Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)
1867-11-22 / 211. szám
alá helyeztetett. — Magyar könyvtár felállítása is határozatba ment, s alapja a Pongrácz Lajos főbíró ajándékozta 500 kötet könyvvel mindjárt meg is vettetett. — A legközelebbi közgyűlés jövő évi február 17-dikén lesz, midőn is többek közt a megye újonnan kidolgozott szabályai kerülnek vitatás alá. ISKOLAÜGY. PESTVÁROS NÉPNEVELÉSI RENDSZERÉNEK RÖVID TERVEZETE. EMLÉKIRAT Pestváros képviselő testületéhez. (Vége.) D) A tanítói testület. A népnevelés előmozdításában a tanítói testületnek lévén a legegyenesebb befolyása és legnagyobb szerepe, a városi tanítókat egy szerves testületté kell tenni s alkalmat kell a városnak arra szolgáltatni, hogy a társadalom e fontos szerepet vivő tagjai ne csak nevelés- és tanítástani közös főelvek szerint működjenek s öszhangzatosan jóltevőleg hassanak munkálkodásuk által a népre, hanem hogy magukat folyvást is képezhessék; egyszersmind a nevelés és tanítás hiányairól, valamint ezek javításáról, a nevelésügy minden irányban való előmozdításáról közösen értekezhessenek és kivonataikat a városi tanügyi bizottsághoz juttathassák. Minden külön iskola tanítói együtt testületet képeznek ; vezetőjük a hatóság által élükre állított igazgató Cfőtanító). Az egyes iskolák tanítókara köteles minden hónapban, ha a szükség kívánja, többször is, tanítói tanácskozásokat tartani, s ezekben a tanítás sikeresítéséről, a helyes tanmódról, a fegyelem és rendtartás gyakorlásáról értekezni, megállapodni. Az egyes kerületekben lévő tanítók egy nagyobb, t. i. kerületi tanítói testületet alkotnak, mely testület évenként legalább kétszer, azonban két iskola tanítói kara kivonatára, ahányszor kívánják, annyiszor a kerületi felügyelőség elnökének elősülése alatt köteles összegyűlni, s ott az iskolai külső és belső dolgokról tanácskozni. Végre a városi összes tanítói kar az iskolai nagy szünidő alatt évenkint egyszer gyűl össze. E gyűlés tagjai a népiskolai tanítókon kívül még a polgári, ipar- és reáliskolák tanárai, a városi központi tanügyi bizottság elnöke, és annak legalább még 5 tagja, azonban ez utóbbiak a gyűlésben csak tanácskozó szavazattal bírnak. Hogy mi hatásköre és teendői legyenek az igazgatóknak, egyes iskolák tanítói testületének, külön a kerületi, külön a városi összes tanítók gyűléseinek , azt máskor fogom előadni; itt csak jelezni kívántam, hogy a tanítói kart is be kell vonni az iskolák közös vezetésébe, és befolyást engedni s alkalmat adni nekik a fennebb kijelölt czélok biztos elérhetésére. Mintha hallanám, hogy az iskolaügy ily módon való igazgatásával a vallásos nevelés veszélyben forog, mert itt a lelkész befolyásáról sehol szó sincs. Igaz, hogy nincs szó, de fel kell tennem, hogy a polgárok között bizonyosan bír a lelkész annyi népszerűséggel, hogy vagy a kerületi, vagy a községi felügyelőség tagjává megválasztja. Ha azonban mégis elmellőzné, minthogy az alább kifejtendő okoknál fogva a pestvárosi iskolák nem felekezeti, hanem községi iskolák, és igy minden polgárnak egyforma tulajdonai, — tehát a vallás oktatása a lelkészekre fog hárulni, kik ez után saját felekezeti ifjúságaikra teljes befolyást gyakorolhatnak. 9. Az iskolák felállítására és fenntartására tetemes pénzerő kivántatván, szükségesnek tartom ezt is, habár hozzávetőleges számokban, megismertetni. Kimutattam fentebb, hogy a városnak, ha jól vagyok értesülve, a most meglévő iskolai telkein kívül még 30 telekre van szüksége. Ha ebből a városi kültelkekből kihasítandó két telket leszámítjuk, mégis kell 28 telket szerezni. A 28 telekből 10 telek esik a belvárosra és a Lipótvárosra. Itt a telkek drágábbak lévén mint a külvárosokon, más árt kell felvennem, mint a külvárosi részeken vásárlandó telkekre, ennélfogva talán igen is alacsony áron, a bel- és lipótvárosi telekt ölét általában 100 fttal, a külvárosiakét 40 fttal számítom. Az iskolák felállítása és fenntartására kellő pénzöszveg hozzávetőleg következőképen állana : A) Befektetendő tőke : a) Iskolai telkek. 1. A belvárosban és Lipótvárosban egy-egy iskolai területet 500 töllel számítva, ölét 100 fttal véve fel, 5000 []X 100 fttal , 500,000 ft. 2. A többi városrészben 18 telek, egyegy telekre 800 Q ölet számítva, a telkek összes területe 14,400 [ 1 °X 40 fttal ].................................... 576,000 „ b) Épületek. Fennebbi tervem szerint egy-egy épület elfoglal mintegy 378 — 380 ri° tért, egy Q° tér két emeletre való felépítését, a bútorzattal együtt ha 1200 ftra tesszük, egy épület kerül 380 X 200 x 76000 ft, most már 76,000 x 360 .... 2,736,000 „ c) Taneszközök: Iskolánként egyre-másra 1000 ft = 36,000 ft. A befektetendő tőke összege . . . 3,848,000 ft. B) Évi KIADÁSOK : a) A személyzet fizetése : 1. Van 328 népiskolai tanitó. Ezek közül 30 igazgató á 1000 ft= 30,000 ft. „ „ 149 r. tanitó á 750 „ = 111,750 „ „ „ 149 altanitó á 600 „ = 98,400 „ 2. Van 50 polgári és 10 ipariskolai, összesen 60 tanár. Ezek közül 6 igazgató k 1200 „ = 7,200 „ „ „ 27 r. tanitó á 1000 „= 27,000 , „ „ 27 segédi. k 600 ,= 16,200 , 3. Van 36 iskolaszolga . 300 , = 10,800 , b) Fenntartási költség és biztosítás épületenkint . 300 „ = 10,800 „ c) Fűtésre s apró költségekre mintegy 34,000 „ Az évi kiadások összege .... 337,150 ft. Mint előre jelentem, ezek csak hozzávetőleges számok, s arra valók, hogy a kifejlesztendő iskolaügy költségei irányában a város tudja magát tájékozni. Első tekintetre ez nagyon rémítőleg tűnik fel, és sokakban azon gondolatot ébreszti, hogy ily költségeket a város meg nem bízhatván, nevelési ügyének ily módon való rendezése örökre elesett. Azonban én megkísértem a megrendült reményt és hitet következőkkel éleszteni. Nem a mi hibánk, hogy városunk régibb időbeli elöljárósága a nevelés ügyét parlagon hagyta; de azért a mi kötelességünk az ebbeli mulasztások helyreigazítását megkezdeni, s az utánunk következő legközelebbi nemzedék hivatása bevégezni. Az ifjú államok Amerikában keletkezésük első órájában a nevelésügy jó karba helyezéséről gondoskodnak s iskolai alapul rendesen földbirtokot jelölnek ki. Mi, bár e jó példát nem követhetjük, de megközelíthetjük. Van Pest városának a Rákoson még most is használatlanul heverő 2500 hold legelője. — Kérdem: felhasználhatja-e fontosabb czélra és jogosabban, mint a népnevelésre? — Nem indítványozom, hogy ezeket adja el; ez jövőre, mivel a föld becse időről-időre emelkedik, nagy kártétel volna, de hogy czélszerű felosztás mellett bérbe adja s jövedelmét iskolai alapul használja, ezt elhatározni lelkiismeretes kötelessége. A város ugyanefféle birtokokat bocsátott már bérbe, s jövedelmeket szed utána. Nem tudom, hogy e jövedelem mire fordittatik; de kérdem, hogy azt, a mire fordittatik, nem volna-e jobb bármi után pótolni, s e földbirtok évi jövedelmének legalább fele részét az iskolai alaphoz csatolni ? A város évenként ad el belsőségeiből telkeket; ezen eladásokkal befolyó jövedelmeknek nem fordíthatná-e legalább 25% kíját az iskolai alapra? Azt is tudja minden polgár, hogy a városban előforduló s bírságolás alá eső kihágások épen a neveletlenség rovására követtetnek el; illő tehát, hogy az így befolyó pénzek is a bírságolást előidéző okok elhárítására fordíttassanak. A város közvagyoni, valamint jövedelme forrásai ügyeibe nem vagyok oly mélyen avatott, hogy ezekből a nevelés számára tartozó illetéket számokban ki bírnám fejezni; de már az eddig kimutatott alapokat is nevezetes jövedelemforrásoknak tekinthetem arra nézve, hogy ezek számlájára a telkek megvásárlása és az épületek időről időre való felépítésének megkezdésére törlesztési kölcsönt indítványozhassak ; felhívom továbbá az egész polgárságot, különösen azokat, kik a város használatban levő, vagy még használatlanul heverő közvagyonát ismerik, gondolkozzanak az iskolai alapvagyon szaporítására szolgáló módokról, s keressenek össze oly évi jövedelmet, melylyel legalább tíz év leforgása alatt a kijelölendő telkek és épületek árának hacsak kamatait és törlesztési kamatait is fedezni bírják. A folyó évi költségeket már sokkal könnyebben lehet fedezni. Ennek fedezéséül szolgál elsősorban. A tandíj, melyet ha 22,400 tanulónk közül csak 18,000 tanuló fizet 5—5 írtjával, már 90 ezer forintra fog rúgni; második sorban : az iskolai adó. Ugyanis a 90,000 fton túl, a fennmaradt 179,360 ftot, mint iskolai adót kivethetjük a lakosságra. Ha ez összeget a 130,000 lakosra elosztjuk, egy egyénre itt 38 kiesik; és mi ez más rendezett iskolával bíró államok iskolai adójához képest, ahol egy lakosra 69 frank jut? Már több helyt érintettem, hogy az iskolai adót személyválogatás és hitfelekezeti különbség nélkül kell kivetni, mert az csak így lehet igazságos, és így nem vonhatja alóla ki magát senki. De, mint szintén említem, hogy a városi iskolák, mert most is a közadóból tartatnak fenn, épen azért községi iskolák, az iskolai adó behozatala idején a szó legszorosabb értelmében még inkább községi iskolákká válnak. Azzal, hogy most egy-két felekezet pár ezer forintot húz a város pénztárából, a városi iskolák közösségét megtagadni nem lehet, mert hogy egyebet ne említsek, a zsidóság e czélra most is adózik, holott semmi recompensatioban nem részesülés részesíteni nem is óhajtom, mivel ha annyifelé fognék az iskolai adót osztani, nem volnánk képesek felügyelni arra, hogy a nevelésre így kiosztott pénzek valóban e czélra fordíttatnak-e; és ha e czélra fordíttatnának is, mi módon biztosítanák magunkat arról, vagy mi módon ellenőrizhetnek, hogy az így kiosztott pénzeken előállított iskolák helyes nevelési irányt követnek-e? A felekezeti iskolák fennmaradhatnak, sőt ha a felekezeteknek tetszeni fog, újakat is állíthatnak ; de ezek mellett a városi iskolák, mivel ezekre ezentúl még inkább fogunk közösen adózni, közös (communal) iskolák fognak maradni. A közös iskolák tulajdonsága, hogy bennük a felekezeti színezet elenyészik; minden vallás felekezeti polgár gyermeke beléjük jár s a tanítók a gyermekeknek csak erkölcsi, értelmi képzésével foglalkoznak, vallástant tanítaniok nem szabad ; a vallástant a kitűzött órában minden felekezet, arra rendelt egyéne által saját hitfeleinek külön tanítja. Ha a város azt akarja, hogy iskolái a közeljövőben úgy virágozzanak fel, mint e rövidke előterjesztésben én kimutatom , akkor akarnia kell hozzá az eszközöket is. Úgy, de az eszközök megadása polgárai elhatározásától s azon buzgóságtól függ, melylyel a reájok vetendő iskolai adó terheit fogják viselni. — Ily terheket minden polgár csak akkor fog szívesen viselni, ha az rendeltetésénél fogva, kivétel nélkül s a lehető legczélszerűbben fordittatik a polgárság gyermekeinek nevelésére. Mihelyt a községi iskolák helyett a városi iskolák felekezeti szint öltenek s ennélfogva igazságtalan adóval terhelik a város lakói többsége felekezetéhez nem tartozókat, azonnal tapasztalni fogja a város az elnyomottaknak legerélyesebb ellenszegülését. Ott, hol ily alapos okon támadt viszályokkal kellene küzdeni, a nevelésügy békés kifejléséhez és felvirágzásához nem lesz semmi kilátás. Azért ajánlom a községi iskolák felállítását. 2478 10. A felvett iskolákat még azon esetben sem lehetne egyszerre felállítani s rendezni, ha megvolna hozzá a kellő pénzerő. Mert valamint a természetben mindennek kifejléséhez a szükséges időnek meg kell lenni, úgy népnevelésünk ügye is a fejlés lassú és fokozatos útján juthat el az óhajtott czélhoz. Annál inkább mondhatjuk ezt városunk népnevelése ügyéről, mert ehhez az eszköz