Budapesti Közlöny, 1867. október (1. évfolyam, 167-193. szám)
1867-10-20 / 184. szám
Buda-Pest, 1867. 184. szám. Vasárnap, October 20. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LA Előfikktási árak : Nato át Ai postai SKKTKl'LDÍSSKL tBid apistin MÁSMOS HORDVA : Egész évre . . . , 18 frtekr. Félévre . . Siszaksztósés: Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal : Budavár , Iskola tér, 162. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal: Győry Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1. be. a. Pesten.________________ Negyedévre . . .......................5 • Negyedévre . . . • 450 . Égési évre . . Félévre .... Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Masan-hirdetkskk: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ: A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYI MINISTERIUM KÖRRENDELETE. Számos folyamodványok érkeztek magán-sókereskedőktöl a m. kir. pénzügyi ministeriumhoz a végett, hogy a marhasó elárusithatására f. é. sept. 9-töl a »Budapesti Közlöny“ 157. számában közzétett ministeri rendelettel oct. végéig megszabott szabad elárusithatási határidő még egy bizonyos időre hosszabbittassék meg. Ez okból egyúttal felhatalmaztatnak a m. kir. felügyelőségek a marhasó szabad elárusithatásának határidejét azon kereskedőkre nézve, kiknek raktáraikban oly nagy sókészlet van, hogy azt 1. évi oct. végéig eladni nem képesek, a szükséghez képest, de legfelebb még három hóra, azaz 1868. évi január végéig azon feltétel alatt meghosszabbítani, hogy mindazon kereskedők, kik ezen rendelet jótékonyságát igénybe veszik, kötelesek lesznek sókészletüket azon megyehatóságnál, és azon m. kir. pénzügyi felügyelőségnél f. évi oct. utolsó napjáig bejelenteni, melynek hatósági körében a kérdéses sókészlet elhelyezve van. Ezen intézkedés az illetők maguk ahhoz tartása végett ezennel közhírré tétetik. Budán, 1867. oct. hó 4 én. Folyó évi October 12 én Siklóson Baranyavármegyében egy m. k. távirdai mellékállomás korlátolt napi szolgálattal nyittatott meg, és f. évi oct. 14-én a szabadkai m. kir. távirdai állomásnál a napi szolgálatnak korlátolása újból elrendeltetett, tett tagjai, s a m. kormány részéröl gróf Andrássy Gyula ministerelnök, Lónyay Menyhért pénzügyminister és Gorove István kereskedelmi minister urak. I. Elnök megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv felolvastatott, — és helybenhagyatván, hitelesíttetett. If II. Elnök, báró Sennyey Pál jelenti, hogy Ő Felsége többi országas küldöttségének elnöksége részéről tudósíttatott a felől, hogy a nevezett küldöttség munkálódását szintén befejezte, és így nincs egyéb hátra , mint a két küldöttség vegyes együttes ülésének megtartása, melyben az egyezkedések eredményei és a megtörtént megállapodások közös jegyzőkönyvbe lesznek fölveendők. Tudomásul szolgál. III. Az előbbiekkel kapcsolatban szükségesnek ismertetett fel egy három tagból álló albizottságnak megválasztása, mely a birodalmi tanács küldöttségének hasonszámú tagból álló alválasztmányával egyetértőleg az utolsó együttes ülés jegyzőkönyvének szerkezetét megállapítsa. Minek folytán a nevezett albizottság megválasztatott, s tagjaiul gróf Szécsen Antal, Csengery Antal és Kautz Gyula jelöltettek ki. IV. Elnök tudatja a küldöttséggel, hogy a birodalmi tanács küldöttségével együtt tartandó zárülés idejét illetőleg a másik küldöttség elnökével értekezni fog, s az értekezés eredményét azonnal a m. orsz. küldöttség tudomására juttatja. Tudomásul szolgál. NEMHIVatalos rész. A képviselőház szabályainak 21 ik §-a értelmében, a tanácskozás előkészítése végett sorshúzás útján kiküldött s 44 tagból álló III-ik osztálynak mai napra kitűzött tanácskozmányi ülésében csak 21, s így az osztályelnök távollétében újjáalakulandó tanácskozmányhoz nem elegendő számú tag jelenvén meg, a jelenlevők által újabb tanácskozási határidőül. 1867. évi October 20-ik napjának reggeli 10 órája az országházba kitüzetett; erről a jelen nem levők megjelenés okából ezennel értesittetnek. Kelt Pesten, 1867. October 19-én. Rudiik litván, képviselő, mint a Judik osztály jegyzője. A KÖZÖS ÉRDEKŰ VISZONYOKRÓL SZÓLÓ XII-IK TÖRVÉNYCZIKK ÉRTELMÉBEN ORSZÁGOS HATÁROZAT ALAPJÁN KIKÜLDÖTT ORSZÁGOS KÜLDÖTTSÉG 1867. ÉVI AUGUSTUS ÉS SEPTEMBER HÓBAN tartott üléseinek JEGYZŐKÖNYVE ÉS ENNEK MELLÉKLETEI. (Folytatás.) HUSZADIK ÜLÉS Bécsben, a volt magyar udvari kanczellária épületében 1867. September 24-én. Jelen voltak : báró Sennyey Pál elnöklete alatt az országos küldöttség mindkét házból megválasz HUSZONEGYEDIK ÜLÉS Pesten, 1867. évi October hó 1 -én. Jelen voltak: báró Sennyey Pál elnöklete alatt az országos küldöttség tagjai, s a m. ministerium részéről Lónyay Menyhért pénzügyminister. I. Az utolsó ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után a küldöttség egész jegyzőkönyvének rendezése és rövid jelentés kíséretében a m. ministerium elé terjesztése határoztatok el, hogy ez utóbbi által azután, a törvény értelmében, az országgyűléssel való közlése eszközöltethessék. Báró Sennyey Pál, m. k. Kautz Gyula, m. k. A magyar korona országai és a bíród. tanácsban képviselt országok küldöttségei 1867. sept. 25-én tartott közös ülésének JEGYZŐKÖNYVE. Elnökök: Főmagasságu bibornok és érsek Rauscher Othmár lovag mint a birodalmi tanács küldöttségének elnöke, és Nagyméltóságu báró Sennyey Pál tárnokmester, mint a magyar országos küldöttség elnöke. Tollvivők: Dr. Klun Vincze, a birodalmi tanács küldöttségének jegyzője, Dr. Kautz Gyula, a magyar országos küldöttség jegyzője. Jelen voltak: Az Ő Felsége többi országainak ministeriuma részéről: Báró Beusz Frigyes, birodalmi kanczellár, Báró Becke Károly, pénzügyminister. A magyar korona országai ministeriuma részéről : Gróf Andrássy Gyula, miniszerelnök, Lónyay Menyhért, pénzügyminister, Gorove István, kereskedelmi miniszer, és a két küldöttség tagjai. A birodalmi tanács küldöttségének elnöke Rauscher bibornok és érsek üdvözölvén a két küldöttség tagjait, előterjesztő az államadósságok tárgyában a két ministérium közt létrejött egyezséget.*) II. A birodalmi tanácsban képviselt országok küldöttsége részéről a következő nyilatkozat történt: „Azon tárgyalások folytán, melyek a tisztelt magyar országos küldöttséggel a közösügyi viszonyok járuléki aránya iránt folytak, és azon értekezletek után, melyek a két ministérium részéről, az általános államadósság tárgyában megállaitott javaslat iránt tartottak, a birodalmi tanácson képviselt országok küldöttsége a következő zárnyilatkozatot teszi: „A birodalmi tanácsban képviselt országok küldöttsége azon törvény értelmében, melynek alapján kiküldetését nyerte, azon utasítást vette, miszerint a magyar alkotmány helyreállítása folytán szükségessé vált értekezletekbe bocsátkozzék. E törvény azonban nem tesz különbséget az államadósságok és a közösügyi viszonyok igényelte költségek járuléki aránya rendezése között. A küldöttség ennélfogva e kérdéseket elválaszthatlanoknak kénytelen tekinteni. Mindenekelőtt tehát kijelenti, hogy mindkét kérdés fölötti nyilatkozatai elválaszthatlan egészet képeznek ; tehát azon esetben, ha az államadósság kérdésében egyezkedés nem jönne létre, a közösügyi viszonyok által igényelt költségek járuléki aránya iránt adott nyilatkozata is mint nem történt tekintendő. „Ami a két ministérium által az általános államadósság iránt létesített, ezen jegyzőkönyvhöz csatolt pontozatokat illeti, a birodalmi tanácsban képviselt országok küldöttsége mindenekelőtt kötelességének tartja nyíltan kijelenteni, hogy azon eljárás, mely szerint a birodalom két felének a ministeri egyezményben kikötött járuléka kiszámíttatott, a birodalmi tanácsban képviselt országokat magasabb mértékben veszi igénybe, mint az képességek arányának megfelelhetne. Azon további határozmánya pedig, mely szerint a magyar korona országai az 1869 ik évtől kezdve az államadósságok némely része szerződésileg kikötött visszafizetéséhez csak 1,150,000 frttal járulnak, mig azon járulék, mely e tekintetben ez öszszeg felett megkivántató és mely a birodalmi tanácsban képviselt országok által lesz fedezendő , ezen országoknak alig igazolható és túlságos megterheltetésével jár, melyet azok alig is bízhatnak meg. Mindazáltal a birodalmi tanácsban képviselt országok küldöttsége, hogy az álladalmi viszonyok végleges rendezését és evvel együtt az oly káros provisorium mellőzését lehetségessé tegye, késznek nyilatkozik a ministeri egyezmények 1., 2., 3. és 4. czikkelyei elfogadását a birodalmi tanácsnak azon feltevés mellett ajánlani, ha egyrészről a kikötött járulékoknak a 2. és 4. czikkelyben érintett kiigazítása csakis a költségvetésben felsorolt egyes tételek szám szerinti kiigazítására vonatkozik és másrészről a szelvény- és nyereményadó meghatározása kizárólag a birodalmi tanácsot illeti. „Egyúttal a 3. és 4. czikkelyben foglalt határozmányok felvilágosításául kijelentetik, hogy a birodalom két felének az 1. és 3. czikkelyben kikötött járulékai oly módon számíttattak ki, miszerint az összükségletből a birodalmi tanácsban képviselt országok terhére 25 millió forint levonatott, és a maradék a birodalmi tanácsban képviselt országok és a magyar korona tartományai kö-az egyezmény egész terjedelmében a XIX-dik ülés jegyzőkönyvében foglaltatik.