Budapesti Közlöny, 1867. október (1. évfolyam, 167-193. szám)

1867-10-18 / 182. szám

Buda-Pest, 1867. 182. szám. Péntek, October 18. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Előfizetési árak : NaRONTAI POSTAI IXÉTKUS.DÉSSEF. : Egész évre ....... 20 írt. Félévre...................... . 10 „ Negyedévre.....................5 . Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . . 18 frt — kr. Félévre..............9 „ — „ Negyedévre ■ ■ 4 „ 50 „ Szerkesztőség : Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhív­atal. : Budavár , Iskola tér, 162. sz. I. emelet. — Fiók ki­adóhív­at­al. : Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Magán­hirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Flesch Márton medinai lakos saját, úgy Mór, Adolf,Száli gyermekei vezetéknevüknek „Békásá­ra kért átváltoztatása f. évi October 14 én 22,321. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megenged­tetett. A sziléziai cs. k. kormányhatóság közlése sze­rint, a keleti marhavész a wagstadti járáshoz tar­tozó Petrovitz és Tzieschkovitz helységekben kiütött, hol 18 db marhalétszámból, 3 udvarban, 13 db megbetegedett; ezekből 3 elhullott, 10 pe­dig lebunkóztatott. Mint gyanús 5 darab vága­tott le. A vész terjedésének meggátlása tekintetéből a felnevezett kormányhatóság nem csak hogy be­tiltotta a marhavásárok tartását Troppau főváros­ban , valamint a wagstadti, troppaui, wigstadtli, odraui, königsbergi, friedeki, oderbergi, freistadti, tescheni, jablonkai, skotschaui, schwarzwasseri és bielitzi járásokban, hanem a többi állatrendőri év­­rendszabályokat is egész kiterjedésükben elren­delte. Pesten, 1867. October 15-én. A földmiv­és-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Az országos honvédalaphoz újabb adományok­kal járultak: Trencsénmegye honvédegylete 431 ft 36 krral; Popper Lipót 1000 frttal kötelezett ado­mányából ez évi 200 frt járandóságával; Urbán Gyula ministeri segédfogalmazó 1 frt 70 krral. A magyar földtehermentesitési kötelezvények­nek nyilvános sorsolása f. é. October 28., 29., 30., és 31-én reggeli 8 órától fogva az alálirt igazgató­ság hivatalos helyiségében fog megtörténni s az eredmény maga idején közhírré tétetni. Budán, 1867. oct. hó 17-én. A magyar földtehermentesitési pénzalap kir. igazgatóságától. A KÖZÖS ÉRDEKŰ VISZONYOKRÓL SZÓLÓ XII-IK TÖRVÉNYCZIKK ÉRTELMÉBEN ORSZÁGOS HATÁROZAT ALAPJÁN­ KIKÜLDÖTT ORSZÁGOS KÜLDÖTTSÉG 1867. ÉVI AUGUSTUS ÉS SEPTEMBER HÓBAN TARTOTT ÜLÉSEINEK JEGYZŐKÖNYVE ÉS ENNEK MELLÉKLETEI. (Folytatás.) HETEDIK ÜLÉS Bécsben, a volt erdélyi udvari kanczellária épületé­ben 1867. augustus hó 21 -én. Jelen voltak : báró Sennyey Pál tárnokmester elnöklete alatt az országos küldöttség mindkét házból megválasztott tagjai; s a m. kormányt kép­viselő két minister, Lónyay Menyhért és Gorove István urak, és gróf Zichy Ferencz mint felsőházi póttag. I. Elnök báró Sennyey Pál úr megnyitván az ülést, a jegyző a hatodik, vagyis augustus hó 13-án tartott ülés jegyzőkönyvét olvassa fel. Ez helybenhagyatván, hitelesíttetett. II. Az elnök jelenti, miszerint az Ő Felsége többi országai küldöttségének elnöke Rauscher bi­­bornok és érsek a magyar küldöttség első javas­latára vonatkozó válasz­okmányt tegnap átadó, s kijelenté, miszerint az átnyújtott német eredeti­nek legközelebb magyar fordítását is átszolgálta­­tandja. Egyidejűleg arra is utal elnök d. Sennyey Pál, hogy a nevezett válasziratot, a tanács­kozások gyorsabbitása és könnyítése tekintetéből, azonnal lithografiroztatni és a küldöttség tagjai között szétoszlatni feladatának ismerte. (V. és VI. alatt.) Tudomásul vétetik. III. Elnök báró Sennyey Pál úr folytatólag elő­terjeszti, miszerint a birodalmi tanács küldöttsé­gének elnöke, Rauscher bíbornok és érsek részé­ről, a másik küldöttség nevében, azon fölszólítás intéztetett hozzája, nem találná-e a magyar orszá­gos küldöttség kívánatosnak és czélszerű­nek, hogy a két küldöttség jegyzőkönyveinek kivonatai a nyilvánosság elé hozassanak. Mely felszólítással kapcsolatban a birodalmi tanács küldöttségének elnöke azon óhajtást is fejezi ki, hogy kívánatos volna, miszerint a két küldöttség mielőbb közös értekezletre egybegyüljön. Mely felszólításokra elnök báró Sennyey Pál úr válasza oda terjedett, hogy ez ügyet azonnal a magyar küldöttség elé terjesztendi, s annak hatá­rozatát az Ő Felsége többi országai küldöttségé­nek elnökével közleni fogja. Tudomásul vétetik, s a két tárgy azonnali ta­nácskozás alá vétele elhatároztatik. IV. Tárgyalás alá vétetvén az előbbi pont alatt foglalt fölszólítás, a jegyzőkönyvi kivonatok nyil­vánosság elé hozatala iránt. Határozatba ment kijelenteni, hogy a magyar országos küldöttség hivatalos közléseket nem te­het, már azon oknál fogva se, mert hivatalos jelen­téseket csakis egyedül a magyar országgyűlés irányában tehet, a nem­ hivatalos közléseket pedig a tárgyalások jelen stádiumában sem kívánatos­nak, sem czélszerűnek nem tartja; e véleményé­nek bővebb indokolását azonban a másik küldött­ség irányában a küldöttség elnökére bízza. Ezen többségi határozat ellenében Ghyczy Kál­mán küldöttségi tag a következő ellenvéleményt kéri,a jegyzőkönyvbe igtattatni: „Ő Felsége többi országainak küldöttségétől hozzánk érkezett azon felszólításra nézve, hogy a két országgyűlési küldöttségnek eddig váltott nyi­latkozatai hírlapok útján köztudomásra juttassa­nak, kénytelen vagyok a hozott határozat ellené­ben a tegnapi ülésben is már kijelentett azon vé­leményemet ismételni, miszerint a hivatalos köz­lést azon okból, mert ezen országos küldöttség hivatalos jelentést csak az országgyűlésnek tehet, eszközölhetőnek nem tartom ugyan, de a már megállapított, s a társküldöttséggel közlött nyilat­kozatoknak magán-uton eszközöltetését ellenzen­­dőnek nem vélem.“ Ezen ellenvélemény tekinte­tében Somssich Pál küldöttségi tag kijelenti, mi­szerint a legközelebbi ülésben külön nyilatkozatot nyújtand be. V. Tárgyaltatván a birodalmi tanács küldöttsé­gének elnöke részéről kifejezett azon óhajtás, hogy a két küldöttség közös értekezletre egybe­gyüljön . Határozatba ment, hogy a magyar küldöttség a másik részről nyilvánult ez óhajtásnak engedni ugyan kész, az értekezlet napjának kitűzése azon­ban csak akkor fog megtörténhetni, hogy ha a ma­gyar országos küldöttség a birodalmi tanács kül­döttségének munkálatát előbb saját körében átta­nulmányozta.­­ VI. Tárgyalás alá vétetvén az Ő Felsége több országos küldöttségének munkálata, miután jegyző azt előbb egész terjedelmében fölolvasá, —­­ A szerkezet pontonkinti megvitatására tért át a küldöttség. NYOLCZADIK ÜLÉS Bécsben, a volt magyar udvari kanczellária épüle­tében 1867. augustus hó 22-én. Jelen voltak báró Sennyey Pál tárnokmester elnöklete alatt az országos küldöttség mindkét házból megválasztott tagjai, s a m. kormányt kép­viselő két minister: Lónyay Menyhért és Gorove István, valamint gróf Andrássy Gyula minister­­elnök. I. Jegyző felolvassa a hetedik ülés jegyzőköny­vét, s ennek III. pontjánál, mely a jegyzőkönyvi kivonatok közzétételének kérdésére vonatkozik, Somssich Pál küldöttségi tagnak az előbbeni ülés­ben előterjesztett, s Ghyczy Kálmán küldöttségi tag ellenvéleményére irányuló következő nyilat­kozata olvastatott fel: „A­mennyiben Ghyczy Kálmán tagtársunknak tegnapi napon benyújtott ellenvéleménye azon téves feltételen látszik alapulni, mintha az orszá­gos küldöttségnek abban érintett határozata „a már megállapított s a társküldöttséggel közlött nyilatkozatoknak magán-uton közlését ellenezné,“ kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, miként részem­ről épen azért járultam én is ezen határozathoz, mert abban csak a hivatalos közlések elleneztet­­nek, míg egyéb közlésekre nézve nem ellenzés, hanem azon óhajtás fejeztetik ki, hogy ezeket a tanácskozmányoknak jelen stádiumában czélsze­­rűeknek s kívánatosaknak nem tartja a magyar országos küldöttség. „Nehogy tehát Ghyczy Kálmán tagtársunknak ellenvéleményében olvasható magyarázata folytán bárki is az országos küldöttség határozatát félre­érthesse, szükségesnek tartottam annak értelmét úgy, mint ahhoz én is járultam, újabban és hatá­rozottan kifejteni.“ Mely nyilatkozathoz, mint mely a többségi ha­tározat helyes magyarázatát magában foglalja, a többség hozzájárulását nyilvánítván ki,— a jegy­zőkönyv felolvasása folytattatott, — S helybenhagyatván, hitelesíttetett. II. Elnök báró Sennyey Pál úr jelenti, hogy az országos küldöttség felsőházi tagja gróf Zichy Já­nos sürgős családi körülményeknél fogva, egy időre a küldöttség munkálódásaiban való részvé­teltől felmentést kért, s helyébe gróf Zichy Ferencz felsőházi póttag lépett.­­ A küldöttség tudomásul veszi. III. Folytattatott az Ő Felsége többi országas küldöttségének válaszirata feletti tanácskozás. KILENCZEDIK ÜLÉS Bécsben, a volt magyar udvari kanczellária épületé­ben 1867. augustus hó 23-án. Jelen voltak báró I­­nnyey Pál elnöklete alatt az országos küldöttség mindkét házból megválasz­tott tagjai; s a m. kormányt képviselő hét minis­ter : Lónyay Menyhért és Gorove István. I. Elnök megnyitván az ülést, a jegyző felolvas­sa a nyolczadik ülés jegyzőkönyvét, mely helyben­hagyatván, hitelesittetett. II. Folytattattak a birodalmi küldöttség válasz­irata feletti tanácskozások.

Next