Budapesti Közlöny, 1867. október (1. évfolyam, 167-193. szám)
1867-10-18 / 182. szám
Buda-Pest, 1867. 182. szám. Péntek, October 18. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : NaRONTAI POSTAI IXÉTKUS.DÉSSEF. : Egész évre ....... 20 írt. Félévre...................... . 10 „ Negyedévre.....................5 . Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . . 18 frt — kr. Félévre..............9 „ — „ Negyedévre ■ ■ 4 „ 50 „ Szerkesztőség : Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhívatal. : Budavár , Iskola tér, 162. sz. I. emelet. — Fiók kiadóhívatal. : Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Flesch Márton medinai lakos saját, úgy Mór, Adolf,Száli gyermekei vezetéknevüknek „Békására kért átváltoztatása f. évi October 14 én 22,321. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. A sziléziai cs. k. kormányhatóság közlése szerint, a keleti marhavész a wagstadti járáshoz tartozó Petrovitz és Tzieschkovitz helységekben kiütött, hol 18 db marhalétszámból, 3 udvarban, 13 db megbetegedett; ezekből 3 elhullott, 10 pedig lebunkóztatott. Mint gyanús 5 darab vágatott le. A vész terjedésének meggátlása tekintetéből a felnevezett kormányhatóság nem csak hogy betiltotta a marhavásárok tartását Troppau fővárosban , valamint a wagstadti, troppaui, wigstadtli, odraui, königsbergi, friedeki, oderbergi, freistadti, tescheni, jablonkai, skotschaui, schwarzwasseri és bielitzi járásokban, hanem a többi állatrendőri évrendszabályokat is egész kiterjedésükben elrendelte. Pesten, 1867. October 15-én. A földmivés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az országos honvédalaphoz újabb adományokkal járultak: Trencsénmegye honvédegylete 431 ft 36 krral; Popper Lipót 1000 frttal kötelezett adományából ez évi 200 frt járandóságával; Urbán Gyula ministeri segédfogalmazó 1 frt 70 krral. A magyar földtehermentesitési kötelezvényeknek nyilvános sorsolása f. é. October 28., 29., 30., és 31-én reggeli 8 órától fogva az alálirt igazgatóság hivatalos helyiségében fog megtörténni s az eredmény maga idején közhírré tétetni. Budán, 1867. oct. hó 17-én. A magyar földtehermentesitési pénzalap kir. igazgatóságától. A KÖZÖS ÉRDEKŰ VISZONYOKRÓL SZÓLÓ XII-IK TÖRVÉNYCZIKK ÉRTELMÉBEN ORSZÁGOS HATÁROZAT ALAPJÁN KIKÜLDÖTT ORSZÁGOS KÜLDÖTTSÉG 1867. ÉVI AUGUSTUS ÉS SEPTEMBER HÓBAN TARTOTT ÜLÉSEINEK JEGYZŐKÖNYVE ÉS ENNEK MELLÉKLETEI. (Folytatás.) HETEDIK ÜLÉS Bécsben, a volt erdélyi udvari kanczellária épületében 1867. augustus hó 21 -én. Jelen voltak : báró Sennyey Pál tárnokmester elnöklete alatt az országos küldöttség mindkét házból megválasztott tagjai; s a m. kormányt képviselő két minister, Lónyay Menyhért és Gorove István urak, és gróf Zichy Ferencz mint felsőházi póttag. I. Elnök báró Sennyey Pál úr megnyitván az ülést, a jegyző a hatodik, vagyis augustus hó 13-án tartott ülés jegyzőkönyvét olvassa fel. Ez helybenhagyatván, hitelesíttetett. II. Az elnök jelenti, miszerint az Ő Felsége többi országai küldöttségének elnöke Rauscher bibornok és érsek a magyar küldöttség első javaslatára vonatkozó válaszokmányt tegnap átadó, s kijelenté, miszerint az átnyújtott német eredetinek legközelebb magyar fordítását is átszolgáltatandja. Egyidejűleg arra is utal elnök d. Sennyey Pál, hogy a nevezett válasziratot, a tanácskozások gyorsabbitása és könnyítése tekintetéből, azonnal lithografiroztatni és a küldöttség tagjai között szétoszlatni feladatának ismerte. (V. és VI. alatt.) Tudomásul vétetik. III. Elnök báró Sennyey Pál úr folytatólag előterjeszti, miszerint a birodalmi tanács küldöttségének elnöke, Rauscher bíbornok és érsek részéről, a másik küldöttség nevében, azon fölszólítás intéztetett hozzája, nem találná-e a magyar országos küldöttség kívánatosnak és czélszerűnek, hogy a két küldöttség jegyzőkönyveinek kivonatai a nyilvánosság elé hozassanak. Mely felszólítással kapcsolatban a birodalmi tanács küldöttségének elnöke azon óhajtást is fejezi ki, hogy kívánatos volna, miszerint a két küldöttség mielőbb közös értekezletre egybegyüljön. Mely felszólításokra elnök báró Sennyey Pál úr válasza oda terjedett, hogy ez ügyet azonnal a magyar küldöttség elé terjesztendi, s annak határozatát az Ő Felsége többi országai küldöttségének elnökével közleni fogja. Tudomásul vétetik, s a két tárgy azonnali tanácskozás alá vétele elhatároztatik. IV. Tárgyalás alá vétetvén az előbbi pont alatt foglalt fölszólítás, a jegyzőkönyvi kivonatok nyilvánosság elé hozatala iránt. Határozatba ment kijelenteni, hogy a magyar országos küldöttség hivatalos közléseket nem tehet, már azon oknál fogva se, mert hivatalos jelentéseket csakis egyedül a magyar országgyűlés irányában tehet, a nem hivatalos közléseket pedig a tárgyalások jelen stádiumában sem kívánatosnak, sem czélszerűnek nem tartja; e véleményének bővebb indokolását azonban a másik küldöttség irányában a küldöttség elnökére bízza. Ezen többségi határozat ellenében Ghyczy Kálmán küldöttségi tag a következő ellenvéleményt kéri,a jegyzőkönyvbe igtattatni: „Ő Felsége többi országainak küldöttségétől hozzánk érkezett azon felszólításra nézve, hogy a két országgyűlési küldöttségnek eddig váltott nyilatkozatai hírlapok útján köztudomásra juttassanak, kénytelen vagyok a hozott határozat ellenében a tegnapi ülésben is már kijelentett azon véleményemet ismételni, miszerint a hivatalos közlést azon okból, mert ezen országos küldöttség hivatalos jelentést csak az országgyűlésnek tehet, eszközölhetőnek nem tartom ugyan, de a már megállapított, s a társküldöttséggel közlött nyilatkozatoknak magán-uton eszközöltetését ellenzendőnek nem vélem.“ Ezen ellenvélemény tekintetében Somssich Pál küldöttségi tag kijelenti, miszerint a legközelebbi ülésben külön nyilatkozatot nyújtand be. V. Tárgyaltatván a birodalmi tanács küldöttségének elnöke részéről kifejezett azon óhajtás, hogy a két küldöttség közös értekezletre egybegyüljön . Határozatba ment, hogy a magyar küldöttség a másik részről nyilvánult ez óhajtásnak engedni ugyan kész, az értekezlet napjának kitűzése azonban csak akkor fog megtörténhetni, hogy ha a magyar országos küldöttség a birodalmi tanács küldöttségének munkálatát előbb saját körében áttanulmányozta. VI. Tárgyalás alá vétetvén az Ő Felsége több országos küldöttségének munkálata, miután jegyző azt előbb egész terjedelmében fölolvasá, — A szerkezet pontonkinti megvitatására tért át a küldöttség. NYOLCZADIK ÜLÉS Bécsben, a volt magyar udvari kanczellária épületében 1867. augustus hó 22-én. Jelen voltak báró Sennyey Pál tárnokmester elnöklete alatt az országos küldöttség mindkét házból megválasztott tagjai, s a m. kormányt képviselő két minister: Lónyay Menyhért és Gorove István, valamint gróf Andrássy Gyula ministerelnök. I. Jegyző felolvassa a hetedik ülés jegyzőkönyvét, s ennek III. pontjánál, mely a jegyzőkönyvi kivonatok közzétételének kérdésére vonatkozik, Somssich Pál küldöttségi tagnak az előbbeni ülésben előterjesztett, s Ghyczy Kálmán küldöttségi tag ellenvéleményére irányuló következő nyilatkozata olvastatott fel: „Amennyiben Ghyczy Kálmán tagtársunknak tegnapi napon benyújtott ellenvéleménye azon téves feltételen látszik alapulni, mintha az országos küldöttségnek abban érintett határozata „a már megállapított s a társküldöttséggel közlött nyilatkozatoknak magán-uton közlését ellenezné,“ kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, miként részemről épen azért járultam én is ezen határozathoz, mert abban csak a hivatalos közlések elleneztetnek, míg egyéb közlésekre nézve nem ellenzés, hanem azon óhajtás fejeztetik ki, hogy ezeket a tanácskozmányoknak jelen stádiumában czélszerűeknek s kívánatosaknak nem tartja a magyar országos küldöttség. „Nehogy tehát Ghyczy Kálmán tagtársunknak ellenvéleményében olvasható magyarázata folytán bárki is az országos küldöttség határozatát félreérthesse, szükségesnek tartottam annak értelmét úgy, mint ahhoz én is járultam, újabban és határozottan kifejteni.“ Mely nyilatkozathoz, mint mely a többségi határozat helyes magyarázatát magában foglalja, a többség hozzájárulását nyilvánítván ki,— a jegyzőkönyv felolvasása folytattatott, — S helybenhagyatván, hitelesíttetett. II. Elnök báró Sennyey Pál úr jelenti, hogy az országos küldöttség felsőházi tagja gróf Zichy János sürgős családi körülményeknél fogva, egy időre a küldöttség munkálódásaiban való részvételtől felmentést kért, s helyébe gróf Zichy Ferencz felsőházi póttag lépett. A küldöttség tudomásul veszi. III. Folytattatott az Ő Felsége többi országas küldöttségének válaszirata feletti tanácskozás. KILENCZEDIK ÜLÉS Bécsben, a volt magyar udvari kanczellária épületében 1867. augustus hó 23-án. Jelen voltak báró Innyey Pál elnöklete alatt az országos küldöttség mindkét házból megválasztott tagjai; s a m. kormányt képviselő hét minister : Lónyay Menyhért és Gorove István. I. Elnök megnyitván az ülést, a jegyző felolvassa a nyolczadik ülés jegyzőkönyvét, mely helybenhagyatván, hitelesittetett. II. Folytattattak a birodalmi küldöttség válaszirata feletti tanácskozások.