Budapesti Hírlap, 1938. október(58. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-16 / 234. szám

A Hatvani-díj: 1. Gladiátor, 2. Szegényem­ber, 3. St. Gallen A Hatvani-díj napját szenzációs totali­ze­tőr-osztalék teszi emlékezetessé. A nap utolsó versenyét, az 1600 méteres welter­­hendikepet ugyanis a 65 és fél kilogram­mo­ súlyozott Evezd­el nyerte meg Ba­konyi lovásifi­ival a nyergében a favorit Aratás és Mindenes előtt. Hogy mekkora meglepetés volt Erezd e­l győzelme, a tota­lizator osztalékok mutatják. Tétre 10:1612 pen­gő ■' Volt a fizetség, befutásra pedig Erezd el—Aratás­ra 2237­ pengő GO fillér. Erezd el—Mindenesre 6712 pengő SO fillér. A nap fő versenyét, a Hatváni-díjat Gla­diátor nyerte meg Szegényember és St. Gallen előtt. Muzsika nagyon rosszul fu­tott­. A kis kancának csak a rövid versenyek felelnek meg. Az Angyalföld­díjban csú­fosan szerepelt a nagy favorit, Nordwind. A III. oszt. kor teher versenyben szott meg- 14 Lo­var­egy­l­e­ti- díj A Magyar Lovaregylet­ nagyszerűen si­került versenyéve vasárnap véget ér. Az áprilistól október derekáig tartó kampányt még a természet is oltalmába vette: csak­nem végig kedvezett a versenyeknek az időjárás és íme, még az őszi búcsúnapokon­­ is nyári idereg késlelteti, a hervadást. Bi­zonyára a jobb és szebb jövőnek a hírnöke ez a gyönyörű ősz és talán jutalma is an­­nak az önfeláldozó munkának, amellyel a vezetők a magyar­­versenyügyét annyi sze­retettel gondozzák.. A magyar életnek sok más területén is áldással járna az olyan lelkes összhang és céltudatos törekvés, mint amilyen egyetértés és ügyszeretet a­­versenysport tényezőit egymáshoz fűzi. A­­ Magyar Lovaregylet­ példája valóban kö­vetésre érdemes. A remekül felépített program záróköve: a­­Lovaregyleti díj. Ékes múlt áll e mö­gött A nagy díj mögött és a szép múlthoz méltó lesz a jelen is. A győztesek névsor­­ában híres telivérek neve foglal helyet és a l­ifitára kitűnő krekknek a neve kerül az idén is. Akkor is, ha Cabala, akkor is,­­ha Chárolyás, vagy akár­­ Szántás, vagy ne­­tán Alcazar lesz is, a győztes. A 16.000 pengős díjért ugyanis start­hoz áll Cabala (Gutai), Csáklyás (Nagy­út, Mayerling (Esch), Bitang (Weiss­­hach), Alcazar (Esch Gy.), Szántás (Klimscha A.) és Karvaly (Teltschik). A múlt évben Csáklyás ádáz küzdelem után legyőzte Cabalát és most is az a hely­zet, hogy a Lovaregyleti díjban a két négyéves között várható a finis. Cabala nagy győzelmeket aratott az idén, Csák­lyás is képességeihez mérten szerepelt és számszerűen Cabala éppen azzal a négy és fél kilogrammal mutatott többet, mint amennyit most, lead Csáklyásnak. A Lo­­varegyleti díj régebbi távolságán, vagyis 2800 méteren nyilván Cabala szerezné meg a győzelmet, a súly azonban 3200 méteren többet nyom, következésképpen a 400 mé­terrel hosszabb távolság a rendkívül álló­képes Csáklyás javára fordítja a mérle­get Bitang Szántásnak a vezető lova lesz, de egyébként­­sem számít a Mayerlingnk , —­ bár,, legjobb formájában van — nem . kenyere a­­két mérföld, Karvaly nem szol­gált rá a bizalomra iar­hyira, hogy sánszot lehessen megítélni a részére, a­kár pom­pás négyévessel tehát csak a két elsőrangú háromévest, Szántást és A­­mzart lehet szembeállítani, itt­ azonban megint csak a 3200 méterre, kell hivatkozni az ilyen hosszú ú­ton mégis csak az idősebbek van­nak előnyben, különösen akkor, ha a sú­lyozás nem szolgál különösebben a fiata­labbak javára. Szántás mindenesetre jobb esély, mint Alcazar és szerencsés körül­mények következtében a győzelem dicsősé­­gét is megszerezheti, mi azonban a Csák­­lyás­—Cabala—Szántás befutót véljük a legvalószínűbb eredménynek. A vasárnapi zárónap programjának ér­dekessége a Szobi hendikep is, amelyben a középkategóriába tartozó flyerhad egész serege sorompóba lép az 1000 méteres ver­seny 4000 pen­gőnyi első díjáért. Jelölé­­sünk a következő: I. Cachi­lége — Nótárius H. Jonathan — Gyöngy­i III. Csáklyás — Cabala IV. Pitypalaty — Epizód V. Pattantyús ■­— Danne VI. Nanking — Clarion. A verseny délután 1 óra 45 perckor kez­dődik. Verte Perelöt és az erős vezetéssel kifá­rasztott Clariont. A kétévesek hendikepjé­ben Jól van éppenhogy győzött a kedvezőt­lenül indult Wadelai ellenében. Blagueur megkésett az indításnál. Részletes ered­mény : 1. Kétévesek versenye. 3000 m, 1100 m: 1. Erdőmajori m. Indolent (8:10) Gutai, 2. Hen­­ricus (p) Klimscha A. 254 h. Tot.: 10:14. II. Angyalföldi díj. 3000 P, 2400 m. 1. Geis­­selreiter B. Amadeo (3) Esch György, 2. Me­dici (5) Csaplár, 3. Nordwind (4:10) Gutái. Ötnegyedh., 154 h. Tot.: 10:29, bef.: 74. III. Hatvani díj. 6000 P, 1600 m. 1. Szabó L. úrnő Gladiátor (114) Scherbál, 2. Sze­gényember (5) Klimscha A., 3. St. Gallen (4) Nagy G. Fm.: Muzsika, Malert, Lehet. Öt­­negyedh., 24 h. Tot.: 10,18, 14, 21, bef.: 115. IV. III. oszt. korteherverseny. 2000 P, 1800 m. 1. Vésztői m. Ivnn (5) Klimscha A., 2. Perelő (3) Gutái, 3. Clarion (114) Esch. Fm­.: Viruli, Censor. 54 h., 154 h. Tot.: 10:58, 20, 21, bef.: 195, V. Kétévesek hendikepje. 2500 P, 1000 m. 1. Mendel H. úrhelgy Jól van (2) Klimscha A., 2. Wadelai (4) Alt, 3. Részes (6) Csata. Fm.: Canio, Lucifer, Sandloc , Hárfa, Blaqueur, Judicium, Rhodos, Happy Boy, Cuba. Fejd., 2 h. Tot.: 10:37, IS, 19: 35, bef.: 1—2:118, 1—3:244. VI. Welter hendikep. 2000 P, 1600 m: 1. Erdős D. Brezd­el (12) Bakonyi, 2. Aratás (21 a) Gutái, 3. Mindenes (8) Csuta. Fm.: Ravasz, Vaklárma, Padisah, Kongó, Dobos, Pandora, Alamund, Nincs több, Dalnok, Ci­­nus, Bokréta, Blackie, Gaal, Tékozló. 14 h., 14 h. Tot.: 10:1641, 192, 21, 34, bef.: 1—2:2237,60, 1—3:6712,80. )( Dragonyos a német St. Lágerben. Va­sárnap futják Berlin-Hoppegartenben a né­met St. Légert. A klasszikus versenyben a magyar versenyszinek is képviselve lesznek Dragonyos réven. A 21.000 márkás díjért csak öt főből álló mezőny indul, köztük a né­met derby második helyezettje, Ellegraf. Bár Dragonyosnak nem a legjobb német három­évesekkel lesz d°lga, győzelmére mégis csak bizonyos optimizmussal számíthatunk. Utazási irodák tanácskozásai A nagy nemzeti utazá­si és idegenforgalmi szervezetek, az ,,AGOT” igazgatóságának idei tanácskozásai a Szt. Gellért-hajón ren­dezett dunai sétán nyertek ünnepélyes be­fejezést. Számos igen fontos kérdés rende­zése során, egyhangú elfogadásra talált az a javaslat, hogy az AGOT évenként na­gyobb, kü­lönvonatokkal lebonyolítandó tár­sasutazást rendezzen egy-egy AGOT tag országába. Annak a lenyűgöző látánynak a hatása alatt, melyet a dunai hajóséta a nagy utazási szervek vezérigazgatóinak nyújtott, lelkes elfogadásra talált az az indítvány, hogy az AGOT első hivatalos utazása, 1939-ben Budapestre irányuljon és a Dunán kerüljön lebonyolításra. Az utazásra fel nem használt jegyszel­vények visszatérítésének egyszerűsítése és meggyorsítása, valamint egyöntetű eljárás sok más utazás­technikai kérdésben, egészí­tette ki a tárgyalás anyagát. A jövő évi ülés helyéül Hága került el­fogadásra. Meleghangú köszönetet szavazott végül az AGOT igazgatósága az MRLSZ-nak, az ülés kifogástalan megszervezéséért. Ugyancsak befejezést nyert a tegnap esti­­órákban­ a nemzetközi utazási irodák szö­vetségének (FIAV) 19-ik kongresszusa. — Egy cseh korona 12 pfennig. Ber­linből jelentik. A német kormány úgy in­tézkedett, hogy a szudéta vidékeken a cseh koronát 12 pfenniggel számolják el, vagy cserélik be. Vagyis egy márkáért 810 cseh koronát kell fizetni. —­ Zselénszky Róbert gróf pernyertes a román állam ellett. Aradról jelentik: Évekkel ezelőtt a román állam pert indí­tott Zselénszky Róbart gróf aradm­egyei földbirtokos ellen. A keresetben az állam képviselője előadta, hogy az állam és a gróf között létrejött megállapodásnak megfelelően egy kisajátított 64 hektáros és 55 hektáros erdő­területet legelővé kel­lett átalakítani. A kereset szerint Zse­lénszky Róbert gróf a területen lévő fa­anyagot eladta s a vevő a kitermelésit le is folytatta. Az erdőigazgatóság csak az adás-vételnek megtörténte után szerzett tudomást arról, hogy Zselénszky Róbert gróf tuladonképpen optáns s hogy 1933 május 31-én a román-magyar vegyes döntő bíróság 6.440.000 aranykorona kártérítés megfizetésére kötelezte a román államot a Zselénszky Róbert gróftól kisajátított ingatlanokért. A kereset szerint Zselénszky grófnak joga nem volt a fát eladni, amely ilyképpen állami tulajdon volt. Ezért a kincstár képviselője kérte a törvényszéket, hogy Zselénszky grófot 160 ezer lej megté­rítésére kötelezze, mert az állam ennyivel károsult.. A törvényszék az állam keresetét elutasította, azzal az indokolással, hogy a faanyag Zselénszky Róbert gróf tulajdo­nát, képezte, mert neki az említett terüle­tet nem mint erdőt, hanem mint legelőt kellett az államnak átadnia. B. H. 1938 OKTÓBER 16. VASÁRNAP 4 Állványok ,selyemernyők sikrei ittrhäffer Béláné i élentesel 1 / — Az ipari árszínvonal kérdje. Vitéz Surányi-Unger Tivadar egyetemi tanár, a miniszterelnökség gazdaság­­tanulmányi osztályának egyik főnöke, aki a napokban az árkormánybiztossági teendők ideiglenes vezetésére is meg­bízást kapott, pénteken magához kérette a GyOSz elnökségét és az árszínvonal kialakításában elsősorban érdekelt ipar­ágakat, hogy velük a­ belső átalakulás néhány fontos elvi problémáját meg­beszélje. A tanácskozáson, amelyen a gyáripar Chorin Ferenc titkos tanácsos és Knobh Sándor dr. országgyűlési kép­viselő vezetésével vett részt, elsősorban és főképpen arról volt szó, hogy a gyár­ipari termelés technikai fejlődéséből és racionalitásából származó gazdasági előnyök miképpen volnának az átalaku­lás szempontjából a legjobban haszno­síthatók s hogyan lehetne az ipart olyan beruházások keresztülvitelére serken­teni, amelyeknek az általános ipari ár­színvonal szempontjából kedvező vissza­hatásuk jelentkezik. A tanácskozáson az az egyöntetű felfogás alakult, ki, hogy az árproblémának ez a része igen nagy figyelmet érdemel s az ipar a maga részéről teljes megértéssel haj­landó közreműködni a hivatalos ténye­zők ilyen irányú törekvéseinek megvaló­sításában. — Lanyhulás a nemzetközi nemesfém­piacon. A német—cseh viszály bkottságos megoldása megnyugtat­ólag hatott a t­ő­­­kére és ennek tulajdoníutata az,­­ hogy most­­ már Amerikából áramlik ■viaszát az arany Európába. A londoni fémpiacon a színarany unciáját 145 scillinggel jegyzik. Az ezüst árában nincs változás. A platina­­piac eseménye, hogy a szovjetből ismét nagyobb mennyiségű platinát hoztak Lon­donba. A magyar piacon a helyzet nyu­godt. A színarany hivatalos ára továbbra is 5760—5800 pengő kilónkint. A szín­ezüst kilójáért 100 pengőt fizetnek. A fo­gászati platina kilogramja 9000 pengő, az ékszerplatináért 10 ezer pengőt fizetnek. — Minimális baromfi és tojásárak október 17-étől: élőcsirke 96, tyúk 93, hízott kacsa 104,­hízott liba 100, pulyka 90, gyöngyös 118 fillér kg-ként a tojás minimális ára kg-ként 118 fillér. — A magpiacról. (A Magyar Mag­­tenyésztési Rt. Budapest-Monor heti je­lentése.) A kivitel e héten is igen szűk ke­retek közt mozgott. Belföldön a lucerna­­mag iránti kereslet a hét első napjaiban további áremelkedést idézett elő. Az élénk vásárlási kedvet az utolsó napokban át­menetileg tartózkodás váltotta fel, amit az árszínvonal némi visszaesése követett. A lóheremag piacán minimális az érdeklő­dés, ami a lemorzsolódó árakban is kife­jezésre jut. A jó minőségű fehérhere­­téte­leket keresik, szöszösbükköny változatlan árak mellett került forgalomba. Bíbor­­hársmagból a még szórványosan piacra kerülő tételeket inkább valamivel olcsób­ban kínálták. Repcében minimális a for­galom. A zöld- és a Viktóriaborsó iránti kereslet alábbhagyott. A mák ára tartott. Hivatalos nyersáruárak per 100 kg ab ál­lomás: Köles vörös 17.50—18, köles egyeb 16.50— 17, repce 24.25—24.50, mák (kék) 142—147, Vikt. borsó 18—19.50, expr. borsó 18—19.50, lencse nagy 36—43, len­cse közép 24—30, lencse kis 22—24, fehér hosszú bab 35—36, dunai szokv. bab 29.50— 30, dunántúli szokv. bab 29—29.50, Felsőm. bab 27.50—28, G. fürj bab 28— 29, H. fürj bab 27—28, barna bab 27— 27.50, lucernamag n­y­ 210—235, lóhere­­mag ny. 100—110, biborhere 73—76, A­­vaszi bükköny 16—17.50, szöszös bük­köny 35—36, csillagfürt 11.50—12. —­ Újra megindult a sertészsír-export Németországba. Az elmúlt héten, a még leszállításra kerülő 70 vagon sertészsír­­mennyiség terhére 12 vagont indítottak útnak németországi átvevő-állomás címére. * Csehszlovákia gazdasági veszteségei és Németország nyeresége a szudéta­­német vidék elcsatolásával A müncheni egyezmény következtében Csehország nemcsak kiterjedésben, hanem értékében is igen számottevő területeket vesztett el. Az északi peremvidék erdői és bányái, valamint vízierői az ipari tevé­kenység minden ágának otthont nyújtottak s ezeket a természeti adottságokat még fokozta a Mária Terézia óta céltudatosan űzött iparpolitika, amely a Szudétavidéket a Monarchia központjává tette. Az átcsatolás révén olyan eltolódások mutatkoznak, amelyek a, megmaradó cseh, terület egész képét és gazdasági beállított­­ságát gyökeresen felforgatják. Egyes cseh iparágak végleges felszámolásra kény­sze­­rülnek, mert­ még ha a tőke a) is szánná magát arra, hogy az ipartelepeké, az ország belsejébe vitesse, é­s ez nagy­ költséggel járó vállalkozás volna — még akkor sem járhatna sikerrel, hiszen a körülbelül 30 millió tonnás kő- és barnaszén-termelés­ből csak 4 millió tonna, marad a határo­kon belül. Importált üzemanyaggal pedig egy hétig sem lehetne bírni az immár né­met lobogó alatt folytatódó tevékenység előnyöket élvező versenyét. A munkáslétszám alapján összeállított veszteség­lista szerint legsúlyosabban a változás éppen a leg­jellegzetesebb „cseh” iparágakat érinti. A hangszerek és játé­kok, díszműáruk, Reichenberg és Gablonz körül összpontosult gyártásnak elcsatolása háromnegyedrész, a karlsbadi, marienbadi üveg, és porcellánüyűveké pedig kéthar­mad arányú veszteséget jelent ebben az iparágban. Fele német kézbe jut a textil­­iparnak is. A cseh kivitelnek nagy hánya­dát adta a pamutipar olcsó tömegterme­lése. Nyereség a német gazdasági életben a következőkben ígérkezik: Az újonnan szer­­zett iparágak munkáslétszámát az eddigi­hez arányítva azt látjuk, hogy az üveg­­ipar kétharmaddal növekszik, a hangszer­ipar egyharmaddal s a textilipar egy öröd­del. A többinél kisebb, bár szintén számot,­tevő a nyereség. Ezek a számadatok csak­ az úgynevezett­ Altreichre vonatkoznak, tehát az Anschluss során szerzett terüle­tek nélkül értendők. A kivitel elveszti a textíliák értékéből folyó pluszt, viszont a behozatali oldalon elesik a nyersanyagokra fordított évi kétmilliárd cseh koronánál nagyobb összeg. A mezőgazdasági ter­ménybehozatalra szoruló ipari népesség elcsatolásával pedig az agrárimport volu­men­­e lesz alacsonyabb. Sok jel mutat arra, hogy a jövőben a cseh állam mező­­gazdasági kivitellel fog a világpiacon je­lentkezni, megmaradó sík területet ugyanis igen magas fokon álló burgonyás és cukor­répa termésátlagokat mutatnak fel.

Next