Budapesti Hírlap, 1937. július (57. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

­ 1937 JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK B* H« DARÁNYI KÁLMÁN a gabonaértékesítésről Búzakiviteli politikánk alapja a római egyezmény marad — Minimális árak közzétételére akkor kerül sor, ha a világpiaci búzaárak a római egyezményben biztosított árszínvonalra csökkennének — A kiviteli tevé­kenységben a megkötéseket lehetőség szerint enyhítik A 33-as bizottság foglalkozott a mérlegvalódisági rende­lettel, a házadópótlék és az alkalmazotti különadó csök­kentésével és a tűzifaárak maximálásával A 33-as bizottság szerdán Juhász An­dor elnökletével ülést tartott, amelyen a kormány részéről Darányi Kálmán mi­­niszterelnök, Fabinyi Tihamér pénzügy­­miniszter, Bornemisza Géza kereskede­lem- és iparügyi miniszter, Marschall Fe­renc és Jakabb Oszkár államtitkárok je­lentek meg. Első tárgya a mérlegvalódiság helyre­­állításának kiegészítéséről szóló rendelet volt, melyet Koós Zoltán előadó ismerte­tett. Esterházy Móric felszólalása és Fa­binyi Tihamér pénzügyminiszter felvilá­gosításai után a bizottság a rendeletet tudomásul vette. A házadó rendkívüli pótlékának mér­sékléséről kibocsátandó rendeletet, mely úgy intézkedik, hogy a házadó rendkívüli pótlékaként megállapított pótlékot 1938 január elsejétől felére, vagyis a házadó tíz százalékára szállítják le, Koós Zoltán ismertette. Lakatos Gyula örömmel üdvözli a pénzügyminiszter elhatározását, hogy a válságadók leépítésének terére lépett és ezt a legantiszociálisabb adónál, az alkal­mazottak különadójánál, valamint a ház- Vagyont különösen terhelő pótléknál kez­deményezi. A népszövetségi kölcsön ren­dezését a pénzügyminiszter nagy sikeré­nek tartja, ki a Nemzeti Bank elnökével együtt nagyon eredményesen képviselte a magyar álláspontot. Talán közeledik az idő, amikor a külföldi adósságokra nézve generális megállapodás létesíthető. Mat­­schenbacher Emil is örömmel vette tudo­másul a rendeletet s arra kérte a mi­nisztert, hogy amennyiben további csök­kentések is lehetségesek, különösen a vi­déki kisingatlanok rendkívül nagy adóter­hét vegyék figyelembe és lehetőleg azt csökkentsék. Petró Kálmán felszólalása után Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter kijelentette, hogy a vidéki házak adóter­hének csökkentését egyrészt az egyszoba­­konyhás napszámosházak házadójának és összes pótlékainak eltörlésével már ered­ményesen munkába vette, másrészt igyek­szik arra, hogy a régi házosztályadónak megfelelő módon lehessen átalakítani a saját használatban lévő vidéki házak házadóját, amelynél a házbéradónak ér­vényben lévő rendszere túlságos admi­nisztrációval és méltánytalansággal jár. Köszönetet mond azért a meleg elisme­résért, amelyben a Magyar Nemzeti Bank elnökével együtt széles körök részéről részesült és ismertette egyrészt a már létrejött megegyezéseket, valamint azo­kat a még folyamatban lévő tárgyaláso­kat, amelyek a külföldi tárgyalások hosz­­szabb időre szóló rendezése iránt folynak. A bizottság a rendeletet elfogadta. A napirend harmadik pontja a magán­alkalmazottak különadójának mérséklé­sére kibocsátandó rendelet volt. Koós Zoltán ismertetése után Teleszky János kifejtette: nem helyesli, hogy ép­pen a magánalkalmazottak különadóját csökkentik, akkor, amikor a közalkalma­zottak illetményeinek ugyanakkor történt leszállítása továbbra is érvényben marad. Ronkay Ferenc elfogadja a rendeletterve­zetet, mert a magánalkalmazottaknál is volt jelentékeny fizetésleszállítás , mivel ők jelentékenyen nagyobb különadót fizet­tek, mint az állami alkalmazottak. Az egyenlő elbánás elvének felel meg, ha a magánalkalmazottak különadójának azt a mértékét, amely meghaladja az állami al­kalmazottak különadóját, csökkentik, leg­alább is az alacsonyabb jövedelemkategó­riáknál. Eckhardt Tibor örömmel látja az adónak a csökkentését, különösen az államháztartás biztonságának szempontjából nagyon figyel­mébe ajánlja a pénzügyminiszternek, hogy semmiféle kiadási emelkedést ne engedélyez­zen a költségvetésben addig, amíg az összes válságadókat nem sikerül megszüntetni. Fontosnak tartaná, hogy az összes válság­adókat minél hamarabb megszüntessék. A pénzügyminiszter részletes felvilágosí­tásai után a bizottság a rendeletet elfogadta. N. B. engedélye: BO. 1377. n­. 936. Társasatunk a Pöstyénben rendezendő nemzetközi úszóversenyekre Július 4. Ind. Keleti p. u. 7-02 órakor, ebéd, vacsora, elszállásolás Pös­tyénben. Július 5". reggeli, ebéd, borravalók. Július 5. Erk. Keleti p. u. 23.32 órakor, Részvételi díj: P 41"­A részvételi díjban még benne foglaltatik 2 strand­jegy az „Éva” strandra és 2 ü­lő­jegy a pólóra. Jelentkezni lehet Utazási Irodáikban. Vm., József­ körút 5. Tel.: 14-44-00. A mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezések A mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezmé­nyekről kiadott rendelet hatályának az 1937—38. gazdasági évre való meghosszab­bítása tárgyában kiadandó rendeletet Koós Zoltán előadó ismertette. Zsindely Ferenc részletesen foglalkozott az úgynevezett boletta-alap tételeivel, abból a szempontból, nem volna-e lehetséges el­törölni vagy mérsékelni az antiszociális lisztforgalmi adót. Esterházy Móric sürgette, hogy minél előbb fizessék ki azokat az összegeket, ame­lyek az egyes vármegyéknek a boletta-alap­­ból járnak közmunkaváltság-térítés címén. Purgly Emil a mezőgazdaság megsegíté­sére rendelt alapot eddigi terjedelmében fenntartandónak véli. Eckhardt Tibor a lisztforgalmi adót ki­fogásolta. Ha mellőzhetetlen szükség van azokra a bevételekre, amelyek a mezőgazda­ság megsegítésére rendelt alapot táplálják, akkor jobb volna ezeket felvenni az állami költségvetésbe. Feltétlenül szükséges a ter­ményárak további emelkedése. Véleménye szerint a múlt esztendőben alkalmazott mi­nimális búzaárak nem töltötték be kellőkép­pen hivatásukat, mert nagyon sok esetben maximális árrá váltak. Nincs más árpoliti­ka, mint a keresletnek és kínálatnak meg­felelő szabályozása. Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy ezeknek szem előttartá­­sával megfelelően rendezze be a jövő gazda­sági év búzaértékesítési rendszerét. Petró Kálmán köszönetet mondott a kor­mánynak a múlt évben a szőlősgazdáik megsegítésére a balettaalap felhasználásá­val nyújtott támogatásért s kéri ezt ez év­­­­ben is. Klein Antal kéri a földmívelésügyi­­ minisztert, legyen kímélettel a vetőmag­­kölcsönnel adós gazdákkal szemben és ne engedje meg, hogy azokat ezen a címen könyörtelenül végrehajtsák. Darányi Kálmán miniszterelnök beszéde Ezután Darányi Kálmán miniszterelnök, földmívelésügyi miniszter szólalt fel. Rá­mutatott arra, hogy a búzaértékesítési program megállapításánál az elsősorban figyelembe veendő tényező a termés meny­­nyisége. Az elmúlt napokban közzétett első számszerű becslés a folyó évi búzater­mésünket 18,5 millió méter mázsára érté­keli. Ez az értékelés a termés mennyisé­gére befolyással bíró összes tényezők gon­dos figyelembevételével, kelllő óvatosság­gal történt. Az exportfelesleget a belső el­látásra szükségelt mennyiségen felüli mennyiség adja. Ehhez jön az elmúlt évi termésből értékesítésre nem került átme­neti készlet. Hangsúlyozza, hogy búzaex­portpolitikánk alapjául a jövő 1937—38. gazdasági évben is a római egyezményt kívánja tekinteni, amely az elmúlt három gazdasági év folyamán biztosította a gaz­dasági válság nehéz évei alatt is búzafe­leslegeink exportértékesítését, mégpedig az akkori világpiaci áraknál magasabb árak mellett.­­ Az elmúlt gazdasági év folyamán a búza világpiaci áralakulásában jelentős javulás állott be. Feladatunk e helyzet konzekvenciáinak levonása a most folyó, illetve lefolytatandó tárgyalásoknál. Az ál­dozatviselés arányaiban beállott változás folytán — támaszkodva a szerződő partne­reink részéről mindenkor tapasztalt meg­értésre — a kölcsönösen hozandó áldozatok egyensúlyának helyreállításáról kell gon­doskodnunk. Emellett természetesen a köl­csönös áruforgalom kereteit változatlanul fenntartani óhajtjuk. Ezen az elvi alapon folynak külkereskedelmi tárgyalásaink. Az aratás utáni kereslet biztosítása érdekében törekedni fogunk, hogy bizonyos export­­lányod lehetőleg mindjárt az eladás után kerüljön lebonyolításra. Ami a búza belső értékesítési rendszeré­nek kérdéskomplexumát illeti, főleg három kérdés vár eldöntésre: 1. A minimális árak kérdése; 2. a kereskedelmi tevékenység megszervezése; 3. a határidőüzlet kérdése. A minimális árakra vonatkozólag beje­lenti, hogy mindaddig, amíg a világpiaci árak olyan belső árszintet eredményeznek, amely meghaladja a római egyezményben Magyarországnak biztosított búzaárat, az úgynevezett állomási limitárak megállapí­tását és közzétételét a kormány mellőzni kívánja. Viszont az export helyes megszer­vezésével biztosítandó az, hogy a magyar búzatermelő gazda a kereskedelmi forga­lomba kerülő búzájáért megkapja a min­denkori tényleges exportértékesítési árak­nak megfelelő búzaárat. Abban az esetben azonban, ha a világpiaci búzaárak a római egyezményben biztosított búza­ árszínvona­lára csökkennének, intézkedés fog történni a római paktum árbázisán felépülő úgyneve­zett állomási árak megállapítása és közzé­tétele tekintetében.­­ A kereskedelmi tevékenység meg­szervezését illetően irányelvül szándékozik a kormány tekinteni azt, hogy az export lebonyolításánál a megkötöttségek a lehe­tőséghez képest enyhíttessenek. A magyar búzakiviteli iroda az egyes exporteladá­sokra meg fogja állapítani a kiajánlási árakat és ezek pontos betartását, valamint az elért exportárnak a termelőhöz való juttatását a legszigorúbban ellenőrizni fogja. Gondoskodás fog végül történni arról, hogy olyan relációkban, ahol egye­temes gazdaérdeket nem sért, a gazdák is részesíthetők legyenek a búzaexport­kontingensben. A búzahatáridőüzlet kérdésében a ke­reskedelemügyi miniszter már a legköze­lebbi napokban értekezletet fog tartani az érdekeltségekkel, hogy ezeknek módjukban legyen kifejteni az erre a kérdésre vonat­kozó álláspontjukat. Arra az észrevételre, hogy a tengeri­ 3 FENYVES ÁRUHÁZ, KÁLVIN TÉR 7 értékesítés kérdésével is foglalkozni kell, kijelenti, hogy ezzel a kérdéssel a kor­mány behatóan foglalkozik. Kijelenti to­vábbá, hogy a mezőgazdaság megsegíté­sére szolgáló alapot a kormány igénybe kívánja venni a borértékesítés előmozdí­tására is. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter felvilágosításai Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter rész­letesen válaszolt a tárcáját érintő felszó­lalásokra. Részletesen ismertette a baléta­­alapnak azokat a kiadási és bevételi téte­leit, amelyekre nézve a felszólalók fel­világosításokat kívántak és kijelentette, hogy az őszig kifizetteti a vármegyék ja­vára mindazokat az összegeket, amelyeket ezek a talettaalaptól a közmunkaváltság részbeni megtérítési címén a múltból meg­követelhetnek, mert maga is nagy súlyt helyez arra, hogy a vármegyék ezáltal további útépítések céljára kellő fedezet­­hez jussanak. A bizottság ezután elfogadta a rende­letet. A tüzifaárak szabályozása • Temesváry Imre előadó ismertette a tüzifaárak szabályozásáról készült rende­lettervezetet, amelynek kiadását az teszi szükségessé, hogy a tűzifa fogyasztói árá­ban az utóbbi időben nagymérvű indoko­latlan áremelkedés jelentkezett, ami a fogyasztó közönség zavartalan tűzifaellá­­tását veszélyezteti. Ez az indokolatlan ár­emelkedés jórészben spekulációra vezet­hető vissza, amelynek, minthogy a tűzi­fában behozatalra szorulunk, a mai hely­zetben más módon,, mint a­ tűzifa árának maximálásával, gátat vetni nem tudunk. Lányi Márton üdvözli a rendeletterve­zetet. Kérte, hogy hatályát a már lebonyo­lított üzletekre is terjesszék ki. Esterházy Móric gróf nem látja a kér­dést a maximálással elintézettnek, mert az árak a szállítási igazolvány kiadásától és a tűzifakészletektől függnek. Ha maxi­málás van, akkor felesleges a szerv és egyéb megkötöttség. Érdeklődött, hogy a kérdést letárgyalták-e az érdekelteivel. Tiltakozik az ellen, hogy a szerv viszont, eladási ára és a maximált ár ugyanaz le­gyen, mert ez tönkretenné az egész keres­kedelmet. Bornemisza Géza kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszter szerint a már lebo­nyolított üzletekre a rendelet hatályát ki­terjeszteni rendkívül aggályos volna, mert ezzel olyan bizonytalanság támadna, amit a kereskedelmi forgalom szempontjából ki­kell zárni. Egyébként a tűzifaárak oly mértékben emelkedtek, hogy az ármegálla­pítás a közönség érdekében elkerülhetet­len. Tény az, hogy a tűzifaforgalom ren­­dezése tekintetében az utóbbi időben bi­zonytalanság mutatkozott, ennek azonban az az oka, hogy az érdekeltek nem tudtak egymás­ között egyetértésre jutni. Az új szerv árai és a kereskedői árak megálla­­pításánál figyelemmel lesz a kereskedelem érdekeire. Az importja tekintetében ezidő­­szezi­nt tárgyalások folynak, amelyekről ter­­mészetsze­rűl­eg még nem nyilatkozhat. Darányi Kálmán földmívelésügyi mi­niszter a szállítási igazolványok­ kiadásáról adott tájékoztatást és kijelentette, hogy a fa forgalombahozatalára az új szerv már megalakult, az engedélyokiratot azonban a kormány m­­ég nem adta ki­. A rendelet­tel kapcsolatban a kormány meghallgatta a fagazdasági tanács elnökségét. • A bizottság a rendelettervezetet elfo­gadta. A lenola­j és a kéks­z­­olaj gyártásának rendezése Temesváry Imre előadó ezután a lenolaj és kókuszolaj előállításának, valamint az olajkeményítőipar gyakorlásán­ak ideigle­nes korlátozásáról kiadandó rendeletet is­mertette. Mezőgazdasági és valutái­,is szempontból is rendkívül fontos,­ hogy a növényolaj­ipar minden nyersanyagszükség­letét hazai anyagból szerezze be. Ezért a rendelet kimondja, hogy lenolaj és kókusz­­olaj előállításával, továbbá napraforgóolaj és halzsír keményítésével 1937 szeptember elsejétől 1938 augusztus elsejéig csak zr

Next