Budapesti Hírlap, 1936. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-17 / 13. szám

1936 JANUÁR 17, PÉNTEK ­­elkendezve, az ujjongás mámorá­ig vót jelenti az óliberális délutáni újság, hogy megjelent a magyar köz­életben házi rejtvénypályázatának nagy díja: a csáklya. Költséget, fá­radságot nem kímélve nem csupán írásban, de képben is közli az ellen­zéki politika e bámulatos fordulatát. A zajosan bekonferált kis háziünnep­ség résztvevőit nem óhajtjuk meg­­csáklyázni „az egyszerű, karcsú és szikár” jelvénnyel. Bármennyire kí­nálkozik is az alkalom, nem karikí­­rozzuk a keresztrejtvénnyé hóborto­sodon ellenzéki kicsinyességnek azt az oldalnyi hosszúságra nyúlt tudá­lékos nagyképűsködését, ami beha­rangozza a rejtvény­díj gyanánt oszto­gatott csáklya átvételi lehetőségeit, helyeit és árát. Amit azonban a csák­­lyás újság a „szikár és karcsú jel­vény” tekintélyének emelésére kíván mondani, az annál inkább ajánlatos mindenki figyelmébe. Azt mondja ugyanis a dühös csáklyás lapocska: „a csáklya úriemberek jelvénye”, a moz­galom — amelyről nyilván csak ő tud — „úriemberek mozgalma”... Úri­emberek? Mit jelentsen ez? Új foga­lom a politikában? Mozgalom kizáró­­lag úgynevezett „úriemberek” szá­mára? Jelvény kaszinó alapon? Ej, ej. Várjon milyen módon kvalifikál­ják a csáklyás­ jelvényért rohamozó tömegeket az úriember osztályozása szerint? Jól fésült frizura, vasalt nad­rág, kérlek alásan­ modor, csússzam hajlongás, édeskés mosoly? Netán ez jelenti az úriembert, s ez kvalifikál a magyar közéletre? Nem tudjuk. Le­het. Legalábbis a csáklyás újság sze­rint — úgy látszik — lehet. Szerin­tünk a meghatározás kissé különös. A népi politika csak a nemzet egész és osztatlan társadalmát ismeri, amely­ben a gróftól a kérgeskezű munkás­­emberig mindenki beletartozik, de amelyet úriember és nem úriember szerint rétegezni merész és frivol do­log. Hogy úriember-e valaki, vagy sem, azt egyénenként kell elbírálni. Azt azonban még sohasem hallottuk, hogy bárhol is a világon a magukat úriembernek vallók ezen a címen tö­mörültek volna politikailag. Úriem­bert rendszerint csak az kiabál, aki attól fél, hogy különben nem hiszik el az úriember mivoltát. A­z ilyen cégéres úriember helye­sen teszi, ha speciális jelvénnyel különbözteti meg magát embertársai­tól, akik magukat egyszerűen és kö­zönségesen csak magyar polgárnak nevezik. Ez a magyar polgár elálmél­­kodva olvassa a csáklyás-jelvény fényképe alatt terpeszkedő cikket, amely hangjában, kifejezéseiben és ténybeli állításaiban különös uriság­­ról tesz tanúságot. A cikk ugyanis, amikor égig magasztalja a karcsú és szikár csáklyát, a „kerékbetört búza­­kalász”, vagyis a NEP-jelvény vele­járójának „a közpénzekkel való ked­vesen könnyelmű, bohém gazdálko­dást, a szegények és alárendeltek bömbölő ijesztgetését” jelöli meg. A magyar polgár, aki úriember mivol­tával nem áll ki az utcasarokra hival­kodni, ezt a lelkiismeretlen, köny­­nyelmű, sőt perfid inszinuációt meg­botránkozással visszautasítja. A Gömbös-kormányt közpénzekkel való bohém gazdálkodással, a szegények és alárendeltek bömbölő ijesztgetése- ■ A ^4V~A*9. .. B. H. vel megvádolni már több, mint me­részség. Ez a politikai gyűlölet pa­­roxizmusának határán mozog. Mert hiszen köztudomású, hogy éppen ez a kormány tette hatályosabbá az ál­lami pénzgazdálkodás ellenőrzését és tárgyalta le a leggyorsabban az ál­lami számvevőszék jelentéseit. Semmi szükségét nem érezzük, hogy iyen ostoba váddal szemben védelmünkbe vegyük a kormányt és felelősségér­zéstől áthatott népies politikáját, amelynek a magyar nép millióinak bizalma és elismerése mindennél erő­sebb védelmet nyújt. Antin az esküdtek tárgyalnak - a vádlottak kártyáznak Pénteken hoznak ítéletet a Stavisky-perben P.KRIZS, jan. 16. A Stavisky-per most már elérkezett utolsó szakaszához. A bírák 1956 kérdést intéznek majd az esküdtekhez válaszadás céljából. A bűnösség kimondására és az ítéletek megszavazására irányuló tanács­kozások idején a törvény értelmében az es­küdtek nem távozhatnak el a törvényszék épületéből. A tanácskozások a legközelebbi pénteken délután fejeződnek be, az esküd­tek azt ajánlották, hogy ,,önkéntes őrize­tük” idején az állami hatóságok lássák el őket élelemmel. A bíróság hozzájárult ehhez a kérelem­hez és minden esküdtnek 15—15 frankot utalt ki az egyes étkezésekre. Az egyik szomszédos vendéglőből hozzák az ételeket az esküdteknek, de az ételt szállító pincé­rek nem léphetnek be a tárgyalóterembe. Az esküdtek viszont kijelentették, hogy nem hajlandók a pincérek szerepét ját­szani. Végül is úgy döntöttek, hogy az ét­keket ünnepi ruhába öltöztetett bírósági szolgák fogják feltálalni az esküdteknek., A letartóztatásban lévő vádlottaknak az esküdtek tanácskozása alatt a törvényszék épületében kell tartózkodniuk. A vádlottak kérték, hogy a várakozási idő alatt kár­tyázhassanak. A főügyész megadta az en­gedélyt, de kikötötte, hogy pénzben nem szabad játszaniuk. Agyonlőtte magát Balogh László Hímvállalkozó Csütörtökön este Budán, a Karthauzi­ ut­cában revolverdörrenést hallottak a kör­­nyékbeliek. Az utcára siettek és a 4. számú ház előtt a földön, vérben fekve találtak egy jólöltözött férfit. Revolvert szoronga­tott a kezében, öngyilkosság történt, mell­belőtte magát. A közeli rendőrőrszem a mentőket hívta, akik az öngyilkost az Új Szent János-kór­­házba vitték. Az orvosok hozzáfogtak az ápolásához, de már nem segíthettek rajta, rövidesen meghalt. A ruhája zsebében Balogh László 35 éves kereskedő nevére szóló iratokat ta­láltak és megállapították azt is, hogy a Naphegy­ tér 2. számú házban lakik. Balogh László ismert tagja volt a buda­pesti filmszakmának. Régebben kereskedő volt, az egyik budapesti textiláruház tu­lajdonosa, később pedig egy lapvállalatnál vállalt érdekeltséget. Utóbb mindkét vál­lalkozását abbahagyta és társult Keleti Béla filmvállalkozóval. Ketten együtt gyár­tották a Hunnia-filmgyárban a Barátságos arcot kérek című magyar filmet, amelynek a főszerepét Szőke Szakáll alakította. A minap fejezték be a film elkészítését. Ba­logh László szerdán találkozott Keleti Bé­lával. A két társ az újonnan készült film üzleti ügyeiről tárgyalt. Nagy reményke­déssel beszéltek a filmről, amely kitűnő üz­leti eredménnyel kecsegtetett. Balogh László a legnagyobb megelégedéssel búcsú­zott a társától. Csütörtökön tekintette meg a filmet a filmcenzúra-bizottság, megadta a játszási engedélyt és az új magyar film bemutató­ját már ki is tűzték január 21­-re. Balogh László azonban már nem várta meg a vállalkozásában készült film bemuta­tóját, csütörtökön este agyonlőtte magát. Társa és valamennyi ismerőse érthetetle­nül áll a tragédiával szemben, senki sem tudja egyelőre pontos magyarázatát adni, miért ment a halálba Balogh László? Hauptmann kivégzését harminc nappal elhalasztották Mind komolyabb formát ölt az a hír, hogy Hoffmann kormányzó keze közt van egy ismeretlen ember írásbeli vallomása. Ez az ismeretlen, vagy legalább is mind­­ezideig háttérben maradó személy állítólag részt vett Lindbergh gyermekének meggyil­kolásában. Kauptmann ügyvédei ugyan a leghatározottabban megcáfolták a híreszte­léseket, de annyi mindenesetre beigazoló­­lódott, hogy a kormányzó a csütörtökre vir­radó éjjelen hosszabb bizalmas természetű tanácskozást folytatott Hoover Edgárral, a szövetségi titkos rendőrség főnökével. Hoover előzőleg La Guardia newyorki pol­gármesterrel, Valentine newyorki rendőr­főnökkel és Schwarzkopf new jerseyi rendőr­főnökkel tanácskozott. Hauptmann és védői között a siralomház­ban megbeszélés volt, amelynek során Hauptmann újabb kérvényt írt alá. Ebben arra kéri a szövetségi felsőbíróságot, hogy új eljárást folytasson le. A­ kérvényt két ü­gyvéd vitte Washingtonba. Hauptmann ügyvédje a Habeas corpu­­son alapuló újabb semmiségi panaszt nyújtott be a legfőbb bírósághoz, kérve a holnapra kitűzött halálos ítélet elha­lasztását. Hughes főbíró, amidőn az újságírók megkérdezték tőle, hogy milyenek a fel­lebbezés kilátásai, így válaszolt: — Fellebbezni mindig lehet. Elutasították a fellebbezést és elhalasztották a kivégzést WASHINGTON, jan. 16. A legfelsőbb bíróság elutasította Hauptmann formai fellebbezését. Hoffman kormányzó harminc nappal elhalasztotta Hauptmann Brúnó kivégzé­sét. Hauptmann még három hónapig élhet TRENTON, jan. 16. Willintz főügyész kijelentette, hogy a kivégzés egy hónappal való elhalasztása tulajdonképpen három hónappal hosszab­bítja meg Hauptmann életét, mert Tren­­chard bírónak új határnapot kell majd ki­tűznie a kivégzésre. Bizonyítékok Hauptmann ártatlansága mellett? NEWYORK, jan. 16. Harold Keyes, aki még nemrégiben mint detektív dolgozott a Hauptmann-vé­­delemben, ma az egyik newyorki napilap szerint kijelentette, hogy új bizonyító­­anyaghoz jutottak, amely annyira meg­győző, hogy új tárgyalás esetén Haupt­ 5 mann felmentésére vezetne. Az új bizonyí­tási anyagot „alkalmas időben” nyilvános­ságra hozzák. Hoffman kormányzó ma kijelentette, hogy Small írásszakértő kijelentése sze­rint a váltságdíjjal kapcsolatos levelek alapos vizsgálata után meggyőződött ar­ról, hogy azokat Hauptmann nem írhatta. A mérnökök kamarai napja Bornemisza Géza iparügyi miniszter a budapesti mérnöki kamara kérésére ja­nuár 16-ára kamarai napot tűzött ki. A mi­niszter a Kosalka János dr. kamarai elnök vezetése alatt megjelent tizenkéttagú ka­marai küldöttséggel a délutáni órákba nyúló ülésen behatóan tárgyalta a mérnöki kar legfontosabb időszerű kérdéseit. Ezek közül kiemelkedett a mérnöki zugirászat hatékonyabb üldözésének és ennek kapcsán a mérnöki rendtartás egyes rendelkezései módosításának kérdése. Másik fontos tárgy a mérnöki jóléti alap és nyugdíjintézet ügyében a mérnöki Icamara által kidolgo­zott tervezet volt. Szociálpolitika — nem politika Egyik legnagyobb szociálpolitikai in­­tézményünk a Magánalkalmazottak Biz­tosító Intézete. A társadalom értékes és kiterjedt rétegének — a magánalkalma­zotti karnak — társadalombiztosítási szolgálatát látja el. Komoly tőkéket forgat, szép rendelőintézetekkel és modern kórházzal felszerelve igyekszik ellátni nemzetpolitikai feladatát. Za­vartalan és eredményes működéséhez, mely az önkormányzati elven nyugszik, messzemenő érdekek fűződnek. Ennek az intézménynek gyógyszerellátása kö­rül most visszaélés történt. Az ügy vizsgálat alatt áll. A közvéleménynek csak az lehet a megalkuvás nélküli kí­vánsága, hogy ez a vizsgálat alapos, mindenre kiterjedő és könyörtelen le­gyen. Amikor pedig lezárult, akkor az összes vétkesek vegyék el példás bün­tetésüket és az intézmény találjon mó­dot arra, hogy hasonló sajnálatos ese­tek a jövőben elő ne fordulhassanak, óva kell intenünk azonban mindenkit attól, hogy elébe vágva a vizsgálatnak, már most ítéletet formáljon s ennek alapján olyan következtetéseket vonjon le, amelyek nem annyira az egyetemes és mindenki által támogatandó szo­ciálpolitika céljait, hanem könnyen át­látszó politikai törekvéseket szolgálná­nak. Az ügy érdeme és a szociális po­litika egyetemes érdeke követeli, hogy szót emeljünk az ügynek ilyen mellék­­vágányra való terelése ellen. Közérdek ugyanis megakadályozni a visszaélése­ket, megbüntetni a bűnösöket és nö­velni a MABI-nak mind szociális intéz­­ménynek teljesítőképességét. De sem­miképpen sem közérdek lejáratni igye­kezni egyik értékes társadalombiztosí­tási intézményünket, összetévesztve a szociálpolitikát a napi politikáik egyik alpári módszerével. Kormányellenes összeeskü­vés Litvániában TÁSKIN, jan. 16. Litvániában a kormány ellen irányuló összeesküvést fedeztek fel. Mint mondják, az összeesküvést a hadsereg egyes tisztjei szervezték. Az volt a tervük, hogy fog­ságra vetik a köztársasági elnököt és a mi­niszterelnököt. Az összeesküvők között sze­repelt Maciuska repülőőr-ügy is. A ható­ságok idejében tudomást szereztek a ké­szülődésről és az összeesküvőket ^''ren ab­ban az órában tartóztatták le, an^­gi ter­vüket végre akarták hajtani. Azt hiszik, hogy Voldemaras hívei állanak a háttér­ben.

Next