Budapesti Hírlap, 1936. május (56. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-01 / 100. szám
1936 MÁJUS 1. PÉNTEK B. H* „Az általános tendencia kimondottan emelkedő“ Tyler jelentése a folyó év első negyedéről B. Tyler, a Nemzetek Szövetsége megbízottja, elkészítette jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről az 1936. év első negyedében. A jelentés bevezetése ennek tartalmát a következőkben foglalja össze: 1. A folyó évi június hó 30-án végződő költségvetési év háromnegyed részére vonatkozó ideiglenes adatok szerint a költségvetési bevételek 4,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. A tényleges kiadások, beleértve az üzemi hiányok fedezésére adott előlegeket, 2,6 százalékkal voltak magasabbak. Az egyenleg ily módon valamivel jobb a tavalyinál. 2. A hiány általában az adóssági szolgálat át nem utalt pengőösszegeinek újból való kölcsönvétele útján fedeztetett. A rendes kiadások fedezésére a pénzpiac nem vétetett igénybe. 3. Április 1-én az 1936—37. évi költségvetési előirányzat az országgyűlés elé terjesztetett. A közigazgatás és üzemek hiánya együttvéve az előirányzat szerint egy árnyalattal kisebb, mint a folyó évben. 4. Mint az előző években, ez az előirányzat is teljes mértékben gondoskodik az állam külföldi adósságszolgálatának ellátásáról. Az adósságszolgálat nagyobb részénél a letétbe helyezett pengőösszegek újból való kölcsönvétele van ismét tervbe véve. 5. A mezőgazdasági alap (azelőtt balettaalap) a költségvetésen kívül kezeltetik ugyan, de adókból tápláltatik. Az alap 1935—36. évi forgalma 49,5 millió pengőben irányoztatott elő. Az 1936—37. évi előirányzat még nem áll rendelkezésre. 6. A mezőgazdaság megsegítését, a telepítést és a beruházásokat szolgáló kiadások nagyobb része ugyancsak a költségvetésen kívül kezeltetik és ezek túlnyomórészt belföldi kölcsönfelvételekből fedeztetnek. Ily módon a belső függő adósság, amelynek összege az 1931. évi krízis óta 11szeresre emelkedett, továbbra is növekedni fog. 7. Elrendeltetett az összes kötvényeknek — az állami kibocsátások kivételével — és az arbitrage-részvényeknek lebélyegzése, amennyiben e papírok Magyarországon lakó egyének birtokában voltak. A lebélyegzett kötvények mennyisége mutatja, hogy Magyarország hosszúlejáratú külföldi adóssága a kötvények hazahozatala folytán bizonyos fokú csökkenést mutat. 8. A magyar külkereskedelmi forgalom értéke a folyó év január-március hónapjaiban mintegy 12 százalékkal magasabb, mint tavaly volt. Az emelkedés főleg olyan ügyletekből származik, amelyekből nem folynak be szabadon felhasználható devizák. A kivitel mennyiségileg nem mutat emelkedést. Az 1935. évi elégtelen tengeri termés következtében ebből a cikkből a rendesnél nagyobb mennyiségeket kellett behozni. 9. A gabonaárak kimondottan estek, de úgy a mezőgazdasági, mint az ipari árak általános irányzata, határozottan felfelé irányul. 10. Az ipari termelés, különösen a vas- és gépipari termelés, növekvőben van. Egyes jelek a kiskereskedelmi fogyasztás javulását mutatják. 11. A január és február havában jelentkező tőzsdei fellendülés az árakat a tőzsdének 1932-ben történt újból való megnyitása óta észlelt legmagasabb színvonalra hajtotta fel. Február óta azonban nem volt általános emelkedés. 12. Az országgyűlés elé a mezőgazdasági hitelintézetek fúziója tárgyában törvényjavaslat terjesztetett. 13. Azokért az adatokért, amelyeken e jelentésnek a Nemzeti Bank helyzetével és a devizaellenőrzéssel foglalkozó részei alapulnak, köszönetet mond Henry J. Bruce úrnak, a Nemzeti Bank tanácsadójának, nem utalt részének kölcsönként való igénybevétele révén. A kiadási oldalon 1935/36-tal szemben az összes tárcák — az igazságügyminisztérium kivételével, melynél egy kis csökkenés mutatkozik — emelkedést tüntetnek fel. Mivel az állami adósságok szolgálata 3,3 millió pengő összeggelalacsonyabban irányoztatott elő, a közigazgatási kiadások emelkedése 24,9 millió pengő és azok 3,2%-kal nagyobbak, mint a folyó évben. A fizetések mérve változatlan maradt. A tényleges szolgálatot teljesítő személyzetre fordított kiadás emelkedése főleg a törvényhatósági orvosok államosításának következménye. A nyugdíjaknál 4 millió pengős emelkedés mutatkozik s e téren a kiadások még előreláthatólag tovább fognak növekedni, mert a nyugellátást élvezők számának emelkedése is még több évig eltart és csak későbbi időben következhetik be csökkenés. Az 1935/36. és az 1936/37. évek közötti emelkedés túlnyomó része, majdnem 20 millió pengő, a dologi és karbantartási kiadásokra (16.5 millió pengő), valamint a beruházásokra (3.1 millió pengő) esik. A középületek tatarozása ugyanis éveken át elhalasztatott. A pénzügyminisztériumnál mutatkozó körülbelül 5 milliós növekedés túlnyomórészt a dohány- és sójövedéknél mutatkozik, amelyeknek bevételei azonban ennél nagyobb mértékben emelkednek. Azután következik a honvédelmi minisztérium (4.4), a kereskedelemügyi minisztérium (3.7), a földművelésügyi minisztérium (3.4), a belügyminisztérium és a közoktatásügyi minisztérium (1.8 millió pengő többlettel). Az üzemek kiadásai majdnem azonos mértékben (3.4%-kal) emelkedtek. Az üzemeknél a tényleges szolgálatban álló személyzetre fordított kiadásoknál 1.2 millió pengős csökkenés mutatkozik, a nyugdíjaknál azonban az emelkedés 2,5 millió pengő, úgy hogy az összemelkedés legnagyobb része a dologi kiadásokra és a karbantartásra (8.5 millió pengő), valamint a beruházásokra (1.8 millió pengő) esik. Az üzemek adósságszolgálata 2,4 millióval emelkedett. A közigazgatási és üzemi kiadások együttes összegének 53,4%át teszik a személyi kiadások. Ez valamivel kisebb arányszám a tavalyinál (54,5%), de még mindig igen súlyos összeg. Az adósságszolgálat a teljes összegnek 8,1%-a és láttuk, hogy az e címen szereplő összeg csak részben idéz elő tényleges készpénzkiadást. Az előirányzott teljes hiány 78%-a az állami üzemek veszteségeire esik. Az adóztatás terhén kívül, amely az ország teherbíróképességéhez viszonyítva igen terhes, figyelmet érdemel a belföldi függő adósság, amely az 1931. évi krízis óta körül,belül négyszeresre növekedett. A mezőgazdasági segélyalap (azelőtt balettaalap) kezelése a költségvetésen kívül van; költségvetése még nem készült el 1936/37-re, de a folyó évben 49,5 millió pengőre tehető, ami adóztatásból fedeztetik. Kiemeli a jelentés, hogy a bevételek óvatossággal hrányoztattak elő, amennyiben a közigazgatásnál az előirányzat az 1935/36. év első háromnegyedében elért tényleges eredményeknél alacsonyabb havi átlagban állapíttatott meg, az üzemeknél pedig a folyó költségvetési év 8 hónapjának tényleges emelkedése, a múlt évhez képest, nagyobb, mint az 1935/36—1936/37. közti egész évre előirányzott emelkedés. Remélhető, hogy a folyó költségvetési évben a bevételekben eddig mutatkozó szerény emelkedés folytatódni fog, mivel a magasabb árak kétségtelenül ki fognak hatni a bevételekre. Az állami üzemek helyzete javul Áttér ezután a jelentés az állami üzemek folyó évi kezelésére és megállapítja, hogy ez a múlt évhez viszonyítva, a február végéig terjedő 8 hónap ideiglenes adatai szerint bizonyos javulást mutat, amennyiben a rendes bevételek 9 százalékkal emelkedtek, míg a kiadások csak 2,9 százalékkal növekedtek, úgy, hogy az egyenleg kedvezőbb és azonkívül kevesebb kölcsön is vétetett fel. Az államvasutak veszteségei jelentékenyen csekélyebbek a tavalyiaknál, s a posta, távírda és távbeszélő feleslegei nagyobbak. A vasgyárak azonban nagyobb veszteséget tüntetnek fel. A pénztári helyzettel kapcsolatban utalás történt arra, hogy az az utolsó negyedben az idényszerű apadást mutatja, azonban kedvezőbb, mint 1935 március végén volt. Az állam adósságai Február végén az adóhátralékok álladéka 282,9 millió pengő volt, az 1935 február 28-i 290.6 millió pengővel szemben. ,,A tartozások az év folyamán 22 millió pengővel 169.2 millió pengőre csökkentek. A külföldi hosszúlejáratú adósság állaga az utolsó negyedben csaknem teljesen ugyanazon a színvonalon maradt (918 millió pengő március 31-én). A belföldi hoszszúlejáratú adósság ebben az időszakban 0.9 millió pengővel 110.6 millióra csökkent. A külföldi függő adósság is csökkent 1.1 millió pengővel 349.1 millió pengőre, viszont a belföldi függő adósság 2.1 millió pengővel 345.4 millióra emelkedett. Az 1935 március 31-iki állapottal szemben a külföldi függő adósságnál úgyszólván semmi változás sincsen, azonban a belföldi függő adósság 76.7 millió pengővel (26%) emelkedett. Az állami garanciák változatlanul 101.4 millió pengőt tesznek. Az 1924. évi Újjáépítési kölcsönnel és az annak szolgálatára rendelt bevételekkel kapcsolatban megjegyzi a jelentés, hogy a Nemzeti Bank a kölcsön bizalmi férfiainak kezeihez hónapról-hónapra továbbra is átutalta a megfelelő pénznemekben az augusztus 1-ével végződő folyó szolgálati évben fizetendő szelvényösszegek 50 százalékát és hogy a kölcsön szolgálatára rendelt bevételek az előző évinél magasabb színvonalon mozogtak. Az önkormányzati teher állandóan csökken A jelentés ismertetve az önkormányzatok 1935. évi zárszámadási eredményeit és 1936. évi előirányzatait Budapest székesfővárossal kapcsolatban megjegyzi, hogy a fővárosnak 1936-ra előirányzott hiánya ez év folyamán csökkenthető lesz. Kiemeli, hogy bár az önkormányzatok kiadásai a magyar adófizetők terheit erősen növelik, de ez a teher az utolsó 1. évben állandóan csökkentetett. Az önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása a következő : Valamennyi önkormányzat 1935 1931, 1933 1932 1930 millió pengő 323.7 331.1 334.2 372.2 434.0 334.2 336.1 347.5 390.8 416.3 Egyenleg +10.5 +5.0 +13.3 +18.6 4 17.7 Az önkormányzatok vagyonában és a változások a kölcsönökből fedezett beruhaadósságaiban az utóbbi években a beállott ításokkal kapcsolatosak. Állami kölcsönök A függő adósság növekedése fentebb ■ vett fel és kölcsönökért, vagy hitelekért már említtetett. Ezenkívül az állam a I garanciát nem vállalt, jelentés időszakában más kölcsönt nem! Tényleges kiadás :»■«■■■« Tényleges bevétel Az állami költségvetés A július 1-ével kezdődő költségvetési év első 9 hónapjának ideiglenes eredményeit figyelembe véve, március 31-én a helyzet hozzávetőlegesen a következő volt: Július 1-től márciu1-éig 1935/36 1934/35 1933/34 Kiadások: millió pengő Tényleges költségvetési kiadások . Elhalasztott költ-547.— 523.8 520.4 Az eddigi eredmények igazolják a folyó évi költségvetési előirányzatot, ugyanis az összkiadások, beleértve a költségvetésen kívüli tételeket is, — amely utóbbiak főleg az Üzemeknek nyújtott előlegekből állanak, — megközelítőleg megfelelnek a közigazgatás egész évi kiadási előirányzatának, hozzáadva az üzemek előirányzott hiányát. A tényleges kiadások 2,6%-kal nagyobbak, mint a múlt év ugyanezen időszakában; a költségvetési bevételek 4,8%-kal magasabbak. Március 31-én az egyenleg nagyjában ugyanaz, mint egy évvel ezelőtt. Ha a kiadások és bevételek a költségvetési év első három negyedébe® tapasztalt mértékben folytatódnak, remélni lehet, hogy a készpénzhiány az egész évben nem lesz nagyobb, mint 1931./35-ben volt és hogy a kincstárnak nem kell belföldi kölcsönfelvételhez folyamodnia. A hiány nagyobb része az állami adósságok szolgálatára át nem utalt pénzeknek újból kölcsönként való felvétele útján fedeztetik. A fenti táblázat szerinti kiadások magukban foglalják az 1924. évi Újjáépítési Kölcsön teljes szolgálatát, a bevételek pedig magukban foglalják annak át nem utalt, kölcsönképp újból felvett részét. A más állami adósságok tekintetében letétbe helyezett kincstárjegyek fentiekben nem szerepelnek; ezek a folyó év március 31-én 13,7 milliót tettek a tavaly március 31-i 14,5 millió pengővel szemben. A bevételeknél a múlt évihez képest emelkedést főleg a forgalmi és fogyasztási adók mutatnak. Ezeknél az emelkedés majdnem megfelel a nagykereskedelmi árindex emelkedésének. Az egyenes adók, illetékek, valamint a dohányjövedék bevételei ugyancsak növekedtek, bár kevésbé feltűnő mértékben. Egyedül a vámjövedék bevételei nem mutatnak emelkedést, sőt inkább igen csekély hanyatlást. A jelentés azután annak megemlítése mellett, hogy az 1936/37. évi előirányzat az 1934/35. évi zárszámadásokkal együtt április 1-én az országgyűlés elé terjesztetett, röviden ismerteti az 1936/37. évi költségvetés főbb adatait. Ezzel kapcsoltában a következőket jegyzi meg: ségvetési kiadások: a) közigazgatásnál 19.2 22.6 21.8 b) üzemeknél . . Tényleges költség-1.1 1 1.8 vetésen kívüli kiadások .... 57.5 62.2 54.6 Összesen: 624.8 608.6 598.6 Bevételek: Tényleges költségvetési bevételek . 600.— 573.— 563.7 Visszatérítések . . 4.6 6.7 5.1 Kölcsönbevételek . 15.1 22.3 16.5 Összesen: 619.7 602.0 585.3 Egyenleg: —5.1—6.6 —13.3 A nyugdíjaknál csak későbbi időkben következhetik be csökkenés Az előző évekhez hasonlóan a kiadási előirányzatban gondoskodás történt pengőben, hivatalos árfolyamon, az állami adósságok szolgálatának teljes összegéről (83.4 millió pengő, az 1935/36. évi 86.7 millióval szemben). Tervbe van azonban véve úgy az Újjáépítési Kölcsön át nem utalt része fejében letétbe helyezett pengőösszegnek újból való felvétele, mint a többi adósság fejében letétbe helyezett pengőösszegek kölcsönként való felvétele is, kivéve azokat az eseteket, melyekre vonatkozólag külön egyezmények köttettek. Ily módon, úgy mint az az előző években történt, a hiány nagy része fedezve lesz a külföldi államadóssági szolgálatot 3 A hódító külsőről! Tavasztól őszig nem kerül sokba az elegáns öltözködés. A cipőgond is megszűnt, mert olcsón áll rendelkezésre az divatcipő A különféle divatszínekben készülő pompás formájú EMERGE divatcipő a legelegánsabb ízlést is kielégíti. — Könnyű, rugalmas gumitalpa vízhatlan Vigyázz ! minőség gyártja a magyar ruggyantaarugyár