Budapesti Közlöny, 1868. augusztus (2. évfolyam, 176-199. szám)

1868-08-07 / 181. szám

Buda-Pest, 1868, 181. Péntek, augustu­s 7. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. E­lőfizeti»­ árak­­ .Szerkesztőség : Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle Láz.N­apontai postai SBETJoárai éssBL.B­udapesten házhoz hordva .K­iadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. rész évre . .E­gész évre . . 18 frt — kr. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal f­élévre . . . . . . 10 „F­élévre . . . 9 .­­ . Győri/ Fái papirkereskedésében, hatvani-Negyedévre . . . . . 5 „N­egyedévre. . 4 „ 50 „ utcza 1 -s. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. MagánhIRDETÉSEK: Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­dij külön minden beiktató, után 30 kr osztv. értékben. HIVATALOS RÉSZ: Klein Károly kegyesrendi tanár vezetéknevének .Kisé-re kért átváltoztatása a f. évi augustus hó 3-án 15927. sz. a. kelt belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. F. é. augustus 2-án Krapinán, horvátországi Va­­rasd megyében egy uj magyar kir. távirdai állomás nyittatott meg, korlátolt napi szolgálattal. NEMHIVATALOS RÉSZ. A honvédalapból folyó évi július 31 -én eszközölt 32-ik utalványozás alkalmával összesen 96 egyén közt 4302 frt 50 ki osztatott ki, és pedig végkielé­­gítéskép kapott 8 altiszt 605 forintot, 6 altiszt öz­vegye 215 forintot, 21 közvitéz 970 forintot; 28 közvitéz özvegye 700 forintot, 9 közvitéz árvája 112 frt 50 krt. — Előlegképen 24 egyén 1700 írt­ban részesült. Az altisztek­ és közvitézeknek már előbb kiszolgált előlegek ez alkalommal levonattak. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXXX. ÜLÉSE AUGUSTUS 6 ÁS D. E. 18 ÓRAKOR AZ ORSZÁ­GHÁZBAN. Elnök: Gajzágó Salamon. Jegyzők: Horváth Lajos, Csengery Imre és Bujanovics Sándor. Tárgy: A véderőre vonatkozó törvényjavaslat rész­letes tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Gróf Andrást Gyula ministerelnök, Horvát Boldizsár , Lónyay Menyhért, Gorove István, Eötvös József báró, és Wenckheim Béla b. minister urak. A jegyzőkönyv hitelesítése után Elnök jelenti, mikép Branyovácsky István képvi­selő úr 14 napi szabadságidőt kér. (Megadatik.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszer azt hiszi, a kormány ígéretének egy részét váltja be, midőn a vadászati törvényt, mely eddig a feudális jog alap­jára volt fektetve, most a szabad birtok eszméjére alapítva — nyújtja át, kérvén annak a kinyomatását s a tárgyalás előtt a nyilvánosságnak átadását. Kinyomatván: a képviselő urak közt szét fog osz­tatni. Somssich Pál a bordézsma megszüntetése tár­gyában interpellate intéz az igazságügyminister­­hez, várjon: „szándékozik-e a t. igazságügyminister úr a bordézsma megszüntetése, illetőleg annak az igazság és méltányosság alapjáni megváltása iránt akár külön, akár az úrbéri viszonyokkal rokon kér­désekkel együtt még ezen ülésszak alatt, a ház elé tvjavaslatot terjeszteni ?“ Horvát Boldizsár kijelenti, mikép a kormány nem csak akarja ezen feudális eszmék megszünteté­sét, hanem az ez iránti tvjavaslat már September hóban tárgyalás alá is lesz vehető. Tisza Kálmán örömmel üdvözli a kormány e ki­jelentését, hanem vannak az úrbéri viszonyokkal ro­kon természetű tárgyak, kérdi tehát, hogy e viszo­nyokra is szándékozik-e a kormány intézkedéseket tenni. Horvát Boldizsár e kérdésre „igénknél felel. Andrásy Gyula gr. a föld -és jövedelemadó iránti — időközben Ő Felsége által szentesített — tör­vényeket adja át kihirdetés végett. A törvények felolvastatván: hasonló kihirdetés vé­gett a főrendekhez Paizs Andor helyettes jegyző úr fogja átvinni. Horváth Döme Kecskemét városa részéről egy kérvényt terjeszt elő, melyben a törvénykezési ja­vaslatnak még ez ülésszak alatti érvényre eme­lését kérik. Szóló a kérvényt praeferenter óhajtja a kérvénybizottság által tárgyaltatni. Kiss Miklós hasonlag Kecskemét városa összes iparosai részéről nyújt be kérvényt, melyben az ipartörvények alkotásánál a benn elősorolt korszerű javaslatokat figyelembe vétetni kérik. E kérvények a kérvényi bizottsághoz tétetnek át. Teleki Domokos gr. az erdélyi úrbéri viszo­nyokra nézve következő interpellációt intéz az igaz­­ságügyminiszerhez: „Szándékozik-e minél előbb az úrbéri törvényszékek ülnökeit is kinevezni és a tör­vényszékeket, — a­mennyiben szükséges — utasítá­sokkal ellátni?“ Horvát Boldizsár biztosíthatja a képviselő urat, hogy az erdélyi úrbéri ügyekre nézve a törvényho­zási teendőknek azon terve, mely a jogügyi szak­mába vág — már rég készen van, azonban ezen rendeletek életbeléptetése bizonyos pénzügyi aka­dályokba ütközött eddig. Ez akadályok elmozdítá­sával — úgy hiszi — már october 1-én az úrbéri törvényszékek Erdélyben életbe fognak léptethetni. Ezt azonban csak mint reményt fejezheti ki, mint­hogy itt leginkább pénzügyi tekintetek lesznek a mérvadók. Teleki Domokos gr., ha a minister e tárgyat ok­­tóberig elhalaszthatónak látja, megnyugszik a vá­laszban. Ráday László gr. azon kérdést intézi a földmi­­velés-, ipar- és kereskedelmi miniszerhez: mikor szándékozik az erdőkre vonatkozó törvényjavaslatot bemutatni ? Gorove István miniszer kijelenti, hogy a kor­mány az ez iránti törvényjavaslatot azonnal beter­jeszti, mihelyt azon kilátás nyílik előtte, hogy e törvényjavaslat tárgyalható lesz. A napirendretérés előtt a főrendekhez átviendő — a szentesített törvényekre vonatkozó — jegyző­­könyvi kivonat hitelesíttetvén. — Olvastatik a véderőre vonatkozó törvényjavaslat 12. §-a, melynél szót emel Tisza Kálmán s indítványozza, hogy az első be­kezdés után ez tétessék: „Az ezeknek megfelelő mű­szaki csapatok száma később fogván meghatároz­­tatni.“ Andrássy Gyula gróf ministerelnök megjegyzi, hogy a számot ki kellett mondani, mert indefiniált számra budgetet készíteni nem lehet. Nem osztja előtte­ szóló nézetét, hogy a közrend fentartására tüzérségre is volna szükség, azonban, ha Ő Felsége, mint legfelsőbb hadúr, szükségesnek tartandja az ily csapatok felállítását, azt a törvényhozás bejegye­zésével megteheti. Azt hiszi, e §-ban a ház teljesen megnyughatik. (Helyeslés jobb oldalról.) Ivánka Imre a módosítvány mellett szól s meg­jegyzi, hogy a honvéd hivatása nem az, miszerint a közrendre felügyeljen. Tisza Kálmán a miniszerelnöknek válaszolván : ismételten ajánlja módosítványát. Szavazásnál az eredeti szerkezet változatlanul ha­­gyatik. A 13. §, tegnap elfogadtatván, olvastatik a 14-ik, mely szintén változás nélkül elfogadtatik. A 15. és-nál (lásd alább) Ivánka Imre azt hiszi, hogy e §-ban az 57-ik §-ra való hivatkozás tévedés­ből maradt ki, s azért e) pont alatt ily értelmű hoz­záadást kívánna. Andrásy Gyula gr.: Az már úgyis benne van a d) pontban. Horváth Lajos azt véli, hogy a d) pont alatt hi­vatkozás történhetik az 57. §-ra. (Helyeslés.) A módosítvány ily értelemben elfogadtatik. A 16-ik §-ra (lásd alább) Várady Gábor tesz módosítványt, mely szerint e­g$. eleje a b) pontig ki­hagyatván, helyette ez tétetnék: „A magyar hadse­regbe átléphet mindenki, ki magyar állampolgár, vagy a magyar területen állandó megtelepedési en­gedélyt nyert.“ Módosítványát indokolván, megjegy­zi, mikép a 32. §. arra nézve rendelkezik, hogy mind­azok, kik a hadseregbe besoroztattak, a magyar had­csapatokba osztandók be; e §. első alineája arról rendelkezik, hogy a monarchiának minden honpol­gára a magyar hadseregbe is beléphet. Az altisztek és legénységre nézve ez nem tesz nagy különbséget, de igenis a főtisztekre nézve, mert a közös hadügy­­miniszer idegen tisztekkel áraszthatja el a csapatokat. Andrássy Gyula gr. a módosítványt nem fogad­hatja el, mert a 30. §, az ezt illető aggodalmat, hogy a magyar csapatok idegenekkel árasztatnak el, egészen eloszlatja. Azt gondolja, hogy minden aggo­dalom nélkül elfogadható e­z. (Helyeslés a jobb ol­dalon.) Ivánka Imre a porosz hadseregre hivatkozva, oly intézkedést kíván, mely a magyarok előléptetését segítse elő , egyszersmind a tisztek fizetésének felebb emelését indítványozza és pártolja a módo­sítványt. Ivánka Zsigmond megjegyzi előtte szólónak, hogy a mi állapotunkat a poroszhoz hasonlítani nem le­het; a porosz seregben vannak lengyel ezred­ek, és ezekben még sincsenek egyedül lengyel tisztek. El­vileg senki sincs, a­ki ne óhajtaná, hogy a tisztikar magyar legyen, de az idegeneket nem lehet egészen mellőzni. Bónis Sámuel megjegyzi, hogy Posent a mi hely­zetünkkel nem lehet hasonlításba hozni. Szólnak e pontnál: Horváth Lajos, Kacskovics Ignácz és Luzsénszky Pál báró. Szavazásra bocsátván elnök a kérdést: a többség az eredeti szerkezet mellett szavaz. A 17. §-ra Vuchetich István tesz módosítványt, mely szerint az e §-ban foglalt kivételek közé a gymnasiumi és reáltanodai tanulókat is fölvétetni kívánja. Luksich Bódog a §. első pontja után ezt kívánja tétetni: „vagy ennek nem létében egyetlen veje“ ; továbbá ugyane §-ban a 3-dik pont utáni bekezdés ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A FŐRENDI­ HÁZ Cs. ÜLÉSE U’d'STI'S ti ÁN DÉLI 12 ÓRAKOR. Elnök: Cziráky János gr. főkamarás. Jegyzők: báró Nyáry Gyula és ifj. Ráday Ge­deon gr. A kormány részéről jelen vannak: B. Wenckheim Béla és Lónyay Menyhért minister urak. Elnök jelenti, hogy gr. Károlyi György egy havi szabadságidőt kért és nyert. Ezután Paizs Andor, a képviselőház helyettes jegyzője áthozza a magyar- és horvátországi regni­­colaris bizottság jelentését, továbbá a föld- és jö­vedelem­adóról szóló, Ő Felsége által szentesített két rendbeli törvényt kihirdetés végett. A szentesített törvények felolvastatván, kihirdet­tetek, és megőrzés végett a levéltárba letétetnek. Az országos küldöttség jelentése felolvasottnak tekintetvén, annak kinyomatása és szétosztása el­rendeltetik.­­ Végül Elnök kéri a m­r.­házat, hogy miután a védrend­­szerre vonatkozó törvényjavaslat már a jövő hét első napjaiban át fog a képviselőházból küldetni, ez igen nagy fontosságú ügy tárgyalása alkalmával a főrendek teljes számmal megjelenni méltóztassanak. Ezzel az ülés 12 és 30 órakor eloszlott.

Next