Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1868-04-22 / 93. szám
inda-Pest, 1868. Szerda, april 22. 93. szám. HIVATALOS LAP. Budapesten házhoz hordva : Eposz évre . . . 18 írtákr. Félévre Negyedévre . 50 BUDAPESTI KÖZLÖNY Előfizetvt árak : S.HUTI POSTA! RZÉTKÜLDÉSSEL : Ziffat írre.....................20 írt. fUire .... Negredjere . 105 Szerkesztések: Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutor.a 1 -ső sz. a. Pesten. A ki IHATOK sem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhírdetikek : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Lónyay Menyhért, magyar országos pénzügyministeremnek, kitűnő szolgálatai elismeréséül, Lipót-rendem nagy-keresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Budán, 1868-ik évi ápril hó 19-én. Ferencz József, 8. k. Gróf Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Piskatorcs János nógrádmegyei puszta-berki lakos vezetéknevének — nemessége épségben tartása mellett — „Halászfy“-ra leendő átváltoztatását megengedem. Kelt Budán, 1868-ik évi ápril hó 5-én. [Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjeszttése folytán Holczer János győri lakos ügyvéd vezetéknevének — nemessége épségbentartása mellett — „Fayura leendő átváltoztatását megengedem. Kelt Budán, 1868-ik évi ápril hó 11-én. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Leitner Lőrincz pesti lakos, volt honvédszázados saját, úgy Sándor, Ágoston, Irma és Cornelia gyermekei vezetéknevüknek „Vezényi“ re kért átváltoztatása i. é. ápril 18-án 8028. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Mandl Jakab kalocsai lakos, gyakorló orvos vezetéknevének „Mátrai“-ra kért átváltoztatása folyó évi ápril 18-án 8091. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. k. igazságügyminister Pisztóry Mór kir. táblai joggyakornokot, azon tábla tiszteletbeli fogalmazójává nevezte ki. Kolozsvárit, Marosvásárhelyet és Beszterczén, úgyszintén Nagy-Szebenben, Szászvároson és Brassóban működő királyi pénzügy-felügyelőségek is eddigi hivataloskodásukat meg fogják szüntetni, következőleg a tisztelt hatóságok, hivatalok és felek felkéretnek, miszerint folyó évi ápril 24-től kezdve irataikat és beadványaikat az illető királyi pénzügyigazgatósághoz Kolozsvárra , vagy Nagy-Szebenbe intézzék.-Szeben, 1868. április hó 6-án. Az erdélyi kir. országos pénzügyigazgatóság elnökségétől, az „Erdélyi hivatalos értesítődből. A magas magyar kir. pénzügyministeriumnak folyó évi mártius 30-án 18376. szám alatt kelt rendeleténél fogva, a folyó évi ápril 24-kén felosztandó erdélyi kir. országos pénzügyi igazgatóság hivatalterületén ezután a közvetlen és közvetett adóügyekre nézve két királyi pénzügyigazgatóság, Kolozsvár és Nagy-Szeben székhelylyel állíttatván fel, az előbbi a mostan Kolozsvárit, Marosvásárhelyet és Beszterczén, az utóbbi pedig a Nagy-Szebenben, Szászvároson és Brassóban működő királyi pénzügyi felügyelőségek területére fogják hivatali hatásukat kiterjeszteni és minden, a kijelölt területeken előforduló pénzügy-szakmát illető tárgyakat a feloszlatott országos királyi pénzügyigazgatóság eddigi hatáskörével elintézni. Ami is ezennel oly megjegyzéssel tétetik közhírré , hogy a fennemlített két kir. pénzügyigazgatóság hivatali működése az országos kir. pénzügyigazgatóság megszüntetése napjával, azaz jelen év ápril 24-vel fog életbe lépni, a mely napon a jelenleg NEMHIVATALOS RÉSZ. 217. szám. Törvényjavaslat a függő adósság ellenőrzéséről. 1. §. Az 1867. XV. törvényczikkben kimondott közös jótállás folytán a függő adósság kezelése a közös pénzügyministériumra bizatik. 2. §. E kezelés ellenőrzésére mind a magyar korona országai, mind a birodalmi tanácsban képviselt országok külön-külön hat tagból és három póttagból álló ellenőrző bizottságot választanak. 3. §. E bizottságok tagjai az illető törvényhozások megbízatásának egész idejére választatnak, s működésüket az országgyűlés és birodalmi tanács feloszlatása esetében is mindaddig folytatják, míg az újólag egybegyűlt törvényhozó testületek új választásokat tehetnek. 4. §. Mindegyik ellenőrző bizottságba két tag és egy póttag a felsőházból, s négy tag és két póttag a képviselő-, illetőleg alsóházból választatik. 5. §. Az időközben kilépő tagok póttagok behívása által pótlandók. 6. §. Mindegyik bizottság saját kebeléből választja elnökét, s a működésre nézve létrejött közös megállapodást , úgy az ellenőrködés eredményét saját jegyzőkönyvébe iktatja. 7. §. Mindegyik bizottság ellenzárlatot gyakorol az államjegyek főtartalékára nézve. 8. §. Az ellenőrző bizottságok tagjai díj nélkül teljesítik kötelességöket. A Bécsen kívül lakó tagok utazási díját az illető törvényhozás határozza meg. 9. §. Határozat hozására mindenik bizottságban legalább 3 tag jelenléte szükséges. 10. §. Az ellenőrző bizottságok tagjai szavazataikért s a bizottságban tett nyilatkozataikért nem vonathatnak felelősségre. 1 1. §. A szükséges munkaerők az illető pénztári és számviteli hivatalok személyzetéből adatnak a bizottságok rendelkezésére a közös pénzügyminiszer által. 12. §. Az ellenőrző bizottságok feladata: a) helyes ellenőrzési szabályok alkalmazásával őrködni a felett, hogy a forgalomba bocsátott pénzjegyek, tehát állam- és váltójegyek összege meg ne haladja a törvényhozások által megállapított maximumot; b) ellenőrizni az államjegyek és váltójegyek készletét, a jegyek készítését s az elhasznált jegyek megsemmisítését; c) felügyelni, hogy az 1867. XV. t. sz. 5. §-ában a sóbányai utalványok és államjegyek között megállapított viszony a törvény értelme szerint akképen tartassák fenn, hogy a sóbányautalványok időnkinti kereskedése folytán az államjegyekből és váltópénzjegyekből álló és összesen 312 milliót tevő függő adósságnak növekvése állandóvá ne váljék; d) a függő adósságról havonkénti kimutatásokat közrebocsátni. 13. §. A közös pénzügyminiszer s alárendelt közegei tartoznak a törvényes hatáskörükbe tartozó minden miveletről az ellenőrző bizottságoknak felvilágosítást adni, könyveiket s számadásaikat megtekintés végett nyitva tartani. 14. §. Mindenik ellenőrző bizottság évenként külön jelentést tesz eljárásáról az illető törvényhozásnak. 15. §. Az államjegyek és váltójegyek készítése, az ezekre való felügyelet, az elhasznált jegyek megsemmisítése, a forgalmon kívül helyezett jegyek beváltása, s az ezen műveletek körüli eljárás által igényelt költségeket és díjazásokat a magyar korona országai 30%, a birodalmi tanácsban képviselt országok pedig 70% arányban viselik. 16. §. A jelen évre ezen költségek fejében a magyar pénzügyminister 200.000 forintot fog a közös pénzügyminiszernek számadás terhe alatt átszolgáltatni. 17. §. Jövőre mikép fog ezen költségek összege előirányzatba tétetni és a hovafordításról számadás adatai, az később fog a két jótálló fél közti előleges megállapodás alapján törvényhozásilag meghatároztatni. 18. §. Az államjegyek és váltójegyek koronkénti szükséges alakváltoztatása folytán az államra nézve abból nyereség keletkezik, hogy a forgalmon kívül tett jegyek mind rendszerint be nem váltatnak. Az államra ez után háramló haszonösszeg jövőben a pénzjegyek készítési s kiállítási költségének fedezésére szolgáló pénzalapot fogja képezni. Mihelyt ilyen alap lesz, s mindaddig, míg abban az államjegyek kezelési költségére elegendő összeg találtatik, a 16. §. szerinti árszolgáltatás a magyar pénzügyministérium részéről megszűnik. 19. §. Ezen alap is az ellenőrző bizottság felügyelete alá helyeztetik, s a számadás a 13. §. szerint történik. 20. §. Ha ezen alapban az államjegyek megállapítása alkalmával bizonyos érték maradna fenn, abból 30% a magyar korona országait, 70% pedig a birodalmi tanácsban képviselt királyságokat és országokat illeti. Lónyay Menyhért 8. k., pénzügyminiszer, 218. SZÁM. Törvényjavaslat az állósított államadósságok után a magyar korona országai által elvállalt évi járadékok kezeléséről és ellenőrzéséről. 1. §. Az 1867-ik évi XV. tcz. értelmében az állósitott államadósságok után a magyar korona országai s a birodalmi tanácsban képviselt országok által elvállalt évi járadékok a közös pénzügyministeriumhoz lévén beszállitandók: a) Ezen pénzszállítmányok átvétele, könyvezése, beszámolása és a törvényszerű rendeltetésre való fordítása a közös pénzügyministériumnak; ellenben b) Minden egyéb, u. m. rendelkezési, hitelügyi, egységesítési és átalakítási miveletek az eddigi állósított államadósságokra vonatkozólag a birodalmi tanácsban képviselt országok pénzügyministériumának teendői közé tartoznak. 2. §. A függő államadósság ellenőrzésével megbízott magyar országos ellenőrködő bizottság fog felügyelni arra is, hogy a magyar korona országai által beszolgáltatott évi járadékok törvényszerű rendeltetésekre fordíttassanak A magyar országos ellenőr-