Budapesti Hírlap, 1939. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-08 / 6. szám
A Bajtársak Uránia Az elmúlt hónapok légvédelmi gyakorlatai • nálunk is megtanítottak mindenkit — azokat is, akik nem voltak a harctéren *— arra, mit jelent a levegőben viselt háború mindenki számára. A félelem fekete 'terí-, •tője borul mindenki lelkére a légvédelmi szirénák megszólalására és szinte megmerevedett taintettel bámul a földi ember az égen keringő acélmadarakra, amelyek a halát jelentik azok számára is, akik lent varjak a földön, de igen sokszor azok számára, akik a gépeket kormányozzák. Nincs még egy fegyvernem a modern hadviselésben, amely annyira megkövetelné az idegek teljes felkészültségét, a hősiességet, a bátorságot, az egyéni akaratot és öntudatot, mint a hadirepülőgépek szolgálata. Azoknak a hősöknek, akik a világháborúban a német légihaderőt vezették és szolgálták, állít emlékoszlopot a Bajtársak című új Ufa-film, amelyet Karl Ritter, a Becsületszóra! kitűnő rendezője készített. A világháború végétől a mai napig' két nehéz évtized' története vonul el előttünk ebben a filmben, néhány repülőtiszt életének, küzdelmeinek szemszögéből nézve. Izgalmasan érdekes kortörténeti rajz ez a film, amelyben benne van a világháború légi harcainak feszültsége, ai első békeévek tétova hangulata és az utókó évek elszánt erőösszefogása. A Bajtársak több, mint film, történelem, de egy minden ízében filmszerű, izgalmas és lebilincselő dráma keretiben. A film főszereplői közül Paul Hartmann, Carsta Löck és Jutta Fergbe emelkednek ki, külön meg kell dicsérnünk a nagyszerű repülőfelvételeket és a rendező nagyvonalú munkáját. Az izgalmas filmet nagy érdeklődéssel fogadta az Uránia közönsége. * (FILMBEMUTATÓ A MAGYAR A MAGYARÉRT MOZGALOM JAVÁRA.) A Felvidék visszacsatolásáról készült , Észak felé menetelünk” című amatőr filmet, amely az eddigi bemutatókon megérdemelt nagy sikert aratott, a nagy érdeklődésre való tekintettel a Magyar a magyarért akció javára január 12-én, 13-án és 14-án minden szép este 7 és fél 10 órai kezdettel a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében bemutatja a Magyar Amatőr Filmezövetség. Jegyelővétel a szövetség titkárságánál VII., Rákóczi út 19. ! félemelet 19. (Telefon 142-715) vagy az előadás napján a Zeneművészeti Főiskolán.* (Véget ért a párizsi mozisztrájk ) Párizsból jelentik: Chautér&pá helyettes utánisf*** elnök megegyezett a mozgófénykép','rinh-.íak igazgatóinak és iskftlftmioítalnáfe képviselőivel. A megállapodás következtében a párizsi mozgófényképszínházak szombaton este már újból előadást tartottak. 14 Forum A gyermeknélküli házasság és a házasságnélküli gyermek kettős problémája az alapja annak a francia filmnek, amelyet Tilos utakon címmel pénteken mutatott be a Fórum-filmszínház. A merész és érdekes konfliktust —,,Conflit” az eredeti címe a filmnek —olyan művészi eszközökkel állítja a közönség elé az új film, hogy a magyar filmcenzúra , igen helyesen —* a közönség elé bocsátandónak találta a filmet. Két pövér a főhősnője a filmnek. Egy asszony, akinek férje elhidegül, mert a házasság gyermektelen és egy leány, aki egy sötét kalandor csábításának esik áldozatul és világra hoz egy gyermeket.. A két újővér egyéni drámája ezzel megoldáshoz jut, mert a leány gyermekét az asszony magáénak vallja és ezzel a leány elkerüli a szégyent, az asszony pedig a házasság összeomlását. Amikor azonban a gyermek felnő, a leányban felébred az anyai ösztön, az asszonyi lélek legnemesebb érzése, és megindul most már a harc a két nővér között, hogy drámai fordulatokon, izgalmakon és művészi összecsapásokon át eljusson a mindenkit kielégítő happy endig. A művészi film rendezője Leonide Meguy, az egyetlen női filmrendező, főszereplői pedig Annie Ducheaux és Corinne Griffith. A három nő produkálta egy évvel ezelőtt A rácsnélküli börtönt, a tavalyi évad egyik legművészibb és legnagyobb sikert aratott filmjét és ez a filmjük még az elsőnél is jobb. A bemutató közönsége melegen, zajos tetszésnyilvánításokkal fogadta a filmet. B.H 1939 JANUÁR 8. VASÁRNAP * (A Broadway-filmszínház megnyitása.) Pénteken nyílt meg Budapest legújabb mozgószínházai a Broadway-filmszínház a Károlykörút 3. szám alatt. A filmszínház külsőségekben és berendezésben egyaránt a legmodernebb, legművészibb szórakozóhelyek egyike. A legújabb vetítő és hangleadógépek, művészi belső és külső világítás, kényelmes nézőtér, és építészi szempontból kitűnően megoldott előcsarnok a nevezetességei a színháznak, amely megnyitó műsorként „A hölgy egy kissé bogaras” című magyar filmet mutatta be a közönségünk. A színházat már az első napon teljesen megtöltötte a filmre és az új színházra kiváncsi közönség. «“"“«Loviszn aj magyar zene Némethy Károly dr. székesfővárosi tanácsnok írta ezt az érdekes cikket a „Magyar Főváros” legújabb számában. A huszadik század embere a technika csodáit uralja. A rádió, a repülőgép, a hangosfilm és a műszaki gondolatnak sok egyéb megtestesülése a történéseket gyors egymásutánban közvetíti életünkbe. Az élmények puszta befogadása olyan mértékben köti le figyelő és érdeklődő késztségünket, feszíti idegrendszerünket, hogy idő hiányában szinte képtelenek vagyunk a rendszeres feldolgozásra és a szükséges szintézis megalkotására. A mának élünk és mégis generációk sorsát éljük végig. A tegnap már messze van s a ma már a holnap katharzisát tartogatja számunkra. Tegnap a gondolat adott szárnyat a fantáziának, ma a téstet öltött képzelőerő a gondolatnak. Talán a zene az egyetlen kultúrtermet, ami nem tűri meg a rohanást. Az első melódia, amely kiszakadt a lélekből, már világkép, melyen ritkán tüzesednek fel kisebb-nagyobb üstökösök. Egyetemes világkép s csak körívei mutatják a szektorokat: orosz muzsika, francia, muzsika, germán muzsika, magyar zene. A melódia a miénk, mindenkié. Minél jobban, behatóbban gazdálkodunk vele, annál több örömet szerzünk magunknak és több közkincset az emberiségnek. A Székesfőváros zenei kultúrpolitikája egyrészt művelőinek, a zeneszerzők és előadó művészeknek, másrészt a zene szépségeit és áldásait élvező tömegeknek érdekében dolgozik. A kettőt összefogja és egybefűzi a magyar nemzeti lélek kifejezésének vágya és akarata. Mint mindenfajta fejlődésnek útján, úgy ezen is sok a zsákutca. Ezek között kivezető utat találni aránytalanul nehezebb, mint a bejáratokhoz zsiadlásokat állítani és az eltévelyedést előre megakadályozni. A több-szabad újítani és a múlt édességét csendesen továbbélni hajlamos elvek párharcából ki kell Sarjasztani a helyes és folyamatos irányt. Aki a nemzeti kultúra jegyében kívánja (és lehet-e másként?) a zeneművészetét szolgálni, annak valóban a múlt hagyományaiból kell a folytonosságot átvinni a ma és a holnap muzsikájába. Ennek a hagyománynak minden porcikája nemzedék,sorokon át őrzött értékek hordozója. Elég baj az, hogy középosztályunk, sőt felső osztályaink is hosszabb-rövidebb korokon át idegen hatások alá kerültek s nemtörődömséggel haladtak el az ősi magyar zenei értékek mellett. Szenvelgő nagyvilágiaskodás és üzleti szélem nemzeti zenekultúránk arculatán sokat rontott. Ennek nem szabad többé megismétlődnie. Uj magyar muzsikának kell kivirágoznia az ősi magyar hagyományos talajból s kertészének kell éreznie magát minden irányadó tényezőnek, így meg fogja találni az utat a magyar tömegek szívéhez, melyből csirái fakadnak és táplálkoznak, mert ezekben a szivekben ugyanazoknak az ősöknek a vére lükteti ugyanazt a ritmust. A zene nemcsak szórakoztat. Beláthatatlan fontosságú kultúrtényező a nemzeti nevelés szemszögéből, mert az egyénlelki nemesítésén keresztül az egész nemzeti társadalom erkölcsi és szellemi erejét süríti s igy a nemzetté formálódás és nemzeti fennmaradás egyik mellőzhetetlen kritériuma. Talán ejténtmondákként hangzik, ám mégis való, hogy ménné, karakterisztikusabban nemzeti valamely muzsika, annál inkább válik egyetemes korkiftCCSé. Gondoljunk csak a jellegzetesen német, örök, olasz és francia, vagy a jellegzetten Osztrák-alpesi muzsika titánjainak alkotásaira A zene az emberiség köztulajdona és mindig az is marad. Nem nemzetközi a szónok politikai, vagy világnézeti értelemben, hanem egyetemes, hámszéti és egyetemes. * (Hárfahang verseny.) Egle Jeronutti-Rocchi hárfaművésznő érdekes műrorra! hangversenyt ad Vasárnap a Zeneakadémia nagytermében. * (Műsorváltozás a Nemzeti Kamara Színházban.) A Nemzeti Kamara Színházban szombaton került volna színre ötvenedszer Herczeg Ferenc Utolsó tánc címmű rendkívüli sikerű vígjátéba. Ez a jubiláris előadás azonban Bajor Gizi váratlan megbetegedése miatt elmaradt. Helyette az Országútat tűzte műsorra, a színház. A művésznő betegsége változást idéz elő a Kamara Színiház vasárnapi műsortervében is. Délután a meghirdetett Országút előadását változatlanul megtartják. Az Utolsó tánc esti előadása helyett pedig Molike kaosszikus vígjátéka, a Fösvény szerepel a műsoron. A „Fösvény” szereplői: Bartos Gyula, Ungvári László, Somogyi Erzsi, Ujlaky Lázló, Borg Kató, Bodnár Jenő, Gobbi Hilda, Várkonyzi Zoltán, Pásztor János, Matány Antal, Major Tamás, Turányi Alajos, Balázs Sama. Bajor Gizi állapota egyébként javulófélben van. * (Új szereplők az Operaházban.) Az Operaház keddi „Tannhäuser” előadásán új szereplő: Laver Mária énekli a pásztorfiú Szólamát. Csütörtökön „A sevitai borbély” kerül színre; ez alkalommal Gyurkovics Mária mutatkozik be Rosina szemében. Jövő vasárnap, január 16-én este Laczó István először énekli a Parasztbecsület Turiddu szerepét. Filharmóniai Társaság „A” sorozatának legközelebbi hangversenye jan. 9. helyett 13-án, pénteken az Operában. Vez.: Dr. Böhm Karl, a drezdai opera igazgatója. Műsoron: Weber, Reger, Brahms-mürck. ... * Backhaus II. Beethoven-estje 13-án. Mendsghein-szonáta stb. Jeernek Rózsavölgyinél. * (Backhaus zongoraestje.) Backhaus Wilhelm Vízkereszt napján kezdte maga ház'estére tervezett Beethoven-hang verzényeinek sorozatát.. Nagyszabású koncepcióval, hatalmas erővel és lendülettel játszott el öt szonátát, amelyek közül a legnagyobb sikert az Appassionata ragyogó előadásával aratta. * (Jubileum.) A Royal Színházban pénteken került színre ötvenedszer Barabás Pál és Eisemann Mihály mulatságos zenés darabja, a Kávé habbal. A jubiláns est közönsége Sokat tspult Lantos Icának, Somogyi Nusvnkk, SzőnyiLenkéstek, Latabár Kálmánnak, Ildikói, Mártonnak és a többi szereplőnek. * (A Jézusfaragó ember sikere Kassán.) Mint Kassáról jelentik, a kassai szintársulat most mutatta be a „Jézu faragó ember”-t, Nyírő József remek erdélyi életképét. A kiváló előadást Várady Lajos, a társulat új tagja rendezte, a fopzarepát is ő játszotta. A többi főbb szekepet Némethy Zoltán, Ross József, T. Némethy Rózsi, Moory Lucy, Kozma Andor, Turóczy Gyula, Putnik Bálint, Sándor Ferenc, Antalffy József, Somogyi Károly, Garamy Jolán és Schmidt Lívia alakította. Az újdonságot nagy tetszéssel fogadta a közönség. TUDOMÁNY, IRODALOM (*) Január 4-én meleg családi ünnepet ült a magyar képzőművészet. Lyka Kárólynak, a művészetörténet nagy tudorának, a fiatal magyar tehetségek felfedezőjének s melegszívű pártfogójának hetvenedik születő napját ünnepelte. Az Uj Idők, amelynek Lyka Károly megalapítása óta egyik irányítója, és belső munkatársa, büszkén vett részt ezen a Csendes ünnepnapon. A Lyka Károly művészi és unbari jelentőségét méltató tanulmány mellett, kiemlekedik a III. Idők legújabb tezámának gazdag tartalmából Szent mihályiné Szabó Mária finom, kő’től elbeszélőre, Gy’lcsy Irén lebilincse’.Öén érdekes történelmi tanulmánya, Heveri Sándor, Tu'sek Annái Zoezsy I’én. cikke, továbbá Nagy Lajos, Békeffi József elbeszélése. Csethó Kálmán Zigray Julianna most indúló s máris nagy érdeklődést kelt? regényeinek folytatását is közli az Új Idők legújabb száma, melyét színházi bírálatok, költemények, ma eszi és időszerű fényképek, mulatságos és érdekes Ceruzát egysetek. Szerkesztői üzenetek, hasznos S népszerű rovatok teszítek téljéfelé. Dij'.’-án mutatványszered bárkinél: küld a k’'ad?hiVatal. Budapest, VI. Andrássy út lg. Előfizetési dija negyedévre pengő 40 fillér, egyéb számára 50 fillér. A budapesti színházak műsora OPERAHÁZ Vasárnap d. u. (3): János vitéz. Este: Tosca. (Bsz. H8). Hétfő: Bohémélet. (Népm. előadás. Bsz. V..) Kedd: Tannhäuser (A. H8). Szerda: Iphigenia Aulisban (B. H8). Csütörtök: A sevillai borbély (B. H8). Péntek: Filharmóniai hangverseny (8). Szombat: A nürnbergi mesterdalnokok (D. 147) Vasárnap, (jan. 15.) d. u. (3): Sybül. .Estes Parasztbecsület. Pozsonyi majális. Játékdoboz (Bsz. H8). Héfo: Nincs előadás. Kedd: D. u. (4): Lohengrin. Ifjúsági előadás. Szerda: Háry János (É. 1%). EMZETI SZÍNHÁZ. Vasárnap d. u.: Aranysziget. Este: A zenélő óra. Hétfő: A zenélő óra (II.) Kedd: Ahogy tetszik (III.) ' Szerda: Ahogy tetszik (IV.) Csütörtök: A zenélő óra. (V.) Péntek: Ahogy tetszik. (XII). Szombat: Madarak (Ifj. előadás). Este: A zenélő óra (VII). Vasárnap d. u.: Két cárnő (Munkáselőadás). D. u : Gyurkovics lányok. Este: Ahogy tetszik (XI). Hétfő: Ahogy tetszik (K, II). NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ Vasárnap d. u.: Országút. Este: A fösvény. Minden este: Utolsó tánc. Vásárnak d.d ru. Villanyfénynél. VÍGSZÍNHÁZ Hétfő: Márciusi Szél („A” 8). Kedd: Márciusi szél (,Il” 8). Szerda: Francia szobalány (8). Csütörtök: Márciusi szél („D” 8). Péntek: Francia szobalány (8). Szombat: Francia szobalány (8). Vasárnap d. u. (H4). Francia szobalány. Este: Márciusi szél („V” 8). Új MAGYAR SZÍNHÁZ " Vasárnap d. a. (H6). Válóok. Este: Erzsébet (8). Hétfő: Válóok (8). Kedd: Erzsébet (I. bérlet, 8). Szerda: Erzsébet (N-bérlet, 8). Csütörtök: Erzsébet (C-bérlet, 8). Péntek: Válóok (8). Szombat: Erzsébet (8). Vasárnap d. u. (Hó). Válóok. Este: Erzsébet, (C-bérlet, 8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ Egész héten minden este és vasárnap d. u.: örökké (8, 4). PESTI SZÍNHÁZ Egész héten minden este, szombat és vasárnap d. u. is: Boldog órák (8, 4). ANDRÁSSY színház Vasárnap d. u. (4) és este (8): Bubis. Egész héten minden este és vasárnap d. u. is: Bubus. (8, 1ó). royal színház • Egész héten minden este fél 9-kor, vasárnap d. u. 4-kor: Kávé habbal. VÁROSI SZÍNHÁZ Péntek: Tosca (8). Szombat: Fehér Hattyú (Honthy Hannával, 8) Vasárnap d. u. (4) és este (8) : Fehér Hattyú (Honthy Hannával). '“"r • ✓ * TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD Minden este és vasárnap d. U.: Üstökös, pódium Minden este és vasárnap d. u.: Elő az okmányokkal! KOMÉDIA Minden este és vasárnap d. u: Tanganyikál ÖZSEFVÁROSI SZINHÁZ Egész héten mindennap V36. Vs9 órakor; vasárnap és ünnepnap V24, 6 és 9 órakor. Mindig a nők kezdik. ERZSÉBETVÁROSI színház Egész héten mindennap V26. 0s 6 órakor; vasárnap és ünnepnap V14, 6 és 9 órakor: Kiskomárom Nagykomárom, Kisfaludy színház Egész, héten mindennap U.6 és M.9 orakorvarárnap és ünnepnap Ø 4, 6 és aj 9 órakor: Hazudik a muzsikaszó. a \