Budapesti Közlöny, 1867. június (1. évfolyam, 68-90. szám)

1867-06-25 / 86. szám

évi Julius lö­kig alulírotthoz küldjék be, kinél a közelebbi feltételek megtudakolhatók. — Győrött, junius 6-án 1867. — Balogh Kál­mán, szinházegyleti elnök. — Hirdetmény. A legfelsőbb helyen ke­gyelmesen jóváhagyott magyar nyugpénz-inté­­zet választmánya 1867-dik év­l­ső felében érkezett és tárgyalt ügyek iránt 1867-dik évi Julius 7-én délelőtti 10 órakor Budavárban, disz­ téren létező 191 ik számú gróf Brunszvik­­féle ház l­ső emeletében rendes félévi ülését fogja tartani, melyre az alapszabályok 24 ik szakaszánál fogva az intézeti tagok ezennel tiszteletteljesen meghivatnak. Budán, 1867. évi junius 19 én. A magyar nyugpénz-intézet­­ választmánya által : Plaveczky Ferencz, int. jegyző. — A hordó-dongák évenkint 30 millió fo­rint jövedelmet hoznak a külföldről a biroda­lomba. A hordó-dongákból a párisi kiállításon szép gyűjtemény van jelenleg kiállítva, külö­nösen Pfeiffer József bécsi fakereskedőnek dongái keltenek nagy figyelmet, ki egy 1000 akós hordót is állított ki. — Az osztrák magyar lovak — írja a „Wiener Abendp.“ — a párisi világkiállításon általános elismerés tárgyai. Bábolna két arabs telivér által van képviselve. Az egyik ezek közül, Polkán, már a múlt évben tüntette­­tett ki Bécsben arany éremmel, és szilárdsága által tűnt ki; míg a másik, El D­e­­­e­m­i, rendkí­vüli nemessége által vonja magára a közfigyel­met. Kisbér két lovat küldött, melyek minden tekintetben korrektek, s melyeknek egyike a híres angol telivér méntől Teddingtontól, a másik Norfolker Traber Nordsterntől szárma­zik. Mezőhegyes két csődört küldött a noniusi fajból, mely minden munkára alkalmas. A nonius-faj nálunk egy 1815 ben Francziaor­­szágból hadi zsákmánykép hozott gyönyörű csődörtöl származik, melyet hazai fajokkal vegyitettek s jelenleg e faj oly kitűnő lovakat szolgáltat.­­— A „Pesti Népbank“ ma, jun. 25-én d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. — Ráth Mór kiadásában megjelentek : Báthory Gábor fejedelem története. Irta Szilágyi Sándor. Ára 2 ft 80 kr. A négy György, korrajzi képek az angol udvari és városi életből, irta Thackeray W. M­, an­golból fordította Szász Béla. Ára 1 ft 40 kr­. A magyarhoni földtani társulat jun. 26-ik napján délután 5 órakor az Akadémia földtani termében tartandó szakgyűlésének tár­gyai: 1. Hofman Károly tanár értekezend a szigligeti bazalt­tuffok és a leányvári bazalt­­breceia palagonit-tartalmáról. 2. Hantken Miksa megismerteti a norvég kir. egyetem ál­tal beküldött földtani munkálatokat és bemu­tatja az újabban begyült ásvány és földtani tárgyakat.­­ A pesti biztosító intézet 1. évi május 20-án tartott közgyűlésén a következő tagokat választotta az igazgató tanácsba : elnökké gr. Andrássy Györgyöt ; alelnökké, illetőleg az igazgatóság előülnökévé Rochrmeister Frigyest; igazgatókká: Rebly Adolfot, Lányi Jakabot, Medetz Józsefet, Rózsa Lajost, Tschögl J -t és Weiss M. A. t. Horn jeles földink, a száműzött haza­fiaknak adott amnestiát fölhasználván, itteni barátjai látogatására Pestre érkezett. — A közép-dunai gőzhajó-társulat, mely ezután a „magyar gőzhajó-társulat“ nevet vi­­selendi, legközelebb egy csavargőzöst szerzett, mely már meg is kezdte járatait. Törvénykezés. A fm. hétszemélyes tábla II. tanácsá­ban junius 19-kén előadásra kijelöltettek : Özv. Radoszav Jefta, Radoszav Áláta e. 5250 ft. Wilheim Mór hitelezői közt fenforgó végrehajtási ügy. Cserey Károly s társa, Balázsy József s tár­sa e. örökösödés. Kecskemét városa, Garzó An­drás s társa e. végrehajtás. Özv. Demkó János­­né felfolyamodása. Bujanovits Ernő s társai, Bernáth Gedeon s társai e. végrehajtás. Előadó: 2r­yeviczkey József országbírói itélőmester. Biga szül. Kuzmanovits Krisztina s társa, úgy Vimmer György és a budai gör. bes- egyház kö­­zött a Temesváry Miklós hagyatékának folytig,­lagos tárgyalása iránt fenforgó ügy. A pénz­ügyészség mint a szécsényi uradalom képviselője gr. Forgách Pál örökösei e. szavatosság Előaeje . Nyeviczkey József országbírói itélőmester. Bikfalvy Mihály, Bikfalvy Ferencz s társa e. ingatlanság átadása. Káldy József s Lajoss v. Eszter Ferencz e. folyamodás. Az esztergomi ér­sekség, Szabó József s neje e. telekkönyv. gzv Hudák Jánosné, Hudák József s többek e. végre­hajtás. Rosty István, Fischer Ignácz s neje e. két rendbeli végrehajtás. Szabó Mihály s társa, Weisz Mór e. felfolyamodás. Engelsmann Samu, Markó János e. telekkönyv. Reichard Izsák, Klein Ká­roly s neje e. hasonló. Jobbágy György, Varga János e. végrehajtás. Gr. Károlyi István, Stu­­mecz Mihály s neje e. hasonló. Altstelber Jakab, Kádár Antal s neje e. hasonló. Előadó : Daru­­váry Alajos k. t. biró. Weisz József, Varga­ József e. végrehajtás. Mannaberg Mihály, Kernács János e. adósság. Horváth Pál, Gyürky Pál örökösei e. végrehaj­tás. Pászti Mártonná, Keller Ferencz e. igazolás. Farkas Mór, Domahidy Kálmán s társai e. zá­logváltás. Rottenberg Jeanette, Bähr Vilma e. igény. Schulcz János, Kertész Sámuel e. végre­hajtás. Ifj. Kertész Sámuel, Schulcz János e. igénykereset. Stef János s társa, Gecze Tódor s társai e. sommás visszahelyezés. Ferschin Emil, Neumann Bernhoffer Mária e. végrehajtás. Krisz­tovits Szaniszló, Páncz József e. kártérítés. Elő­adó : B­e­ö­t­h­y Zsigmond k. t. biró. Moldován Mária s társai, Kocsis István e. te­lekkönyv. Kaufmann Márton, Demján György e. hasonló.Petrovay János, Fekete Etele e. végre­hajtás. Roth Pinkász, Ditrich-Orosz Anna e. te­lekkönyv. A szathmári káptalan, Ternyey József e. végrehajtás. A pénzügyészség, a pátkai szőllő­­birtokosok e. telekkönyv. Herein Mátyás s neje, Pillér Misneder Erzsébet e. telekkönyv. Bainvil­­le József, Vékes Imre s neje e. végrehajtás. Eör­­dög Gizella s társa, a pénzügyészség e. telek­könyv. Froim Ján, Brontáruk Iván. e. hasonló. Előadó : P­e­r­l­a­k­y János k. t. biró. Gaiger Flórián, Fischer S. e. adósság. A pénz­ügyi ügyészség. Petrovits Jakab e. telekkönyv. Sch­allengel­ és Kronfeld kereskedői czég, Müller Manó e. hasonló. Galambos Sámuel, gr.Waldstein Sztáray Albertné s társa e. mérnöki dijak. A pénzü­gyészség, Pap Kajetán e. végrehajtás. Nagy Zsigmond, Simkó Vilmos s társa e. kártérítés. Özv. Farkas Mózesné, Törős Gergely e. adósság, úgy a felperesnő elleni uzsora- ügy. Rottenberg Jozefa, Bleuer Salamon e. végrehajtás. Az osz­trák nemzeti bank, Álgyay Antal e. vételár-fel­osztás. Özv. Szathmári Szabó Jánosné folyamo­dása. Mois Adél folyamodása. Telek József köz­gyám, Pintér szül. Tráblik Rozália s társai e. örökösödés. Aposztolovits József, Glisó Maxill e. végrehajtás. Spitzer Regina, Harnaschieger Fe­rencz e. árverés. Polák Tivadar , Hecsey Julián­na e. újított per. Kohn József, Böhm Eleonóra e. végrehajtás. Báró Baldácsy Antal kérvénye. Előadó : N­é­m­e­t­h János k. t. biró. Nyíregyház város községe, Fisch József s neje e. választott­ bírósági ítélet érvénytelenítése. Szász Franciska, Szalay Sándor s neje e. ingat­lan birtok átadása. Singer testvérek, özv. Ág­­nelli Ferenczné s többek e. átkebelezés iránt újí­tott per. Szeleczky Dénes, Dapsy Sámuel e. el­foglalt birtok visszaadására vonatkozó végrehaj­tás. Zámbó József, Perczel Gyula e. végrehajtás. Karczer János, özv. Stettka Mátyásné e. hason­ló. Előadó : Blaskovits Kálmán k. t. biró. Eisenberger Dávid, Eisenberger Móricz e. te­lekkönyvi átkebelezés. Hermann Sarolta, Nehr Henriette s társai e. 453 ft 94 kr. Propper Lipót, Kacz Mór e. végrehajtás. Eisenberger Izrael, Ei­­senberger Mór e. 900 pft. Sándor testvérek, Gusztonyi Kornélia s társai e. felfolyamodási ügy. Kacz Móricz, Kacz Henrik s többek e. 2100 ft. Segner István rendkivüli felfolyamodása. Előadó : Blaskovits Kálmán k. t. biró. Vitt Ferdinánd, Kátai János e. végrehajtás. Pap György, ugyanaz e. hasonló. Pap Katalin, ugyanaz e. hasonló. Pap György, Kátai János e. két rendbeli per megszüntetése. Vitt Ferdinánd, Kátai János e. 11% pezs­­mérő vámbuza. Pap Katalin, Kátai János mint Pap György gyámjáé, tulajdonjog. Hangor Ferencznek mint Pap Kata­lin megbízottjának sürgető kérvénye. Pap Kata­lin, Pap György e. telekkönyv. Bódis Józsefné, Bódis Mátyás e. végrehajtás. Szauter József, Pick Lipót s társai e. végrehajtás. Előadó: C­s­e­r­n­á­k, k. t. titkár. 913 Külföld. Mint a ,,Moniteur“-nek P­h­i­l­i­p­p­o­p­o­l­i­­b­ó­l írják, a török birodalom belkormányza­­tába legújabban behozott újítások közt egyik legfontosabb ama tanácsok fölállítása, miknek évenkint a vilaj­et kereskedelmi, közigazga­tási, vagy pénzügyi érdekeire vonatkozó kér­déseket kell tanulmányoznak. Ezen újítás legközelebb Drináp­olyban jön először alkalmazva, s a philippopon szorulatok kül­döttjeinek megengedtetett, hogy polgártársaik óhajtásait a központi tanács elé terjeszthes­sék. A szandzsáknak 3 képviselője volt: egy görög, egy bolgár,­­ egy török, kik a város medzsipe által jelöl­ettek ki. Ezek elő­ször is egy oly okiratot szerkesztettek, mely a nép óhajtásainak előadását foglalja magában, s melyhez a főkormányzó külön helybenha­gyást adott, a törvény rendeletei értelmében. Philippopoli lakosai a nekik adatott új jogot arra használták föl, hogy egy minta major s egy fegy­gyarmat fölállítását, egy központi kórház, fogház s laktanya építését, némely rendőri szabályok módosítását, s némely, a lakosságra nézve nagyon súlyos terhek meg­szüntetését kérték. Ezen kivonatok közöl töb­ben alaposak, s a török kormány, ha azokat kedvezőleg fogadná, ezáltal újólag bebizonyít­­ná, hogy őszintén a haladás útjára óhajt lépni. Különösen a minta-major intézménye igen nagy fontosságú egy lényegesen földmivelő tartományra nézve. A drinápolyi megye­tanács bezárta első ülés­szakát, s ezen kivánatok egy része fölött ha­tározott. Az eléje terjesztett kérdések talán nem tárgyaltattak egész kívánatos érettséggel, s nem oldattak meg egészen kielégítőleg, azonban egy ily­en intézmény működésében tekintetbe kell venni a tapasztalatlanságot. Ezen újítás áldásai nem lehetnek mindjárt eleinte érezhetők. Idővel az elfogultság s a kölcsönös bizalmatlanság el fog enyészni. A nép eddigi nyereménye azon jogban áll, hogy törvényesen, nyilvánosan s öiválasztotta kül­döttek által nyilváníthatja a kormány előtt szükségeit s kivonatait. Ezen ny­elv már ma­gában is tetemes haladás; a termékeny követ­kezmények ebből lassan kint maguktól fognak folyni, s az eddig történtek után a jövő iránt alapos reményeket lehet táplálni. A luxemburgi ügyre vonatkozó diplo­matiai okmányok. Folyó hó 18-án osztották ki a franczia kamarákban a sárga­ könyvnek Luxemburgra vonatkozó részét. Ezen okmá­nyoknak most már csak történelmi értékök van, de azért a hírlapolvasó közönség érde­keltséggel vet egy pillanatot e hivatalos ira­tokra, melyekből e fontos kérdés fejlődését nyomról nyomra kisérheti. Azért sorba vesszük hát ez okmányokat s röviden előadjuk tar­talmát . Az első okmány Tornaco, luxemburgi ál­­lamminiszertől van, Perpondher, Hágában lévő porosz követhez intézve 1866. junius 23-tól. Ebben Tornaco a nagyherczeg nevében kér­dezi, hogy miután Poroszország a német szö­vetséget feloszlottnak nyilatkoztatta , fenn akarja-e még tartani a luxemburgi erősség megszállásának jogát. Perponcher gr. felelete Tornaco részéről egy második sürgönyt idézett elő; ebben Tornaco már egyenesen és erélyesen kinyilatkoz­tatja, „hogy a porosz helyőrségnek Luxemburg­ban jelenléte nem öszhangzó a szerződésekkel.“ Junius 2 dikától fogva 1866. nov. 4 dikéig hézag van a sárga­ könyvben. Ez utóbbi nap­ról a hágai franczia ügyvivőnek Willestreux bárónak egy sürgönye van Moustiermarquishoz, s ebben a beszéd, melyet Henrik német­alföldi herczeg a luxemburgi kamarák megnyitásakor

Next