Budapesti Közlöny, 1867. november (1. évfolyam, 194-218. szám)

1867-11-22 / 211. szám

alá helyeztetett. — Magyar köny­vtár felállítása is határozatba ment, s alapja a Pongrácz Lajos fő­bíró ajándékozta 500 kötet könyvvel mindjárt meg is vettetett. — A legközelebbi közgyűlés jövő évi február 17-dikén lesz, midőn is többek közt a megye újonnan kidolgozott szabályai kerülnek vitatás alá. ISKOLAÜGY. PESTVÁROS NÉPNEVELÉSI RENDSZERÉNEK RÖVID TERVEZETE. EMLÉKIRAT Pestváros képviselő testületéhez. (Vég­e.) D) A tanítói testület. A népnevelés előmozdításában a tanítói testü­letnek lévén a legegyenesebb befolyása és legna­gyobb szerepe, a városi tanítókat egy szerves tes­tületté kell tenni s alkalmat kell a városnak arra szolgáltatni, hogy a társadalom e fontos szerepet vivő tagjai ne csak nevelés- és tanítástani közös főelvek szerint működjenek s öszhangzatosan jól­­tevőleg hassanak munkálkodásuk által a népre, hanem hogy magukat folyvást is képezhessék; egy­szersmind a nevelés és tanítás hiányairól, vala­mint ezek javításáról, a nevelésügy minden irány­ban való előmozdításáról közösen értekezhesse­nek és kivonataikat a városi tanügyi bizottsághoz juttathassák. Minden külön iskola tanítói együtt testületet ké­peznek ; vezetőjük a hatóság által élükre állított igazgató Cfőtanító). Az egyes iskolák tanítókara köteles minden hó­napban, ha a szükség kívánja, többször is, tanítói tanácskozásokat tartani, s ezekben a tanítás sikere­­sítéséről, a helyes tanmódról, a fegyelem és rend­tartás gyakorlásáról értekezni, megállapodni. Az egyes kerületekben lévő tanítók egy na­gyobb, t. i. kerületi tanítói testületet alkotnak, mely testület évenként legalább kétszer, azonban két iskola tanítói kara kivonatára, a­hányszor kí­vánják, annyiszor a kerületi felügyelőség elnökének elősülése alatt köteles összegyűlni, s ott az is­kolai külső és belső dolgokról tanácskozni. Végre a városi összes tanítói kar az iskolai nagy szünidő alatt évenkint egyszer gyűl össze. E gyűlés tagjai a népiskolai tanítókon kívül még a polgári, ipar- és reál­iskolák tanárai, a városi központi tanügyi bizottság elnöke, és annak leg­alább még 5 tagja, azonban ez utóbbiak a gyűlés­ben csak tanácskozó szavazattal bírnak. Hogy mi hatásköre és teendői l­egyenek az igaz­gatóknak, egy­es iskolák tanítói testületének, külön a kerületi, külön a városi összes tanítók gyűlései­nek , azt máskor fogom előadni; itt csak jelezni kívántam, hogy a tanítói kart is be kell vonni az iskolák közös vezetésébe, és befolyást engedni s alkalmat adni nekik a fennebb kijelölt czélok biz­tos elérhetésére. Mintha hallanám, hogy az iskolaügy ily módon való igazgatásával a vallásos nevelés veszélyben forog, mert itt a lelkész befolyásáról sehol szó sincs. Igaz, hogy nincs szó, de fel kell tennem, hogy a polgárok között bizonyosan bír a lelkész annyi népszerűséggel, hogy vagy a kerületi, vagy a községi felügyelőség tagjává megválasztja. Ha azonban mégis elmellőzné, minthogy az alább ki­fejtendő okoknál fogva a pestvárosi iskolák nem felekezeti, hanem községi iskolák, és igy minden polgárnak egyforma tulajdonai, — tehát a vallás oktatása a lelkészekre fog hárulni, kik ez után saját felekezeti ifjúságaikra teljes befolyást gya­korolhatnak. 9. Az iskolák felállítására­ és fenntartására tete­mes pénzerő kivántatván, szükségesnek tartom ezt is, habár hozzávetőleges számokban, megis­mertetni. Kimutattam fentebb, hogy a városnak, ha jól vagyok értesülve,­­ a most meglévő iskolai tel­kein kívül még 30 telekre van szüksége. Ha ebből a városi kültelkekből kihasítandó két telket le­számítjuk, mégis kell 28 telket szerezni.­­ A 28 telekből 10 telek esik a belvárosra és a Lipótvá­rosra. Itt a telkek drágábbak lévén mint a külvá­rosokon, más árt kell felvennem, mint a külváro­si részeken vásárlandó telkekre, ennélfogva ta­lán igen is alacsony áron, a bel- és lipótvárosi te­lek­­t ölét általában 100 fttal, a külvárosiakét 40 fttal számítom. Az iskolák felállítása­ és fenntartására kellő pénzöszveg hozzávetőleg következőképen állana : A) Befektetendő tőke : a) Iskolai telkek. 1. A belvárosban és Lipótvárosban egy-egy is­kolai területet 500 t­­­öllel számítva, ölét 100 fttal véve fel, 5000 []X 100 fttal , 500,000 ft. 2. A többi városrészben 18 telek, egy­­egy telekre 800 Q ölet számítva, a telkek összes területe 14,400 [ 1 °X 40 fttal ].................................... 576,000 „ b) Épületek. Fennebbi tervem szerint egy-egy épület elfoglal mintegy 378 — 380 ri° tért, egy Q° tér két emeletre való felépítését, a bútorzattal együtt ha 1200 ftra tesszük, egy épület ke­rül 380 X 200 x 76000 ft, most már 76,000 x 36­0 .... 2,736,000 „ c) Taneszközök: Iskolánként egyre-másra 1000 ft = 36,000 ft. A befektetendő tőke összege . . . 3,848,000 ft.­­ B) Évi KIADÁSOK : a) A személyzet fizetése : 1. Van 328 népiskolai tanitó. Ezek közül 30 igazgató á 1000 ft= 30,000 ft. „ „ 149 r. tanitó á 750 „ = 111,750 „ „ „ 149 altanitó á 600 „ = 98,400 „ 2. Van 50 polgári és 10 ipariskolai, összesen 60 tanár. Ezek közül 6 igazgató k 1200 „ = 7,200 „ „ „ 27 r. tanitó á 1000 „­= 27,000 , „ „ 27 segédi. k 600 ,= 16,200 , 3. Van 36 iskola­szolga . 300 , = 10,800 , b) Fenntartási költség és biztosítás épületenkint . 300 „ = 10,800 „ c) Fűtésre s apró költségekre mintegy 34,000 „ Az évi kiadások összege .... 337,150 ft. Mint előre jelentem, ezek csak hozzávetőleges számok, s arra valók, hogy a kifejlesztendő isko­laügy költségei irányában a város tudja magát tájékozni. Első tekintetre ez nagyon rémítőleg tűnik fel, és sokakban azon gondolatot ébreszti, hogy ily költségeket a város meg nem bízhatván, nevelési ügyének ily módon való rendezése örökre elesett. Azonban én megkísértem a megrendült reményt és hitet következőkkel éleszteni. Nem a mi hibánk, hogy városunk régibb időbeli elöljárósága a nevelés ügyét parlagon hagyta; de azért a mi kötelességünk az ebbeli mulasztások helyreigazítását megkezdeni, s az utánunk követ­kező legközelebbi nemzedék hivatása bevégezni. Az ifjú államok Amerikában keletkezésük első órájában a nevelés­ügy jó karba helyezéséről gon­doskodnak s iskolai alapul rendesen földbirtokot jelölnek ki. Mi, bár e jó példát nem követhetjük, de megközelíthetjük. Van Pest városának a Ráko­son még most is használatlanul heverő 2500 hold legelője. — Kérdem: felhasznál­hatja-e fontosabb czélra és jogosabban, mint a népnevelésre? — Nem indítványozom, hogy ezeket adja el; ez jö­vőre, mivel a föld becse időről-időre emelkedik, nagy kártétel volna, de hogy czélszerű felosztás mellett bérbe adja s jövedelmét iskolai alapul hasz­nálja, ezt elhatározni lelkiismeretes kötelessége. A város ugyanefféle birtokokat bocsátott már bérbe, s jövedelmeket szed utána. Nem tudom, hogy e jövedelem mire fordittatik; de kérdem, hogy azt, a mire fordittatik, nem volna-e jobb bármi után pótolni, s e földbirtok évi jövedelmé­nek legalább fele részét az iskolai alaphoz csa­tolni ? A város évenként ad el belsőségeiből telkeket; ezen eladásokkal befolyó jövedelmeknek nem for­­díthatná-e legalább 25% kíját az iskolai alapra? Azt is tudja minden polgár, hogy a városban előforduló s bírságolás alá eső kihágások épen a neveletlenség rovására követtetnek el; illő tehát, hogy az így befolyó pénzek is a bírságolást elő­idéző okok elhárítására fordíttassanak. A város közvagyoni, valamint jövedelme forrá­sai ügyeibe nem vagyok oly mélyen avatott, hogy ezekből a nevelés számára tartozó illetéket szá­mokban ki bírnám fejezni; de már az eddig kimu­tatott alapokat is nevezetes jövedelem­források­nak tekinthetem arra nézve, hogy ezek számlá­jára a telkek megvásárlása és az épületek időről időre való felépítésének megkezdésére törlesztési kölcsönt indítványozhassak ; felhívom továbbá az egész polgárságot, különösen azokat, kik a város használatban levő, vagy még használatlanul he­verő közvagyonát ismerik, gondolkozzanak az iskolai alapvagyon szaporítására szolgáló módok­ról, s keressenek össze oly évi jövedelmet, mely­­lyel legalább tíz év leforgása alatt a kijelölendő telkek és épületek árának hacsak kamatait és tör­lesztési kamatait is fedezni bírják. A folyó évi költségeket már sokkal könnyebben lehet fedezni.­­ Ennek fedezéséül szolgál első­sorban. A tandíj, melyet ha 22,400 tanulónk közül csak 18,000 tanuló fizet 5—5 írtjával, már 90 ezer fo­rintra fog rúgni; második sorban : az iskolai adó. Ugyanis a 90,000 fton túl, a fennmaradt 179,360 ftot, mint iskolai adót kivethetjük a lakosságra. Ha ez összeget a 130,000 lakosra elosztjuk, egy egyénre i­tt 38 ki­esik; és mi ez más rendezett iskolával bíró államok iskolai adójához képest, a­hol egy lakosra 6­9 frank jut? Már több helyt érintettem, hogy az iskolai adót személyválogatás és hitfelekezeti különbség nélkül kell kivetni, mert az csak így lehet igazságos, és így nem vonhatja alóla ki magát senki. De, mint szintén említem, hogy a városi iskolák, mert most is a közadóból tartatnak fenn, épen azért községi iskolák, az iskolai adó behozatala idején a szó legszorosabb értelmében még inkább községi isko­lákká válnak. Azzal, hogy most egy-két felekezet pár ezer forintot húz a város pénztárából, a váro­si iskolák közösségét megtagadni nem lehet, mert hogy egyebet ne említsek, a zsidóság e czélra most is adózik, holott semmi recompensa­­tioban nem részesülés részesíteni nem is óhajtom, mivel ha annyifelé fognék az iskolai adót osztani, nem volnánk képesek felügyelni arra, hogy a ne­velésre így kiosztott pénzek valóban e czélra fordít­­tatnak-e; és ha e czélra fordíttatnának is, mi mó­don biztosítanák magunkat arról, vagy mi módon ellenőrizhetnek, hogy az így kiosztott pénzeken előállított iskolák helyes nevelési irányt követ­nek-e? A felekezeti iskolák fennmaradhatnak, sőt ha a felekezeteknek tetszeni fog, újakat is állít­hatnak ; de ezek mellett a városi iskolák, mivel ezekre ezentúl még inkább fogunk közösen adóz­ni, közös (communal) iskolák fognak maradni. A közös iskolák tulajdonsága, hogy bennük a felekezeti színezet elenyészik; minden vallás fe­lekezeti polgár gyermeke beléjük jár s a tanítók a gyermekeknek csak erkölcsi, értelmi képzésével foglalkoznak, vallástant tanítaniok nem szabad ; a vallástant a kitűzött órában minden felekezet, arra rendelt egyéne által saját hitfeleinek külön tanítja. Ha a város azt akarja, hogy iskolái a közeljö­vőben úgy virágozzanak fel, mint e rövidke elő­terjesztésben én kimutatom , akkor akarnia kell hozzá az eszközöket is. Úgy, de az eszközök megadása polgárai elhatározásától s azon buzgó­­ságtól függ, melylyel a reájok vetendő iskolai adó terheit fogják viselni. — Ily terheket minden pol­gár csak akkor fog szívesen viselni, ha az rendel­tetésénél fogva, kivétel nélkül s a lehető legczél­­szerűbben fordittatik a polgárság gyermekeinek nevelésére. Mihelyt a községi iskolák helyett a városi isko­lák felekezeti szint öltenek s ennélfogva igaz­ságtalan adóval terhelik a város lakói többsége felekezetéhez nem tartozókat, azonnal tapasztalni fogja a város az elnyomottaknak legerélyesebb el­lenszegülését. Ott, hol ily alapos okon támadt vi­szályokkal kellene küzdeni, a nevelésügy békés kifejléséhez és felvirágzásához nem lesz semmi kilátás. Azért ajánlom a községi iskolák felállí­tását. 2478 10. A felvett iskolákat még azon esetben sem lehetne egyszerre felállítani s rendezni, ha meg­volna hozzá a kellő pénzerő. Mert valamint a ter­mészetben mindennek kifejléséhez a szükséges időnek meg kell lenni, úgy népnevelésünk ügye is a fejlés lassú és fokozatos útján juthat el az óhajtott czélhoz. Annál inkább mondhatjuk ezt vá­rosunk népnevelése ügyéről, mert ehhez az eszköz

Next