Budapesti Közlöny, 1867. október (1. évfolyam, 167-193. szám)

1867-10-10 / 175. szám

Buda-Pest, 1867. ITo. SZáIII. Csütörtök, október 10. KÖZLÖNY. BUDAPESTI HIVATALOS LAP. Előfizetőm árak :Szerkesztőség: Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza , Reitter-féle ház. Kiadóhivatal : Budavár , Iskola tér, 162 sz. I. emelet. — Fiók kiadóhivatal: Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza, 1. sz. a. Pesten. Napontai postai szétküldéssel ,Budapesten házhoz hordva , nem küldetnek vissza. Bérmen-Egész évre , 20 frt.Egész évre . . . , 18 frt — kr.­tetlen levelek csak rendes leve-Félévre ........ 10 „ Félévre.................9 „ — „­lezőinktöl fogadtatnak el. Negyedévre . ..... 5 B Negyedévre . . 4 50 „ KéziratokMagán­hirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyeg­díj külön minden beiktatás után 30 kr osztv. értékben. Előfizetés „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-re, a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1867-diki october-deczemberi negyedévre, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — „ Községek részére . . . . 3 „ — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak közsé­gekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Iskola-tér 162. sz., vagy pedig Pesten, Győry PÁL papírkereskedésében, hatvani­­utcza 1. sz. A „Budap. Köze.“ ki­adóhivatala,­ ből 1017 meggyógyult, 682 elhullott, 7 lebunkóz­­tatott és 621 darab September hó 30-kán két köz­ségben és két pusztán mint beteg, orvosi ápolás alatt maradt. Az évrendszabályoknak pontos és szigorú foga­natosítása újabban is elrendeltetett s a vész terje­désének meggátlására a fertőztetett jászkerületi sz.-lászlói pusztán és a nagy-körösi határnak egy részén, a szigorú elzárolás folytonosan katonai őrök által tartatik fenn. Pesten, 1867. October 4 én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Ő Felsége Ischlben September 26-kán kelt leg­magasabb elhatározásával a körtvélyesi helvét hitvallású egyházközség leégett temploma építési költségeinek pótlására a mindkét felekezetű evang. egyházi s iskolai czélokra rendelt évi átalányból 400 főnyi segélyt méltóztatott engedélyezni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége a dunán­­inneni ág. hitv. evang. egyházkerületnek az 1859. September 1-jén kelt nyiltparancs visszavételéért Hozzá intézett hálafeliratát legkegyelmesebben tudomásul venni méltóztatott. A vallás- és közoktatási minister ezentúl hetenkint csak egyszer és pedig vasárnap d. e. 10 órától 1 óráig fogadhat el. HIVATALOS RÉSZ. A m. k. pénzügyi felügyelőségekhez irodatisz­tekké Fejér Károly Tem­esvárott, Mark­ovics Fe­­rencz Egerben, Tóth László Nagy Váradon és Do­­linay László Unghvártt neveztettek ki. A m. k. pénzügyi minister Brutmann Vilmos kassai bányakapitánysági biztost a marmaros-szi­getii bányaigazgatósághoz bányatanácsossá, bá­nya- és sóügyi előadóvá,­­ Reitz Emil jogtudort pénzügyi fogalmazót ugyanezen igazgatósághoz titkárrá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister a vezetése alatti ministeriumnál Székely Ferencz segédfogalmazót rendes fogalmazóvá, Löiv Tóbiás tiszt, segédfogal­mazót pedig tiszt, fogalmazóvá nevezte ki. Riedl Károly pesti lakos és nyugalmazott csá­szári királyi hadnagy vezetéknevének vDn­l­b­iu-re kért átváltoztatása 1. évi October 6-án 21 122. szám alatt kelt belügyminiszeri rendelettel megenged­tetett. Folyó évi September 29 -én a beszterczebányai távirdai állomásnál a teljes nappali szolgálat ismét elrendeltetett. Zalamegyei Alsó Domború helységnek éven­­kint mártius 19., május 16., julius 13. és december 9-ik napjain országos vásárok tartása megenged­tetett. Pesten, 1867. October 4-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. A keleti marhavész, i. é. September hó második felében beérkezett hivatalos jelentések szerint, sop­­ronmegyei Kisbarom helységben megszűnt. A vész tehát jelenleg Magyarországban még a jászkerületi sz.-lászlói és pestmegyei Nagy-Kőrös és Czegléd községekben ural­. A három községben és két pusztán, a vész ki­ütésétől kezdve, 8587 marhalétszámból, 211 ud­varban összesen 2327 darab betegedett meg; ezek­ HELYHATÓSÁGOK. PEST MEGYE RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE F. ÉVI OCTOBER 8-KÁN DÉLELŐTTI 10 ÓRAKOR. Beöthy elnöklő alispán megnyitván a gyűlést, előadja, hogy még néhány ministeri rendelet néz tárgyalás elé. A tegnapi ülés authenticatiója a mai­val együtt történhetik. Ráday főjegyző, előrebocsátván, hogy Ebeczky esküdttörvényszéki vizsgáló­bíró Szilassy másod­alispánt és a megyei főügyészt mint tanút idézte, de ezek a megjelenést megtagadták, — felolvasta Ebeczky jelentését a ministériumhoz, és ennek in­­tézményét ez ügyben. Ez tárgyaltatott a September 19-ei kisgyűlésen. Ennek jegyzőkönyve felolvas­­tatik. Ennek végzése kimondja, hogy a megye va­lamint törvényes parancsnak mindig engedelmes­kedett, törvényes jogát védeni is fogja mindig. A megye polgára törvényes után csak a megye által idézhető. Szilassy eljárását helyesli, és egy fel­iratban kéri Ebeczkyt a törvényes útra utasítani. E feliratra sept. 18-kán kelt egy ministeri in­­tézmény. Beérkezett 19 én, tárgyaltatott a kisgyű­lés által 21-én. A határozás az összehívandó rend­kívüli közgyűlésre bizatott. Nyáry Pálnak mindenekelőtt három észrevé­tele van. A ministérium nem fogta fel jól a saját és a megye állását. Mi lesz később, nem tudni, s fájlalandó volna, ha a megye tisztán közigazga­tásra szoríttatnék. De jelenleg két intézmény áll fenn, nem alárendelve az egyik, hanem koordinál­­va. Ezért a ministériumnak rászólási joga nincs. Másodszor helytelennek tartja, hogy a ministérium nem akar beavatkozni, váljon Szilassy mint alis­pán, vagy mint magán­személy idéztetett el Idé­zése, mint alispán, lehetetlen, ellenkezik a törvény­nyel, gyakorlattal. Végre hibának tekinti, hogy a megye nem utasította az alispánt és főügyészt meg­jelenésre. Ezek után a dologra tér. A közgyűlési végzés alapja az 1848-ki XVIII. törvényczikk 17 ik szakasza. A ministerium hi­vatkozhatott volna az országgyűlési meghatalma­zásra és ezen alapuló rendeletére. De ezek nem indokolják előleges vizsgálatban a ministeri rende­let tételeit. Kérdi tehát, várjon új rendelet gya­nánt elfogadható-e ez ? Azt hiszi, hogy igen, mert a meghatalmazás alapján a ministérium a hiányt pótolhatja. El kell tehát fogadni. Halász­­ a kisgyűlést nem hibáztatja, hogy megjelenésre az illetőket nem utasítá. A rendelet­re, a „ második pótrendeletre“ nézve nyilvánítja, hogy a ministerium nem rendelhet, a­mit tetszik, a meghatalmazás alapján. Szóló ezen sokat gon­dolkodott és nem beszél ellentmondási viszketeg­­ből. A­hol a 48-iki törvény a ministériumot nem korlátozza, ott mindig „lehető“ volt. A­hol korláto­zd, ott a ministérium mindig „nem lehettél“ élt. Ha a ministérium így értelmezi a meghatalmazást, tagadja erre az országgyűlés jogát. Ily meghatalmazást csak sanctió tenne érvé­nyessé. Taglalván a rendeletet, törvénybe, alkot­mányba ütközőnek találja és nem fogadhatja el. Nyáry indítványát ellenzi. Végre bocsánatot kér, hogy ily magas szem­pontra áll. Nyáry e „bő beszédnek“ csak utolsó észrevé­tele ellen szól. Védi álláspontját és következetes­ségét, melyet Halász a tegnapi határozat alapján megtámadt. Hiba, ha a megye oly térre áll, me­lyet nem tud indokolni, mert a törvény rész volta, az országgyűlés eljárásának jogtalansága szép indok, csak az a baja, hogy nem ide tartozik. Fenntartja indítványát, de nem felirat, hanem jegyzőkönyvi határozat alakjában. Az indítvány elfogadtatik. Nyáry óhajtja a jegyzőkönyvbe a „törvényho­zó“ szót a ministériumra vonatkozólag felvenni az országgyűlési meghatalmazás alapján. Szintén elfogadtatik. Ráday főjegyző felolvassa a sept. 12-dikén kelt igazságügyminiszeri rendeletet a közvádlókra néz­ve. Végül a sept. 16-kán érkezett belügyminiszeri rendeletet, mely a sept. 20-diki kisgyűlés végzése szerint e közgyűlés elé terjesztendő. Ivánka Imre ebben csak visszatérést lát a tör­vényes útra. De nem helyesli, hogy nincs a megye közönségéhez, hanem az alispánhoz küldve. Halász B.: Retournirozni kell! A rendelet ahhoz­ tartás miatt kiadatik. Rákóczy főjegyző olvassa a sept. 16 -án érke­zett 14 diki belügyminiszeri rendeletet az aradi honvédgyülés tárgyában. — Tárgyaltatott 17-én, körözésre kiadatott, a közgyűlésen ismét felolva­­sandónak mondatván. Beniczky Lajos szól, mint honvéd. Ha a hazá­nak szüksége lesz rá, ott lesz megint. — A hon­védgyűlés czélja nem lehetett titok, mert nyílt te­remben tárgyaltatott és a miniszer maga is ott volt. Törvénytelenséget benne nem lát. Továbbá a fennálló törvények szerint az egyletnek nem is kellett alapszabályát felterjeszteni. A gyülekezet sehol sem adott okot a gyanúsításra. A rendeletet visszautasítja. Zokon véve, hogy a rendelet vele nem közöltetett, a honvédegylet még­sem­ tarta meg a gyűlést a történtek után, — nem tünteté­sektől, hanem — ellentüntetésektől tartván. De jogát erre fenntartá. A honvédegylet czélja pedig az anyagi, szellemi és erkölcsi állás biztosítása. Ezt kijelenti ünnepélyesen.

Next