Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)
1867-09-26 / 163. szám
Buda-Pest, 1867. 163. szám Csütörtök, September 26. Nam NT AI POSTAI SZÉTKÜLDÉSSEL :Budapesten házhoz hordva : Egész évre.......................20 frt. Egész évre . . . . 18 frt — kr. Félévre ........ 10 „ Félévre...............9 „ — „ Negyedévre.......................5 „ Negyedévre ... 450 „ HIVATALOS LAP. Előfizetési árak :Szerkesztőség : Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Fortuna-utcza, 156 sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal: Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. Előfizetés „BUDAPESTI KÖZLÖM“-re, a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1867-diki october-deczemberi negyedévre. Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — „ Községek részére . . . . 3 „ — „ Megjegyzendő , hogy csupán csak községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Fortuna-utcza 156. sz., vagy pedig Pesten, Győry Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza 1. sz. A „Budap. Közl.“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Kedves gróf Andrássy! Magyar ministériumom előterjesztése folytán megengedem, hogy a magyar földhitelintézet működése Horvát- és Tótországokra is kiterjesztethessék, minek folytán egyszersmind magyar igazságügyi miniszerem feladata leend, hogy az e czélra szükséges kivételes törvénykezési eljárás iránt, a magyar földhitelintézet igazgatóságának meghallgatása után. Hozzám javaslatot terjeszszen fel. Kelt Schönbrunnban, 1867. évi sept. 21. Ferencz József, s. k. A M. K. IGAZSÁGÜGYMINISTERIUM NÓGRÁDMEGYE KÖZÖNSÉGÉHEZ. Kozáky Dánielnek nógrádmegyebeli Pencz és több más községek nevébeni folyamodása, melyben a bordézsmának megváltása tárgyában — már a képviselőházhoz is beadott folyamodványa folytán, rendes törvényhozás utján teendő intézkedésig az 1848. évi képviselőháznak azon határozatát, mely szerint a bordézsmának azonnali megszüntetése elrendeltetik, közhírré tétetni kéri, a végből küldetik a megye közönségéhez, hogy folyamodót kérvényének visszaadása mellett értesítse, miszerint az 1848. évi képviselőháznak hivatkozott határozata, mint törvényerőre nem emelkedett, kihirdethető nem lévén, addig is, mig a bordézsmának s egyéb megváltható tartozásoknak kilátásba helyezett megváltása tárgyában a törvényhozás útján legközelebb végleges törvény fog hozatni, az e tekintetben eddig fennállott szabályok szorosan megtartandók, utasittatván egyúttal a megye, hogy területén saját hatáskörében kellőleg intézkedjék, mikép a fennálló törvénynek tisztelet és foganat szereztessék. Kelt Pesten, September 20 án 1867. F. é. September 20-án a balaton füredi, tepliczi, szliácsi és harkányi fürdő-, illetőleg nyári távírdai állomások ez idényre bezárattak. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az igazságügy-ministeriumhoz a napokban egy emlékirat adatott be, a bordézsma rögtöni megszüntetése iránt. Ez emlékiratot szó nélkül hagytuk volna , de csodálkozásunkra a „Hon“ art 217. számában minden megjegyzés nélkül közli, s ezzel alkalmat nyújt arra, hogy e kérdés iránt számos ember tévedésbe jöjjön. Az emlékirat azt kívánja, hogy a ministerium az alsóház 1848. sept. 15-iki határozatát hirdesse ki, s ennek alapján a szőllő-dézsmaszedés rögtön megszüntettessék. Az emlékirat azonban téved nem csak a sept. 15-iki határozat értelme s jelentősége iránt, de hibázik abban is, midőn a kormánytól követel oly intézkedést, melyre az csak a törvényhozás beleegyeztével lenne jogosítva. Az 1848. sept. 15-iki határozat értelme egyszerűen az, hogy az alsóház a még fennmaradt hűbéri tartozások, köztök a szöllődézsma eltörlését elvben elhatározta. De egyáltalában nincs kimondva benne, hogy addig is, míg az eltörlés törvénybe foglalva lesz, a szőllődézsma szedése megszüntettetik. Az alsóházi határozatnak ilyen értelme nincs ; sőt épen abból, mert az eltörlést méltányos kárpótlással ígéri összekötni, mert a készülőben levő törvényjavaslatra világosan utal, kétségtelen, hogy a tettleges megszüntetést a czélba vett törvény létrejöttétől feltételezte. Ily törvény még eddig elé nem hozatott. Az alsóház idézett határozata nem törvény, s így abból, ha annak az emlékiratban tulajdonított értelme lenne is, a szőllődézsmára kötelezettek semmi jogot sem származtathatnak, mert az alsóháznak jogában sem áll, oly terheket, mikre valaki törvény szerint kötelezve van, egyszerű határozattal megszüntetni vagy felfüggeszteni. Az alsóház határozata — ismételjük — nem is ezt czélozta. Czélja az lehetett, hogy a közvéleményt a készülőben levő törvény intenziói iránt tájékozza, s e kérdés megoldását könnyítse azáltal, ha előbb határozatok útján az elvi kérdést dönti el s aztán tér át a részletek szabályozására. Jól tudja a kormány azt, hogy a még fennlevő hűbéri terhek eltörlése sürgős szükség. Ennek törvényhozás útján mielőbbi eszközlését első gondjai közé számítja. Az erre vonatkozó törvényjavaslatok az igazságügyministériumban már befejezéshez közelegnek. De addig is, míg a törvényhozás e részben intézkednék, sem az, hogy a szőllődézsma terhes, sem az, hogy beszedése körül visszaélések kerülhetnek elő, nem lehet ok arra, hogy a kormány azt önhatalmúlag megszüntesse. Erre hatalma sincs ; ezt tőle kívánni annyit jelent, mint követelni azt, hogy az alkotmány egyik sarkalatos elvét maga törje meg. A KÖZGAZDÁSZATI MINISTERIUM FÖLDMŰVELÉSI OSZTÁLYA KÖRÉBŐL. Dr. Galambos Márton úr, a m. k. állatgyógyintézet tanára, egy emlékiratot adván be a közgazdászati ministériumhoz, abban azon indítványt tette , hogy czélszerű lenne az állatgyógyintézet szünideje alatt, a fővárosban levő intézeti tanulókat oly vidékre küldeni gyakorlati tapasztalat szerzése végett, melyen a keleti marhavész uralkodik, s hol az intézeti tanulók bonczolatokat végezhetnek, s a körlefolyást észlelhetik. A közgazdászati minister úr, belátván az indítvány életrevalóságát, valamint annak szükségképenn előnyös következéseit, nem késett az indítványozó tanár urat 17 tanulóval azonnal N.Kőrösre kiküldeni, hogy a vész tanulmányozása által későbbi hasonló szerencsétlen eseteknél az illető tanulók már mint gyakorlatilag is képzett orvosok lehessenek használandók. Minthogy egy braunschweigi orvosnak az oltást ajánló munkája ép ez idő tájt közöltetett a ministériummal, a kiküldött orvostanár úr utasítást nyert kísérletek tételére. Az állam-vaspálya igazgatósága szívességéből a Kőrösre kiküldött 17 intézeti tanuló a viteldíj fél összege mellett szállíttatott oda, s ép ez engedmény mellett fognak visszaszállíttatni. A közjó érdekében tanúsított eme tiszteletreméltó eljárásért az illető igazgatóság bizonyára a leghálább köszönetre érdemesíti magát. HELYHATÓSÁGOK: Pest megye központi választmánya a váczi választókerületben eszközlendő képviselő-választás tárgyában f. é. október hó 2-án délelőtt 10 órakor a megyeház teremében nyilvános ülést tartani; miről a tisztelt választmány minden tagja ezennel értesittetik. Kelt Pesten, 1867. sept. 24-én. Ihndy Kálmán, közp. választm. jegyző. A KIRÁLYFÖLDI EGYETEMRŐL. Mint értesülünk, a szász föld (királyföld) úgynevezett Universitása közelebbről gyülésezni fog. A „Magyarország”-ban tehát alkalomszerű czikk az, mely avatott tollból a szász egyetem törvényes hatáskörét ismerteti. Mellőzvén a czikknek politikai irány- és vitapontjait, csak a tárgyilagosan ismertető részt veszszük át. A királyföldi egyetem eredete I. Lajos királyunk korára esik . 1367-ben vétetvén ki a szászok a vajdai szék hatósága alól, s 1379-ben kelt azon kiváltságlevél, melynek alapján a királyföldi törvényhatóságok főtisztviselői mint egyetem kezdenek ítélni a hatóságoktól elébek felebbezett perekben. Rendesen a fölterjesztett perokmányokat szokták volt fölolvastatni, azután a felek mondák el szóval kölcsönös pót-ellenvetéseiket, melyek jegyzőkönyvbe foglaltattak; előbb a kibékítés jön megpróbálva, s csak ha ez nem sikerült, akkor döntöttek a bírák szótöbbséggel. (G. Hermann Grundverf. d. Sachsen etc. pag. 36.) Már a királyföldi egyetem emez eredeti alakja is mutatja, hogy e testület mint másodbiróság született; de 1848-ig is ez képezte főteendőjét, csak hogy idő folytával a székek és vidékek gyűlései választanak két-két követet az egyetembe, s azokat utasítással látták el, kik azonban már az 1797-ki szabálypontok 2-ik §. értelmében is tartoznak magukat részletes megbízatásuk pontjai-