Budapesti Hírlap, 1936. július (56. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-14 / 158. szám

1936 JÚLIUS 12. VASARNAP BÉ­BL SZÍNHÁZ ÜVÉSZET A Városi Színház ismét operettszínház lesz• A Városi Színház — mint értesülünk — jövőre ismét operettszínház lesz. A szín­ház vezetősége elhatározta, hogy a jövő színházi évadban hetenkint csak egyszer, s minden negyedik héten kétszer engedi át színpadát hangverseny, vagy operaelő­adás céljaira., A többi estén sorozatos egymásutánban eredeti operetteket és daljátékokat mu­tat be. A Tisza Kálmán-téri színház tehát visz­­szatér eredeti hivatásához és felújítani igyekszik azokat az időket, amikor sok je­lentős operettsiker indult el színpadáról. Ez annál is inkább örvendetes, mert Buda­pestnek ma úgyszólván nincs operettszín­háza. A Fővárosi Operett Színház, ame­lyet idén is csak néhány hétre hívott újra életre a Vígszínház, a jövő évadban csak szórványosan fog zenés darabokat ját­szani Bárdos Artur dr. vezetése alatt. S akkor is természetesen franciás jellegű ze­nés darabokat játszik, amelyeknél nem a muzsikán, nem az éneken és a táncon, ha­nem a játékosságon van a hangsúly. Az igazi nagy operettnek — melyben énekes színészek lépnek fel és a jazzen és a köny­­nyed francia muzsikán felülemelkedő nagy­vonalú operettzene érvényesül — ma nincs hajléka Budapesten. Minden színháznak idővel kialakul a maga külön sajátossága. Csak kivételes sikerekre lehet számítani nagyvonalú zenés darabbal olyan színpadon, amely a könnyű muzsikával jegyezte el magát. A Városi Színház igazi ideje azonban az volt, amikor sorozatos egymásutánban ke­rültek színre színpadán nagyzenekart, éne­keseket, kórust kívánó daljátékok, ame­lyek zenei tekintetben az opera színvonala felé közeledtek. Amikor Lehár-operetteket játszott a színház és Buttykay Ezüst si­rályát, a Hamburgi menyasszonyt, a Dia­dalmas asszonyt, Huszka Jenő Lili báró­nőjét s hasonló igényes nagyoperetteket. Jövőre ez az idő elevenedik fel a Városi Színházban. Nagy előkészületek folynak, hogy a Városi Színház visszafoglalja régi helyét és sorozatos operettelőadásaival pó­tolja azt a színfoltot, amely már oly ré­gen hiányzik Budapest nagyhírű színházi életéből. Jövő évi első bemutatója Fényes Sza­bolcs új munkája, a Macskazene című já­tékos revü lesz. Ezzel az Ízelítővel kezdi évadát a színház, aztán áttér a nagysza­bású daljátékok bemutatójára. Tavasszal éppen a Budapesti Hírlap ha­sábjain jelent meg cikkünk ezzel a témá­val és címmel: Mentsük meg a magyar operettet! A jóakaratú szó, úgy látszik, nem hangzott el hiába és jövőre ismét fel­éled tetszhalott állapotából az igazi nagy­szabású magyar operett és daljáték. Bárdos Artur gárdája A Művész-Színház és a Belvárosi Színház művészegyüttese Bárdos Artur új színháza, a Fővárosi Ope­rettszínház helyén szeptemberben megnyíló Művész-színház befejezte a Belvárosi Színház­zal közös, új társulatának szervezését. A Belvárosi Színház régebbi népszerű együt­tesét egész sor kitűnő színésszel egészítették ki, akik a régi tagokkal együtt mindkét szín­házban szerepelni fognak. Az új közös társu­lat névsora a következő: Bulla Elma, Dobos Annie, Egry Mária, Ro­már Juliska, Lázár Mária, Mecséry Ila, Mezey Mária, Simon Zsuzsa, Soltész Annie, Tapol­­czay Erzsi, Vidor Ferike, Baróthy József, Bársony István, Básthy Lajos, Benkó Bálint, Békássy István, Boray Lajos, Darvas Ernő, Fenyő Emil, Harsányi Rezső, Hoykó Ferenc, Ilosvay Ferenc, Latabár Kálmán, Mihályffy Béla, Nagy György, Páger Antal, Pártos Gusztáv, Pethő Zoltán, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Béla. A legújabb színészgeneráció tagjai közül: Bornemisza Éva, Harkányi Irén, Hertay Gizi, Kádár Piroska, Kálmán Magda, Kántor Pepa, Móricz Lili, Németh Romola és Sir Alice, László Endre, Molnár János és Zerneck Harry. * (Nemzeti garden party.) Az Országos Ma­gyar Gyermekvédő Egyesület szentistánheti kerti ünnepélyének magyar műsora méltókép­pen illeszkedik be az ünnepi hét nemzeti szel­lemébe. A műsoron többek között régi ma­gyar énekeket, zenedarabokat szólaltat meg a Margitsziget évszázados fái alatt a tizenkét tagú tárogatóegyüttes, hogy felelevenítse nemcsak a régi zene- és dalirodalmat, hanem bemutassa a tárogatót mint zenekari előadá­sokhoz alkalmas magyar hangszert is. A kerti ünnepélyen való részvételre meghívó- és jegy­­igénylést az Országos Magyar Gyermekvédő Egyesülethez (VIII., József­ körút 71—73, te­lefon 13—82—22 és 13—62—52) kell intézni. * (Pécs város köszönete a Budapesti Hír­lapnak.) Kaptuk a következő levelet: „Mélyen tisztelt Főszerkesztő úr! Ünnepi Hetünk és az ennek keretében rendezett szabadtéri játékok lezárása után őszinte szívből jövő köszönetet mondunk Főszerkesztő úrnak azért a felette értékes, készséges támogatásért, amelyet kü­lönösen ünnepi játékaink sikere érdekében nagybecsű lapjának hasábjain nyújtani szíves volt. Jóleső érzéssel töltött el bennünket az a megértő készség, amellyel ügyünket fölka­rolta, mert ebben a nekünk nyújtott segít­ségben jutott a legpregnánsabban kifejezésre az a megértés, amellyel Főszerkesztő úr a vidék kulturális megmozdulásaival szemben mindenkor viseltetett, megértés, amely ezen kezdeményezések felkarolásán keresztül ta­núskodik arról a jövőbelátásról, amely az örvendetes fejlődésnek indult magyar idegen­­forgalom gazdasági előnyeinek legcélszerűbb kihasználását látja, a fővárosnak a vidékkel való harmonikus összefogásában. Amidőn mé­lyen tisztelt Főszerkesztő úrnak ünnepi játé­kaink sikere érdekében kifejtett támogatá­sáért a rendező bizottság nevében ismételten őszinte köszönetünknek adunk kifejezést, arra kérjük, hogy közcélú tevékenységünk­ben a jövőben is nagyrabecsült támogatásá­ban részesíteni kegyeskedjék. Fogadja, kér­jük megkülönböztetett tiszteletünk és őszinte nagyrabecsülésünk nyilvánítását. Pécs, 1936. július hó 1. Nendtvich Andor polgármester, a Pécsi Ünnepi Játékok rendezőbizotságának elnöke, Sik Lajos dr. tb. főjegyző, a Pécsi ünnepi Játékok rendezőbizottságának ügy­vezetője. * (Jubilál az Erzsébetvárosi Színház.) Az Erzsébetvárosi Színházban július 16-án, csü­törtökön kerül 25-ször színre Erdélyi Mihály „Csavargólány” című operettje Dayka Mar­gittal a címszerepben. A Csavargólány jubi­leumi előadását a rádió is közvetíti. A színház belsejét erre az alkalomra, hogy a közvetítés tökéletes legyen, parafalemezekkel bélelik ki. Az operett többi főszerepeit Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Bokor Margit, Vágó Mary, Gőzön Gyula, Békássy István, Sziklay József és Bársony István játsszák. Színházi konfetti Babay József mondja: — Új darabot fejeztem be, a címe Fehér vihar. Külvárosi legenda, egy Krisztus-kép a főszereplője.­­ A nemzetközi színházi szövetség kilencedik kongresszusának résztve­vői, mielőtt Bécsben a kongresszusi üléseket megkezdenék, Budapestre is ellátogatnak. Augusztus végét Salz­burgban töltik a delegátusok, azután Bécsen át hajón érkeznek Buda­pestre. A nemzetközi színházi kon­gresszus augusztus harmadikán kez­dődik Bécsben, a nyugateurópai dele­gátusoknak tehát módjukban van né­hány napig Budapesten időzni. * Richard Beer-Hoffmann, a kitűnő német költő és drámaíró, szombaton ünnepelte hetvenedik születésnapját. Beer-Hoffmann, a Charolais grófja és a Dávid-drámatrilógia nagynevű szer­zője Bécsben született s ott is él a leg­nagyobb visszavonultságban. # Weingartner Félix, a bécsi­­opera­ház igazgatója Magyarországra érke­zett. Weingartner szabadságát tölti Magyarországon, Hubay Jenő birto­kán. Augusztus 22-én érdekes bemutató lesz a Salzburgi Városi Színházban. A Bécsi Muzsika-Studio rendezésében színre kerül Mozartnak egy ismeretlen operája, a „L'oca del Cairo”. A Kairói liba című vi­dám kis operát olasz szövegre írta Mozart s most a salzburgi ünnepi játékok alatt kerül bemutatóra. Ugyanazon az estén szerepel műsoron Darius Milhaudnak, a francia zeneszerzőnek A szegény matróz című kisoperája. A Madame Bajazzo című operett színrehozói tárgyalásokat kezdtek a Polo Színpad tulajdonosaival. A Ka­maraszínházban a nagy meleg miatt kénytelenek voltak beszüntetni az ope­rett előadásait, de most arról van szó, hogy a Madame Bajazzo együttese a Polo Színpad helyiségében, a Margit­szigeten folytatná előadásait. # * A brünni színházban bemutatták Richard Zandonai háromfelvonásos új operáját. „A szerelmes komédiátA buffo-opera humoros szövege és találó szatírája nagy sikert aratott. A cse­lekmény 1630-ban játszik spanyol föl­dön, de természetesen mai vonatkozá­sok is vannak az operában, amely mű­vészi élvezetet és sok vidám pillanatot szerzett a hallgatóknak. Molnár Ferenc Budapesten dolgozik új darabján Molnár Ferenc néhány nap óta Budapesten tartózkodik. A kiváló író itthon dolgozik új darabján, amelynek meséjét elmondta Karls­­badban Rudolf Lothar igazgatónak, aki­ lekö­tötte a világhírű magyar író munkáját a bé­csi Josefstädter Theater számára. Molnár Ferenc új munkájáról a követke­zőket mondta: — Drámát írok. Talán tragédiát. Pathé­­tikus, komoly dolgokról van benne szó! Egy asszony züllésre van ítélve és nem tud me­nekülni a pusztulástól! Különböző körülmé­nyek avatkoznak bele az élete sorsába és ha úgy is látszik, mintha­ megmentenék, tulaj­donképpen belekergetik a pusztulásba! A da­rab vége azonban nem gyilkosság és nem öngyilkosság! Új darabomban hét szereplő van. Egy nő emelkedik föléjük, a hősnő. Há­rom ember avatkozik döntő módon az éle­tébe és a cselekedeteibe. A másik három epizódszereplő. Mind a hét szereplő itt él kö­zöttünk, a modern nagyvárosban. A darab két hosszú felvonásban pereg le, amelyek között hosszú szünet lesz. Tulajdonképpen két ,rész”-nek lehetne nevezni, ami új szce­nikai effektusokra ad alkalmat. A két sze­repnél még nem gondolok bizonyos színé­szekre, kivéve Darvas Lilire, aki a női fő­szerepet fogja játszani. * (Ottlik Pálma felolvasása a rádióban.) A Budapesti Hírlap kitűnő zenekritikusa, Ottlik Pálma Régi mesék, új gyerekek cím­mel kedden este fél hét órakor felolvas a rá­dióban. * (JEGYIRODÁNK AJÁNDÉKA CIR­KUSZ JEG­YVÁSÁRLÓINKNAK !) Jegyiro­dánk e héten kedves figyelemmel szolgál jegyvásárlóinak. A Fővárosi Nagy Cirkusz minden esti előadásán egy kitűnő kétszemé­lyes vacsorára hívja meg egy-egy kedves jegyvásárlóját, hogy ezzel is tanújelét adja előzékenységének és figyelmének. A va­csora-meghívót a cirkusz igazgatósága adja át a jegyiroda által megjelölt hely tulajdo­nosának az előadás szünete után. A meghívó a gyönyörű Auguszt Pavillonba (Hidegkúti­­út 22., 83-as villamos mentén) hívja meg a kijelölt hely tulajdonosát, kinek a tökéletes cirkusz-varieté műsoron kívül még egy fe­lejthetetlen szép estét és kitűnő vacsorát is biztosít a figyelmes jegyiroda. A kétszemé­lyes meghívók egész héten bármely napra érvényesek, az első meghívót 12-én, vasár­nap adjuk át szerencsés tulajdonosának és már most kívánunk jó mutatást és kitűnő étvágyat. A kellemes szórakozásról és első­rendű vacsoráról a tündérkert szépségű Auguszt Pavillon gondoskodik, mi pedig boldogan regisztráljuk, hogy egy-egy vá­sárlónknak felejthetetlenül szép nyári estét szereztünk. TUDOMÁNY, IRODALOM Róman Bálint a Kecskeméti Katona József Irodalmi Társaság tiszteletbeli tagja A Katona József Irodalmi Társaság leg­utóbbi üléseit­"Hárman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi minisztert tiszteletbeli tag­jává választotta. Az erről szóló oklevelet a szombat esti díszülés keretében adta át a társaság a miniszternek. A városháza zsú­folásig megtelt dísztermében folyt le az ünnepi ülés, amelyen Kiss Endre polgár­­mester üdvözölte a minisztert, majd Hóman Bálint köszönetet mondott a tiszteleti tag­ságért. Szabó Kálmán múzeumi igazgató a kecs­keméti tanyákról tartott érdekes felolva­sást. (*) Négy balatoni tájkép. A magyar tenger az idegenforgalom középpontjába került, ál­landóan olvasunk, hallunk róla. A magyar tenger szépségével a művészek azonban már régóta foglalkoznak. A múltszázadbeli festők éppen olyan szívesen festették a folyton vál­tozó Balaton szépségeit, mint a legmoder­nebbek. Az Új Idők mai számában Kállai Ernő, a kiváló esztétikus foglalkozik négy balatoni tájképpel, írásban és művészi re­produkcióban bemutatja Brodszky Sándor, Mészöly Géza, Csók István és Egry József festményeit. Az Új Idők gazdag tartalmá­ból kiemeljük még Bónyi Adorján művészi regényének folytatását, Zsigray Julianna, Eszterhás István, Fendrik Ferenc elbeszé­léseit. Bódás János szép verse, Nyilas Kolb Jenő tartalmas cikke, Kathleen Norris szí­­nes, érdekes amerikai regényének folyta­tása, időszerű képek, szórakoztató cikkek egész sora, az ötletes Ceruzajegyzetek és a kedvelt rovatok gazdagítják meg az Uj Idő­ket. Díjtalan mutatványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy út 16. Az Uj Idők előfizetési díja egy negyed­évre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. en A Petrovics lányok Új magyar szinkronizált film bemutatója a Metro Filmpalotában A magyar nyelvre való szinkronizálás nehéz problémájának megközelítően tökéletes megol­dását először láttuk szombaton a Metro­ Filmpalotában. A Kovács és Faludi laborató­rium megvásárolt Magyarországra egy rend­kívül sikerült, finom és mulatságos dán vígjá­tékot, amelyben Karina Bell, a legismertebb és legkedvesebb dán színésznők egyike játssza a főszerepet. Ezt az énekes vígjátékot szinkro­­nizáltatta magyarra és a szinkron elkészítését nem amatőrökre, hanem hivatásos művészekre bízta. A darab magyar szövegét Lányi Viktor, az ismert operafordító írta, akinek foglalko­zása operai librettók fordítása, magával hozza azt, hogy a szájmozgásokat és az eredeti nyelv hangjait követve írjon magyar szöveget. Ezt a szöveget néhány finom, kedves és humoros ötlettel cifrázta fel Stella Adorján, aki maga is ismert színpadi író. A két rutinírozott író tolla alól természetesen végre épkézláb szöveg került ki. A magyar színészek munkájának rendezését Hegedűs Tibor vállalta magára, aki­nek utasítására Matány Antal, Köpeczi Boócz Lajos, Peti Sándor, Rubinyi Tibor, Pártos Erzsi, Hont Erzsi és mások tökéletesen imitál­ták a szereplő színészek hanglejtését. A Pét­­rovics-lányok vidám, mulatságos és finom me­séjét így a magyar beszéd még jobban ki­emelte és még tökéletesebb szórakozássá tette. A műsor első részében Stan és Pan bará­taink, a két közismert kitűnő komikus új mó­káit láttuk a Laurel és Hardy házasságot tör című vígjátékában. Még a nyári melegben is felüdít ennek a két színésznek temérdek ötlete, feje tetejére állított logikája. A műsor élvezetéhez kellemesen hozzájárul a hűtött nézőtér is, úgy hogy a Metro szombati bemutatója komoly siker jegyében zajlott le. (—n) * (A húszévesek.) Regényeim, színdarab­cím már volt ilyen, de az még nem volt, hogy egy filmen a női főszereplők egyike sem lépte túl, vagy legalább is nem sok­kal lépte túl életének második évtizedét. Most a Filmiroda műtermében forgatnak egy filmet, Boross Elemér „Tisztelet a ki­vételnek” című vígjátékának filmváltoza­tát, amelyben nyolc-tíz fiatal leány szere­pel, élükön Tolnay Klárival, akik egyike sem sokkal múlt húszéves és bátran a húszévesek sorába sorozható. Ráthonyi Ákos rendező, aki maga is legfeljebb har­mincas, természetesen vidáman dirigálja ezt a leánysereget, amely biztosan derűt és jókedvet fog teremteni a mozikban is. * (Festőművészből filmíró.) A magyar filmgyártás mind örvendetesebb terjedése természetesen újabb és újabb erőket szív fel a munkakörébe. A legújabb név, amely az idei új szezon egyik sikert ígérő filmjén szerepel, László Endre neve, aki a Pók­háló című új magyar film forgatókönyvét írta, Csathó Kálmán hasonló című novel­lájából. László Endre eredetileg festőmű­vész volt és ez a foglalkozása is hozzá­járult ahhoz, hogy P. Balázs Mária, a film rendezőnője, vele íratta a forgató­­könyvet, amely a benfentesek szerint ki­tűnően sikerült, mert a volt festőművész ma is képekben lát és képekben dolgozta fel a bájos idillikus témát. * (A Schmeling—Louis-boxmérkőzés), amelyre százezernyi dolláros fogadásokat kötöttek, az utóbbi hetek egyik legérdeke­sebb sporteseménye volt. Ezt a nagysza­bású sporteseményt úgy örökítette meg az RKO-gyár filmen, ahogy még soha mérkő­zést nem fényképeztek. A Schmeling J. Lewis-mérkőzést az első gongütéstől az utolsó pillanatig, a knock-outig leforgatta a film harminc operatőrje, akik a nézőtér különböző részén állították fel kamerái­kat és ebből a harminc filmszalagból vá­lasztották ki a lemásolandó jeleneteket oly módon, hogy a mérkőzés minden moz­zanatáról azt a felvételt vették a filmbe, amelyen legjobban látható a két küzdő bajnok. * (Operaelőadás egy óceán­járón.) A Nor­mandie és Queen Mary tündérivilága élén­ken foglalkoztatja a világ egész lakossá­gának a fantáziáját. A lapok részletesen beszámoltak már arról, hogy mi minden van ezeken a csodálatos gőzösökön. Többek között színielőadások és operaelőadások is láthatók a Queen Maryn. Ugyanezt a meg­lepetést nyújtja Chico, Harpo és Gaucho, a három nagyszerű amerikai komikus új filmje, a Botrány az Operában, amelynek egyik jelenetében az óceánjáró gőzös fedél­zetén humoros operaelőadást rögtönöz a három remek komikus. Az igazi operaelő­adás azonban, amelyen a címben idézett botrány kitör, egy valódi opera hatalmas nézőterén és színpadán folyik le. 15

Next