Budapesti Közlöny, 1868. augusztus (2. évfolyam, 176-199. szám)
1868-08-07 / 181. szám
Buda-Pest, 1868, 181. Péntek, augustus 7. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizeti» árak .Szerkesztőség : Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle Láz.Napontai postai SBETJoárai éssBL.Budapesten házhoz hordva .Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. rész évre . .Egész évre . . 18 frt — kr. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal félévre . . . . . . 10 „Félévre . . . 9 . . Győri/ Fái papirkereskedésében, hatvani-Negyedévre . . . . . 5 „Negyedévre. . 4 „ 50 „ utcza 1 -s. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. MagánhIRDETÉSEK: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktató, után 30 kr osztv. értékben. HIVATALOS RÉSZ: Klein Károly kegyesrendi tanár vezetéknevének .Kisé-re kért átváltoztatása a f. évi augustus hó 3-án 15927. sz. a. kelt belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. F. é. augustus 2-án Krapinán, horvátországi Varasd megyében egy uj magyar kir. távirdai állomás nyittatott meg, korlátolt napi szolgálattal. NEMHIVATALOS RÉSZ. A honvédalapból folyó évi július 31 -én eszközölt 32-ik utalványozás alkalmával összesen 96 egyén közt 4302 frt 50 ki osztatott ki, és pedig végkielégítéskép kapott 8 altiszt 605 forintot, 6 altiszt özvegye 215 forintot, 21 közvitéz 970 forintot; 28 közvitéz özvegye 700 forintot, 9 közvitéz árvája 112 frt 50 krt. — Előlegképen 24 egyén 1700 írtban részesült. Az altisztek és közvitézeknek már előbb kiszolgált előlegek ez alkalommal levonattak. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXXX. ÜLÉSE AUGUSTUS 6 ÁS D. E. 18 ÓRAKOR AZ ORSZÁGHÁZBAN. Elnök: Gajzágó Salamon. Jegyzők: Horváth Lajos, Csengery Imre és Bujanovics Sándor. Tárgy: A véderőre vonatkozó törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Gróf Andrást Gyula ministerelnök, Horvát Boldizsár , Lónyay Menyhért, Gorove István, Eötvös József báró, és Wenckheim Béla b. minister urak. A jegyzőkönyv hitelesítése után Elnök jelenti, mikép Branyovácsky István képviselő úr 14 napi szabadságidőt kér. (Megadatik.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszer azt hiszi, a kormány ígéretének egy részét váltja be, midőn a vadászati törvényt, mely eddig a feudális jog alapjára volt fektetve, most a szabad birtok eszméjére alapítva — nyújtja át, kérvén annak a kinyomatását s a tárgyalás előtt a nyilvánosságnak átadását. Kinyomatván: a képviselő urak közt szét fog osztatni. Somssich Pál a bordézsma megszüntetése tárgyában interpellate intéz az igazságügyministerhez, várjon: „szándékozik-e a t. igazságügyminister úr a bordézsma megszüntetése, illetőleg annak az igazság és méltányosság alapjáni megváltása iránt akár külön, akár az úrbéri viszonyokkal rokon kérdésekkel együtt még ezen ülésszak alatt, a ház elé tvjavaslatot terjeszteni ?“ Horvát Boldizsár kijelenti, mikép a kormány nem csak akarja ezen feudális eszmék megszüntetését, hanem az ez iránti tvjavaslat már September hóban tárgyalás alá is lesz vehető. Tisza Kálmán örömmel üdvözli a kormány e kijelentését, hanem vannak az úrbéri viszonyokkal rokon természetű tárgyak, kérdi tehát, hogy e viszonyokra is szándékozik-e a kormány intézkedéseket tenni. Horvát Boldizsár e kérdésre „igénknél felel. Andrásy Gyula gr. a föld -és jövedelemadó iránti — időközben Ő Felsége által szentesített — törvényeket adja át kihirdetés végett. A törvények felolvastatván: hasonló kihirdetés végett a főrendekhez Paizs Andor helyettes jegyző úr fogja átvinni. Horváth Döme Kecskemét városa részéről egy kérvényt terjeszt elő, melyben a törvénykezési javaslatnak még ez ülésszak alatti érvényre emelését kérik. Szóló a kérvényt praeferenter óhajtja a kérvénybizottság által tárgyaltatni. Kiss Miklós hasonlag Kecskemét városa összes iparosai részéről nyújt be kérvényt, melyben az ipartörvények alkotásánál a benn elősorolt korszerű javaslatokat figyelembe vétetni kérik. E kérvények a kérvényi bizottsághoz tétetnek át. Teleki Domokos gr. az erdélyi úrbéri viszonyokra nézve következő interpellációt intéz az igazságügyminiszerhez: „Szándékozik-e minél előbb az úrbéri törvényszékek ülnökeit is kinevezni és a törvényszékeket, — amennyiben szükséges — utasításokkal ellátni?“ Horvát Boldizsár biztosíthatja a képviselő urat, hogy az erdélyi úrbéri ügyekre nézve a törvényhozási teendőknek azon terve, mely a jogügyi szakmába vág — már rég készen van, azonban ezen rendeletek életbeléptetése bizonyos pénzügyi akadályokba ütközött eddig. Ez akadályok elmozdításával — úgy hiszi — már october 1-én az úrbéri törvényszékek Erdélyben életbe fognak léptethetni. Ezt azonban csak mint reményt fejezheti ki, minthogy itt leginkább pénzügyi tekintetek lesznek a mérvadók. Teleki Domokos gr., ha a minister e tárgyat októberig elhalaszthatónak látja, megnyugszik a válaszban. Ráday László gr. azon kérdést intézi a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszerhez: mikor szándékozik az erdőkre vonatkozó törvényjavaslatot bemutatni ? Gorove István miniszer kijelenti, hogy a kormány az ez iránti törvényjavaslatot azonnal beterjeszti, mihelyt azon kilátás nyílik előtte, hogy e törvényjavaslat tárgyalható lesz. A napirendretérés előtt a főrendekhez átviendő — a szentesített törvényekre vonatkozó — jegyzőkönyvi kivonat hitelesíttetvén. — Olvastatik a véderőre vonatkozó törvényjavaslat 12. §-a, melynél szót emel Tisza Kálmán s indítványozza, hogy az első bekezdés után ez tétessék: „Az ezeknek megfelelő műszaki csapatok száma később fogván meghatároztatni.“ Andrássy Gyula gróf ministerelnök megjegyzi, hogy a számot ki kellett mondani, mert indefiniált számra budgetet készíteni nem lehet. Nem osztja előtte szóló nézetét, hogy a közrend fentartására tüzérségre is volna szükség, azonban, ha Ő Felsége, mint legfelsőbb hadúr, szükségesnek tartandja az ily csapatok felállítását, azt a törvényhozás bejegyezésével megteheti. Azt hiszi, e §-ban a ház teljesen megnyughatik. (Helyeslés jobb oldalról.) Ivánka Imre a módosítvány mellett szól s megjegyzi, hogy a honvéd hivatása nem az, miszerint a közrendre felügyeljen. Tisza Kálmán a miniszerelnöknek válaszolván : ismételten ajánlja módosítványát. Szavazásnál az eredeti szerkezet változatlanul hagyatik. A 13. §, tegnap elfogadtatván, olvastatik a 14-ik, mely szintén változás nélkül elfogadtatik. A 15. és-nál (lásd alább) Ivánka Imre azt hiszi, hogy e §-ban az 57-ik §-ra való hivatkozás tévedésből maradt ki, s azért e) pont alatt ily értelmű hozzáadást kívánna. Andrásy Gyula gr.: Az már úgyis benne van a d) pontban. Horváth Lajos azt véli, hogy a d) pont alatt hivatkozás történhetik az 57. §-ra. (Helyeslés.) A módosítvány ily értelemben elfogadtatik. A 16-ik §-ra (lásd alább) Várady Gábor tesz módosítványt, mely szerint eg$. eleje a b) pontig kihagyatván, helyette ez tétetnék: „A magyar hadseregbe átléphet mindenki, ki magyar állampolgár, vagy a magyar területen állandó megtelepedési engedélyt nyert.“ Módosítványát indokolván, megjegyzi, mikép a 32. §. arra nézve rendelkezik, hogy mindazok, kik a hadseregbe besoroztattak, a magyar hadcsapatokba osztandók be; e §. első alineája arról rendelkezik, hogy a monarchiának minden honpolgára a magyar hadseregbe is beléphet. Az altisztek és legénységre nézve ez nem tesz nagy különbséget, de igenis a főtisztekre nézve, mert a közös hadügyminiszer idegen tisztekkel áraszthatja el a csapatokat. Andrássy Gyula gr. a módosítványt nem fogadhatja el, mert a 30. §, az ezt illető aggodalmat, hogy a magyar csapatok idegenekkel árasztatnak el, egészen eloszlatja. Azt gondolja, hogy minden aggodalom nélkül elfogadható ez. (Helyeslés a jobb oldalon.) Ivánka Imre a porosz hadseregre hivatkozva, oly intézkedést kíván, mely a magyarok előléptetését segítse elő , egyszersmind a tisztek fizetésének felebb emelését indítványozza és pártolja a módosítványt. Ivánka Zsigmond megjegyzi előtte szólónak, hogy a mi állapotunkat a poroszhoz hasonlítani nem lehet; a porosz seregben vannak lengyel ezredek, és ezekben még sincsenek egyedül lengyel tisztek. Elvileg senki sincs, aki ne óhajtaná, hogy a tisztikar magyar legyen, de az idegeneket nem lehet egészen mellőzni. Bónis Sámuel megjegyzi, hogy Posent a mi helyzetünkkel nem lehet hasonlításba hozni. Szólnak e pontnál: Horváth Lajos, Kacskovics Ignácz és Luzsénszky Pál báró. Szavazásra bocsátván elnök a kérdést: a többség az eredeti szerkezet mellett szavaz. A 17. §-ra Vuchetich István tesz módosítványt, mely szerint az e §-ban foglalt kivételek közé a gymnasiumi és reáltanodai tanulókat is fölvétetni kívánja. Luksich Bódog a §. első pontja után ezt kívánja tétetni: „vagy ennek nem létében egyetlen veje“ ; továbbá ugyane §-ban a 3-dik pont utáni bekezdés ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A FŐRENDI HÁZ Cs. ÜLÉSE U’d'STI'S ti ÁN DÉLI 12 ÓRAKOR. Elnök: Cziráky János gr. főkamarás. Jegyzők: báró Nyáry Gyula és ifj. Ráday Gedeon gr. A kormány részéről jelen vannak: B. Wenckheim Béla és Lónyay Menyhért minister urak. Elnök jelenti, hogy gr. Károlyi György egy havi szabadságidőt kért és nyert. Ezután Paizs Andor, a képviselőház helyettes jegyzője áthozza a magyar- és horvátországi regnicolaris bizottság jelentését, továbbá a föld- és jövedelemadóról szóló, Ő Felsége által szentesített két rendbeli törvényt kihirdetés végett. A szentesített törvények felolvastatván, kihirdettetek, és megőrzés végett a levéltárba letétetnek. Az országos küldöttség jelentése felolvasottnak tekintetvén, annak kinyomatása és szétosztása elrendeltetik. Végül Elnök kéri a mr.házat, hogy miután a védrendszerre vonatkozó törvényjavaslat már a jövő hét első napjaiban át fog a képviselőházból küldetni, ez igen nagy fontosságú ügy tárgyalása alkalmával a főrendek teljes számmal megjelenni méltóztassanak. Ezzel az ülés 12 és 30 órakor eloszlott.