Budapesti Közlöny, 1867. október (1. évfolyam, 167-193. szám)

1867-10-19 / 183. szám

Buda-Pest, 1867. 183. szám. Szombat, October 19. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS L­A­TE*. Előfizetési árak : Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . , 18 frt — kr. Félévre.................9 „ — „ Negyedévre ... 4 „ 50 „ Szerkesztőség: Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal : Budavár , Iskola tér, 162. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal: Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza, 1. sz. a. Pesten.________________ Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Napo­ntai postai szétküldéssel : Egész évre............................20 frt. Félévre.....................................10 „ Negyedévre..............................5 . Magán­hirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyeg­ dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. A MAGYAR KIRÁLYI IGAZSÁGÜGYI MINISTER INTÉZVÉNYE Erdélyország kir. biztosához ! Az országgyűlés mindkét házától nyert felha­talmazásom alapján, s 6 csász. és Apostoli kir. Felsége f. é. oct. hó 5-én kelt legmagasb jóváha­gyása mellett elrendeltem , hogy a telekkönyvi intézmény Erdélyre is kiterjesztessék, s hogy az e czélra vezető helyszinelési előmunkálatok még ez év folytán megindittassanak. Miről nagyméltóságodat oly megjegyzéssel van szerencsém értesíteni, miként a helyszinelési bi­zottmány szervezésére, s a helyszinelési eljárás szabályozására vonatkozó rendeleteim legköze­lebbről megjelenni fognak. Kelt Pesten, 1867. oct. 16. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi ma­gyar királyi ministerium a hazai kézmü- és gyár­ipar előmozdítása tekintetéből elhatározta, hogy a m. kir. távirdavonalak építésére, felszerelésére és fenntartására szükséges minden kellékeket, — a­mennyire csak egyfelől honunk kézmü- és gyáripa­rának jelen állása, másfelől az állam érdeke en­gedi, — jövőre hazai kézműveseknél és gyárak­ban rendeli meg. Ennélfogva mindazon t. ez. kézművesek és gyár­­tulajdonosok, kik az alól elősorolt tárgyak valame­lyikét, az irt czélra, a szükségelt tömeges mennyi­ségben kiszolgáltatni képesek és hajlandók, ezen­nel felszólíttatnak , hogy legfeljebb f. é. november hó 15-ik napjáig tegyék meg ajánlatukat, meg­jelölvén : I- ször. A tárgyat, melynek rendesen való szál­lítására vállalkoznának. II-­or. Az árt, melyben azon tárgyat vagy an­nak bizonyos mennyiségét darabszám vagy súly szerint a hozzájuk legközelebb eső vasúti állomásra állítva — készek szállítani. Végre Ill-szor. Az időt, melyben az illető tár­gyat vagy annak bizonyos mennyiségét a megren­deléstől számitva kiállítják. A szállítandó tárgyak lennének nagyjában a következők : 1. A gépészek részér­ől: a táviráshoz szüksé­ges mindenféle gépek, u. m. billentyűk, Morse-féle írógéppel, vonalnyitók, kapcsolók, villámhárítók, helejták, órák stb. 2. A réz- és vasműgyáraik részéről: a különböző vastagságú réz-, aczél- és vas sodronyok, a szige­telőket tartó vashorgok, csavarok, a vonal építé­sénél használt kézi eszközök, u. m. kalapácsok, fú­rók, harapófogók, ásók, kapák stb. 3. A porczellángyáraik részéről: a szigetelők, te­­lepagyagedények stb. 4. Az üveggyárak részéről: a telepüvegedények, tölcsérek, palaczkok , poharak stb. 5. A vegytani gyárak részéről: rézgálicz, külön­böző sók és savanyok. 6. A kelmegyárak részéről: a szolgaszemélyzet téli és nyári ruházatához szükséges kelmék, u. m.: posztók , bélésnek valók stb. 7. A papírgyárak részéről:­ a papirszalagteker­­csek s mindennemű ivó- és csomagoló­papirok. 8. A kézművesek részéről: az állomások felsze­reléséhez szükséges pénzszekrények, kések, kü­lönféle bútorok, u. m.: székek , asztalok , állvá­nyok és a bérruhákhoz szükséges zsinórmunkák. 9. A nyomdatulajdonosok részéről: a különböző nyomtatványok, rovatos ívek stb. Azok, kik a fenntárt tárgyak közül valamelyik­nek szállítására vállalkozni hajlandók, szívesked­jenek írásos nyilatkozatukat,az előíirt három pontra való tekintettel, a fennt kijelölt napig említett m. k. ministérium távirászati osztályához megtenni, hol az egyes tárgyak mennyiségére és minőségére nézve is megkaphatják a netán szükséges részle­tesebb felvilágosítást. —Pesten, al-dunasor, 2-dik sz. a. Reméljük, hogy honunk t. ez. kézművesei és gyárosai, úgy a hazai ipar, mint saját maguk ér­dekében, buzgósággal, örömmel ragadandják meg a ministerium által nyújtott ezen kedvező — ed­dig nem igen ajánlkozott — alkalmat, egyik igen fontos hazai ügyünknek szolgálni, s egyszersmind gyártmányaiknak is biztos kelendőséget eszkö­zölhetni. Pest, 1867. oct. 15. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. KIVONAT A „WIENER ZEITUNG“ HIVATALOS RÉSZÉBŐL. tt . Felsége oct. 16-án kiadott legmagasb rende­letével, miután Dél-Tyrolban a nyugalom helyre­állt, felfüggesztette azon, 1867. febr. 4-én kelt leg­magasabb kéziratát, melylyel a birodalmi törvény­lapnak az 1862-iki oct. 27-iki 87­ és 88 ik számú törvényei Dél-Tyrol kerületeiben ideiglenesen ha­tályon kívül lettek helyezve. NEMHIV­ATALOS RÉSZ. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE OCTOBER 18 KÁS DÉLELŐTTI 11 ÓRAKOR AZ AKADÉMIA NAGY­TERMÉBEN. Elnök : Szentiványi Károly ; jegyzők: Dimi­­trievics Milos és Gajzágó Salamon. A ministeri padon: Gr. Andrássy Gyula ministerelnök ur, b. Eötvös József, Gorove István, Horv­át Bol­dizsár és b. Wenckheim Béla minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesittetik. Elnök bejelentvén a beérkezett irományokat, mint a napirend egyetlen tárgyát kitűzi a királyi ügyek igazgatója részéről hozzá érkezett követ­kező megkeresést: „Méltóságos elnök úr! „Böszörményi László országgyűlési képviselő úr­nak felelős szerkesztősége alatt, a kiadó-tulajdo­­nos Heckenast Gusztáv nyomdájában megjelenő „Magyar Újság“ czímű politikai napilap 1. évi augustus hó 28-án kelt 121-ik számában, — mely­nek egy példányát tisztelettel ide fektetem, — e felirat alatt: „Kossuth Lajos válasza Rudnay Jó­zsef urnak, mint a váczi kerület választási elnö­kének Váczon“ — egy Turinból, aug. 20-án 1867. keltezett s Kossuth Lajos névaláírással ellátott czikk jelent meg. „A czikk tartalma­s iránya eddig már oly isme­retes, hogy annak részletes­ taglalgatása helyett bízvást csak azon speciális tétel kiemelésére szo­­rítkozhatom, mely, egybevetve a czikk többi téte­leivel és egész irányával, — köz­rádlói állásom szempontjából tekintve, — a sajtótörvény 6. §-ába világosan ütközik, s a most idézett törvényszakasz­ban foglalt sajtóvétség tényálladékát kétségtelenül megállapítja. „Ezen tétel (42. kikezdés) szóról szóra ezt tartal­mazza : v Igaz , — és nem újságot mondok, mert hirdet­tem azt ezernyi ezerek hallattára két világrészben éveken át; — igaz, én az osztrák ház uralmát ha­zám függetlenségével s önállásával incompatibilis­­nek hiszem . „A kérdésben forgó czikk tehát a sanctio prag­­maticánál fogva megállapított, s az uralkodó­ház közösségében létező birodalmi kapcsolat tettleges felbontására c­élzó izgatást foglal magában. „Ezen sajtóvétség alapján f. é. augustus 29-én a pesti esküdtszéki kerület bűnvizsgáló bírájához panaszbejelentést tettem, minek folytán a vizsgá­lat be is fejeztetett. „A vizsgálat által azonban kiderült, hogy a kér­déses czikk szerzője, annak közzétételéért feleletre nem vonatkozik, mert Rudnay József úr, kihez a válasz intézve volt, azt közzé nem tette, de nem is tehette, mert ő a levelet csak augustus 29 -én vette, holott annak tartalma a „Magyar Újság“ czímű lapban már egy nappal előbb, t. i. aug. 28-án megjelent, a most nevezett lap felelős szerkesztője pedig e részben, a A vizsgálati jegyzőkönyv tanúsága szerint, csak annyi felvilágosítást nyújt, hogy ő e választ azon meggyőződésben közlötte, miként az csakugyan a Turinban lakó Kossuth Lajostól szár­mazik , ellenben azon lényeges körülmény, hogy a szerző ezen levelét sajtó útján közzététetni szán­dékolta volna, kinyomozható nem volt, s igy azon vélelem, hogy ezzel a szerző akaratán kívül visz­­szaélés ne történt volna, lerontva nem lévén, e nél­kül őt a sajtótörvény útján feleletre vonni nem lehet. „A körülmények eme helyzetében előáll a sajtó­­törvény 33-ik §-a, mely azt rendeli: „Ha a szerző felelősségre nem vonathatnék, a nyilatkozatban kijelölt felelős személyek is felelet-teherrel tar­toznak. “ „A felelős személyek, melyekről a 33-ik §. ren­delkezik, azok, kik a sajtótörvény 30-ik § a­l-s. pontja értelmében felelősségi nyilatkozatot adtak, mely mellett a kérdéses lap megindittatott. „Ezen személyek a kérdésben forgó „Magyar Újság“ czimű lapra vonatkozólag, Böszörményi László, Szabolcs megyei nagykálló-kerületi ország­gyűlési képviselő úr, mint felelős szerkesztő, — és Heckenast Gusztáv, mint kiadótulajdonos. „Minthogy azonban a nevezett felelős szerkesztő, képviselői minőségénél fogva, a képviselőháznak f. é. február 4 én tartott 91-ik ülésében hozott ha­tározata szerint, a ház előleges engedelme nélkül vád alá nem helyeztethetik, annálfogva közvádlói tisztemhez képest teljes tisztelettel felkérem mél­tóságodat, kegyeskedjék ezen megkeresvényemet a képviselőház elé terjeszteni és intézkedni, mi­szerint a tisztelt háznak aziránti előleges bele­egyezését kinyerhessem, hogy Böszörményi László országgyűlési képviselő úr ellen, a felelős szerkesz­tősége alatt megjelenő „Magyar Újság“ czímű lap idei 121-dik számában közzétett s fent körülírt czikk­ben foglalt sajtóvétség miatt a vizsgálat, ille­tőleg a közkereset megindittathassék. „A t. képviselőház által ez érdemben hozandó határozatot — a közlemény visszarekesztése mel­lett — további hivatalos eljárás végett kérem vé­lem mielőbb közöltetni. „Pest, 1867. October 15. „Méltóságodnak alázatos szolgája „Ráth­ Károly, s. k. „királyi ügyek igazgatója.“ Somssich Pál kérv. e megkeresést a ház tagjai­­nak immunitása tekintetéből felette fontosnak tartja s ezért azt kívánja, hogy tárgyalásába a ház még ez ülésben ne bocsátkozzék, hanem utasítsa az ügyet szakavatott bizottsághoz. (Helyeslés.) E részben a következő javaslatot nyújtja be:

Next