Budapesti Hírlap, 1936. május (56. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-01 / 100. szám

1936 MÁJUS 1. PÉNTEK B. H* „Az általános tendencia kimondottan emelkedő“ Tyler jelentése a folyó év első negyedéről B. Tyler, a Nemzetek Szövetsége meg­bízottja, elkészítette jelentését Magyaror­szág pénzügyi helyzetéről az 1936. év első negyedében. A jelentés bevezetése ennek tartalmát a következőkben foglalja össze: 1. A folyó évi június hó 30-án végződő költségvetési év háromnegyed részére vo­natkozó ideiglenes adatok szerint a költ­ségvetési bevételek 4,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. A tényleges kiadások, bele­értve az üzemi hiányok fedezésére adott előlegeket, 2,6 százalékkal voltak maga­sabbak. Az egyenleg ily módon valamivel jobb a tavalyinál. 2. A hiány általában az adóssági szol­gálat át nem utalt pengőösszegeinek újból való kölcsönvétele útján fedeztetett. A rendes kiadások fedezésére a pénzpiac nem vétetett igénybe. 3. Április 1-én az 1936—37. évi költség­­vetési előirányzat az országgyűlés elé ter­jesztetett. A közigazgatás és üzemek hiánya együttvéve az előirányzat szerint egy árnyalattal kisebb, mint a folyó évben. 4. Mint az előző években, ez az előirány­zat is teljes mértékben gondoskodik az ál­lam külföldi adósságszolgálatának ellátá­sáról. Az adósságszolgálat nagyobb részé­nél a letétbe helyezett pengőösszegek újból való kölcsönvétele van ismét tervbe véve. 5. A mezőgazdasági­ alap (azelőtt baletta­­alap) a költségvetésen kívül kezeltetik ugyan, de adókból tápláltatik. Az alap 1935—36. évi forgalma 49,5 millió pengő­ben irányoztatott elő. Az 1936—37. évi előirányzat még nem áll rendelkezésre. 6. A mezőgazdaság megsegítését, a te­lepítést és a beruházásokat szolgáló ki­adások nagyobb része ugyancsak a költ­ségvetésen kívül kezeltetik és ezek túlnyo­mórészt belföldi kölcsönfelvételekből fe­deztetnek. Ily módon a belső függő adós­ság, amelynek összege az 1931. évi krízis­­ óta 11szeresre emelkedett, továbbra is nö­vekedni fog. 7. Elrendeltetett az összes kötvényeknek — az állami kibocsátások kivételével — és az arbitrage-részvényeknek lebélyegzése, amennyiben e papírok Magyarországon lakó egyének birtokában voltak. A lebé­lyegzett kötvények mennyisége mutatja, hogy Magyarország hosszúlejáratú kül­földi adóssága a kötvények hazahozatala folytán bizonyos fokú csökkenést mutat. 8. A magyar külkereskedelmi forgalom értéke a folyó év január-március hónap­jaiban mintegy 12 százalékkal magasabb, mint tavaly volt. Az emelkedés főleg olyan ügyletekből származik, amelyekből nem folynak be szabadon felhasználható devi­zák. A kivitel mennyiségileg nem mutat emelkedést. Az 1935. évi elégtelen tengeri termés következtében ebből a cikkből a rendesnél nagyobb mennyiségeket kellett behozni. 9. A gabonaárak kimondottan estek, de úgy a mezőgazdasági, mint az ipari árak általános irányzata, határozottan felfelé irányul. 10. Az ipari termelés, különösen a vas- és gépipari termelés, növekvőben van. Egyes jelek a kiskereskedelmi fogyasztás javulását mutatják. 11. A január és február havában jelent­kező tőzsdei fellendülés az árakat a tőzs­dének 1932-ben történt újból való megnyi­tása óta észlelt legmagasabb színvonalra hajtotta fel. Február óta azonban nem volt általános emelkedés. 12. Az országgyűlés elé a mezőgazdasági hitelintézetek fúziója tárgyában törvény­­javaslat terjesztetett. 13. Azokért az adatokért, amelyeken e jelentésnek a Nemzeti Bank helyzetével és a devizaellenőrzéssel foglalkozó részei ala­pulnak, köszönetet mond Henry J. Bruce­­ úrnak, a Nemzeti Bank tanácsadójának, nem utalt részének kölcsönként való igény­bevétele révén. A kiadási oldalon 1935/36-tal szemben az összes tárcák — az igazságügyminisztérium kivételével, melynél egy kis csökkenés mu­tatkozik — emelkedést tüntetnek fel. Mivel az állami adósságok szolgálata 3,3 millió pengő összeggel­­alacsonyabban irányoztatott elő, a közigazgatási kiadások emelkedése 24,9 millió pengő és azok 3,2%-kal nagyob­bak, mint a folyó évben. A fizetések mérve változatlan maradt. A tényleges szolgálatot teljesítő személyzetre fordított kiadás emel­kedése főleg a törvényhatósági orvosok álla­mosításának következménye. A nyugdíjaknál 4 millió pengős emelkedés mutatkozik s e téren a kiadások még előreláthatólag tovább fognak növekedni, mert a nyugellátást élve­zők számának emelkedése is még több évig eltart és csak későbbi időben következhetik be csökkenés. Az 1935/36. és az 1936/37. évek közötti emelkedés túlnyomó része, majd­nem 20 millió pengő, a dologi és karbantar­tási kiadásokra (16.5 millió pengő), vala­mint a beruházásokra (3.1 millió pengő) esik. A középületek tatarozása ugyanis éveken át elhalasztatott. A pénzügyminisztériumnál mu­tatkozó körülbelül 5 millió­s növekedés túl­nyomórészt a dohány- és sójövedéknél mu­tatkozik, amelyeknek bevételei azonban en­nél nagyobb mértékben emelkednek. Azután következik a honvédelmi minisztérium (4.4), a kereskedelemügyi minisztérium (3.7), a földművelésügyi minisztérium (3.4), a belügy­minisztérium és a közoktatásügyi miniszté­rium (1.8 millió pengő többlettel). Az üzemek kiadásai majdnem azonos mér­tékben (3.4%-kal) emelkedtek. Az üzemeknél a tényleges szolgálatban álló személyzetre fordított kiadásoknál 1.2 millió pengős csök­kenés mutatkozik, a nyugdíjaknál azonban az emelkedés 2,5 millió pengő, úgy hogy az összemelkedés legnagyobb része a dologi­ ki­adásokra és a karbantartásra (8.5 millió pengő), valamint a beruházásokra (1.8 millió pengő) esik. Az üzemek adósságszolgálata 2,4 millióval emelkedett. A közigazgatási és üzemi kiadások együt­tes összegének 53,4%át teszik a személyi ki­adások. Ez valamivel kisebb arányszám a tavalyinál (54,5%), de még mindig igen súlyos összeg. Az adósságszolgálat a teljes összegnek 8,1%-a és láttuk, hogy az e címen szereplő összeg csak rés­zben idéz elő tényle­ges készpénzkiadást. Az előirányzott teljes hiány 78%-a az állami üzemek veszteségeire esik. Az adóztatás terhén kívül, amely az ország teherbíróképességéhez viszonyítva igen terhes, figyelmet érdemel a belföldi függő adósság, amely az 1931. évi krízis óta körül,­belül négyszeresre növekedett. A mezőgazda­sági segélyalap (azelőtt balettaalap) keze­lése a költségvetésen kívül van; költségvetése még nem készült el 1936/37-re, de a folyó évben 49,5 millió pengőre tehető, ami adóz­tatásból fedeztetik. Kiemeli a jelentés, hogy a bevételek óva­tossággal hrányoztattak elő, amennyiben a közigazgatásnál az előirányzat az 1935/36. év első három­negyedében elért tényleges eredményeknél alacsonyabb havi átlagban állapíttatott meg, az üzemeknél pedig a folyó költségvetési év 8 hónapjának tényleges emel­kedése, a múlt évhez képest, nagyobb, mint az 1935/36—1936/37. közti egész évre elő­irányzott emelkedés. Remélhető, hogy a folyó költségvetési évben a bevételekben eddig mutatkozó szerény emelkedés folytatódni fog, mivel a magasabb árak kétségtelenül ki fog­nak hatni a bevételekre. Az állami üzemek helyzete javul Áttér ezután a jelentés az állami üze­mek folyó évi kezelésére és megállapítja, hogy ez a múlt évhez viszonyítva, a feb­ruár végéig terjedő 8 hónap ideiglenes adatai szerint bizonyos javulást mutat, amennyiben a rendes bevételek 9 százalék­kal emelkedtek, míg a kiadások csak 2,9 százalékkal növekedtek, úgy, hogy az egyenleg kedvezőbb és azonkívül keve­sebb kölcsön is vétetett fel. Az államvasutak veszteségei jelentéke­­nyen csekélyebbek a tavalyiaknál, s a posta, távírda és távbeszélő feleslegei na­gyobbak. A vasgyárak azonban nagyobb veszteséget tüntetnek fel. A pénztári helyzettel kapcsolatban uta­lás történt arra, hogy az az utolsó ne­gyedben az idényszerű apadást mutatja, azonban kedvezőbb, mint 1935 március végén volt. Az állam adósságai Február végén az adóhátralékok álla­­déka 282,9 millió pengő volt, az 1935 feb­ruár 28-i 290.6 millió pengővel szemben.­­ ,,A tartozások az­ év folyamán 22 millió pengővel 169.2 millió pengőre csökkentek. A külföldi hosszúlejáratú adósság állaga az utolsó negyedben csaknem teljesen ugyanazon a színvonalon maradt (918 mil­lió pengő március 31-én). A belföldi hosz­­szúlejáratú adósság ebben az időszakban 0.9 millió pengővel 110.6 millióra csök­kent. A külföldi függő adósság is csök­kent 1.1 millió pengővel 349.1 millió pen­gőre, viszont a belföldi függő adósság 2.1 millió pengővel 345.4 millióra emelkedett. Az 1935 március 31-iki állapottal szem­ben a külföldi függő adósságnál úgyszól­ván semmi változás sincsen, azonban a belföldi függő adósság 76.7 millió pengő­vel (26%) emelkedett. Az állami garan­ciák változatlanul 101.4 millió pengőt tesz­nek. Az 1924. évi Újjáépítési kölcsönnel és az annak szolgálatára rendelt bevételekkel kapcsolatban megjegyzi a jelentés, hogy a Nemzeti Bank a kölcsön bizalmi férfiai­­nak kezeihez hónapról-hónapra továbbra is átutalta a megfelelő pénznemekben az augusztus 1-ével végződő folyó szolgálati évben fizetendő szelvényösszegek 50 szá­zalékát és hogy a kölcsön szolgálatára rendelt bevételek az előző évinél magasabb színvonalon mozogtak. Az önkormányzati teher állandóan csökken A jelentés ismertetve az önkormányza­tok 1935. évi zárszámadási eredményeit és 1936. évi előirányzatait Budapest székes­­fővárossal kapcsolatban megjegyzi, hogy a fővárosnak 1936-ra előirányzott hiánya ez év folyamán csökkenthető lesz. Kiemeli, hogy bár az önkormányzatok kiadásai a magyar adófizetők terheit erősen növelik, de ez a teher az utolsó 1. évben állandóan csökkentetett. Az önkormányzatok kiadá­sainak és bevételeinek alakulása a követ­kező : Valamennyi önkormányzat 1935 1931, 1933 1932 1930 millió pengő 323.7 331.1 334.2 372.2 434.0 334.2 336.1 347.5 390.8 416.3 Egyenleg +10.5 +5.0 +13.3 +18.6 4 17.7 Az önkormányzatok vagyonában és a változások a kölcsönökből fedezett beruha­­ad­ósságaiban az utóbbi években a beállott í­tásokkal kapcsolatosak. Állami kölcsönök A függő adósság növekedése fentebb ■ vett fel és kölcsönökért, vagy hitelekért már említtetett. Ezenkívül az állam a I garanciát nem vállalt, jelentés időszakában más kölcsönt nem! Tényleges kiadás :»■«■■■« Tényleges bevétel Az állami költségvetés A július 1-ével kezdődő költségvetési év első 9 hónapjának ideiglenes eredményeit figyelembe véve, március 31-én a helyzet hozzávetőlegesen a következő volt:­­ Július 1-től márci­u1-éig 1935/36 1934/35 1933/34 Kiadások: millió pengő Tényleges költség­­vetési kiadások . Elhalasztott költ-547.— 523.8 520.4 Az eddigi eredmények igazolják a folyó évi költségvetési előirányzatot, ugyanis az összkiadások, beleértve a költségvetésen kí­vüli tételeket is, — amely utóbbiak főleg az Üzemeknek nyújtott előlegekből állanak, — megközelítőleg megfelelnek a közigazgatás egész évi kiadási előirányzatának, hozzá­adva az üzemek előirányzott hiányát. A tényleges kiadások 2,6%-kal nagyob­bak, mint a múlt év ugyanezen időszaká­ban; a költségvetési bevételek 4,8%-kal magasabbak. Március 31-én az egyenleg nagyjában ugyanaz, mint egy évvel ezelőtt. Ha a ki­adások és bevételek a költségvetési év első három negyedébe® tapasztalt mértékben folytatódnak, remélni lehet, hogy a kész­pénzhiány az egész évben nem lesz nagyobb, mint 1931./35-ben volt és hogy a kincstár­nak nem kell belföldi kölcsönfelvételhez fo­lyamodnia. A hiány nagyobb része az ál­lami adósságok szolgálatára át nem utalt pénzeknek újból kölcsönként való felvétele útján fedeztetik. A fenti táblázat szerinti kiadások magukban foglalják az 1924. évi Újjáépítési Kölcsön teljes szolgálatát, a be­vételek pedig magukban foglalják annak át nem utalt, kölcsönképp újból felvett ré­szét. A más állami adósságok tekintetében letétbe helyezett kincstárjegyek fentiekben nem szerepelnek; ezek a folyó év március 31-én 13,7 milliót tettek a tavaly március 31-i 14,5 millió pengővel szemben. A bevételeknél a múlt évihez képest emel­kedést főleg a forgalmi és fogyasztási adók mutatnak. Ezeknél az emelkedés majdnem megfelel a nagykereskedelmi árindex emel­kedésének. Az egyenes adók, illetékek, vala­mint a dohányjövedék bevételei ugyancsak növekedtek, bár kevésbé feltűnő mértékben. Egyedül a vámjövedék bevételei nem mutat­nak emelkedést, sőt inkább igen csekély hanyatlást. A jelentés azután annak megemlítése mel­lett, hogy az 1936/37. évi előirányzat az 1934/35. évi zárszámadásokkal együtt áp­rilis 1-én az országgyűlés elé terjesztetett, röviden ismerteti az 1936/37. évi költség­­vetés főbb adatait. Ezzel kapcsoltában a következőket jegyzi meg:­ ségvetési kiadások: a) közigazgatásnál 19.2 22.6 21.8 b) üzemeknél . . Tényleges költség-1.1­­ 1 1.8 vetésen kívüli ki­adások .... 57.5 62.2 54.6 Összesen: 624.8 608.6 598.6 Bevételek: Tényleges költség­vetési bevételek . 600.— 573.— 563.7 Visszatérítések . . 4.6 6.7 5.1 Kölcsönbevételek . 15.1 22.3 16.5 Összesen: 619.7 602.0 585.3 Egyenleg: —5.1—6.6 —13.3 A nyugdíjaknál csak későbbi időkben következhetik be csökkenés Az előző évekhez hasonlóan a kiadási elő­irányzatban gondoskodás történt pengőben, hivatalos árfolyamon, az állami adósságok szolgálatának teljes összegéről (83.4 millió pengő, az 1935/36. évi 86.7 millióval szem­ben). Tervbe van azonban véve úgy az Újjá­építési Kölcsön át nem utalt része fejében letétbe helyezett pengőösszegnek újból való felvétele, mint a többi adósság fejében le­tétbe helyezett pengőösszegek kölcsönként való felvétele is, kivéve azokat az eseteket, melyekre vonatkozólag külön egyezmények köttettek. Ily módon, úgy mint az az előző években történt, a hiány nagy része fedezve lesz a külföldi államadóssági szolgálat­ot 3 A hódító külsőről! Tavasztól őszig nem kerül sokba az elegáns öltöz­ködés. A cipőgond is megszűnt, mert olcsón áll ren­delkezésre az divatcipő A különféle divatszínekben készülő pom­pás formájú EMERGE divatcipő a legele­gánsabb ízlést is kielégíti. — Könnyű, rugalmas gumitalpa vízhatlan Vigyázz ! minőség gyártja a magyar ruggyantaarugyár

Next