Budapesti Hírlap, 1937. február (57. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-07 / 30. szám

B. H. 1937 FEBRUÁR 7. VASÁRNAP A szegény francia diák Harc a szellemi rablógazdálkodás ellen PÁRIZS, február (A Budapesti Hírlap párizsi tudósítójától. ) A francia kamara honvédelmi vitájában temérdek érdekes dolog, értékes megállapítás került felszínre. A vita magas színvonalára mi sem jellemzőbb, minthogy az előző évek hadseregellenes, gyakran hazafiatlan hangja ezúttal teljesen hiányzott még szélsőséges elemek kritikájából is. Mint rendszerint, ez alkalommal is Paul Reynaud volt pénzügyminiszter ellenzéki felszólalása volt a vita legkimagaslóbb eseménye. Nemcsak temperamentumos egyénisége, ritka szónoki készségre valló, pompásan felépített beszéde miatt, hanem mert oly nemzeti problémát vetett felszínre, mely messze meghaladja a szőnyegén forgó technikai kérdések keretét. Eszmemenetének kiindulópontja. .,A háború meggátlására egy út kínálkozik a francia erőt a maximumig fokozni.” És mivel a gyenge népi szaporodás akadályozza a számbeli fölényt, a minőség, az emberanyag tökéletesítésére kell vetni a fő súlyt. Hivatkozott francia és német statisztikusok — indokolt meggyőződésem szerint téves — számaira, melyek szerint ,húsz év múlva, valami előre nem látott változás híján, Rajnán túl kétszer annyi lesz az újonc (421.000), mint Rajnán innen (212.000). S ugyanakkor rámutatott Anglia példájára, mely hála hajóhada kitűnő felszerelésének, szervezetének és nagyszerű tengerészeinek, százezer emberrel uralkodik az óceánokon. *A kiváló debatter bevallottan a testi és szellemi képességek párhuzamos fejlesztésében, eszményi egyensúlyában látja a nehézségek megoldását. Sajnos, a bár gyorsan terjedő, de még mindig nem eléggé általános, fizikai „nevelés” gondolata, ápolása körül rengeteg itt a tennivaló! Míg átellenben Hilpert ezredes katonai szaklapokban— sőt legutóbb maga az Angriff — azon sopánkodnak, hogy a sport és terepgyakorlatok túltengése és az oktatási módszerek hibájából a tisztikar ma nem tud elegendő általános műveltséggel rendelkező jelölthöz jutni, addig ideát az agy kiművelésére fordítanak annyi figyelmet, hogy a fizikum fejlesztésére nem jut belőle. Sőt, mint azt egy a Temps hasábjain hetek óta folyó kontroverzióból világosan kitűnik, a szellemi nevelés túltengése egyenesen veszedelemmel fenyegeti az ifjúság lelki és testi egyensúlyát. Az iskolai túlterhelt munkaprogramm, a növendékeknek feladatokkal fagyásig való sanyargatása európai jelenség. De hogy milyen mértékben nőttek a tanári követelmények francia földön, arról csak az alkothat magának fogalmat, aki tudja milyen korán érett és tehetséges a fajta. Elképed az ember, ha olvassa egy hatod-heted gimnazista matematikai feladatait: az integrális defferenciálszámítások gimnáziumi tárgy. S a politikai főiskolán (Ecole des Sciences politiques) nem egy tizenhat éves kollégám volt 1907-ben. És még ők is összeroppannak az állandóan növekvő tananyag óriási súlya alatt. * Jean Zay, az új közoktatásügyi miniszter hadat szent a túlfeszített iskolai munkának. A legtöbb tapasztalt szakember aki tizenöt-húsz esztendeje hiába küzd e nemzeti csapás számba menő jelenség ellen, némi szkepszissel vesz tudomást a miniszteri jó szándékról. Tisztában van vele, hogy az eddig e téren megkísérelt „könynyítések”, „megszorítások” végeredményben az utazásra készülők kétségbeesett erőlködésére emlékeztetnek, akik egy már túltömött kofferbe még néhány podgyászdarabot próbálnak mindenáron begyömöszölni. Holott ma már közfelfogás, hogy a középiskolai oktatás többé alig tekinthető a műveltség eszközének, mert immár nem képes a szellem, a jellem és az ízlés megfelelő képzésére, főleg a felsőbb osztályokban a diákok valóságos magas feszültség alatt, élnek, az exparend vészes nyomásának tudatában, azzal az egy törekvéssel, gottddal, hogyan halmozhatnak fel agyvelejükben minél több ismeretet, számot és puskát! Akarva, nem akarva, a tanév szellemi csömörök tényezőjévé vált, akinek hivatása, az ifjúságot iskolai gyakorlatok szűk ketrecébe szorítani, ahol az egyéni tevékenység minden vágya rövidesen elpárolog. Valóságos intellektuális futószallagon való termelésre nevelik, melynek az életben semmi hasznát nem látja. És ami legkárosabb: a közepes növendék — tehát a nagy többség — lustasággal vagy közönnyel válaszol, amely hamarosan szervi reflex útján való ösztönszerű védekezés formáját ölti. Ellenben a legjobbak, a serdülőkor válságos éveiben, egészségükkel fizetik meg iparkodásukat. És az ismert regényíró, Roger Vercell maga is tanár írja, hogy megdöbbenést váltana ki, ha tudná az ország, mily mértékben pusztít a növendékek között a tuberkulózis !... A túlmunka, ily körülmények között, valóságos társadalmi veszedelmet jelent. * Különösen áll ez az internátusokra, mely csaknem valamennyi középiskolánál feltalálható. A szegény kis bennlakó gimnazista órarendje a következő: 6. 30 kor kel; 7.15-kor magolni kezd; 8-tól délig tanítás. Az egész délelőtt mindössze tíz perc szünet. Fél kettőtől hétig — egy óra megszakítással — tanulás. Vacsora után, fél nyolctól (!) 9 h.-ig újból magolás. Szóval messze vagyunk a heti negyvenórás munkaidőtől, mely ma még az iparostanoncra is kiterjed. De a kinnlakó növendék helyzete sem irigylendő. Nem fordulhat a repatítorhoz vagy ügyesebb osztálytársához segítségért a megoldhatatlannak ígérkező házi feladat dolgában. S ha apa nem ért hozzá, néha éjfélkor megy sírva aludni a szerencsétlen flótás. A baj fő forrása, hogy (nagyon bölcsen) a kormányzat nem akarja feláldozni a humanista tanulmányokat, de atyáink görög-latin műveltségét ellensúlyozni akarja természettudományi, történelmi, modern nyelvismeretek szédületes tömegével. Újabban ugyan kettéosztották, reálgimnázium szellemében, a középiskolai oktatást és a B-osztályok hallgatóinak a klasszikus nyelvek nem okoznak többé fejtörést. De anniál lázasabb az A osztályok törekvőbb, ambiciózus diákjainak tevékenysége, kivált vizsga előtt. De éppen a vizsga az, mely feltárja ennek szellemi rablógazdálkodásnak természetes következményeit. Az írásbeli dolgozatoknál a vizsgálatot többé nem lepi meg a az egyéniség legcsekélyebb nyomának hiánya. Kézikönyvek, idézetek, formulák: ez minden. A tanár nem érzi magát bűnösnek, hiszen mindössze három órát szánhatott Montesquieu Rousseau, Volaire, Pascal és az encyklopédistának gondolatvilágának ismertetésére. Heter,kint négy angol lecke mellett Besanzonban nemrég ez volt az érettségi írásbeli: „Mit tud az angol hadsereg történeim szerepéről és mai fegyverzetéről?” Az értekezés angolul fogalmazandó. Az év folyamán Shakespearet olvasta a tanár. És gyerek modern hadsereg felszereléséről írjon? Amikor jóformán naponta tíz perccel sem rendelkezik, hogy akár Wallace-féle detektívregényt olvashasson eredtibert. Nem csoda, ha minden oldalról, szülök tanárok, pedagógusok, orvosok követelik tanred szellőztetését, és némelyek — a legkiválóbbak közül — az angol és amerika középiskolák példájának követését. Ahol délután nincs oktatás. Helyszíni szemle a pestszenterzsébeti gyilkosság ügyében Megbilincselve a borpincébe kísérték a Szoó fivéreket és szembesítették a tanukkal, hogy kiderítsék, melyik a tettes Boglutz László dr, a pestvidéki hirtörvényszék vizsgálóbírója helyszíni szemlét, rendelt el a pestszenterzsébeti gyilkosság ügyében, amely meglepő fordulatokkal már több mint három hónap óta foglalkoztatja a hatóságokat. Tavaly október végén a Szent Imre herceg utca 31. Számú házban lévő borpincében átlőtt halántékkal holtan találták a bormérés tulajdonosnőjének nevelt fiát, Bakos János műegyetemi hallgatót. Rablógyilkosság történt, a tettes kirabolta a pénztárt és elvitte Bakos karkötőóráját. A rendőrség Szoó István 20 éves állásnélküli kocsimosót fogta gyanúba. A lakásán megtalálták Bakos óráját. A fiatalembert a borpincébe kísérték, ahol beismerő vallomást tett. Beismerte, hogy ő lőtte agyon és ő rabolta ki Bakost. A detektívek előtt eljátszotta, hogyan történt a gyilkosság. Szoó röviden a bíróság elé került. A tárgyaláson már visszavonta a beismerő vallomást, a bizonyítékok alapján azonban bűnösnek mondották ki és kötél általi halálra ítélték. Az elsőfokú ítélet után Szoó István nemsokára magához kérette a védőjét, s azt mondotta neki, nem ő a tettes, a fivére, Szoó Ferenc végzett Bakos Jánossal, ő csak azért vállalta magára, mert azt hitte, hogy mint kiskorú enyhébb büntetéssel ússza meg az ügyet. A hatóságok értesültek erről a vallomásról. Szoó Ferencet előállították, de tagadta, hogy valami köze volna az ügyhöz. Az édesapja és az édesanyja azt vallották, hogy Szoó Ferenc a kritikus időben otthon aludt. A bonyodalmas ügy tisztázására rendelte el a vizsgálóbíró a helyszíni szemlét, amelyet szombaton délután tartottak meg. A letartóztatásban lévő két fivért a pestvidéki törvényszék rabszállító kocsiján megvasalva vitték a pestszenterzsébeti kapitányságra. A kapitányság egyik szobájában tanúkat hallgatott ki a vizsgálóbíró. A tanúk között volt a Szoó-család szállásadónője és még egy házbeli asszony. Ezek is azt mondották, hogy Szoó Ferenc abban az időben, amikor a gyilkosság történt, otthon tartózkodott. A vizsgálóbíró intézkedésére ezután a Szoó-fiúkat a Szent Imre herceg utca 31. számú házhoz kísérték. Itt is tanukihallgatásokat folytatott a vizsgálóbíró. A tanuk sorában egy asszony azt vallotta, hogy a gyilkosság előtti napon két fiatalembert látott ólálkodni a bormérés körül. Hasonlítottak a Szoó-fiúkra. Egy férfi és egy nő úgy vallott, hogy a gyilkosság időpontjában láttak egy fiatalembert bemenni a pincébe. Szoó Istvánban vélik felismerni ezt az embert. A vizsgálóbíró intézkedésére a testvérek ruhát cseréltek, a két tanú ezután is megmaradt amellett, hogy az az ember, akit a pincébe lemenni láttak, Szoó Istvánhoz hasonlít. Még néhány tanút hallgattak ki, azután a pincébe kísérték a Szoó-fiúkat. A helyszíni szemlén megjelent rendőrségi emberek közül azok, akik annak idején Szoó Istvánt a pincében kihallgatták, most elmondották a vizsgálóbírónak, hogy Szoó István előttük önként, saját elhatározásából beismerte, hogy ő a tettes, megmutatta, hogyan követte el a gyilkosságot, még azt is elmondotta, hogy milyen bankjegyeket és mennyi aprópénzt vett ki a pénztárfiókból. 16 ország 34 városa várja 10 tavaszi tengeri körutazásunk utasait Egyptom, Szentföld, Észak-Afrika, Török- és Görögország örökszép tájait látogatjuk meg 10 tavaszi tengeri körutazásunk keretében Kérje gyönyörűen illusztrált, prospektusunkat. UTAZÁSI IRODÁNK: VIII., Józsefkörút 5. Telefon 14—44—00 — Ha gyomrát elrontotta, azonnal igyek egy pohár természetes „Ferenc József” keserűvizet, mert ez az emésztőcsatorna tartalmát gyorsan feloldja és biztosan levezeti, a bélműködést elrendezi, az anyagcserét fokozza és friss közérzetet teremt. A helyszíni szemle ezzel befejeződött. A Szoó-fiúkat ismét visszavitték a kapitányságra. Odament a vizsgálóbíró is és jegyzőkönyvbe foglalta a tanúvallomásokat A jegyzőkönyvek befejezése után a Szoó-testvéreket visszavitték a pestvidéki törvényszék fogházába. A továbbiakról a napokban dönt a vizsgálóbíró. A székelyek már családi látogatásokat sem tehetnek CSÍKSZEREDA, febr. 6. Csík megye közgyűlésén szóvá tettek a magyar kisebbséget ért több sérelmet. Ábrahám József bizottsági tag elmondotta, hogy a román hatóságokmegnehezítik a gazdakörök alakulását. Sok községben a csendőrség teljesen megbénítja a kulturális, sőt az egyházi jellegű egyesületek működését is. A prefektus múltévi októberi rendeletével tilosnak mondja az éjszakai összejöveteleket, ami igen tágan értelmezhető. Ily módon bármilyen családi és baráti összejövetelt is titkosnak, vagy éjszakainak lehet mondani. Szóvátette, hogy a községek által az iskolák támogatására fordítandó összeget nem osztják fel a tanulók számaránya szerint. Kisebbségi sérelmekkel foglalkozott Maros megye közgyűlése, is. Kornhoffer Vilmos tanácstag kifogásolta, hogy a kulturális segélyek kiosztásánál a kisebbségi iskolák és egyházak kimaradtak. Szóvátette, hogy a belügyminisztérium Ártossy Jenő dr. magyar tanácstagot egyszerű rendelettel megfosztotta tanácstagságától. Porubsky prefektus kijelentette, hogy előtte sem ismeretesek, az okok, amelyek Árkossy megbízatásának megvonásához vezettek. A belügyminisztérium beavatkozását a megye önkormányzatába ő maga is jogtalannak tartja. Nyelvvizsga a kolozsvári villamosítózíveknél , KOLOZSVÁR, febr. 6. A kolozsvári villamosüzemek igazgatósága Drágán polgármester utasítására elrendelte a nyelvvizsgákat. A vizsgán 31 központi alkalamott közül csak nyolcat, 1,7 munkás közül pedig huszonhetet engedtek át. A vizsgán elbukott tisztviselőknek és munkásoknak felmondottak. Mivel a villamosműveknek nincs nyugdíjintézete, nyugdíjra egyetlen tisztviselő, vagy munkád sem számíthat. Egy székely iskola visszakapta működési engedélyét SZÉKELYUDVARHELY, febr. 6. Az udvarhely megyei Erdő füle község református iskoláját a közoktatásügyi minisztérium a tanév elején megfosztotta működési engedélyétől. Az iskola ellen a következő négy vádpontot emelte a megyei tanfelügyelő: 1. Az iskola tanszerkészlete hiányos. 2. Az igazgatótanító román nyelvtudása a kívánalomnak meg nem felelő. 3. A régi Magyarországot ábrázoló falitérkép hátlapjára ragasztott Romániát ábrázoló térképről tanították a földrajzot. 4. A tanulógyerekek tanítójuk jelenlétében magyar dalokat énekeltek az iskola udvarán. Az iskola ügyét pénteken tárgyalta a közoktatásügyi minisztérium mellett működő állandó bizottság. A tárgyaláson Laár Ferenc képviselő képviselte az iskolaszéket. Hosszas tanácskozás után, melynek során Laár valamennyi vád alaptalanságát bebizonyította, a bizottság úgy döntött, hogy ez év végéig feltételesen megadja a működési engedélyt az iskolának és arra kötelezi, hogy pótolja a tanszerhiányokat és gondoskodjék olyan tanítóról, aki az állam nyelvét hibátlanul beszéli. Autószerencsétlenség Székesfehérváron" SZÉKESFEHÉRVÁR, febr. 6. A Horthy Miklós-téren a Merán gróf-féle uradalom tehergépkocsija, amely Zámoly felől jött, összeütközött egy személygépkocsival, amelyen Erényi Zoltán főhadnagy és Dugonics László százados ült. A tehergépkocsi a bérgépkocsit felnyomta a járdára. A személygépkocsiban ülők súlyos sérüléseket szenvedtek. A legsúlyosabban sérült Erényi Zoltán főhadnagy, aki több törést és életveszélyes belső sérülést szenvedett.