Budapesti Hírlap, 1936. május (56. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-03 / 102. szám
r 1986 MÁJUS 8. VASÁRNAP B. H. * (A Csongor és Tünde a bécsi rádióban.) Bécsből jelentik: A bécsi rádió május 13-án, szerdán adja elő a Csongor és Tündét, Vörösmarty remekművét Mohácsi Jenő dr. fordításában, Németh Antal dr. rendezésében és Polgár Tibor kísérőzenéjével. A bevezető előadást Mohácsi Jenő í dr. tartja. * (Vizsgaelőőadás.) Az Országos Színész- Egyesület színészképző iskolájának növendékei ■aam haton délután vizsgaelőadást rendeztek a Király Színház színpadán. Bakonyi Károly és Szirmai Albert Mágnás Miska című híres operettje került színre Balla Károly rendezőtanár vezetésével. Karnagy Kossovich Pál volt, a táncokat M. Utossy Gizi tanította be. Zsolt Magda ügyesen játszotta Marosát és megfelelő partnere volt Pesti Mátyás Miska Szerepében. Simányi Márta énekelte Rolla grófnőt, igen tehetségesen. Baracs Iván szerepében Bánhidy Béla ügyes bonviván volt. A növendékek közül dicsérettel említjük Ádor Etelka, ifj. Szügyi Kálmán, Somogyváry Rudolf, Kása Vilmos és Molnár Vilmos nevét. * (Furtwängler egy évig nem dirigál.) Berlinből jelentik: Eitler kancellár Furtwängler Vilmost saját kérelmére Németország területén egy időre minden karmesteri tevékenységtől felmentette. Furtwängler a bayreuthi ünnepi játékokon még nem működik mint karmester, de a jövő télen kizárólag személyes munkájának kívánja magát szentelni. A kiváló német karmester csak egy évadon keresztül nem szerepel és azután ismét megkezdi Németországban és külföldön egyaránt karmesteri tevékenységét A FILMBANK a magyar filmgyártás minden ágában rendelkezésére áll a filmgyártóknak GEIGER RICHARD Hr. kir. kormányfőtanácsos, vezérigazgató nyilatkozata a magyar filmgyártásról legutóbb írt cikkünkkel kapcsolatban, valamint a filmgyártási szezon megkezdése alkalmából a magyar filmgyártók érdeklődése fokozottabb mértékben fordult a nemrégiben alakult Fombank felé, amelynek élén a legkiválóbb, legrégibb magyar filmszakemberek egyike, Geiger Richárd m. kir. kormányfőtanácsos áll. Geiger Richárd fejlesztette annak idején a Star-filmgyárat az első komoly magyar filmgyárrá, három bemutatómozgószínházat és számos kisebb színházat vont az érdekkörébe és így a fim és moziszakma minden ágát kitűnően ismeri. A vezetése alatt álló Filmbanktól a magyar filmszakma sok tekintetben vár támogatást és segítséget és ezért felkerestük őt, hogy nyilatkozzék a Filmbank terveiről és működésének irányáról. Geiger Richárd vezérigazgató a következőket mondotta nekünk a Filmbank tevékenységének programjáról: — A Filmbank nemcsak bankszerűleg, hanem egyéb szempontokból is rendelkezésére akar állni a magyar filmgyártóknak. Nagyon jól tudom azt, hogy ma mi a hiba a filmgyártás terén, tisztában vagyok azzal, hogy milyen anyagi nehézségek és akadályok tornyosulnak A „Szép Juhászné“ CSATHÓ KÁLMÁN írJ REGÉNYE A „Szép Juhászné”-ban, ebben a Borsos József életrajzban Csathó Kálmán, a magyar középosztály mai életének elnézően szeretetreméltó, tapintatos iróniájú, elegáns tollú, könnyed elbeszélője, okmányok adataihoz, történelmi dátumokhoz alkalmazkodik. Szerencsés és merész a figura megválasztása: az író arisztokratikusan szubjektív ízlésére vall és egyben megdöbbentő önismeretre. .Vájjon miért jegyezte el magát Csathó— a magyar történelem és művészet sok érdekes és fényes nevét mellőzve — éppen Borsos Józseffel, a biedermeier-világ festőjével? Érdemes volt-e felújítani az emlékét annak a művésznek, akit oly kevesen ismernek ma egy-két, korára jellemzően édeskés, mindamellett mesteri munkájáról. Korának legünnepeltebb festője, — de művészete már élete alkonyán a múlté. A magyar festészet Kisfaludy Sándorja, nem úttörő, csak előfutár. Vágyai emelik kortársai fölé, nem ereje. Merészsége, hogy az Újjáébredés patetikus túlfűtöttségében a női test, a selymek és bársonyok profán Szépségében keres ihletet, hogy az őszinte életörömöt tolmácsolja a halódó biedermeier kényeskedő világában. Gavallér és leányok ábrándképe. Mint festő, nem gyűri bele munkájába minden erejét, inkább élvezője, mint rabszolgája művészetének. Hazája Bécs, ideáljai a Bécsben pazarló magyar nagyurak, vágya a gazdagság, a jólét ragyogása. „Csupa portás és csupa nőügy!” — sóhajt fel a regény hősével Csathó. — Drága ruhák, fényes vendéglők, szép aszonyok örvendeztetik Borsost és a régi Bécs patinásán pazar, a régi Pest naivan kedves élete köti le az olvasó figyelmét. Személyes rokonszenv vezette Csathót, vagy vonzódás a biedermeier-kor különös ízű bája iránt? Sokkal inkább hisszük: a feladat nehézsége. Ezt a Borsos Józsefet csak Csathó Kálmán, a gentleman-író és gentleman-élvező avatott tolla emelhette hősévé egy minden adatában puritán hűségű életrajznak. Az ő eleven előadása tálalja élvezetesen a különben kissé köznapian józan művészt, polgári kereteken belül folyó életét, a találó humora, tapintatos iróniája kever fűszert a krinolinos világ túlontúl elcsépelt együgyűségébe. A „Szép Juhászné” sokkal inkább korrajz, társadalmi regény, mint lelki küzdelmeken rágódó életrajz. Semmi sem jellemzőbb a miliőre és egyben Csathó tollára, mint az első kép: a majális a „Szép Juhásznénál”. Az író legjava tudásával, Renoir vagy Szinyei bravúrjával odavetett impresszionista festmény. Hosszú szekérsor, krinolinos leánykák, tarka ruhák, néhány találó szó a lányos anyákról, egy-egy határozottabb arcél, néhány torz figura, svipszes jurátus, groteszk zenész és a jelenet középpontjában a hős, akihez vissza-visszatér az ecset, mindaddig, amíg a boszorkányos pontossággal odaspriccelt foltokból részleteiben is megkapó tömegkép lesz. A háttérben a budai hegyek, a szép Juhászné kocsmája, amely ma is áll még. S mikor már tökéletesen befejezettnek érezzük, Csathó a szellemes előadó könnyedségével még egy utolsó simítást végez: kitörli a tarka együttesből a tökrészeg ficsurok alakját. Ne botránkoztassa azoknak a mainál kényesebb ízlését sem, akik modelljéül szolgáltak. A plasztikus elbeszélés élményünkké varázsolja a majálist. De nem kevésbé érezzük otthonosan magunkat Bécsben, a diáklakáson, a Kupelwieser iskola akadémikus unalmában. Találóan odavetett figurák elevenednek meg a hős körül: a két barát jellemző alakja, Röhlich mama és leányainak kabinetfigurái és ízesgroteszk: Kupelwieser. De megilletődött áhítattal festi Csathó Idát, Borsos feleségét. Szívhezszólóan eleven, húsból és vérből való az apa. Bravúros az életművész, diplomatamodorú és zsarnokhajlamú magyar nábob-mecénás portrévázlata is. Negyvenhárom év története Borsos József életéből. 1840-től 1883-ig, oly évszámok, amelyek közé a szabadságharc vont véres árkot. De Borsost, a művészt, festőállványa mögött csak távolról érinti a kataklizma; az író tapintatos diszkrét cióval siklik át rajta és nem vegyít zordabb színeket a regény pasztelltónusába. Ida halála sem szakadék, csak halk átmenet az allegrettóból az andantéba. S a regény vége románc, — az özveggyé lett festő az elkomorult Bécsből hazatér az új Magyarországba, felhagy a művészettel, fényképész lesz, s végül teljesen visszavonul magányába. Újra ott vagyunk, ahonnan elindultunk a „Szép Juhásznénál”. De víg társaság helyett az öreg festő magában mereng a múlt emlékein a halódó ősz utolsó napfényében. Előtte, „a lugasban Borostás, a szilenciumos öreg prókátor egyedül iszogat. Körülötte a csirkék kapirgálnak. A szolgáló hozza a bort, milyen karcsú a dereka... Érdekes kép volna!... Tetszenék?... Kinek?... Borsos József a festő akkor már régen halott”. Ezzel a halk akkorddal zárul a könyv. Fölényes, előkelő írás. Nem szakít fel sebeket, nem hurcol meredekek szélén, ápolt kert virágágyai mellől mutogatja a zordabb tájat. Fátyolos, fojtott hangon beszél, mint azok, akik már belenyugodtak abba, ami valaha nagyon fájt őszi napok derűje, bölcs megnyugvás árad lapjairól. KADAR ERZSÉBET a filmgyártók elé és tudom azt, hogy hol vannak olyan kiküszöbölendő hibák, amelyeket csak a komoly tőke tud megjavítani. Éppen ezért a Filmbank nem tisztán bank és pénzügyi szempontból fogja nézni az elébe kerülő terveket, hanem szakmaszempontból is. A Filmbank kellő tőkével rendelkezik, hogy komoly magyar filmgyártóknak pénzzel, kölcsönnel vagy előlegekkel rendelkezésére álljon, de viszont igyekezni fogunk szakszempontból is elbírálni azoknak a gyártóknak a terveit, akik hozzánk fordulnak. Nem akarunk természetesen művészi vagy irodalmi oktrost gyakorolni, csak tanáccsal fogunk bizonyos általunk helyesnek tartott irányban szolgálni, mert hiszen a mi célunk az, hogy a Filmbank támogatásával készült filmek üzletieg és művészileg egyaránt sikert hozzanak. — A Filmbank rendelkezésére álló tőkefelkészültség, érzésünk szerint, lehetővé fogja tenni azt is, hogy a filmgyártók számára a filmgyártás különböző ágazatú kiadásainál a bekapcsolódásunk révén bizonyos előnyöket harcoljunk ki és ezzel elérhetjük azt, hogy aki a Filmbankhoz fordul a filmgyártásban való támogatásért, nem hogy drágán kapna pénzt, hanem még előnyökhöz is juthat. — Filmbank egyébként, programunk és terveink szerint, nemcsak a filmgyártás tekintetében akar a szakmának rendelkezésére állni, hanem a filmszakma minden ágában előforduló pénzügyi műveleteket le fogja bonyolítani. — Én magam a magyar filmgyártás egyik legrégibb híve és harcosa vagyok és szilárd meggyőződésem, hogy megfelelő tőke rendelkezésre bocsátása esetén a magyar filmgyártás a múlt évi lendületnek megfelelően fog tudni dolgozni, de művészi színvonala erősen emelkedni is fog. A Filmbank igazgatósága előtt — mint megtudtuk más oldalról — már vannak olyan gyártási tervek, amelyekbe a bank belekapcsolódik, remélhető tehát, hogy a pénzintézet jótékony hatását már az idei gyártási évadban érezni fogja a magyar film-és mozivilág. „A kis Chevalier“ Budapesten A Hunnia-filmgyárban ismét új garnitúra állt munkába ezen a héten. A bécsi Roda-film készít a Hunniában egy németnyelvű filmet, Gaál Béla rendezése mellett. „Die drei Vagabunden” a címe a vígjátéknak, amelynek forgatókönyvét Eugen Kolpe és Felix Joachimson írták, zenéjét pedig Brodszky Miklós szerezte. A film főszereplői Szőke Szakáll, Balla Lici, Otto Wallburg, Hans Holt. A műteremben egy varieté előcsarnokának jól sikerült díszlete áll. Főben István operatőr már a gén mögött ül, Gaál Béla rendező a helyén áll, elhangzik a „bekagy” című titokzatos vezényszó, fényárba borul az előcsarnok, de még szereplőt nem látunk. A díszletezők, fodrászok, világosítók, kellékesek járkálnak csak a színen és köztük kék-sárga trikóban, rövid térdnadrágban, baszksipkában, zsebredugott, kézzel egy kis tizenegy éves fiúcska, akivel — úgy látszik — senki sem törődik. Pedig ő a film tulajdonképpeni sztárja, Mircha a neve, Romániából származik, de Párizsban élt és ott fedezték fel. „A kis Chevalier” — mondják róla Párizsban, mert gamin, jókedvű, mosolygó, humoros és kitűnően énekel. És ahogy a műterem forgatagában ide-oda lépked, forosz, öntudatos egykedvűséggel és nemtörődömségggel, csillogó szemeit körülfértetva a díszleten, el-elmosolyodva, a viselkedése, mozgása és mosolya valóban emlékeztet Chevalierra. A három csirkefogó ebben a filmben Mircha, Szőtte Szakáll és Otto Walburg, akik közül az utóbbi kettő egyszerű taxisofőrt játszik. A két komikus között hálás és könnyű szerep jutott a kis Mirchának, aki már bejárta a fél világot és mindenütt sikert aratva, jutott el Budapestre, ami azért nevezetes, mert a világ nagy varietészínpadjai után itt lépett először felvevőgép elé. * (Rádió és mozi harca egy színészért.) Newyorkból jelentik: Érdekes harc tört ki egyik amerikai rádiótársaság és a Metro— Goldwyn-filmgyár között. Nelson Eddy, az ismert fiatal baritonista, Amerika egyik kedvence lett rádión keresztül és az egyik rádiótársaság monopoljoggal le is szerződtette őt. A szerződés szabadon hagyta a filmfellépés jogát Nelson Eddynek. Most Nelson Eddy eljátszotta a Rose Marieben a férfifőszerepet, melyben partnere Jeanette MacDonaldnak. A Metro—Goldwyn—Mayer-filmgyár tekintettel a film nagy amerikai sikerére, a film énekes részeit közvetíteni akarta különböző amerikai rádióállomásokon keresztül, azonban a monopoljogot élvező rádiótársaság tiltakozott az ellen, hogy Nelson Eddy más rádiótársaság mikrofonja előtt énekeljen. A Metro—Goldwyn viszont azon az állásponton van, hogy nem Nelson Eddy énekel a mikrofon előtt, csak a filmről közvetítik a hangot, a filmfellépéshez Nelson Eddynek pedig joga van. Amerikai művészkörökben nagy érdeklődéssel várják a jogi vita fejleményeit. (A Fekete szempár szereplői újra együtt játszanak.) Budapesten is nagy sikere volt Harry Baur és Pierre Blanchar első együttes filmjének, a Fekete szempárnak. Harry Baur és Pierre Blanchar a legújabb francia filmben ismét összekerültek, hogy megint megvívják az emberileg és művészileg egyedülálló párviadalt az asszonyért. A Cette vielte Canaille című film legközelebb már Budapesten is bemutatásra kerül. Magyar elme: A szerelem orvosa. (A Tiszti Kaszinó zártkörű filmszínházának műsora.) Május 3-án: Farsangi szerelem (Paul Hörbiger, Luise Ulrich, Theo Lingen, Gustav Waldau). Május 5-én: Bíborban-bársonyban (Kay Francis). Május 6-án: Az én fiam (Magyarul beszélő francia film). Május 7-én: Windsori víg nők (Magda Schneider, Leo Slezak, Ida Wüst). Május 10-én: A vágy (Cary Cooper, Marlene Dietrich). Előadások kezdete: negyed 5, negyed 7 és negyed 9 órakor. X (Homeros-mozgó), a Vakokat Gyámolító Országos egyesület mozija (Hermina-út 7. Telefon: 961—78.) a következő műsort mutatja be: Golgotha (Harry Baur). A két kópé (Zoro és Huru). Hétköznap 4, háromnegyed 7, fél 10, vasárnap fél 2-től folytatólag. Az első előadás mindennap mérsékelt helyárakkal. * (A fővárosi polgári iskolák Liszt Ferencünnepélye.) A székesfővárosi községi polgári iskolák sok oldalról megnyilvánuló kívánságnak eleget téve, megismételték márciusban bemutatott Liszt-ünnepélyüket. A siker főérdeme Loschdorfer János polgári iskolai tanulmányi felügyelőé, aki mind az elgondolásban, mind a munka központi irányításában sikerrel juttatta érvényre az erők összpontosítását s ezzel a polgári iskola színvonalát belső értékben és külső megbecsülésben egyaránt emelte. * (Liszt-ünnepség.) A székesfővárosi községi polgári iskoláknak néhány héttel ezelőtt tartott Liszt Ferenc-emlékünnepet szombaton délután megismételték a Zeneakadémia nagytermében. A változatos műsor nívós számai ezúttal is zajos tetszést keltettek. 17 jsntótjMjsinos Fenyues-modell Az első egy nagyon bájos krepdesin-ruha, a galléron pliszkozott fodorral, modern szabású ujjakkal, az ára csak A második, a most oly divatos smokingszabású marokén Imprimé-kosztüm, finom pické mellényrésszel. A 3 darab ára összesen......................csak Postán utánvéttel bérmentve szállítjuk. Képes árjegyzéket kívánságra készséggel küldünk X (Az annapolisi tengerésziskola filmen.) Amerika egyik büszkesége az annapolisi tengerész-kadétiskola, amelyben az Egyesült Államok legelőkelőbb családjainak fiai nevelkednek a tengerésztiszti pályára. A csodálatos előkelőséggel és tökéletességgel berendezett kadétiskola a színhelye a Warner legújabb filmjének, a Mindenki a fedélzetre! című zenés és táncos vígjátéknak, amely az amerikai flotta felhasználásával valóságos revü keretében mutatja be a tengerészek vidám életét. A filmet Frank Borzage rendezte és főszerepeit pedig Ruby Keeler és Dick Powell, az amerikai zenés, táncos vígjátékok két legnépszerűbb művésze játssza.