Budapesti Hírlap, 1939. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-08 / 6. szám

A Bajtársak Uránia Az elmúlt hónapok légvédelmi gyakorla­tai • nálunk is megtanítottak mindenkit — azokat is, akik nem voltak a harctéren *— arra, mit jelent a levegőben viselt háború mindenki számára.­ A­ félelem fekete 'terí-, •tője borul mindenki lelkére a légvédelmi szirénák megszólalására és szinte megme­revedett ta­intettel bámul a földi ember az égen keringő acélmadarakra, amelyek a halá­t jelentik azok számára is, akik lent va­rjak a földön, de igen sokszor azok szá­mára, akik a gépeket kormányozzák. Nincs még egy fegyvernem a modern hadviselésben, amely annyira megkövetelné az idegek teljes felkészültségét, a hősies­séget, a bátorságot, az egyéni ak­aratot és öntudatot, mint a hadirepülőgépek szol­gálata. Azoknak a hősöknek, akik a világ­­­háborúban a német légihaderőt vezették és szolgálták, állít emlékoszlopot a Bajtársak című új Ufa-film, amelyet Karl Ritter, a Becsületszóra! kitűnő rendezője készített. A világháború végétől a mai napig' két nehéz évtized' története vonul el előttünk ebben a filmben, néhány repülőtiszt életé­nek, küzdelmeinek szemszögéből nézve. Iz­galmasan érdekes kortörténeti rajz ez a film, amelyben benne van a világháború légi harcainak feszültsége, ai első béke­évek tétova hangulata és az utókó évek elszánt erőösszefogása. A Baj­társak több, mint film, történe­­lem, de egy minden ízében filmszerű, iz­galmas és lebilincselő dráma keretiben. A film főszereplői­ közül Paul Hartmann, Carsta Löck és Jutta Fergbe emelkednek ki, külön meg kell dicsérnünk a nagyszerű repülőf­elvételeket és a rendező nagyvonalú munkáját. Az izgalmas­ filmet nagy érdeklődéssel fogadta az Uránia közönsége. * (FILMBEMUTATÓ A MAGYAR A MA­GYARÉRT MOZGALOM JAVÁRA.) A Felvidék visszacsatolásáról készült , Észak felé menetelünk” című amatőr filmet, amely az eddigi bemutatókon megérdemelt nagy sikert aratott, a nagy érdeklődésre való tekintettel a Magyar a magyarért akció ja­vára január 12-én­, 13-án és 14-án minden szép este 7 és fél 1­0 órai kezdettel a Zeneművé­szeti Főiskola kamaratermében bemutatja a Magyar Amatőr Filmezö­vets­ég. Jegyelővétel a szövetség titkárságánál VII., Rákóczi­ út 19. ! félemelet 19. (Telefon 142-715) vagy az elő­adás napján a Zeneművészeti Főiskolán.­­* (Véget ért­ a párizsi mozisztrájk ) Párizs­ból jelentik: Chautér&pá helyettes utánisf*** elnök megegyezett a mozgófénykép','rinh-.íak igazgatóinak és iskftlftmioítalnáfe képviselői­­vel. A megállapodás következtében a párizsi m­ozgófényképszínházak szombaton este már újból előadást tartottak. 14 Forum A gyermeknélküli házasság és a házas­­ságnélkü­li gyermek kettős problémája az alapja annak a francia filmnek, amelyet Tilos utakon címmel pénteken mutatott be a Fórum-filmszínház. A merész és érdekes konfliktust —,,Conflit” az eredeti címe a filmnek —olyan művészi eszközökkel állítja a közönség elé az új film, hogy a magyar filmcenzúra , igen helyesen —* a közönség elé bocsátandónak találta a filmet. Két pö­vér a főhősnője a filmnek. Egy asszony, akinek férje elhidegül, mert a házasság gyermektelen és egy leány, aki egy sötét kalandor csábításának esik ál­­dozatul és világra hoz egy gyermeket.. A két újővér egyéni drámája ezzel megoldás­hoz jut, mert a leány gyermekét az as­­­szony magáénak vallja és ezzel a leány el­kerüli a szégyent, az asszony pedig a há­zasság összeomlását. Amikor azonban a gyermek felnő, a leányban felébred az anyai ösztön, az asszonyi lélek legneme­sebb érzése, és megindul most már a harc a két nővér között, hogy drámai fordula­tokon, izgalmakon és művészi összecsapá­sokon át eljusson a mindenkit kielégítő happy endig. A művészi film rendezője Leonide Meguy, az egyetlen női filmrendező, fősze­replői pedig Annie Ducheaux és Corinne Griffith. A három nő produkálta egy év­vel ezelőtt A rácsnélküli börtönt, a tavalyi évad egyik legművészibb és legnagyobb sikert aratott filmjét és ez a filmjük még az elsőnél is jobb. A bemutató közönsége melegen, zajos tetszésnyilvánításokkal fogadta a filmet. B.­H 1939 JANUÁR 8. VASÁRNAP * (A Broadway-filmszínház megnyitása.) Pénteken nyílt meg Budapest legújabb mozgó­­színházai a Broadway-filmszínház a Károly­­körút 3. szám alatt. A filmszínház külsőségek­ben és berendezésben egyaránt a legmoder­nebb, legművészibb szórakozóhelyek egyike. A legújabb vetítő és hangleadógépek, művészi belső és külső világítás, kényelmes nézőtér, és építészi szempontból kitűnően megoldott elő­csarnok a nevezetességei a színháznak, amely megnyitó műsorként „A hölgy egy kissé boga­ras” című magyar filmet mutatta be a közön­ségünk. A színházat már az első napon telje­sen megtöltötte a­ filmre és az új színházra kiváncsi közönség. «“"“«Loviszn­ aj magyar zene Némethy Károly dr. székesfővá­rosi tanácsnok írta ezt az érdekes cikket a „Magyar Főváros” leg­újabb számában. A huszadik század embere a technika csodáit uralja. A rádió, a repülőgép, a hangosfilm és a műszaki gondolatnak­ sok egyéb megtestesülése a történéseket gyors egymásutánban közvetíti életünkbe. Az élmények puszta befogadása olyan mér­tékben köti le figyelő és érdeklődő készt­ségünket, feszíti idegrendszerünket, hogy idő hiányában szinte képtelenek vagyunk a rendszeres feldolgozásra és a szükséges szintézis megalkotására. A mának élünk és mégis generációk sorsát éljük végig. A tegnap már messze van s a ma már a holnap katharzisát tartogatja számunkra. Tegnap a gondolat adott szárnyat a fan­táziának, ma a téstet öltött képzelőerő a gondolatnak. Talán a zene az egyetlen kultúrtermet, ami nem tűri meg a rohanást. Az első melódia, amely kiszakadt a lélekből, már világkép, melyen ritkán tüzesednek fel kisebb-nagyobb üstökösök. Egyetemes vi­lágkép s csak körívei mutatják a szek­torokat: orosz muzsika, francia, muzsika, germán muzsika, magyar zene. A melódia a miénk, mindenkié. Minél­­ job­ban, behatóbban gazdálkodunk vele, an­nál több örömet szerzünk magunknak és több közkincset az emberiségnek. A Székesfőváros zenei kultúrpolitikája egyrészt művelőinek, a zeneszerzők és­ előadó művészeknek, másrészt a zene szépségeit és áldásait élvező tömegeknek érdekében dolgozik. A kettőt összefogja és egybefűzi a magyar nemzeti lélek ki­fejezésének vágya és akarata. Mint mindenfajta fejlődésnek útján, úgy ezen is sok a zsákutca. Ezek között kivezető utat találni aránytalanul nehe­zebb, mint a bejáratokhoz zsiadlásokat állítani és az eltévelyedést előre megaka­dályozni. A töb­b­-szabad újítani és a múlt édességét csendesen továbbélni hajlamos elvek párharcából ki kell Sarjasztani a helyes és folyamatos irányt. Aki a nem­zeti kultúra jegyében kívánja (és lehet-e másként?) a zeneművészetét szolgálni, annak valóban a múlt hagyományaiból kell a folytonosságot átvinni a ma és a holnap muzsikájába. Ennek a hagyomány­nak minden porcikája nemzedék,sorokon át őrzött értékek hordozója. Elég baj az, hogy középosztályunk, sőt felső osztá­lyaink is hosszabb-rövidebb korokon át idegen hatások alá kerültek s nemtörő­dömséggel haladtak el az ősi magyar zenei értékek mellett. Szenvelgő nagyvilágiaskodás és üzleti szél­em nemzeti zenekultúránk arculatán sokat rontott. Ennek nem szabad többé megismétlődnie. Uj magyar muzsikának kell kivirágoznia az­ ősi magyar hagyományos talajból s kertészének kell éreznie magát minden irányadó tényezőnek, így meg fogja ta­lálni az utat a magyar tömegek szívéhez, melyből csirái fakadnak és táplálkoznak, mert ezekben a szivekben ugyanazoknak az ősöknek a vére lükteti ugyanazt a rit­must. A zene nemcsak szórakoztat. Belátha­tatlan fontosságú kultúrtényező a nemzeti nevelés szemszögéből, mert az egyén­­lelki nemesítésén keresztül az egész nemzeti társadalom erkölcsi és szellemi erejét süríti s igy a nemzetté formálódás és nemzeti fennmaradás egyik mellőzhetet­len kritériuma. Talán ejténtmondákként hangzik, ám mégis való, hogy ménné,­ karakterisztiku­sabban nemzeti valamely muzsika, annál inkább válik egyetemes korkiftCCSé. Gon­doljunk csak a jellegzetesen német, örök, olasz és francia, vagy a jellegzett­en Osztrák-alpesi muzsika titánjainak alkotá­­­saira A zene az emberiség köztulajdona és mindig az is marad. Nem nemzetközi a szónok politikai, vagy világnézeti érte­­lemben, hanem egyetemes, háms­zéti és egyetemes. * (Hárfahang verseny.) Egle Jeronutti-Rocchi hárfaművésznő­­ érdekes műrorra! hang­versenyt ad Vasárnap a Zeneakadémia nagy­termében. * (Műsorváltozás a Nemzeti Kamara Szín­házban.) A Nemzeti Kamara Színházban szom­baton került volna színre ötvenedszer Her­­czeg Ferenc Utolsó tánc címmű rendkívüli si­kerű vígjátéb­a. Ez a jubil­áris előadás azonban Bajor Gizi váratlan megbetegedése miatt el­maradt. Helyette az Országút­at tűzte műsorra, a színház. A művésznő betegsége változást idéz elő a Kamara Színiház vasárnapi műsor­­tervében is. Délután a meghirdetett Országút előadását változatlanul megtartják. Az Utolsó tánc esti előadása helyett pedig Molik­e kaos­­szikus vígjátéka, a Fösvény szerepel a műso­ron. A „Fösvény” szereplői: Bartos Gyula, Ungvári László, Somogyi Erzsi, Ujlaky Lá­zló, Borg Kató, Bodnár Jenő, Gobbi Hilda, Vár­­konyzi Zoltán, Pásztor János, Matány Antal, Major Tamás, Turányi Alajos, Balázs Sam­a. Bajor Gizi állapota egyébként javulófélben van. * (Új szereplők az Operaházban.) Az Opera­ház keddi „Tannhäuser” előadásán új szereplő: Laver Mária énekli a pásztorfiú Szólamát. Csütörtökön „A s­evitai borbély” kerül színre­; ez alkalommal Gyurkovics Mária mutatkozik be Rosina szem­ében. Jövő vasárnap, január 16-én este Laczó István először énekli a Pa­rasztbecsület Turiddu szerepét. Filharmóniai Társaság „A” sorozatának legközelebbi hangversenye jan. 9. helyett 13-án, pénteken az Operában. Vez.: Dr. Böhm Karl, a drezdai opera igaz­gatója. Műsoron: Weber, Reger, Brahms-mürck. ... * Backhaus II. Beethoven-estje 13-án. Mend­­sghein-szonáta stb. Jeernek Rózsavölgyinél. * (Backhaus zongoraestje.) Backhaus Wil­helm Vízkere­szt napján kezdte maga ház'­estére tervezett Beethoven-h­ang verzényeinek soroza­tát.. Nagyszabású koncepcióval, hatalmas erő­vel és lendülettel játszott el öt szonátát, ame­lyek közül a legnagyobb sikert az Appassio­­nata ragyogó előadásával aratta. * (Jubileum.) A Royal Színházban pénte­ken került színre ötvenedszer Barabás Pál és Eisemann Mihály mulatságos zenés darabja, a Kávé habbal. A jubiláns est közönsége So­kat tspult Lantos Icának, Somogyi Nusvnkk, Szőnyi­­Lenkéstek, Latabár Kálmánnak, Ildi­kói, Mártonnak és a többi szereplőnek. * (A Jézusfaragó ember sikere Kassán.) Mint Kassáról jelentik, a kassai szintársulat most mutatta be a „Jézu faragó ember”-t, Nyírő József remek erdélyi életképét. A kiváló előadást Várady Lajos, a társulat új tagja rendezte, a fopzarepát is ő­ játszotta. A többi főbb szek­epet Némethy Zoltán, Ross József, T. Némethy Rózsi, Moory Lucy, Kozma Andor, Turóczy Gyula, Putnik Bálint, Sándor Ferenc, Antalffy József, Somogyi Károly, Garamy Jo­lán és Schmidt Lívia alakította. Az újdonságot nagy tetszéssel foga­dta a közönség. TUDOMÁNY, IRODALOM (*) Január 4-én meleg családi ünnepet ült a magyar képzőművészet. Lyka Kárólyn­ak, a művészetörténet nagy tudorának, a fiatal magyar tehetségek felfedezőjének s meleg­szívű pártfogójának hetvenedik szül­ető nap­­ját­ ünnepelte. Az Uj Idők, amelynek Lyk­a Károly megalapítása óta egyik irányítója, és belső munkatársa, büszkén vet­t részt ezen a Csendes ünnepnapon. A Lyka Károly mű­vészi és unbari jelentőségét méltató tanul­mány mellett, kiemlekedik a I­II.­ Idők leg­újabb tezámának gazdag tartalmából Szent mihályiné Szabó Mária finom, kő’től elbe­szélőre, Gy’lcsy Irén lebilincse’.Öén érdekes történ­el­mi tanulmánya, Heveri Sándor, Tu'sek Annái Z­oezsy I’én. cikke, továbbá Nagy­­ Lajos, Békeffi József elbeszélése. Csethó Kálmán Zigray Julianna most in­­dúló s máris nagy érdeklődést kelt?­­ regé­nyeinek folytatását i­s közli az Új Idők leg­újabb száma, melyét színházi bírálatok, köl­temények, ma eszi és időszerű fényképek, mulatságos és érdekes Ceruzát egysetek. Szer­kesztői üzenetek, hasznos S népszerű rovatok teszítek téljéfelé. Dij'.­’-án mutatványszered­ bárkinél: küld a k’'ad?hiVatal. Budapest, VI. Andrássy út lg. Előfizetési dija negyedévr­­e pengő 40 fillér, egyéb szám­ára 50 fillér. ­ A budapesti színházak műsora OPERAHÁZ Vasárnap d. u. (3): János vitéz. Este: Tosca. (Bsz. H8). Hétfő: Bohémélet. (Népm. előadás. Bsz. V..) Kedd: Tannhäuser (A. H8). Szerda: Iphigenia Aulisban (B. H8). Csütörtök: A sevillai borbély (B. H8). Péntek: Filharmóniai hangverseny (8). Szombat: A nürnbergi mesterdalnokok (D. 147) Vasárnap, (jan. 15.) d. u. (3): Sybül. .Estes Parasztbecsület. Pozsonyi majális. Játék­­doboz (Bsz. H8). Héfo: Nincs előadás. Kedd: D. u. (4): Lohengrin. Ifjúsági előadás. Szerda: Háry János (É. 1%). EMZETI SZÍNHÁZ. Vasárnap d. u.: Aranysziget. Este: A zenélő óra. Hétfő: A zenélő óra (II.) Kedd: Ahogy tetszik (III.) '­ Szerda: Ahogy tetszik (IV.) Csütörtök: A zenélő óra. (V.) Péntek: Ahogy tetszik. (XII). Szombat: Madarak (Ifj. előadás). Este: A zenélő óra (VII). Vasárnap d. u.: Két cárnő (Munkáselőadás). D. u : Gyurkovics lányok. Este: Ahogy tet­szik (XI). Hétfő: Ahogy tetszik (K, II). NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ Vasárnap d. u.: Országút. Este: A fösvény. Minden este:­ Utolsó tánc. Vásárnak d.d ru.­ Villanyfénynél. VÍGSZÍNHÁZ Hétfő: Márciusi Szél („A” 8). Kedd: Márciusi szél (,Il” 8). Szerda: Francia szobalány (8). Csütörtök: Márciusi szél („D” 8). Péntek: Francia szobalány (8). Szombat: Francia szobalány (8). Vasárnap d. u. (H4). Francia szobalány. Este: Márciusi szél („V” 8). Új MAGYAR SZÍNHÁZ "­ Vasárnap d. a. (H6). Válóok. Este: Erzsé­­bet (8). Hétfő: Válóok (8). Kedd: Erzsébet (I. bérlet, 8). Szerda: Erzsébet (N-bérlet, 8). Csütörtök: Erzsébet (C-bérlet, 8). Péntek: Váló­ok (8). Szombat: Erzsébet (8). Vasárnap d. u. (Hó). Válóok. Este: Erzsébet­­, (C-bérlet, 8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ Egész héten minden este és vasárnap d. u.: örökké (8, 4). PESTI SZÍNHÁZ Egész héten minden este, szombat és va­sárnap d. u. is: Boldog órák (8, 4). ANDRÁSSY színház Vasárnap d. u. (­4) és este (8): Bubis. Egész héten minden este és vasárnap d. u. is: Bubus. (8, 1ó). royal színház • Egész héten minden este fél 9-kor, vasár­nap d. u. 4-kor: Kávé habbal. VÁROSI SZÍNHÁZ Péntek: Tosca (8). Szombat: Fehér Hattyú (Honthy Hannával, 8) Vasárnap d. u. (4) és este (8) : Fehér Hattyú (Honthy Hannával). '“"r • ✓ * TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD Minden este és vasárnap d. U.: Üstökös, pódium Minden este és vasárnap d. u.: Elő az okmá­nyokkal! KOMÉDIA Minden este és vasárnap d. u­: Tanganyikál ÖZSEFVÁROSI SZINH­ÁZ Egész héten mindennap V36. Vs9 órakor; vasárnap és ünnepnap V24, 6 és 9 órakor. Mindig a nők kezdik. ERZSÉBETVÁ­ROSI színház Egész héten mindennap V26. 0s 6 órakor; vasárnap és ünnepnap V14, 6 és 9 órakor: Kiskomárom Nagykomárom, Kisfaludy színház Egész, héten mindennap U.6 és M.9 orakor­­varárnap és ünnepnap Ø 4, 6 és aj 9 órakor: Hazudik a muzsikaszó. a \

Next