Budapesti Hírlap, 1939. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-29 / 24. szám
1939 JANUÁR 29. VASÁRNAP B. H. SZÍNŰAI MŰVÉSZET Téli Tárlat a Műcsarnokban Változatlan lelkesedéssel rendezi meg szokásos Téli Tárlatát a Képzőművészeti Társulat. Ha nem is mindig szerencsés kézzel, de tiszteletre méltó igyekezettel. Java művészeink — s itt a mai magyar művészetet jelentő mesterekre gondolunk— jóformán alig szerepelnek. Általános és tiszta képet így sohasem nyerhetünk a magyar képzőművészet színvonaláról, ha a műcsarnoki kiállítás anyagát vennénk mértékül, ha pusztán azt fogadnánk el alapul az értékelésnél. Szinte azt mondhatnánk: művészeink antiszociális helyzetének kényszerű és elnéző márkázására adnak alkalmat e sorozatos kiállítások. Szabad verseny kíméletlen kilengéseiben elfáradtak, vagy lemaradtak megnyugvása, a beérkezés és a szereplés viszonylagos sikere itt a fontos. Hiányzik a háború utáni magasabb szellemiség hódolata a magyar kultúra, a magyar művészi érzés előtt. Mert súlyos belső válságok idejében is fontos hivatástudat, vagy akár a magyar művészi érzés ápolása és irányítása e kiállításon alig vehető észre. A Téli Tárlat keresztmetszetében azt a látszatot kelti, mintha a modern magyar művészet sohasem indult volna el új stíluskeresésre és nem érkezett volna el sok akadályokon át a megérdemelt, sikert jelentő állomásaira. Elfogadható örömet alig kaphatunk a képek és szobrok nagy tömegében, mely elsősorban is csak azt példázza, hogy mennyire hiányzik még a tér nálunk a modern építészet által körülhatárolt nagyszabású feladatok elvégzésére. Változatlan egyoldalúsággal sorakoznak egymás mellett az arcképek, csendéletek és tájképek. Kevés a mondanivaló s az is zökkenőkkel és elnézést kérő hangon jelentkezik. Több jeles mesterünk nagyobb gyűjteménye azonban némi színt és enyhülést hoz a kiállításba. Ezek sorában két nemrégiben elhunyt nagy mesternek: Karlovszky Bertalan és Zala György emlékének áldoz a Képzőművészeti Társulat vezetősége, amikor jeles és művészetüket méltán reprezentáló műveiket gyűjtötték össze. A magyar reprezentatív arcképfestés e nagy mestere, Karlovszky Bertalan végigjárva a szokásos festőiskolákat és Párizson át került vissza Budapestre, ahol tanulmányfejek legapróbb részletekig menő gondos előadásmódján emelkedett méltán megbecsült nagy arcképfestőnkké. Karlovszky Bertalan is töprengő volt és kutató, eleinte, de utóbb biztos sikerrel haladt a tökéletes virtuozitás felé. Mesteri rajzkultúrával festett alkotásain miniatűrszerű gondossággal örökíti meg az emberi test fizikai sajátosságait. Szín és anyagpompa, az anyagszerűség biztos és fölényes érzékeltetése rendkívül keresett és nagyon megbecsült arcképfestőnkké avatta. Pál régebbi művének pompázó festőisége a magyar piktúra legnagyobb mesterei sorába emelte, így különösen a Fővárosi Képtár tulajdonában levő régi híres „Parasztasszonya” jelentős a magyar festészet számára. Jeles férfiainkat megörökítő portrék gazdag sorozatából a Kormányzó Úr nagyméretű arcképe válik ki, míg Nékám Lajos és Rudnyánszky György arcképei bensőséges realitásukkal a művész java alkotásai közé tartoznak. A magyar művészet másik nagy halottja: Zala, György, a milleniumi magyarság legtöbbet foglalkoztatott mestere, aki emlékműveink nagy sorzatában rendkívül termékenységgel ontotta nagyhatású, festői mozgalmassággal telített szobori műveit. Sikerekben gazdag pályafutása már az új magyar művészeti törekvésekbe torkolt bele, s ma már az egykori korszellem sem magyarázza teljes biztonsággal művészi elgondolásait. Még kevésbé a kiállított apró vázlatok, a már kivitelre került művek gondolatban és formai megoldásában egyaránt széteső tervei. Komáromi Kacz Endre nagyobb gyűjteményéből mély tónusú, kisebb tájképei jelzik a művész finom festőiségét. Mihalovits Miklós erősen realisztikus érzéssel megfestett műveivel, Horváth Béla és Kássa Gábor újabb alkotásaikkal szerepelnek. Kiállító művészeink nagy sorából, puszta felsorolásukat érthető okokból mellőzve, Istókovits Kálmán „Ködös Tiszája” és a nagyon tehetséges Udvary Pál finom színárnyalatokba zsúfolódó érdekes kompozíciói tűnnek fel. Szlányi Lajos, Czencs János, Horváth József, Kárpáthy Jenő, Juszkó Béla finom képei, Baránszki E. László mesteri vizfestményei, Benkhard Ágost, a nagybányai hagyományok tisztes tolmácsolójának olajfestményei, Vidovszky Béla __ .• _______________Illegyón finom és érdekes tanulmányfejei, Cs. Farkas Lőrincz, Remsey Jenő művei keltenek érdeklődést. Az erdélyi Gáli Ferenc tehetségét, hol Munkácsy, hol Rudnay-művek másolásban adja közre. A fiatal Kun István szép „Balatoni tája” egyike a Tárlat legjobb darabjainak. Vízfestőink sorában Hende Vince, Hessky Iván finom, nyugodt munkái mellett Biró György mélyen át érzett tájképei jelentősek. Szobrászaink sem szerepelnek valami szerencsésen. Antal Károly hierarchikus nyugalmú nagy domborműve, Szent István megkoronáztatását ábrázolja. Kocsis András jó arctipust ad, Rumi Rajki István erősen klasszicista műve — Szent Márton megkereszteli édesanyját — nyilván szombathelyi elhelyezésre vár. Varga Ferenc kisméretű terracottája a kiállítás legbátrabb darabja. Itt szerepelnek még a világháborúban elesett honvéd orvosok hősiemlékpályázaténak a tervei is, a már jól ismert és sajnos, megszokottá váló formai sablonokkal telítve. Az építészeti részben Horváth Szabolcs és Sztojka József Nemzeti Sportcsarnoka képviseli a korszerűséget. Nagyobb művészi öntudattal és több sikerrel szerepelnek a Magyar Rézkarcolók Egyesületének a tagjai. Varga Nándor Lajos és Szomjáti Gyula jeles művészeink rendezése a magyar grafikai művészet legjobb színvonalát biztosította. Pakó Károly, Boldizsár István, Zádor István, Kaveczky Zoltán, Istókovits Kálmán és Szőnyi István rézkarcai, Varga Nándor Lajos nagy erősségű tusrajzai és karcai, Komjáti Gyula, Barcsay Jenő komor misztikummal teli művei, Buday György már ismert fametszet illusztrációi és Molnár C. Pál nagyvonalúságában is rendkívül finom, kulturált művei jelentik az értéket és a tiszta művészetet a zsúfolt és siváran rendezett Téli Tárlaton. VARGHA LÁSZLÓ A Műcsarnok Téli Tárlatát szombaton délben mutatták be meghívott közönség jelenlétében. A kultuszminisztérium részéről megjelent vitéz Haász Aladár dr. miniszteri tanácsos, az Irodalmi és Művészeti Tanács részéről Tihamér Lajos dr. miniszteri tanácsos, a főváros részéről Karafiáth Jenő dr. m. kir. titkos tanácsos, főpolgármester, továbbá Schuler Dezső dr. és Bódy László dr. alpolgármester, Felkay Ferenc dr. tanácsnok. * (Hettyey Aranka növendékeinek vizsgaelőadása.) Szombaton délután a Nemzeti Színházban, a Színművészeti Akadémia vizsgaelőadása keretében Zilahy Lajos ,A tábornok” című színműve került előadásra. A nézőteret zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. A szereplők, akik megelevenítették a színmű alakjait, bár a színlap szerint első és másodéves akadémiai növendékek, játékukban egytől-egyik felkészült, ösztönös művészek. Kele Irén meglepő biztonsággal, finom, nagyskálájú játékkal és beszéddel, elevenítette meg Judit alakját. Különösen a drámai részek ösztönös kidolgozásában mutatta meg tehetségét. A tábornok szerepét Rajczy Lajos, a Nemzeti Színház kitűnő fiatal művésze alakította, biztos, erős, férfias játékkal, nagy kifejezőerejű beszéddel. Megérdemelt tapsokat kapott Gajzágó D., a grófnő finoman ábrázolt szerepéért és v. Bepke Gy., Korponai segédorvos alakításáért. A kifogástalan, komoly értékű előadás betanítása és vezetése Hettyei Aranka, a kiváló rendező-tanár érdeme, akinek hozzáértő keze alól sok kitűnő művész került már ki a világot jelentő deszkákra. (tegra) Az asszony és az ördög Somerset Maugham színműve a Pesti Színházban Bemutató szombaton, február 4-én A Pesti Színház legközelebbi bemutatója, szombaton, február 4-én lesz. Először kerül színre Somerset Maugham új színműve, a „Human Element”, amely Dobos Mária fordításában AZ ASSZONY ÉS AZ ÖRDÖG címet kapta. A világhírű író ezt a darabját Zoe Akins-nek, a „Két asszony” szerzőjének társaságában írta. Az újdonság méltán számíthat a közönség érdeklődésére újszerű meséjével, mely egy angol hercegnő izgalmas szerelmi regényének és győzelmes lelki harcának története. A hercegnő szerepében KARÁDY KATALIN, a Vígszínház új tagja mutatkozik be, míg a darab férfi főszerepeit Somlay Artur, Somló István, Greguss Zoltán és Básthi Lajos játsszák. Mellettük Beleznay Margit, Ladomerszky Margit, Németh Romola, Pártos Erzsi, Litkey Irén, Bihary, Fáy, Gárdonyi, Gonda és Köpeczi Boócz lépnek fel. Rendező: Tarján György. Díszlettervező: Vörös Pál. Az első előadások jegyeit már árusítják. Egy bolond százat csinál A Royal Színház újdonsága Ügyes, eleven mese, tehetséges zeneszárrok, jó rendezés, igen jó, összetanult együttes — és Latabár Kálmán: ezeknek az összetevőknek csakis siker lehet az eredménye. Épp ezért bátran jósolhatjuk, hogy újdonságával igen jó fogást csinált a Royal Színház, so.’, estén keresztül fog őszinte szívvel nevetni új bohózatán a pesti közönség. Szüle Mihály Egy bolond százat csinál című komédiája bájos alapötlete, vidám bolondság, amely ötletes fordulataival, groteszkül összebogozódott jeleneteivel, három felvonáson keresztül a szó szoros értelmében lebilincseli közönségét s szinte egyfolytában harsogó nevetésre kényszeríti. Az előadás lelke Latabár Kálmán; az egész történet az ő személye körül kavarog, az ő eredeti művészegyéniségére van felépítve , s ő csodálatos rugalmassággal ugrál ide-oda, a jellemkomikum csebréből a helyzetkomikum vedrébe. Szerepét csak keretnek tekinti, amelyet kitölt szellemes rögtönzéseivel, tréfáival, egyéni humora val. Különösen akkor mutatja meg kiváló képességeit, amikor két, teljesen különböző groteszk egyéniséget, a kalandor főpincért és a kissé bárgyú oroszlánvadász grófot ábrázolja egyidőben. A darab két női főszerepét, a két amerikai lányt Lantos Ica és Libertiny Éva játssza. Mindketten bájos elevenséggel, finom szépséggel, hangos fiatalsággal és kitűnő tehetséggel látják el feladatukat. A dzseszkarmester szerepében a kitűnő Kertész Dezső ad ismét hatásos, férfias alakítást. A jó együttesből ki kell még emelnünk idősebb Latabár Árpádot, aki kipróbált humorával teljhatalmúlag vezeti a harmadik felvonás nevetőkurusát, Kertész Sándort, Miklós Líviát és Vértes Tibort. A vidám bohózathoz Walter László szerzettfriss, ütemes zeneszámokat, sajnos, Harmath Imre kevésbbé friss verseire. A hibátlan rendezésért Siklóssy Pált, az ügyes díszletekért Varga Mátyást illeti dicséret. T. L. * (A Nemzeti Színház svájci újdonsága.) A Nemzeti Színház jövő szombaton mutatja be John Knittel, a neves svájci író drámáját, a Via mala-t. A regényből készült színdarabot Rédey Tivadar fordította. A főszerepét, a vizsgálóbírót Uray Tivadar játssza. A hősnő, a kis Lauretz Silverie Szeleczky Zita lesz. Lukács Margit, Gobbi Hilda, Zala Karola, Zádor Gyöngyi, Tímár József és Nagy Adorján játszik még az érdekes újdonságban. * (Az „örökké” ötvenedik előadása.) A Belvárosi Színházban vasárnap este kerül színre ötvenedszer Éri-Halász Imre és De Fries Károly nagysikerű zenés vígjátéka, az „Örökké”, az ismert kitűnő szereposztásban. Mond igazat Vaszary János új komédiája az Andrássy Színházban Bemutató szombaton, február 4-én A 100-ik előadás előtt álló rendkívüli sikerű „Bubus” sorozata után szombaton, február 4-én először kerül színre Vaszary János a „Házasság”, az „Angyalt vettem feleségül” és sok más nagysikerű színdarab kitűnő szerzőjének új komédiája, amelynek címe: „MONDJ IGAZAT!” A rendkívül mulatságos, vidám fordulatokban gazdag, pergő színdarab főszerepeit Törzs Jenő, Sennyei Vera, Kiss Manyi, hangulatos intrieurjai, Domján Árpád na- Bilicsi Tivadar, Hajmássy Miklós, Földényi László, Z. Molnár László, Pataky Miklós, Sivó Mária, Bihari Nándor, Pártos Gusztáv játsszák. Kitűnő szerepeket alakítanak még Haraszthy Mici, Baló, Bánhidy, Lázár, Pethő, Sala, Sugár és Szabó. Rendező: Vaszary János. Díszlettervező: Upor Tibor. Pénteken, február 3-án este nyilvános főpróba a Magyar Színház nyugdíjintézete javára. A főpróbáig minden este és vasárnapokon, valamint csütörtökön, február 2-én délután a „Bubus” szerepel a műsoron. (Telefon: 12—95—98.) 13 Rékai Nándor jubileuma A Magyar Operabarátok Egyesülete február 18-án, szombaton este fél 8 órakor ünnepi előadást rendez az Operaházban, Rékai Nándor, az Operaház karnagyának ötvenéves művészi jubileuma alkalmából. Az ünnepi előadás keretében bemutatásra kerül Rékai Nándor vígoperája, „A nagyidai cigányok”, amelynek szövegét Arany János eposza nyomán Kulinyi Ernő írta. Az eladást Rékai András rendez, Rubárnyi Vilmos vezényli, díszleteit Fülöp Zoltán, koreográfiáját Vera Ilona tervezte. A magyar opera-újdonság a következő szereposztásban kerül bemutatásra: Cseri vajda: Palló Imre dr., Laboda, gazdag cigány: Komáromi Pál; Maca, a leánya: Tamás Ilonka; Pityke Laci: Rosier Endre; Diridongó: Laurisin Lajos; Rasdi, jósnő: Gere Lola; Pók Mihály generális: Maleczky Oszkár; ifj. Toronyi Gyula és Szomolányi János játszanak még szerepet a nagy személyzetet mozgató újdonságban. Az ünnepi előadás után a jubiláns tiszteletére a Magyar Operabarátok Egyesülete a Dunapalota-szállóban lakomát rendel. . Magyar esték Münchenben Kenessey Jenő a m. kir. Operaház karmestere a müncheni Filharmonikusok meghívására Január 30-án a müncheni Odeon termében magyar művekből összeállított hangversenyt vezényel. Ugyancsak a müncheni Filharmonikusokat vezényli meg Kenessey a m. kir. Operaház tánccsoportjának fellépésével rendezendő bálon, február 2-án a Deutsches Theatérben. A Szalay Karola, Bordy Bella, Ottrubay Melinda magán táncosnők, Brada Rezső, Kőszegi Ferenc és Csányi László magántáncosok részvételével február 1-én útra kelő 18 tagú tánccsoport a Cigánybáró verbunkosát, továbbá a Magyar ábrándok egyik jelenetét és a Pozsonyi majálist adja elő; kiegészíti az estét mint két tánckari szám Sztojanovits Jenő Csárdás című balettjének bevonulási indulója és Dohnányi Pierette fátyolénak nagy keringője. A báli est élén Fiehler Károly müncheni és Szendy Károly budapesti polgármester, továbbá Szabó György dr. müncheni magyar főkonzul áll. * (Zenekari hangverseny.) A Zeneművészeti Főiskola nagytermében szombaton a BSzKET Közművelődési Egyesületének magas színvonalú zenekari hangversenyét hallottuk a kitűnő Müller Károly vezényletével. A zenekar, amelynek vonósszólamait felfrissítették, fegyelmezett, jól összehangolt játékával ezúttal különösen rászolgált a közönség elismerő tapsaira. Bizet „A haza” című hatásos nyitánya után Beethoven C-dúr zongoraversenye következett a csillogó virtuozitású, egyre fejlődő Ákos Magdával, mint szólistával. Weber „Felhívás keringőre” című darabjával fejődött be a műsor első fele. Szünet után, Hubay II. csárdajelenetét Szervánszky Péter hegedűművész adta elő érett muzikalitással, szárnyaló hanggal. Kesztler Lőrinc dr. „Szent István” szimfonikus költeményével, amelynek Csajkovszkyra emlékeztető, lendületes felépítéséről tavalyi bemutatója alkalmával már megemlékeztünk —, záródott be az élvezetes hangverseny. A koncert újból igazolta azt a lelkes kultúrmunkát, amely valóban méltó a főváros első közlekedési vállalatához. (—). * (A falusi kislány Pesten.) A falusi kislány ez alkalommal tulajdonképen egy tapasztalatlan vidéki fiatalasszony és a kaland „Egy pesti éjszaka” című filmnek a meséje. Egy tapasztalatlan vidéki fiatalasszony kenul fel Budapestre ennek a filmnek a meséjében és egy keserű csalódás után boldogan tér vissza férjéhez. A falusi kislányt Danielle Darrieux, a bájos és rövid idő alatt népszerűvé vált francia filmszínészre játssza a Budapesten készült francia nyelvű filmen.'■V