Budapesti Közlöny, 1867. december (1. évfolyam, 219-242. szám)
1867-12-03 / 220. szám
Buda-Pest, 1867. 220. szám. Kedd, deczember 3. HIVATALOS LAP. Napintai postai Egész évre . . Félévre .... Negyedévre ■ . SZÉTKÜLDÉSSÉ!. . ...............20 frt. .............10 . . . . . 5 „ Előfizetési árak : Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . . 18 frt — kr. Félévre...................9 „ — „ Negyedévre .... 4 „ 50 „ Szerkesztőség: Budán, a vízi-városban, Ilona uteza, Reitter féle ház. Kiadóhivatal : Budavár, Iskola-tér, 162. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Magyar igazságügyministerem előterjesztése folytán Román György és Kajetán Miklós, erdélyi királyi táblai ülnököknek ebbeli állásuktól leendő felmentését, — államszolgálatban szerzett ellátási igényeik épségben tartása mellett,— ezennel jóváhagyom, s helyükbe Csergedy János küküllőmegyei és Bárdossy János tordamegyei szász-régeni törvényszéki elnököket az erdélyi kir. tábla ülnökeivé kinevezem. Kelt Budán, 1867. november hó 29-én. Ferencz József, s. k. Horvát Boldizsár, s. k. magyar királyi igazságügyminister. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar ministerem előterjesztése folytán Takács Jánost, a kolozsvári református főtanoda igazgató-tanárát, a nevezett ministeriumhoz osztálytanácsossá nevezem ki, s megengedem, hogy a tanári pályán töltött ideje 1855. május 20-tól kezdve, netaláni nyugdijaztatása esetére államszolgálati idejébe betudassék. Kelt Budán, 1867. évi november 28-án. Ferencz József, s. k. Gorove István s. k., földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister. Közmunka és közlekedési magyar ministerem előterjesztésére, a vasúti és hajózási osztály részére indítványozott személyzet szaporítását helybenhagyom, s egyúttal Nyiry József ügyvédet osztálytanácsossá kinevezem. —Ribáry Sándor miniszeri titkárnak az osztálytanácsosi czimet és rangot dijmentesen adományozom; végre Marsovszky Gyula fogalmazót és tiszteletbeli titkárt, úgy Záhorszky Kálmán fogalmazót, ministeri titkárokká nevezem ki. Kelt Budán, 1867. november hó 29-kén. (Ferencz József, s. k. [Gr. Mikó Imre, s. k. Közmunka és közlekedési magyar ministerem előterjesztése folytán Hieronymi Károly elnöki titkárt osztály-tanácsosi czimmel és ranggal dijmentesen felruházom. Kelt Budán, 1867.november hó 29-kén. * • ___ [Ferencz József,fs. k. Gr. Mikó Imre, s. k. Frankl Henrik nagy-kanizsai izr. elemi főtanitó vezetéknevének „Somogyi“-ra kért átváltoztatása f. évi november 28-án 26,275. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Az ágostai hitvallású evangelicusok eperjesi jogi tanintézeténél engedélyezett bírói államvizsgálati bizottmánynak a lefolyt 1866/7-dik tanévben működött tagjai oly megjegyzéssel erősittetnek meg a jelen 1867/I-ik tanévre is, hogy az elhalt Dienes István alelnök helyébe Aleman Ferencz kir. tanácsos, kerületi táblai ülnök és volt államvizsgálati rendes tag alelnöknek, továbbá nevezett Aleman Ferencz és a működni megszűnt Orbán Antal volt sárosmegyei törvényszéki ülnök helyett Tahy István sárosmegyei törvényszéki helyettes elnök és Roskoványi Bertalan azon megyei törvényszék ülnöke neveztetnek ki. A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTER RENDELETE AZ ALAPÍTVÁNYI kerületi FŐTISZTSÉGEKHEZ. A közalapítványi uradalmakban eddig szerzett tapasztalatok azon észleletre vezetvén, miszerint a bérrendszer a szükséges rovatokkal kezelve, jövedelmi szempontból tekintve, kevés hely kivételével a házi kezelés felett tetemes előnynyel bír, s hogy a majoros gazdaságokba esetleg beruházandó tőke, a tetemes kezelési kiadások mellett, nemcsak igen mérsékelt, de felette ingadozó jövedelmekre is nyújt kilátást, s a házi kezelés csak ott lészen űzendő, illetőleg életbeléptetendő, ahol a helyi körülményeknél fogva megbízható s a kellő tőke- és munkaerővel rendelkezhető bérlőkre számítni nem lehet. Az illető gazdatiszteknek tehát mindenkép oda kellene törekedniük, hogy a kezelésükre bízott alapítványi javak kellő s a helyi viszonyokhoz mért időben a bérlemény okszerű gazdászati használatát nem gátló kisebb nagyobb részletekben megbízható bérlőknek árverés avagy ajánlatok útján bérbe adassanak; továbbá hogy a bérrendszerrel kellő felügyelet hiányában együttesen járó földzsarolásnak minden lehető módon ne csak eleje vétessék, de a talaj termőképessége okszerű gazdálkodási rendszer, jelesen az ehhez megkívántató vetésforgás, valamint a kellő időszakokban a talaj vegyállományához alkalmazott trágyázás által lehetőleg fokoztassék. A gazdasági tiszteknek e szerint a czélszerű bérletek létesítésén és a jövedelmek pontos behajtásán kívül, még teendőjük közé tartozand felügyelni, hogy az illető bérlők rendszeres okszerű gazdálkodást űzzenek; különösen pedig arra, hogy a bérleményen termelt takarmány, illetőleg a nyert trágya a bérleti jószágról semmi szín alatt el ne vitessék, hanem hogy a takarmány ott helyben elfogyasztassék; a trágya pedig a bérleti földek időszakonkénti trágyázására fordíttassék; a menynyiben pedig némely bérlők ebbeli szerződésszerű kötelmeik ellen vétenének, a szerződésileg kikötött bírságok a legszigorúbban behajtassanak. Ezen átalános észrevételek előrebocsátása után, az uradalmak érdekében, a helyi viszonyokhoz képest még a következők lesznek szigorún szemmel tartandók: 1. A bérletek, a rendszeres gazdálkodás előmozdítása czéljából, a szükséges biztosíték mellett hosszabb, 6—12 évi tartamra, hat évről hat évre fokozatosan növekedő bér mellett lesznek kötendők. 2. A bérleti idő ugyanazon határban, nagyobb bérlettestek egyesíthetése végett, a mennyire lehet, egyenlővé teendő; s a lejárat, a mennyire lehet, úgy szabandó meg, hogy a bérlemények az új bérlőknek mindenkor September, vagy a körülmé nyekhez képest október végén adathassanak át. 3. Az úrbéri rendezések, a birtokok kellő gyümölcsöztetése czéljából, habár némi áldozattal is, ahol csak az uradalomra előnyösnek mutatkozik, keresztülviendők, s e tekintetben az alapítványi ügyigazgatóságnak, illetőleg a kerületi ügyészségeknek minden szükséges adatok s felvilágosítások késedelem nélkül szolgáltatandók. 4. Valamint az épület, úgy a tűzifa eladása körül utóbbi időben mutatkozó nagyobb lendület az erdőségek eddigi csekély jövedelmeinek emelkedésére nyújtván kilátást: oda kell törekedni, hogy e czélra hasznos eladási vállalatok létesittessenek; ott azonban, hol rónaságokon jó talajú földön aránytalanul csekély jövedelmet hajtó egyes erdőrészek léteznek, melyeknek megőrzése nehéz, kezelésük pedig költséges, a nagyobb jövedelmezés tekintetéből nem elleneztetik, hogy azok előleges bejelentés után szántófölddé alakíttassanak át. 5. Az egyes szétszórt apró birtokok, mint például Bánátban,a tényleg keresztülvitt tagosítások folytán az uradalmaknál hagyott kivágási földek, melyek szabálytalan alakzatuk és más községi birtokok közé beékeltségeknél fogva folytonos foglalásnak tévék ki, s az azokra való felügyeletet tetemesen nehezítik, s azok alkalmas időben illő áron eladandók. Az ily kivágási vagy más helyi elnevezés alatt lévő elszórt birtokrészek, a jövő tagosításoknál csak az esetben lesznek elfogadandók, hogy ha előleges becsű mellett, az uradalom részére elvállalt földterületbe esnének. 6. A tetemes bérhátralék kezelése, kellő nyilvántartása, s a tényleges uradalmi követelés megállapítása körül egyik fő akadályt képezi azon körülmény, hogy oly követelések is vezettetnek előjegyzésbe, melyek például egy már eltávozott tiszt alatt törlesztve, annak hiteles nyugtájával igazolhatók, vagy más körülményeknél fogva,jelesen az illető adós vagyontalansága miatt végkép behajthatlanokká váltak. Várjon mely követelések sorozhatók emez osztályba, az a főtisztség elnöklete mellett, alárendelt tisztjeiből alakítandó leszámolási bizottmánynak határozatához képest, a fizetési kötelezettséget tagadó fél igazolványainak s egyébiránt fennforgó körülményeknek beható megvizsgálása folytán, az illető kerületi ügyész meghallgatása mellett állapítandó meg, s azok névjegyzéke, a felelősséggel tartozó tisztnek megnevezésével, indokolt vélemény kíséretében, az előjegyzésbeli kitörlés végett, időnként felterjesztendő, megjegyeztetvén, miszerint ezen leszámolás keresztülvitele a munkaszünetelő téli idény alatt lészen eszközlendő. 7. Végül tapasztaltatván, miszerint némely, nagyobb tőkével rendelkezhető bérlők nyerészkedési szándék által vezéreltetve s az albérleteket tiltó szerződések daczára a bérleményt egyes földrészletekre (parcellákra) felaprózva albérleteket létesítenek, melyek minden okszerű gazdasági rendszer mellőzésével kezeltetvén, az illető uradalmi birtok talajának a kimerültségig terjedő kizsarolását vonják maguk után, a főtisztség kötelességének fogja ismerni, ezen viszás állapotnak elejét venni; s ezért ott,hol a körülményekből előrelátható, miszerint a bérlő részéről albérletek alakítása szándékoltatik, a bérlemények inkább kellő egyéni biztosíték, vagy egyetemleges jótállás mellett a kisebb bérlőknek, kik valószínűleg nagyobb bérfizetésre is hajlandóbbak mint egy nyerészkedő főbérlő, adandók bérbe. A mennyiben pedig nagyobb bérlőknél világos, miszerint bérleményüket alhaszonbérbe adták s e tekintetben szerződési kötelmüket megszegték, ugyanők ezen albérleteknek beszüntetésére rövid