—20 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. TAVAVAVAVATAVaVAtATi Német-lengyel tárgyalás a danzigi kérdésről BERLIN, jan. 16. Németország és Lengyelország között bizalmas tárgyalások folynak a danzigi kérdésről. Szerdán Göring porosz miniszterelnök schorfheidei vadászkastélyában érdekes összejövetel volt, amelyen Göring miniszterelnök, Lipski berlini lengyel nagykövet és a danzigi szabadállam szenátusi elnöke, Greiser vettek részt. A tanácskozások tartalmáról semmi sem szivárgott ki. Német részről nem is adtak ki hivatalos jelentést és csak a danzigi kormány tett közzé rövid kommünikét, amelyben közli, hogy Greiser elnök szerdán Lipski berlini lengyel nagykövettel együtt Göring miniszterelnök vendége volt. _____ _