Budapesti Hírlap, 1937. október(57. évfolyam, 223-248. szám)
1937-10-26 / 243. szám
1937 OKTÓBER 26. KEDD B. H. A százéves Nemzeti Színház ünnepe Fényes ünnepség az Akadémián, díszelőadás és a kultuszminiszter fogadóestje A Nemzeti Színház százéves fennállását hétfőn délelőtt Magyarország kormányzója és felesége jelenlétében az Akadémia nagytermében tartott emlékünnepély kertében ünnepelte meg a hivatalos Magyarország és a magyar társadalom. Az előkelőségeket az Akadémia előcsarnokában Tasnádi Nagy András államtitkár, Stolpa József államtitkár, Wlassics Gyula báró államtitkár, Jalsoviczky Károly miniszteri osztályfőnök, Haász Aladár miniszteri tanácsos, Makay Ödön miniszteri tanácsos, és Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója, fogadta. A díszterem elnöki emelvényén Hóman Bálint kultuszminiszter foglalt helyet, tőle jobbra ült József királyi herceg, balra Tasnádi Nagy András államtitkár. Az emelvénnyel szemben két díszes karosszék várta a kormányzót és feleségét. Balra foglalt helyet Serédi Jusztinián bíboroshercegprímás, Darányi Kálmán miniszterelnök, Radvánszky Albert, a felsőház alelnöke, jobbra Auguszta királyi hercegaszszony, József Ferenc királyi herceg. Mögöttük ült Szily Kálmán államtitkár, Ivády Béla, Puky Endre, Teleki Tibor gróf, Darányi Kálmánné, Hóman Bálintné, Rapaich Richárd, vitéz Rátz Jenő, vitéz Bartha Károly, Bessenyey Zénó, az elnöki emelvény mögött levő első sorban pedig vitéz Hellebronth Antal, Ravasz László, Raffay Sándor, Márkus László, Németh Antal, Karafiáth Jenő, Szendy Károly, Márkus Emília, Kenéz Béla, Feilitzsch Berchtold báró, Herczeg Ferenc, Vargha Imre, Uray István, Oszwald István. Az Akadémia dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség soraiban ott voltak a felsőház és a képviselőház tagjai, főispánok, alispánok, polgármesterek, az egyetemek tanácsai. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója feleségével pontosan tizenegy órakor érkezett az Akadémia épülete elé. A bejáratnál Tasnádi- Nagy András államtitkár és Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója fogadta az államfőt és feleségét, a terem bejáratánál pedig Hóman Bálint kultuszminiszter üdvözölte és kísérte helyükre őket. HÓMAN BÁLINT BESZÉDE Amikor a kormányzó feleségével a díszterembe lépett, felhangzott a nemzeti Hiszekegy, amelyet az Operaház énekkara énekelt, majd Hóman Bálint kultuszminiszter nyitotta meg a következő beszéddel az ünnepélyt: — A nemzeti művelődés megalapozása és céltudatos fejlesztése, a művelődési intézmények életrehívása és nagyra növelése rendszerint bölcs, lelkes és bőkezű uralkodók érdeme. A mi keresztény nemzeti művelődésünk és művelődési intézményeink alapját is nagy királyok vetették meg. A nyugati műveltség előtt Szent István zárta ki Magyarország kapuit. A magyar történetírás kezdetei Szent László udvarába, a jogalkotásé Kálmán kancelláriájába nyúlnak vissza. Költészetünk Mátyás király humanistáinak latin verselésével vette kzdetét. A szobrász- és festőművészetet Anjou királyok udvarában és környezetében vert először gyökeret. Építőművészetünk a szent istváni alapokon III. Béla és IV. Béla építkezéseivel ért első virágkorába, hogy Zsigmond és Mátyás nagyszerű alkotásaival klasszikus magaslatra emelkedjék. Az első egyetemet Nagy Lajos alapította, az első könyvtárat és első tudóstársaságot Hunyadi Mátyás hívta életre. Történelmi sorsunk szomorú fordulata, hazánk első szétdarabolása és művelődésünk egységének meglazulása után Báthory István, Rákóczi György, Bethlen Gábor Erdélyben megtették mindazt, amit tenniök lehetett. A csonka király területén azonban nem akadt utóda művészet- és tudománypártoló régi, nagy királyainknak. Mária Terézia a maga nagyszabású művelődéspolitikai terveinek megvalósításakor nem feledkezett meg Magyarországról sem, de a magyar művelődés nemzeti érdekű és nemzeti szempontú fejlesztése iránt az udvar részéről századokon át mi sem történt. Fejedelmi kezdeményezés és udvari támogatás hiányában a magyar művelődés újkori történetében nem a közhatalmi tényezők, hanem a nemzeti társadalom viszi a vezető szerepet. — Művelődésünk alapvető intézményeit az önerejére utalt nemzeti társadalom és annak kimagasló műveltségű vezéregyéniségei valósították meg. Más szerencsésebb nemzetek császári és királyi, hercegi és fejedelmi alapítása főiskoláinak szerepét nálunk Pázmány Péter egyeteme és Török Bálint debreceni főiskolája töltötték be. A korlátlan fejlődési lehetőségekkel rendelkező udvari könyvtárakat és múzeumokat Széchényi Ferenc Országos Könyvtára és József Nádor Magyar Nemzeti Múzeuma pótolták. Az udvari irodalmi körök és királyi akadémiák feladatait Kisfaludy Károly társaságába és Széchenyi István Magyar Tudós Társasága vállalták és oldották meg. Az udvari konzervatóriumot és színházat a nemzeti társadalom széles rétegeinek áldozatával létrehozott Nemzeti Zenede és Nemzeti Színház pótolták. Ezeknek a nemzeti intézményeknek jubileumi ünnepén nem csupán egy-egy jeles nemzeti intézmény érdemes múltja és alapítóiknak áldozatkészsége előtt hódolunk, hanem a magyar faj életereje, társadalmunk művelődő készsége, jobbjainak fejlett kulturális értéke előtt is. — A Pázmány Péter tudományegyetem és a debreceni Collegium alapításának évfordulója emlékünnepe annak a magyar társadalomnak is, amely a széttagoltság, bomlás és belső harcok szomorú korában, legnagyobb szükség idején is hittel és meggyőződéssel, akarattal és erővel szolgálta a magyar művelődés magasztos ügyét. — Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-Társaság, a Nemzeti Zenede és a Nemzeti Színház alapításának most gyors egymásután ránk következett századik évfordulóján ezekkel a jeles intézményekkel és halhatatlan alapítóikkal együtt azt a korszakot és annak nagyjait is ünnepeljük, amikor a magára hagyott nemzeti társadalom tudatára ébredt a maga kulturális kötelességeinek s legjobbjainak vezetése alatt önerejéből valósította meg mindazokat a fontos művelődési intézményeket, amelyeket más nemzetek szinte kivétel nélkül fejedelmük kegyének és bőkezűségének köszönhettek. A Nemzeti Színház szimbólum a E nemzeti intézményeink közül a Könyvtár és Múzeum néhány kiválasztott elme lelkesedésének és akaraterejének alkotása, az Akadémiát, Társaságot, Zenedét az alapító mecénások köré sereglett tudósok, írók, művészek társadalma növelte nagyra. A Nemzeti Színházat az egész magyar nemzet együttes lelkesedése és együttes ereje hívta életre. A nemzeti játékszín ügye ma száz éve egy volt a magyar nyelv és a nemzeti függetlenség ügyével. A színházban az akkori magyar társadalom a nemzeti nyelv érvényesülésének és a magyar szabadság diadalának egyik legfontosabb előfeltételét látta eljesülni. Művészeiben nem színjátszókat és mulattatókat keresett, hanem a magyar eszme bátor harcosait és a magyar jövő tanítómestereit. Hajlékot kívánt építeni a nemzet színházának, hogy színpadáról a közvetlenség erejével hatoljon és vésődjék minden magyar lelkébe a magyar szó és a nemzeti gondolat. S ebből az építőmunkából rangra, vagyonra, felekezetre, hivatásra való tekintet nélkül minden magyar igyekezett a maga részét kivenni. Az építők között az ország nádora mellett elsősorban munkálkodott Széchényi István és Földváry Gábor. A legnagyobb magyar jövőbe látó szeme már akkor megfejdítette a magyar művelődés jövendő fellendülését, szép fővárosunk hatalmas fejlődését s ezért a külföldi nagy metropolisok szinházaihoz hasonló díszes játékszín építésére törekedett. A nemesi Magyarország első vármegyéjének tetterős alispánja a reális lehetőségek mérlegelésével megelégedett az egyszerű megoldással, de ezt a kisebb színházat tüstént meg is valósította. S ebben a munkában ott állott mellette Magyarország egész köznemesi társadalma és városi polgársága, ott álltak a vármegyék és a városok, s velük együtt eljött és ingyen munkájával áldozott a nemzeti nyelv oltára előtt szegény magyar népünk sok-sok egyszerű fia is. — Alapításának ezek a nemzetpolitikai vonatkozásai, építésének ez a közösségi természete a Nemzeti Szinházat a magyar nemzeti eszme és a magyar faji erők szimbólumává avatták. Ezt a jelképes jelentőségét megértve jött el ma ünneplésére a magyar állam feje, a magyar királyi kormány s hivatali és társadalmi életünk minden kiválósága. Ezt a jelképet ünnepli ma a magyar társadalom minden magyarul érző, magyarul gondolkozó, fajtájával és nemzetével benső sorsközösségben élő tagja. Eljöttünk mindannyian, hogy meghajoljunk a Nemzeti Színház múltja előtt és kifejezzük az a reményünket és óhajunkat: Nemzeti Színházunk maradjon méltó a második száz évben is az elmúlt század nagy és nemes törekvéseihez, szép és maradandó eredményeihez! Az ünnepi ülést megnyitom. Kitüntetések Hosszantartó és lelkes taps követte az elnöki megnyitót. A taps után a kultuszminiszter bejelentette, hogy a kormány megbízásából, a kormányzó előzetes hozzájárulásával a képviselőház keddi ülésén törvényjavaslatot terjeszt elő a Nemzeti Színház érdemeinek törvényben való megörökítése céljából, s javaslata rendszeres intézménnyé teszi az eddig szokásjog alapján fennálló nemzeti színházi örökös tagsági kinevezést.— Van szerencsém tisztelettel bejelenteni, — folytatta szavait, — hogy a kormányzó úr ő főméltósága a Nemzeti Színház százéves fennállásának jubileuma alkalmából Németh Antalnak, a Nemzeti Színház igazgatójának a Magyar Érdemérem tisztikeresztjét adományozta, s megengedte, hogy Bajor Gizinek, D. Ligeti Juliskának, N. Tasnádi Ilonának, Várady Arankának, Vízváry Mariskának, Gál Gyulának, Somogyi Erzsinek, Tőkés Annának, Abonyi Gézának, Lehotay Árpádnak, Petheő Attilának, Rajnay Gábornak és Táray Ferencnek elismerését tudtul adják. — A kormányzó úr ő főméltósága Csathó Kálmánnak, a Nemzeti Színház 23 éven át volt főrendezőjének a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét adományozta, Körösmezey Gusztávot, a színház nyugdíjas tagját, aki most 92. életévében van, legfelsőbb elismerésében részesítette, Kiss Dénes színpadmesternek és Füstös András szerepkihordó altisztnek a Magyar Ezüst Érdemérmet, Varga Vencel színházi előmunkásnak pedig a Magyar Bronz Érdemérmet adományozta. — Van szerencsém tisztelettel bejelenteni, hogy a mai nappal Császárné Alszeghy Irmát, Cerrutiné Paulay Erzsit és Szacsvay Imrét a Nemzeti Színház tiszteleti tagjaivá, Törsné Mátray Erzsit, Csortos Gyulát, KisS Ferencet, Kürti Józsefet és Uray Tivadart pedig a Nemzeti Színház örökös tagjává neveztem ki. Tasnádi Nagy András államtitkár beszéde Lelkes tapssal fogadta az ünneplő közönség e bejelentéseket. Hóman Bálint kultuszminiszter ezután felkérte Tasnádi Nagy András államtitkárt ünnepi beszédének elmondására. — A mi zivataros történelmünk — mondotta Tasnádi-Nagy András államtitkár a többi között — a színházi kultúrát lehetetlenné tette. A reánk mért nehéz sors a kultúréletnek ilyen kivirágzására módot hosszú évszázadokon át nem nyújtott. Micsoda tövises út vezetett idáig. Még 1827-ben is így kellett hogy szóljon Kölcsey Ferenc a követi táblán: „Nem titkolhatom el tekintetes Rendek, hogy a beszédét éppen most végzett táblabíró úrnak nemzeti játékszínünk felállítását ostromló szavai mély fájdalommal hatották meg lelkemet”. S így kiált fel: .J Az-e az a buzgóság, amelyet tőlünk a nemzeti nyelvnek közügye vár ?” — De keserves, valóságos mártírium volt a színészsors is Magyarországon, míg másutt a színész jólétben, megkülönböztetett helyzetben él és ezer kedvezésben részesül. — „Minden korcsma, fészer megérdemli, hogy leemeljük előtte a kalapot, mert nincsen egy érdemes színészünk, aki keresztül ne járta volna ezt a konzervatóriumot, hol néha napján világossal érdemes vásári nép húzta meg magát, este pedig magyar komédiások másztak fel a gyalulatlan deszkára, hogy magyar nyelvet hirdessenek, melyért azután koplalás jön a jutalom”. így ír első színészeinkről, „a nemzet napszámosairól” Vas Gereben s így folytatja: „Oh magyar haza, nézd, milyenek voltak a nemzet napszámosai, akiket olyan konzervatóriumból kaptál, mint a félszer, vendégszoba és birkaakol’’. — Eljött az idő s a színház — mintegy a lehetetlenség dacára — mégis megnyittatott, — így ír e napról Vörösmarty Mihály. Eleinte nem volt ugyan országos intézet, inkább magánvállalkozás. Neve sem Nemzeti Színház, hanem Pesti Magyar Színház. De tagjai lelkes odaadása — hogy csak a legnagyobbakat említsem: Szentpétery Zsigmond, Egressy Gábor, Megyeri Károly, Lendvay Márton, Fánczy Lajos, László József, Szerdahelyi József, Laborfalvy Róza, Lendvayné, Hivatal Anikó, Déryné — művészetének emelkedettsége, első vezetői Bajza József a költő, és Szigligeti Ede az író valójában mégis nemzeti színházzá tették. — A szépen indult fejlődés nyugalmas harmóniáját azonban csakhamar megszakította a szabadságharc ágyúinak dörgése. A haladás megakadt. Az örömet, amelyet a cenzúra eltörlése keltett, csakhamar gyászra fordította a szabadságharc leveretése, a még élesebb cenzúra visszaállítása és az önkényuralom. — A színház élére a katonai helytartó állított vezetőt és az a veszély fenyegetett, hogy német színészek települnek oda át. Ám ez a vezető, Shnowsits János, derék ember volt s megakadályozta ezt s küzdve a színházi személyzet hazafias érzelmeinek óvatlan kitöréseivel, a közönség tüntetéseivel és a hatalom rosszindulatával, átmentette a színházat a jobb jövendőnek. — Lassan virradt. A király kezdett kiengesztelődni. Uralkodói nagy szíve megnyílt nemzeti törekvéseink számára s már 1863-ban elrendeli, hogy pénztára évi 60.000 forintot adjon a nemzeti színház céljaira, ami azután 1884-től kezdve 210.000 forintra emelkedett. — Csak egynéhány nagy színész nevét sorolom el a nagy magyar fellendülés korából: Tóth Józsefet, Szigeti Józsefet, Szerdahelyi Kálmánt, ifjabb Lendvay Mártont, Feleki Miklóst, Felekiné Munkácsy Flórát, Prielle Kornéliát, Fáncsy Ilkát, Tamássy Józsefet. — Paulai Edéé az érdem, hogy drámaírók, színészek nagyszerű összefogásával igazán naggyá lett nemzeti színházunk. Jönnek Csiky Gergely, Rákosi Jenő, Dóczy Lajos, Jókai Mór színművei, jön Herczeg Ferenc még ma is kedves darabja, A dolovai nábob leánya. Megindul az igazi magyar drámairodalom, s a shakespearei kultuszon sem esik emiatt csorba. — Egy bizonyos ezer nehézség között, a közönség ízlését — sokszor alacsonyabb s Dolgozzék a Rádión helyetted! Ne veszedj! Rádión egymaga alaposabban és kíméletesebben más, mint ahogy ezt önmagad elvégeznéd. * RÁDIÓN mindenT mosít NIIKSIK BÁJOS GYERMEK V021 Visszaadja gyermekkora üdeségét,épségei a GYERMEKSZAPPAN 50 fillér , 90 fillér | Kitűnően emulgál, habja a bőr váladékanyagait maradéktalanul felveszi, bársonyos, puha bőrt ad. Nemes, túlzsirosított neutrális szappan*