Budapesti Közlöny, 1867. október (1. évfolyam, 167-193. szám)

1867-10-20 / 184. szám

Buda-Pest, 1867. 184. szám. Vasárnap, October 20. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LA Előfikktási árak : Nato át Ai postai SKKTKl'LDÍSSKL tBid apistin MÁSMOS HORDVA : Egész évre . . . , 18 frt­e­kr. Félévre . . Siszaksztósés: Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal : Budavár , Iskola­ tér, 162. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal: Győry Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza, 1. be. a. Pesten.________________ Negyedévre . . .......................5 • Negyedévre . . . • 4­­­50 . Égési évre . . Félévre .... Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Masan-hirdetkskk: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ: A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYI MINISTERIUM KÖRRENDELETE. Számos folyamodványok érkeztek magán-sóke­­reskedőktöl a m. kir. pénzügyi ministeriumhoz a végett, hogy a marhasó elárusithatására f. é. sept. 9-töl a »Budapesti Közlöny“ 157. számában köz­zétett ministeri rendelettel oct. végéig megszabott szabad elárusithatási határidő még egy bizonyos időre hosszabbittassék meg. Ez okból egyúttal felhatalmaztatnak a m. kir. felügyelőségek a marhasó szabad elárusithatásá­­nak határidejét azon kereskedőkre nézve, kiknek raktáraikban oly nagy sókészlet van, hogy azt 1. évi oct. végéig eladni nem képesek, a szükséghez képest, de legfelebb még három hóra, azaz 1868. évi január végéig azon feltétel alatt meghosszab­bítani, hogy mindazon kereskedők, kik ezen ren­delet jótékonyságát igénybe veszik, kötelesek lesz­nek sókészletüket azon megyehatóságnál, és azon m. kir. pénzügyi felügyelőségnél f. évi oct. utolsó napjáig bejelenteni, melynek hatósági körében a kérdéses sókészlet elhelyezve van. Ezen intézkedés az illetők maguk ahhoz­ tartása végett ezennel közhírré tétetik. Budán, 1867. oct. hó 4 én. Folyó évi October 12 én Siklóson Baranyavár­­megyében egy m. k. távirdai mellékállomás kor­látolt napi szolgálattal nyittatott meg, és f. évi oct. 14-én a szabadkai m. kir. távirdai állomásnál a napi szolgálatnak korlátolása újból elrendeltetett, tett tagjai, s a m. kormány részéröl gróf Andrássy Gyula ministerelnök, Lónyay Menyhért pénzügy­­minister és Gorove István kereskedelmi minis­ter urak. I. Elnök megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv felolvastatott, — és helybenhagyatván, hitelesíttetett. If II. Elnök, báró Sennyey Pál jelenti, hogy Ő Felsége többi országas küldöttségének elnöksége részéről tudósíttatott a felől, hogy a nevezett kül­döttség munkálódását szintén befejezte, és így nincs egyéb hátra , mint a két küldöttség vegyes együttes ülésének megtartása, melyben az egyez­kedések eredményei és a megtörtént megállapo­dások közös jegyzőkönyvbe lesznek fölveendők. Tudomásul szolgál. III. Az előbbiekkel kapcsolatban szükségesnek ismertetett fel egy három tagból álló albizottság­nak megválasztása, mely a birodalmi tanács kül­döttségének hasonszámú tagból álló alválasztmá­­nyával egyetértőleg az utolsó együttes ülés jegy­zőkönyvének szerkezetét megállapítsa. Minek folytán a nevezett albizottság megvá­lasztatott, s tagjaiul gróf Szécsen Antal, Csengery Antal és Kautz Gyula jelöltettek ki. IV. Elnök tudatja a küldöttséggel, hogy a biro­dalmi tanács küldöttségével együtt tartandó zár­ülés idejét illetőleg a másik küldöttség elnökével értekezni fog, s az értekezés eredményét azonnal a m. orsz. küldöttség tudomására juttatja. Tudomásul szolgál. NEMHIVatalos rész. A képviselőház szabályainak 21 ik §-a értelmé­ben, a tanácskozás előkészítése végett sorshúzás útján kiküldött s 44 tagból álló III-ik osztálynak mai napra kitűzött tanácskozmányi ülésében csak 21, s így az osztályelnök távollétében újjáala­kulandó tanácskozmányhoz nem elegendő számú tag jelenvén meg, a jelenlevők által újabb ta­nácskozási határidőül­­. 1867. évi October 20-ik napjának reggeli 10 órája az országházba kitü­­zetett; erről a jelen nem levők megjelenés oká­ból ezennel értesittetnek. Kelt Pesten, 1867. October 19-én. Rudiik litván, képviselő, mint a Ju­­dik osztály jegyzője. A KÖZÖS ÉRDEKŰ VISZONYOKRÓL SZÓLÓ XII-IK TÖRVÉNYCZIKK ÉRTELMÉBEN ORSZÁGOS HATÁROZAT ALAPJÁN KIKÜLDÖTT ORSZÁGOS KÜLDÖTTSÉG 1867. ÉVI AUGUSTUS ÉS SEPTEMBER HÓBAN tartott üléseinek JEGYZŐKÖNYVE ÉS ENNEK MELLÉKLETEI. (Folytatás.) HUSZADIK ÜLÉS Bécsben, a volt magyar udvari kanczellária épüle­tében 1867. September 24-én. Jelen voltak : báró Sennyey Pál elnöklete alatt az országos küldöttség mindkét házból megválasz­ HUSZONEGYEDIK ÜLÉS Pesten, 1867. évi October hó 1 -én. Jelen voltak: báró Sennyey Pál elnöklete alatt az országos küldöttség tagjai, s a m. ministerium részéről Lónyay Menyhért pénzügyminister. I. Az utolsó ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után a küldöttség egész jegyző­könyvének rendezése és rövid jelentés kíséreté­ben a m. ministerium elé terjesztése határoztatok el, hogy ez utóbbi által azután, a törvény értel­mében, az országgyűléssel való közlése eszközöl­tethessék. Báró Sennyey Pál, m. k. Kautz Gyula, m. k. A magyar korona országai és a bíród. tanácsban képviselt országok küldöttségei 1867. sept. 25-én tartott közös ülésének JEGYZŐKÖNYVE. Elnökök: Főmagasságu bibornok és érsek Rau­scher Othmár lovag mint a birodalmi tanács kül­döttségének elnöke, és Nagyméltóságu báró Sennyey Pál tárnokmester, mint a magyar országos küldöttség elnöke. Tollvivők: Dr. Klun Vincze, a birodalmi tanács küldöttségének jegyzője, Dr. Kautz Gyula, a magyar országos küldöttség jegyzője. J­ele­n voltak: Az Ő Felsége többi országainak ministeriuma részéről: Báró Beusz Frigyes, birodalmi kanczellár, Báró Becke Károly, pénzügyminister. A magyar korona országai ministeriuma ré­széről : Gróf Andrássy Gyula, miniszerelnök, Lónyay Menyhért, pénzügyminister, Gorove István, kereskedelmi miniszer, és a két küldöttség tagjai. A birodalmi tanács küldöttségének elnöke Rau­scher bibornok és érsek üdvözölvén a két küldött­ség tagjait, előterjesztő az államadósságok tárgyá­ban a két ministérium közt létrejött egyezséget.*) II. A birodalmi tanácsban képviselt országok küldöttsége részéről a következő nyilatkozat tör­tént: „Azon tárgyalások folytán, melyek a tisztelt magyar országos küldöttséggel a közösügyi vi­szonyok járuléki aránya iránt folytak, és azon ér­tekezletek után, melyek a két ministérium részé­ről, az általános államadósság tárgyában megálla­­itott javaslat iránt tartottak, a birodalmi tanács­on képviselt országok küldöttsége a következő zárnyilatkozatot teszi: „A birodalmi tanácsban képviselt országok kül­döttsége azon törvény értelmében, melynek alap­ján kiküldetését nyerte, azon utasítást vette, mi­szerint a magyar alkotmány helyreállítása folytán szükségessé vált értekezletekbe bocsátkozzék. E törvény azonban nem tesz különbséget az állam­­adósságok és a közösügyi viszonyok igényelte költségek járuléki aránya rendezése között. A kül­döttség ennélfogva e kérdéseket elválaszthatlanok­­nak kénytelen tekinteni. Mindenekelőtt tehát ki­jelenti, hogy mindkét kérdés fölötti nyilatkozatai elválaszthatlan egészet képeznek ; tehát azon eset­ben, ha az államadósság kérdésében egyezkedés nem jönne létre, a közösügyi viszonyok által igé­nyelt költségek járuléki aránya iránt adott nyi­latkozata is mint nem történt tekintendő. „A­mi a két ministérium által az általános ál­lamadósság iránt létesített, ezen jegyzőkönyvhöz csatolt pontozatokat illeti, a birodalmi tanácsban képviselt országok küldöttsége mindenekelőtt kö­telességének tartja nyíltan kijelenteni, hogy azon eljárás, mely szerint a birodalom két felének a ministeri egyezményben kikötött járuléka kiszá­míttatott, a birodalmi tanácsban képviselt orszá­gokat magasabb mértékben veszi igénybe, mint az képességek arányának megfelelhetne. Azon további határozmánya pedig, mely szerint a ma­­­gyar korona országai az 1869 ik évtől kezdve az államadósságok némely része szerződésileg kikö­tött visszafizetéséhez csak 1,150,000 frttal járul­nak, mig azon járulék, mely e tekintetben ez ösz­­szeg felett megkivántató és mely a birodalmi ta­nácsban képviselt országok által lesz fedezendő , ezen országoknak alig igazolható és túlságos meg­­terheltetésével jár, melyet azok alig is bízhatnak meg. Mindazáltal a birodalmi tanácsban képviselt országok küldöttsége, hogy az álladalmi viszonyok végleges rendezését és evvel együtt az oly káros provisorium mellőzését lehetségessé tegye, kész­nek nyilatkozik a ministeri egyezmények 1., 2., 3. és 4. czikkelyei elfogadását a birodalmi tanácsnak azon feltevés mellett ajánlani, ha egyrészről a ki­kötött járulékoknak a 2. és 4. czikkelyben érin­tett kiigazítása csakis a költségvetésben felsorolt egyes tételek szám szerinti kiigazítására vonatko­zik és másrészről a szelvény- és nyereményadó meghatározása kizárólag a birodalmi tanácsot illeti. „Egyúttal a 3. és 4. czikkelyben foglalt hatá­­rozmányok felvilágosításául kijelentetik, hogy a birodalom két felének az 1. és 3. czikkelyben ki­kötött járulékai oly módon számíttattak ki, misze­rint az ös­­szükségletből a birodalmi tanácsban képviselt országok terhére 25 millió forint levona­tott, és a maradék a birodalmi tanácsban képvi­selt országok és a magyar korona tartományai kö-az egyezmény egész terjedelmében a XIX-dik ülés jegyzőkönyvében foglaltatik.

Next