Budapesti Hírlap, 1939. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-29 / 24. szám
14 B. H. 1919 JANUÁR 29. VASÁRNAP A Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület 1938-as mérlege 1,4 millió pengő tiszta nyereséggel zárult Az összes forgalom emelkedést mutat — A javaslatba hozott osztalék részvényenként három pengő — Bőséges tartalékolások és szociális juttatások a nyereségből Szombaton tette közzé az 1938-as üzletévről szóló mérlegét az ország legrégibb takarékpénztára, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület. Minden szépítés nélkül feltünteti ez a mérleg a lezárult esztendőnek a gazdasági életre gyakorolt hatását és az ennek eredményeként mutatkozó fény-, valamint árnyoldalakat. A mérleg felállításánál változatlanul érvényesült az a nemezen konzervatív szellem és bölcs előrelátás, amely a takarékpénztár ügyvitelét alapítása óta állandóan jellemzi. Ha a mérleget, valamint nyereség- és veszteségszámlát közelebbről elemezzük, megállapítható, hogy a nemzetközi helyzet feszültsége nyomán jelentkező behatások alól a Takarékpénztár sem tudott teljesen mentesítődni. A szolid üzletvitel és a lendületes agilitás azonban más vonalon megfelelő kiegyenlítő eredményeket tudott elérni, így a takarékbetétkönyvekre elhelyezett betétállomány csökkenését, amit teljesen megmagyaráz az a robbanásig feszült helyzet, amely az elmúlt évben egész Európában két ízben is uralkodóvá vált, bőségesen ellensúlyozódott a folyószámla és csekkbetétek állományának szaporulatában. Ez az intézet folyó üzlete intenzív fejlesztésének szép eredménye. A váltótárca apadását néhány állami üzem részéről történt visszafizetés idézte elő, mert az intézet az új gazdasági élet minden ágára kiterjedő és a kivitelt is felkaroló, változatlan keretű élénk hitelpolitikát folytatott, hogy. , a jelentkező igényeitél. . maradéktalanul . kielégítse. Igen figyelemreméltó a valuta- és devizaüzlet erömkés’ ■ emelkedése, Ami akét üzletágat gátló körülmények fennállása ellenére mutatkozik és széleskörű agilitás eredménye. A mérlegeredmény gondos számbavétele, az intézetre háruló köz- és szociális terhek alapos kalkulálása, valamint az intézet hagyományaihoz simuló alapos előrelátás és felelősségteljes óvatosság megmagyarázza, hogy az igazgatóság az osztalék némi csökkentése mellett döntött.. A mérlegmegállapító ülés eredményéről az alábbi tudósítóé ad számot: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága január 28-án tartott ülésében megállapította az 1938. üzletévi mérleget, a nyereség- és veszteségszámlát és elhatározta, hogy a február 31-ére egybehívandó 99.ig rendes közgyűlésnek az 1,169.332.03 P-t tevő nyereség felosztására nézve a következő javaslatot fogja előterjeszteni: Fizettessék osztalékra• minden egyes részvény után 3 P, 200.0(H) darab részvény után tehát a 6000 P illetékkel együtt 606.000.— , fordíttassék a rendes tartalékalapra 100.000.— ,, az ingatlan értékcsökkents tartalékalapra 175.000.—,, az egyesületi nyugdíj tartalékalapra 100.000.— „ köz- és jótékonycélokra, a fővárosi pénzintézetekkel együtt adott összegeken felül 15.000.—,, a felügyelőbizottság és a választmány tagjainak tiszteletdíjára 20.964.^ „ a tisztviselők külön jutalmazására 70.000.— „ és az alapszabályszerű jutalékok levonása után fennmaradó 326.764.15 „ az 1939. évi nyereség- és veszteségszám- lára hassék át. Az 1938-ik év, mely főképpen a lezajlót külpolitikai események hatása alatt állott, nem mutat egységes képet. Amíg Ugyanis a Sokszor komoly veszedelemmel fenyegető és hazánkat is közelről érintő emlékezetes külpolitikai bonyodalmak érthető nyugtalanságot idézték elő és már ezzel is kedvezőtlenül hatottak az előző évi szép gazdasági fejlődés folyamatára, addig Magyarországra nézve az általánosan kedvező terméseredmény hivatva volt a honi gazdasági helyzetre kedvező befolyást gyakorolni. Nyugodt gazdasági életről a szó komoly értelmében a lefolyt évben így nem lehetett ez, és ha ezek a nagy horderejű események nálunk nem szántottak oly mélyen, ez csak a magyar gazdasági élet alapjában egészséges voltáról és a gazdasági szervek ellenállóképességéről tesz örvendetes tanúbizonyságot. Egy irányban volt úttörő a séfélyt év, t. i. a trianoni bilincsek egy irányban sezétpattant,ásában és a Felvidék egy részének az anyaországhoz való visszacsatolásában. A konjunktúra bizonyos hanyatlásával szemben áll a lefolyt évben törvényerőre emelkedett állami beruházási terv, messzemenő lehetőségeket tartalmazván, amelyekből, azoknak célirányos keresztülvitelével, hasznos eredményt lehet joggal remélni. A terv megvalósítása az állam minden polgárától és intézményétől, így a pénzintézetektől is, tetemes áldozatokat követel, mert tőkeszegény országban.600 millió pengő előteremtése igen nagy feladat. Az előbb elmondottak az intézet 1938. évi üzleti tevékenységére is rásütötték bélyegüket és hatásuk az intézet egyes állományainak csökkenésében jut logikusan kifejezésre. Az összes forgalom és a pénztári forgalom emelkedést tüntet fel, 10.350,154,217.66 P-ről 11.051,739467.12 P-re, folyományaként a szinte automatikusan fejlődő folyóüzletnek, ezzel szemben azonban a takarékkönyvecskékre elhelyezett betétek álladéka 77,477.318.51 P-ről 70,774.265.23 P-re csökkent, ami kizárólag a két izben is ismétlődő külpolitikai eseményeknek tudható be. Míg azostban a korábbinak a kézifáradékra gyakorolt apasztó hátása hamarosan paralizálható volt és az álladék aránylag rövid időn belül ismét helyreállott, addig a szeptember végi bonyodalom sokkal szélesebb gyűrűket vont olyannyira, hogy az akkor kivont betéteknek az év végéig még csak valamivel több mint a fele került az intézetnél új felhelyezésre. A takarékbetétekkel ellentétben a folyó- és csekkszámlára elhelyezett betétek álladéka 52,476.806.63 P-ről 60,052.538.39 P-re emelkedett és igen széparányú fejlődést tüntet fel. Az intézetnél elhelyezett összes betétek álladéka tehát, a tavalyihoz hasonló összegű egyéb hitelezők tételének betudásával, a tavalyi 137,855.193.74 pengővel szemben 138,745.099.45 P-re rúg és még mindig, bár csekély, emelkedést mutat. A váltótárca álladéka 95.041.473.— pengőről 91,754.547.412-re ment vissza, ami főként néhány állami üzem tartozása viszszafizetésének a következménye. Egyébként az intézet a gazdaság minden ágára kiterjedő mindennemű jogos igényt — e tekintetben fennálló elveinek változatlan fenntartásával — kielégített és számottevő összegű új, az exporttevékenységet iselőmozdító, hitelt engedélyezett és folyósított. Megállapítható az is, hogy az igen kedvező termés a mezőgazdasági osztály, illetve ennek nemcsak vásárló, de teljesítőképességére is előnyösen hatott, úgyhogy a mezőgazdasági adósok fokozott mértékben voltak képesek folyó, sőt hátralékos kötelezettségeiknek teljesítésére is. Az értékpapírokra adott előlegek adadéka némi csökkenést mutat, ami szoros összefüggésben áll a tőzsdei helyzetnek a lefolyt évben észrevehető általános alakulásával. Az adósok és különféle adósok álladéka is csökkent, városok és más közületek ilyen természetű hiteleire teljesített visszafizetések folytán. Az említett két üzletág összes álladéka a tavalyi 32,217.020.19 P-vel szemben 29,333.289.23 P-t tett A törlesztéses jelzálogkölcsönök 43,208.326.93 P-t tevő akladéka az előző évvel szemben nem számottevő visszaesést tüntet fel. Az értékpapírtárca álladéka 8,537.693.14 pengőről 13,639 247 51 pengőre nőtt, aminek oka a beruházási törvény szerint tervbe vett kötvénykölcsön első 125 millió pengős részéből az egyesület által átvett hányadában, egyéb fixkamatozású rövidlejáratú címletek vásárlásában és több, az intézettel hitelszerződéses viszonyban álló vidéki intézetnél szükségessé vált tőkeefitetésből folyó új részvények átvételében keresendő. Az értékpapírtárca mérlegelése az eddigi hagyományos szigorú elvek alapján történt. A valuta- és devizaüzlet forgalma, különböző gátló körülmények dacára, a tavalyit lényegesen meghaladta, a Központi palota Vörösmarty tér felé eső részén a lefolyt évben megnyitott váltóüzlet tehát helyes intézkedésnek bizonyult. A tőzsdeüzlet forgalma a külföldi tőzsdéken uralkodó és a budapesti tőzsdére is ható ismeretes jelenségek folytán sokat veszített élénkségéből. A személyi kiadások a tavalyihoz képest csak némi emelkedést tüntetnek fel, de nem juttatják kifejezésre a múlt évben foganatosított majdnem általános jellegű tisztviselői illetményemelést az oknál fogva, mert az időközben szolgálati idejüket kitöltött tisztvs élők nyugállományba léptek, akiknek idétményei "-ezt a számlát már nem terhelik. A dologi kiadósok, az e téren gyakorolt legszigorúbb takarékosság dacára is, emelkedtek és emelkedés észlelhető az adó- és illetékterheknél is, amely utóbbiak az 1938. évi nyereség, és veszteségszámlában 1.380.181.44 P-vel szerepelnek az előző évi 1.293.881.640-vel szemben. Ebben foglaltatik az az összeg is, amelyet az intézet évenként a gazdaadósok kamathozzájárulási alapjába fizet. Új súlyos, közvetve a jövedelmezőségre is kiható, de az intézet belső erejét is gyengítő tételként kell megemlíteni az intézetet terhelő állanti beruházási hozzájárulást, amely a tőketartalék terhére a beruházási hozzájárulás függőszámlára kerül átírásra és onnan a részletek esedékessége szerint befizetésre. A fentiekben elmondott és az intézet jövedelmezőségére kedvezőtlenül ható körülmények az igazgatóságot az osztalék megállapításánál neki feladat elé állították. Mérlegelni kellett egyéb szempontokat is, de főként az''emelkedő terheknek a jövedelmezőségre gyakorolt hatását és nem legutoljára a gazdasági helyzetnek mikénti alakulását a jövőben. Lelkiismeretes megfontolás után az utóbbi szempontok voltak a döntők és az intézet belső megerősítése mutatkozott kívánatosabbnak. Ez indította az igazgatóságot arra az elhatározásra, hogy a közgyűlésnek a csökkent tiszta nyereségből a tartalékoknak a tavalyival azonos dotációját, de az 1938. évre az előző évvel szemben ús osztaléknak 1 pengővel leendő leszállítását hozza javaslatba. Magyar a magyarért ! Ez a minden magyart lelkesítő akció, a nemes ügy szolgálatában művészi kivitelű - a Felvidék térképével ellátott ■ cigarettadobozt hozott forgalomba, mely gyönyörű emléke lesz minden hazafias magyar embernek. Ennek a szép és hasznos, ajándéknak is különösen alkalmas ajándéktárgynak megvásárlásával a nemes, jótékony célt is szolgáljuk, mert úgy jegyirodánk, valamint az összes eladással foglalkozók, az eladást haszon nélkül, teljesen önzetlenül végzik, ezért a teljes összeg a kitűzött jótékony célt szolgálja. Egy doboz ára (külön védőhuzatban)7. pengő Kapható egyelőre a következő helyeken: lapunk jegyirodájában: Vitt., József-körút 5. Hadtest- parancsnokság (Állomásparancsnokság) IV., Veres Páldlé u. 1 Hivatalos órák: 9—2. Pfeifer Ferdinánd-féle könyv* kereskedésben: Kossuth Lajos u. 5 Az „Erka‘* kötelékébe tartozó 110 fővárosi előkelő cég központi irodájában IV., Esküút 6. Klotild palota, valamint az „Erka“ összes megbízottainál Február 6 a Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése IV. rendes évi ülését február 6-ándélután 6 órakor a Bank budapesti (V., Szabadságtér 8.) székházának második emeleti nagy tanácstermébentartja. A közgyűlés napirendje a következő: 1. A főtanács jelentése az 1938 év üzletviteléről. 2. A számvizsgálók jelentése és javaslata az 1938. évről szóló zárószámadások jóváhagyása és a főtanács részére a felmentvény megadása tárgyában. 3. A javaslat a mérlegszerű felesleg hovafordítását és a részvényesek számába kifizetendő osztalék megállapítását illetleg. 4. Az alapszabályok 28. cikke alapján tizenkét főtanácsosnak és négy póttagnak a választása. 5 .Öt számvizsgálónak és két számvizsgáló-póttagnak a választása. — A hegyközségi költségvetés. Az új hegyközségi törvény végrehajtása folyamatban van. Megalakult az ország legnagyobb hegyközsége, a nagykőrösi tó, melynek kötelékébe 8340 birtokos tartozik, 541 hold. szőlővel ék. gyülpölcsössel. Ez a betegközség 14. hegyérték -hegybírót alkalmaz,ami-jellemzi szervezetének körtététeit. A nagykőrösi hegyközség most készítette el az első költségvetését,ami azért tarthat érdeklődésre számot, mert ebből következtetni lehet, hogy a hegyközségek alapítása milyen költséggel terheli az érdekelt gazdákat. A nagykőrösi hegyközség első költségvetése 20.500 pengős bevétellel számol s ehhez igazodik aiadása is. A bevételből 11.000 pengő hegyközségi, 9000 pengő pedig hegyőri járulékból adódik. A hegyőrök fizetése is 9000 pengőt tesz, vagyis felemészti a hegyőri járulékbevételt, ami nem új teher a gazdáknak, mert ezt eddig is fizették. Ez a teher a földadó 53 százalékát teszi. Az új teher a hegyközségi járulék, ami kb. két pengős holdankénti megterhelést jelent. Az új kiadások azonban jó befektetésnek tekinthetők, mert megtérülnek: a szakértő hegybíró irányítása mellett folyó gazdálkodás, a megfelelő ellenőrzés és a kártevők elleni védekezés eredményeiben. — Gazdaértekezlet Budapesten. Az Országos Mezőgazdasági Kamara a tenyészállatvásár tartama alatt országos gazdaértekezletet tart Budapesten. Az értekezlet célja, hogy a kamarai szervezetek alsóbb tagozatainak vezetői kellő útmutatást kapjanak közérdekű munkájukhoz. A gazdakongresszus elnöki tisztségére Teleki Mihály gróf földmívelésügyi minisztert kérte fel a kamara és az ő védnöksége alatt ül össze többezer gazda, hogy az igazi megértés és együttmunkálkodás szellemét az egész ország színe előtt képviselje. A magyar mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelés, a gazdatársadalmi tevékenység és a mezőgazdasági igazgatás legfőbb irányításának megvalósításához érkeznek és akkor, amikor az összes irányításra hivatott tényezők egyetértenek a nagy cél szolgálatára alkalmas megnyilvánulás megrendezésében. A kongresszus megrendezésére nézve a tájékoztatókat kellő időben közlik a gazdaközönséggel. M OF A Holzindustrie A-G., Genf, i. é. január 27-én tartotta meg Genfben a XVI. rendes közgyűlését, amely az igazgatóság jelentését és a beterjesztett zárszámadásokat elfogadta és úgy határozott, hogy, a kimutatott 1937/38. üzletévi nyereséget, 10 598 66 sV. ft.-ot, a már előző évekről áthozott nyereségperverségekkel együtt, tehát összesen 471 813 alsv. fr..összegét, új számlára vezeti elő.