Budapesti Hírlap, 1937. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
2 csak tartjuk, hanem meg is tudjuk erősíteni. Támogatja erre irányuló törekvéseinket az a pénzügyi politika,amely a legutóbbi időkben sikerrel tudta áthidalni egyes külföldi államok valutaértékelése következtében felmerült áruforgalmi akadályainkat. De nagyban hozzájárul ezeknek a geszióknak eredményességéhez az is, hogy az elmúlt év végén a roma hármas paktum keretein kívül is tudtunk létesíteni kereskedelmi megállapodásokat és ezeknek, mint például a jugoszláv és a csehszlovák egyezménynek eredményeként joggal remélhetjük nemzeti értéktermelő munkánk fokozottabb sikerét. Mindezeknek végső eredményeként idehaza a termelési készség csak emelkedhetik. Növekedhetik a vállalkozási kedv, élénkebbé lehet a pénz belső forgalma, ami az egész gazdasági élet terén izmosodást és jótékony stabilitást jelent. Az új esztendő küszöbén ebben a megvilágításban látjuk a nemzeti munkaprogramot. Biztató jelek tömege tűnik fel szemeink előtt és ezeknek jótékony hatása eloszlatja a szkepszis ködét. Minden okunk és jogunk megvan arra, hogy az új esztendőben bőséges gyümölcsöket termő közéleti munkát reméljünk és várjunk. Kormánytól is, társadalomtól is, mert az egyensúlynak az a politikája, amelyet a miniszterelnök hirdet, a dolog természete szerint megköveteli, hogy a társadalom a maga megszervezett, részben kezdeményező, részben végrehajtó tevékenységével rendelkezésére álljon a nemzetcsalád élén álló hatalomnak. Nyolcvanegyezer tanuló tartozik a budapesti tankerület alá Megjelent Pintér Jenő dr. első Évkönyve Az 1935 :VI. tc. értelmében a vallás- és közoktatásügyi miniszter nyolc, újonnan felállított tankerülettel végezteti közoktatásügyünk igazgatását és nevelési felügyeletét. A budapesti tankerület főigazgatójának, Pintér Jenő díjnak hatásköre, annyira megbővült, hogy a régi tankerülete valóságos fiók minisztériummá alakult. Hatásköre kiterjed 12 iskolafajra, a velük kapcsolatos nevelő intézeteikre és más intézményekre, az iskolán kívüli népművelés intézményeire is. A munka irányításában, az igazgatásban és vezetésben Pintér Jenő dr. oldala mellett áll a főváros kir. tanfelügyelője is. Melléjük 26 ember van beosztva az egyöntetű és szakszerű irányítás végzésére és az azonos nevelő szempontok szerint végzendő egységes nemzetnevelő munka és felügyelet gyakorlására. — Hatvanöt, de se több, se kevesebb, — Legyen — felelt István. Amaz már fogta is a kantárszárat és belecsapott az István tenyerébe. Még egyszer körülmustrálta a lovat, azután leolvasta a pénzt. A legközelebbi korcsmában megitták az áldomást. Utána István cihelődött. A kupec formájában repdesett az öröm. — Oszt ha majd jó ló kell, — mondta tréfálkozva — százért visszaveheti kend! István mosolygott: — Vissza? — Vissza. A nyomás szélén megtalálhat. Odavaló vagyok. Nevettek. Aztán az egyik balra, a másik pedig jobbra, kik-ki hazafelé, megindultak, a poros úton. II. Darabig csak ment valahogy a dolog, azonban sehogysem akaródzott. Bajos volt lóval is, hát még anélkül. István a közelgő vásárral bíztatta magát, hogy majd ott, a lóvásáron majd csak talál alkalmas csontot. . . . „ Az is elkövetkezett és hajnalban szépen a lájbk belső zsebébe helyezve a pénzt, megindult a város felé. Nagyvásár volt, hát előbb nézgelődött, mert ha talált volna jól szólót megállapodott volna közben egy kaszára is. Nem lett olyat, amilyent akart, így hát a lovak felé került . Szürkét gondolt, dehát a szerencse úgy látszik, elkerülte, mert tehetős lovat nem látott egyet sem.. Azért pedig, amelyik jól mondta, azért száz forintot is elkértek. Órákig őgyelgett így, akkor kocsi haladt el errellette. Félreállt és odanézett. __ Rend az? — hallatszott a kocsiról. István csak most ismerte meg. Megnézte* hát az, csakugyan az, a kupecforma volt. — Én hát! — szólt sunyin. Amaz lassított, azután megállott: — Aggyon Isten! — nyújtotta le a kezét Istvánnak. — Aggyon! — felelt István és lopva a ló felé tekintett. A kocsi előtt Szellő, a szürke rágta a zablát. Amaz nevetett: — Oszt van-e már? — szállt le a kocsiról. — Nincs — felelt István. A kupecformájú hátrafordult és megsimogatta a szürke farát. — Társát keresnék, — szólt — de ilyet nem találok. — Nem? — Nem. Nincs ilyen ló még egy másik talán az egész világon. István megérezte a hangban a simogató szeretetet és ebben a pillanatban elcsordult a szíve. Azóta először, most döbbent rá, hogy a ló elszakadt tőle. Nem az övé s jóllehet most itt áll előtte, a kupecforma mindjárt indulhat is s a lovat, aztán e múlandó életben talán nem is látja többé. Keserű, majd vad fájdalom szorította össze a szívét, a tehetetlenség dühe ágaskodott benne, meg a szégyen, hogy az idegen észrevesz rajta valamit. Azt, hogy fájlalja a szürkét. Szólni akart, de ekkor már későn, mert a ló hirtelen hátrafordult, térdei megremegtek és halkan fölnyihogott. Mind a ketten odafordultak. A kupec mosolygott: — Megismerte kendet... — szólt és nyújtotta a kezét. István a lóra nézett. Lába gyökeret vert, a karjaiban halk bizsergés indult, el. Arcán ott érezte az ismerős állati test melegét. — Hát ha akarja... — hördült föl. — Hetvenér vissza... A másik már fogta az ostort: — Nem eladó intett és fölhágva, meglegyintette a szürkét. A ló röhögött, azután megindulva eltűnt a kocsik között... III. István megvette a kaszát, aztán az ócskapiacon összetalálkozva a komával, Péterrel, beültek az egyik korcsmába. A harmadik féllitert fogyasztották. István hallgatott, hát a koma se szaporította a szót, egyébként is már tudta, hogy Istvánnak a délelőtt találkozása volt. Kint az alkonyat hulldogált, bent az ivóban a cimbalmos tollázkodott. Nem sokáig persze, csak éppen, hogy megadja a módját, azután egy csöndes nótába kezdett. — Szépen veri... — szólalt meg a koma. A cimbalmos hallotta, hát vigyázott s most már balkézzel lefogta, a húrokat. Körülöttük nagy csendesség sirdogált, a koma litert kért, azután odafordult a cimbalmoshoz: — Azt rádta el... Mondta a nótát és dúdolni kezdte. István két könyökére támaszkodott, úgy nézett bele a levegőbe. A koma dalolt s amikor elvégezte, belegondolkozott ő is a csendbe. Ismerte a szürkét, hát most már megkérdezte: — Aztán a vór? István megremegett: — Azt felelt és hirtelen megint azt a nagy meleget érezte, ami délelőtt elöntötte, amikor a szürke visszanézett rá. Bort kért, azután hozzátette: — Megismert... — Mög? — Mög. Elhallgattak. István később szítt az orrán, majd fészkelődni kezdett. Aztán benyúlt a lajbizsebbe, kinyálazott egy tízest és odanyujtotta a cimbalmosnak: — Ehuna! — mondta. A ragyás most már egészen nekivadult. Valósággal rikatta a cimbalmot A nóta előbb a levegőbe szállt, azután a szívük alá férkőzött és vitte magával őket. A komát ki tudja hová, Istvánt vissza megint, a szürkéhez. A koma megérezte a mélységes emberi bánatot, részeg is volt, hát most már a maga esze szerint firtatta: — Oszt szólt-e kend neki? István hallgatott. Félóra óta látta maga előtt a szürkét s ebben a pillanatban úgy tűnt neki, hogy a ló megmozdult. — Nem szóltam. Ő akart... , — Ü? — Ü! Mármint a ló. Az akart szólni, szólt is, hanem már késő volt, mert menni kellett. A cimbalmos is elhallgatott. A koma fel akart emelkedni, de nem tudott és lebillent a székről a földre. István felállott. Mosolygott: — Na! — mondta és előre fogva a levegőben olyan mozdulatot tett, mintha a gyeplőt tartaná a kezében. Megingott, azután előre lépett. Oldalt nyúlt az ostorért és mosolyogva, lágyan suhintott. — Gyi na! Gyi, Szellő — csukta le szemeit és előredülve, boldogan hullott a koma mellé, az asztal alá. 1937 JANUÁR 1, PÉNTEK B. H. Az ország nyolc új főigazgatója közül Pintér Jenő dr. az első, aki most kiadott Évkönyvében bemutatja tankerületinek iskolahálózatát. Megadja azt a külső keretet, melyen belül tanerői eltöltik lelki tartalommal tankerületének ifjúságát, amikor belőlük nemzetét valóban ismerő és szerető, vallásos, erkölcsös és jellemes állampolgárokat igyekeznek nevelni. Milyen ez a külső keret? Van benne 262 iskolafaj; 3711 igazgató és tanár; 2307 osztály; 81.073 tanuló. Egész kultúrhadsereget foglal magában. Gazdag statisztikai adatokon kívül megismerkedünk olyan intézetekkel is, melyek semmiféle kapcsolatban sem állanak a tankerületi kir. főigazgatósággal (Egyetemek, főiskolák), de így legalább teljesebb iskolaképet nyerünk Budapestről. Nyújt ezenkívül történeti visszapillantást, közöl igen tanulságos ismereteket a tanulmányi versenyekről, kiegészítve tartalmát határidőnaplóval. A kormányzó jelenlétében a hercegprímás szenteli be Frigyes királyi herceg holttestét MAGYARÓVÁR, dec. 31. Frigyes királyi herceg holttestét csütörtökön kora délután bebalzsamozták. Ebben az időtájban már többszáz főnyi gyászoló, közönség gyűlt egybe a palota körül és a szemben lévő vármegyeház árkádjai alatt, hogy elkísérje a királyi herceg koporsóját a plébániatemplomba. A bebalzsamozás befejeztével négy óra után lehozták az ezüstkoporsót a kastély udvarára, ahonnan a gyászmenet Pintér Gyula prépost-plébánossal és nagy papi segédlettel az élen, elindult a plébániatemplomban lévő családi sírbolthoz. A kastély kapujában katonai őrség állott, a koporsó két oldalán pedig rohamsisakos katonák haladtak. A koporsó után ment Albrecht királyi herceg, Gabriella királyi hercegnő, az elhúnyt férjezett leányai közül Hohenloche hercegné, Waldbott báróné s a királyi herceg több unokája. A családtagok után Politiczky Lipót főispán, Sattler János polgármester, Körös István alezredes, a helyőrség parancsnoka, a hatóságok, hivatalok, intézmények és testületek vezetői haladtak. Részt vett a gyászmenetben a főhercegi uradalom tisztikara teljes számmal. A gyászmenetet sűrű sorokban zárta be a társadalom minden rétegéből álló közönség. A templomtéren megállt a gyászmenet és Frigyes királyi herceg koporsóját kegyeletes csendben a családi sírboltba vitették, ahol ideiglenes ravatalra helyezték.. Albrecht királyi herceg sokáig,időzött a ravatal mellett, majd hozzátartozóiután visszatért a palotába. Pénteken délelőtt a kegyúri templomban gyászmisét mondanak s ennek befejeztével megnyitják a sírbolt kapuját. A közönség temetésig minden nap délután 5 óráig a nagy halott ravatalához járulhat. A temetés Frigyes királyi herceg, tábornagy temetése Magyaróvárott január 5-én 11 órakor a magyaróvári római katolikus templomból történik nagy katonai pompával. A gyászszertartást Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás végzi nagy papi segédlettel. A temetésen részt vesz Horthy Miklós kormányzó feleségével, a kormány több tagja, valamint közéletünknek sok előkelősége. A gyászszertartás gyászmisével kezdődik, majd a hercegprímás feloldozást ad, utána a koporsót kiviszik a templomból, amikor is a kivonult katonai csapatok tisztelgése közben ágyútalpra helyezik. Majd megalakul a gyászmenet, amely az elhunytat a családi sírbolthoz kíséri, ahol örök nyugalomra helyezik. Ugyanekkor helyezik el a családi sírboltban Izabella királyi hercegasszony földi maradványait is. A temetés napján, január 5-én reggel 7 óra 20 perckor a Keleti pályaudvarról különvonat, indul Magyaróvárra. A temetésen résztvenni óhajtók a vonatot a rendes gyorsvonati díjszabási feltételek mellett vehetik igénybe. A különvonatra a rendes utazási kedvezmények érvényesek Délután 15 óra 30 perckor a különvonat Magyaróvárról visszaindul Budapestire, ahová 18 óra 05 perckor érkezik. Jelentkezés a temetésre Azok a titkos tanácsosok, kamarások, magas ranggal bíró polgári és katonai személyek, akik Frigyes kir. herceg tábornagy Magyaróvárott január 5-én délelőtt 11 órakor tartandó végtisztességén résztvenni óhajtanak, eziránti szándékukat január 3-áig, vasárnapig ,közöljék a miniszterelnökség segédhivatalával.. A különvonat indul 5-én reggel 7 óra 20 perckor, Magyaróvárra érkezik 9 óra 55 peckor. Tekintettel amagyaróvári katolikus templom szűk befogadó képességére csak azok kaphatnak a templomban rangsorukban megfelelő elhelyezést, akik megjelenési szándékukat a miniszterelnökséggel köztik. Magyaróvár és a megye gyásza Frigyes királyi herceg elhalálozása alkalmából a belügyminiszter Magyaróvár megyei város és Moson nagyközség területén a temetés napjára minednnemű nyilvános elődás és mutatvány, valamint zenélés tar PEHELY, GYAPJÚ ttejbizható és legjobb LÁSZLÓ ágyneműgyár Vas-utci Pajor fióra Mirma nunttn Alapittatott ! 1898 — Telefon: 1-43-8-92 lását eltiltotta, illetve az erre vonatkozó rendőrhatósági engedélyek hatályának felfüggesztését rendelte el. Az osztrák fegyveres erő képviselői a temetően BÉCS, dec. 31. Frigyes királyi herceg tábornagy temetésén az osztrák fegyveres erő részéről a következők vesznek részt: Zehner gyalogsági tábornok, honvédelmi államtitkár hadsegédével, Wagner ezredessel, Schilhavsky gyalogsági tábornok, hadseregfelügyelő vezérkari főnökével, Fellner ezredessel, Schmidt ezredes, a 15. gyalogezred parancsnoka. Maser alezredes, a gárdazászlóalj parancsnoka, Sándor alezredes, az 1. számú gépfegyveres lovasszázad parancsnoka és sok más tiszt. Az olasz kereskedelmi hajózás újjászervezése RÓMA, dec. 31. Mussolini kezdeményezésére tudvalevőleg az egész olasz kereskedelmi hajózást újjászervezik. Az elmúlt év folyamán Itália néven új hajózási részvénytársaság alakult. 1937 január elsejétől kezdve kizárólag az Itália társaság hajói bonyolíthatják le Olaszország és Amerika között a személyszállító- és teheráruforgalmat. A többi hajóstársaság feloszlik és beleolvad az Itáliába. A Cosulich tengerhajózási társaság szerdai közgyűlésén már kimondotta a társaság felszámolását. A vállalat beolvad az Itália nevű új tengerhajózási társaságba. A közgyűlés üdvözlő táviratot intézett a Cosulich-családhoz,amelynek feje alelnöki lett az új nagy hajózási vállalatnak. .. Hasonlóképpen kimondotta felszámolását ■az ..Itália, Egyesült Hajózási Vállalatok’' közgyűlése i». '' "’\"v .V ? Az új Itália tengerhajózási részvénytár* ■saság székhelye Trieszt és Genua lesz. 130 német alattvaló a szovjet börtönökben MOSZKVA, dec. 81. A szovjet kormány tovább folytatja a szovjetunió területén élő német állampolgárok letartóztatását. Tegnap ismét letartóztattak egy német állampolgárt és ezzel a börtönbe került németek száma harmincnyolcra emelkedett. \'