Budapesti Hírlap, 1938. június(58. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-09 / 128. szám

­ 1938 JÚNIUS 9. CSÜTÖRTÖK B. H. TUDOMÁH IRODALOM A magyar könyv ünnepe Cz­üt­ör­töktől szombatig tartanak a budapesti könyvnapok A magyar könyv ünnepe az egész ma­gyarságé, mert szellemi egységének tanú­bizonysága. E gondolat jegyében történt az idei könyvnap megrendezése is. A múlt héten a vidéki városokban tartották meg a könyvnapokat, míg Budapesten jú­nius 0—11. között vannak a könyvnapok. A főváros terein és a forgalmasabb utca­sarkokon már felállították a könyvsátra­­kat. A kiadók nagy gonddal készítették elő a magyar könyv ünnepét és olyan ki­adványokkal lépnek a nyilvánosság elé, amelyek méltán számot tarthatnak a kö­zönség érdeklődésére. A magyar társada­lom meg is mutatja, hogy méltányolja a könyvnapok jelentőségét és vásárlásaival elősegíti a könyvnapok sikerét. RAVASZ LÁSZLÓ DR. református püspök, titkos tanácsos érte­sítette a dunamelléki református közép­iskolák, tanítóképzők és polgári iskolák igazgatóságát, hogy hozzájárulásával a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete az idei könyvnapok alkalmából nyomtatott meghívót küld na­gyobb számban az iskolákhoz, a tanulók között való szétosztás céljából. „Jónak látnám, — jegyzi meg Ravasz püspök, — ha a nyomtatvány szétosztásakor a t. Tes­tület megfelelő módon szóval is tájékoz­tatná mindenik osztályt a jó könyv sze­­retetének és megbecsülésének jelentősé­géről.” A könyvnap alkalmából kérő szóval for­dul a Magyarok Világkongresszusa is a magyar közönséghez. A könyv az embe­riség egyik legnagyobb kincse. Itthon is az, de mennyivel inkább az az azoknak a magyaroknak, akiket sorsuk idegen nyel­vű, idegen lelkiségű világba vetett. A jóérzésű, s áldozatkész magyarokat kérik gondoljanak a külföld magyarjaira, vegyenek számukra könyveket — akár­csak egy-egyet is,­­— s küldjék be dedi­kálva a Magyarok Világkongresszusához (Budapest, V., Géza­ u. 4. sz.), hogy azt továbbíthassák azoknak a külföldi ma­gyaroknak, s magyar egyesületeknek, ahol az a legjobb célt szolgálja­ , szabásúnak ígérkezik, mint valaha. Az írók: Bánffy Miklós gróf, Kemény János báró, Kós Károly, Kovács László, Makkai Sándor, Szántó György, Tamási Áron, Tavaszi­ Sándor, T­ass Albert gróf és a hölgybizottság: Bethlen Balázsné grófné, Bornemisza Elemérné báróné, Kemény Gi­zella bárónő, Gaál Jolánka, Kemény Já­­nosné báróné, Kovács Lászlóné, Szántó Györgyné, Ta­vaszy Sándorné, J­ass Al­­bertné grófné szeretettel várják barátai­kat, hogy kezet szoríthassanak velük és átadják a kedves találkozó emlékére ké­szült ajándékot, az ízléses könyvjelzőt Az elmúlt napokban Szeged, Kecskemét és Miskolc közönsége valóságos társa­dalmi megmozdulással fogadta a könyvna­­pon megjelent erdélyi írókat, a megbecsü­lésnek és testvériségnek megható jeleivel bizonyítva be az erdélyi magyar írók iránti hűségét. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYARSÁG ÍRÓGÁRDÁJA az idei könyvnapon is megjelenik mun­káival a magyar főváros közönsége előtt. A Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség sátorában (Petőfi Sándor­ utca 5., a Her­­mes-bank előtt) ez idén magának az iro­dalmi Szövetségnek ,Nemzeti Kultúra” című új kiadványa, a pozsonyi „Tátra” könyv- és lapkiadóvállalatnak új könyvso­rozata és folyóirata a nyitrai „Híd” könyvkiadónak sorozatos kiadványai, va­lamint az „Ország Útja” a szlovákiai ma­gyarság íróinak munkáit magában fog­­laló legújabb külön kötete fogják magukra vonni a magyar tudomány és irodalom ba­rátainak figyelmét.­­ AZ ORSZÁG ÚTJA folyóirat körül tömörült fiatal magyar ér­telmiség érdekes kiadvánnyal gazdagítja az idei könyvnapot. „Magyarok Csehszlo­vákiában 1918—1938” címmel külön szá­mot adnak a folyóiratból. Az első könyv ez, mely beszámol a csehszlovákiai ma­gyarság életéről az államfordulat után. A kiadvány írói a csehszlovákiai magyarság legismertebb írói és publicistái, valamint tudósai közül kerültek ki. Húsz év mérle­gét adja a munka, melynek gazdag tar­talma különösen napjainkban az egész ma­gyar közvélemény körében érdeklődésre tar­that számot. ,­­ , , , * Nagy meglepetést jelent Pfeifer Ferdi­­nánd (Zeidler Testvérek­) nemzeti könyv­­kereskedő cég üzlete előtt IV., Kossuth Lajos­ utca 5., felállított könyvház, mely kiterjedésében és magyaros művészi kivi­telezésében a főváros egyik legszebb és legsikerültebb „könyvtátra”. A Magyar Könyvnap tizedik évfordulója alkalmából se fáradságra, se anyagi áldozatra nem volt tekintettel a cég, hogy méltó keretben folytathassa propagandáját a magyar könyv érdekében. Az idei könyvnapi, valamint egyéb ma­gyar könyvek nagy választékában a könyv­vásárló közönség minden rétege megtalálja itt a maga íróját, könyvét, a könyvek árá­nak minden változatában. A könyvházat a Détári Műterem terve szerint Maugsch és Koncz iparművészek készítették. A Pfeifer Ferdinánd cég könyvsátrában egyelőre a következő írók írják alá köny­veiket: Bibó Lajos, P. Gulácsy Irén, Har­­sányi Zsolt, Kállay Miklós, Nagyiványi Zoltán, Possonyi László, Ruszkabányai, Elemér, Szitassy Nádin, Tamási Áron, Ta­vaszt­ Sándor, Zsigray Julianna. * A könyvnapokon, június 9. J.O. és 11-én, az Operaház előtt, az Uj Idők sátrában ke­rül árusításra a most megjelent Hadirok­kant írók Anthológiája. A könyv a , HONSz XIV. k. csoport kiadásában, Hit­­tig Gyula szerkesztésében jelent meg s szerzői között szerepelnek vitéz József kir. herceg harctéri naplójával, Vitéz Bo­dor Aladár, vitéz Somogyváry Gyula és Remethey Fülepp Dezső versekkel, Balta Antal dr. Mohar József dr. Komáromi János, Kerezsy György dr., Érti János dr. értekezésekkel és novellákkal s még szá­mos neves hadirokkant író. A szerzők a könyvnapokon a helyszínen autogrammot is adnak. — A mezőgazdasági térítések igény­lése. A Külkereskedelmi Hivatal közli: 1938 július 1-től a mezőgazdasági téríté­sek igénylésével kapcsolatban a térítés folyósításának alapjául szolgáló okmá­nyok­ benyújtására a következő határidő­ket állapították meg.­ A bejelentő leve­lezőlapok benyújtási határideje a fel­adástól számított két nap (48 óra). A fuvarlevél másodpéldányok, vagy kivéte­les esetekben ezeket helyettesítő fuvar­­levélnegyedpéldányok és Magyar Nemzeti Bank tanúsítvány harmadpéldányok be­nyújtási határideje a feladástól számított 14 nap. Az eredeti fuvarlevelek, hajófu­varokmányok, külföldi vámnyugtáki és hű­tőházi igazolások benyújtásának, vala­mint az exportdeviza beszolgáltatási kö­telezettség teljesítésének határideje a fel­adástól számított 90 nap. Oly esetekben, amidőn valamely térítés folyósításához többféle okmány benyújtása szükséges, az okmányok együttesen és azon a határ­időn belül nyújtandók be, amelyet a leg­későbbi időpontban benyújtható ok­mányra állapították meg. Amennyiben a térítések igényléséhez szükséges okmá­nyokat felsorolt határidőn belül be nem terjesztik, illetve azokat nem együttesen és hiányosan nyújtják be, vagy pedig az exportdevizabeszolgáltatási kötelezettség a fent megjelölt határidőn belül igazo­lást nem nyerne, az érdekelt exportőrök a térítésre vonatkozó igényüket elveszt­hetik. — (A lengyelországi termés jó kilátá­sai. Varsóból jelentik. Az idei termés Lengyelországban — a Központi Statisz­tikai Hivatal kimutatása szerint — jobb lesz, mint a tavalyi. A szárazság, amely a legtöbb nyugateurópai államban fellé­pett, Lengyelországot megkímélte. A ké­sői fagyok okoztak ugyan némi károkat, de általában véve a gabonaneműek ter­mése az idén jobbnak ígérkezik a tavalyi termésnél, amely a közepes alatt volt.­­ Az Országos Hitelvédő Egylet vég­rehajtó bizottsága Székács Antal elnök­lete alatt megtartott ülésén a hitelbizton­sági viszonyok újabb alakulása következ­tében kialakuló helyzettel foglalkozott. György Ernő dr. ügyvezető­ igazgató elő­terjesztése szerint az utolsó hetekben a fizetésképtelenségek száma, az előző évi­vel való összehasonlításban, némi emel­kedést mutat ugyan, de ez a hitelviszo­nyok megítélése szempontjából különö­sebb aggályt nem ébreszthet. A végre­hajtó bizottság határozatához képest az OHB a kormánynál megsürgeti azokat a fizetésképtelenségi jogi reformokat, ame­lyek az egyességek erkölcsi színvonalá­nak megjavítására, a visszaélési lehetősé­gek kiküszöbölésére alkalmasak, másrészt saját hatáskörében fokozott figyelmet fordít az aggályos inzolvenciák erélyes kezelésére, s a hitelezőket károsító eljá­rások megtorlására. — A tőzsdetanácsosi választás megerő­sítése. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a Budapesti Áru- és Érték­­tőzsde május 19-én megtartott évi ren­des­ közgyűlése által a tőzsdetanács tag­jaivá megválasztott vitéz Bornemisza Fé­lix, Nemes Győrösi Csepreghy Jenő, ese­tei Herzog András báró, Manovill Alfréd és Quandt Richárd tőzsdetagokat tőzsde­tanácsosi minőségükben a tőzsde alapsza­bályainak 28. paragrafusa alapján meg­erősítette. — Részvénytársaság Villamos és Köz­lekedési Vállalatok Számára (Trust). A június 8-án tartott közgyűlés jóváhagyta az 1937. évi mérleget és elhatározta, hogy a részvények 9. sz. osztalékszelvénye f. é. június 9-től kezdve 4 pengővel vál­tassák be a Magyar Általános Hitelbank­nál. Az igazgatóságba Fabinyi Tihamér dr. (alelnök), Goetz Ágost (alelnök), Kállay Rudolf, Lahr Vilmos dr. és Ven­del János dr., mint új tagok beválasz­tottak. * AZ ERDÉLYI SZÉPMÍVES CÉH szervitálén kopjafás pavillonját nyilván az idén is megszállják az erdélyi könyv ba­­rátjai: mindenki megragadja ezt a ritka al­kalmat, hogy szeretetét és ragaszkodását az erdélyi magyar írók iránt megmutassa és személyesen üdvözölhesse a könyveiken át már jól ismert írókat. Az idei erdélyi könyvnap ünnepélyesebbnek és nagyobb jegyek a Gellért hullámfürdőbe, Palatínus strandra, Szent Margitszigetre, Csillaghegyi Strand- és Hullámfürdőbe, Széchenyi Strandfürdőbe, Római Fürdőbe, Hungária strandra, Danubius strandra, továbbá az összes uszodákba a Stádium jegyirodá­ban­­ Vill., József­ körút 5. 9 Magyarország idegenforgalma a múlt évben 40 millió „láthatatlan kivitelt“ jelentett Láthatatlan exportnak szokás ne­vezni az idegenforgalmat. Valóban a ha­zánkba érkező idegenek annyi összegű lapítása az, hogy a Budapestre érkező tenek. Az idegenforgalmi szakférfiak megál­lapítása az ,hogy a Budapestre érkező idegeneknek egynyolcada luxus szállodá­ban, kétnyolcada elsőrendű, négynyolcada másodrendű és ismét egynyolcada har­madrendű szállodában száll meg. A szál­lodai irányárak ismertek és ezek alapján a Budapesten megforduló idegenek napi átlagos szállodaköltségét 11/­1/0 pengővel lehet felvenni. Ehhez körülbelül még egy­szer ennyit kell számítani, mint azt az ösz­­szeget, amit a külföldiek a szállodán kívül naponta költenek. A budapesti szállodák­ban 1937-ben megfordult 182.747 külföldi itt töltött éjszakája alapján 18,8 millió pengőre tehető az idegenek itteni lakási és ellátási költsége. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk a magánlakásokban megszállt idegenek által elköltött összegeket sem. A Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának adatgyűjtése szerint a magánlakásokban megszállt külföldiek átlagosan nem há­rom, hanem hat és fél éjszakát töltenek itt. Ezeknél 7.20 pengővel vehető fel a napi kiadások átlaga. A budapesti magán­lakásokban 1937-ben 81.125 idegen for­dult meg, akik eszerint 3.8 millió pengőt költöttek­ el itt. Nem hanyagolható el a hazánkban megfordult idegenek utazási költsége sem. Ezt 7 és fél millió pengőben vehetjük fel. Ez a három összeg együttvéve több mint harminc millió pengőt jelent, pedig ez az összeg még csak a budapesti idegen­forgalom bevétele. A Székesfőváros Ide­genforgalmi Hivatala most már a vidéki fontosabb idegenforgalmi helyek statiszta kaját is gyűjti. Ezen a címen nem keve­sebb, m­int 5,2 millió pengőt számíthatunk. A külföldiek számára vadászatokat ren­dező utazási irodák információi szerint a vadászok is 1,1 millió pengővel járulnak idegenforgalmi bevételeinkhez, akiknél­­ a vasúti utazási költségeket e címen legalább hárommillió pengő összegben számítható, Így tehát a hazánkban megfordult kül­földiek 1­0 millió pengő értékű kivitelnek megfelelő forgalmat jelentenek, ami a magyar fizetési mérleg aktív oldalán 6,7%- kal szerepel. Negyven millió pengő valuta kerül hazánkba az itt megfordult idegenek révén. Ez pedig olyan jelentős összeg, hogy ennek révén az idegenforgalom kivi­telünkben a húsa és a vágó- és igásállatok után harmadik helyen következik.

Next