Budapesti Közlöny, 1868. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1868-09-17 / 213. szám

Buda-Pest, 1808, 213. szám, Csütörtök, September 17 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Ei/k­ixET Úti árak: Naponta! postai mi textildíshm. : Egéga évre . .... 20 Ért. Félévre ...... 10 , Negyedévre......................5 „ Budapestit* házhoz hordta : Egégs évre ... 18 Ért — kr. Félévre . . . . 9 „ — „ 1 Negyedévre ... 4 „ 50 „ Szerkesztőség : Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Beitter-féle ház. Ki­adóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Gy­óry Pál papirkeres­kedésében, hatvani­­utcza 1-10 sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak eL WET Lapunk mai számához a „Pénzügyi tör­vények és szabályok“ első füzete (a föld­adóról szóló) van csatolva. Magánhirdetéskk: Egyhasábog petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7*kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­ dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. a császári és Apostoli királyi Felsége f. évi augus­­tus hó 27-én kelt legfelsőbb elhatározásával Hideg­­héthy Antalnak, a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi m. kir. ministeriumban birt ministeri ta­nácsosi állásától saját kérelme folytán történt fel­mentése alkalmából, annak buzgó és sikeres működé­séért legfelsőbb elismerését méltóztatott nyilvánit­­tatni. Vrana István jászladányi tanitó vezetéknevének „ Varjast-ra kért átváltoztatása f. évi 18351. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Korody Károly a m. kir. pénzügyminister által a központi számvevőséghez I. osztályú számtisztté ne­veztetett ki. Horvátországban Kuttinán az ujonan felállított távirdai mellékállomás f. évi September hó 14-dikén megnyittatott. Ő Felsége, legkegyelmesebb Urunk és Királyunk, szivén hordva hazánk anyagi felvirágzását, s tekintve azon tetemes hasznot, mely a selyemtenyésztési iparnak az országban általános meghonosulása által a nemzetre háramlanék, még az 1860-ik évben ke­gyesen elhatározta, hogy a selyemtenyésztésre való buzdítás tekintetéből, több nagyobbszerű jutalom­­díj tűzessék ki. Ezen még 1860-dik évi január 10-én kelt legfel­sőbb elhatározás szerint, azon hazai termelők kö­zött, a­kik az 1860-tól 1866-ig bezárólag terjedő 6 évi időszak alatt, az eperfa-ültetvényezés és se­lyemtenyésztés terén magukat leginkább kitünteten­­dők, több, együttvéve 2500 44 aranyat tevő jutal­mak voltak kiosztandók. Az ezen jutalmak elnyerhetéseérti pályázatnak fel­tételei a volt m. kir. helytartótanácsnak 1861. évi ápril hó 3-án kelt rendeletével közhírré tétetvén, az 1866-ik év October hó 15-ik napjáig, mint a fent­­idézett rendeletben kijelölt határnapig, az országos magyar gazdasági egyesületnél több rendbeli pályá­zók jelentkeztek, kiknek pályázataiból míg egy­részt örvendve vette a kormány tudomásul azon buz­galmat, mely az Ő Felsége által elévetni szándékolt czél felé való törekvés körül egyesek által kifejtetett,­­ másrészről eltitkolhatlan sajnálattal kellett az ezen tetemes jutalmakért jelentkezők csekély számá­ból következtetni azt, hogy ezen csekély befektetést igénylő, s a nehezebb munkára alkalmatlan aggok és gyermekeknek jutalmazó munkával kínálkozó iparág az ország területén még csak nagyon kevesek által lett felkarolva és kellően méltányolva. A jutalomdíjakért jelentkezők kérvényeit az azok­hoz mellékelt hiteles bizonylatok szerint és a pályá­zati feltételek alapján méltányolva, a díjak kiosztása a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által következőleg lett elrendelve. I. A selyemtenyésztésnek nagyban való űzéséért i­s. díj : 1000 44 arany. Pályázhatott oly üzlet, melynek 6 évi összes ter­­melvénye, akár saját termelésű, akár a nép által termelt és beváltott gubókból legalább 140 mázsát tesz. Adományoztatik: báró Ráth és Sturmer uraknak, a­kik nagy-czenki frlandájukban az 1860—66-dik évi időszak alatt összesen 701 mázsa és 19 font, ré­szint saját termelésű, részint általuk beváltott gu­­bót gyártottak fel. 2-dik díj: 500 44 arany. Pályázni lehetett 70 mázsa saját termelésű vagy beváltott gubóval. Kiadatik: Bezerédj Istvánnénak, a hidini filanda tulajdonosának, a­ki is 6 év alatt összesen 191 má­zsa, a környékbeli nép által termelt gubót váltott be és dolgoztatott fel. 3- ik dija 306 darab­g. Pályázni lehetett a 6 év alatt felmutatott 24 má­zsa saját termelésű gubóval. Adományoztatik : Sóvári Sós Sándor urnak, a ki abaujmegyei nádasdi birtokán az 1860-tól 8­66-ig terjedő idő alatt 33 mázsa és 20 font gubót termelt saját tenyészdéjében. 4- ik dij : iQGéjű arany. Pályázni lehetett öszvesen 8 mázsa saját termelésű gubóval. Kiadatik : Rigyiczai Kováts József •(írnak, a ki bácsmegyei rigyiczai birtokán az előírt 6 év alatt öszvesen 19 mázsa és 72 font gubót termelt. II. Nagyobbszerü eperfaültetvényekért. E dijakért versenyezhettek községek és egyesek minden oly kiterjedésű eperfaültetménynyel,melynek egységül felvett minimuma 1 katasztrális hold vagy 100 db nagy fa, vagy ezer futó ölnyi sövény. 1- ső­ dij: 1000 arany. Odaitéltetett : báró Ráth és Sturmer uraknak, a nagyczenki filanda tulajdonosainak, kik a 6 évi idő­szak alatt öszvesen 233,830 darab fát és csemetét ültettek ki. 2- ik dij: 50­41 arany.] Kiadatik : Sóvári Sós Sándor urnak, a nádasdi birtokán a 6 évi időszak alatt ültetett 45,140 darab fáért. 3- ik dij: 50 4b arany. Kiadatik : Folner János urnák, érdi birtokán 2 és kát holdon ültetett 47,690 darab fiatal eper­­fáért. 3-ik dij: 25 4b arany. Kiadatik : Horváth Károly néptanítónak, az ál­tala ültetett 16,900 darab eperfáért. 5- ik dij: 25 4b arany. Kiadatik : Ficzek Ferencz tanitónak, 24,074 da­rab ülte­tmény­ért.­­ 6-ik dij: 25 4b arany. Adományoztatik : Fischer Ferencz kerületi ker­tésznek 16,000 db eperfának általa eszközlött ülte­téséért. 7-ik dij: 25 4b arany. Kiadatik : Babolics Péer nyugalmazott kapitány­nak, saját birtokán 8020 darab eperfa ültetménye­­zéséért. Ugyanekkor : Vérkúthy Sebestyén, sz. kir. Szeged város selyemtenyésztési felügyelőjének, az eperfaül­­tetvényezés és selyemtenyésztés körül tanusitott ki­tűnő szorgalma és buzgósága elismeréséül száz — 100 db arany jutalom utalványoztatok. Az ekként odaítélt pályadijak kiosztásával az illető főispán, kerületi főkapitány és királyi biztos urak lettek megbízva. Pest, 1868. sept. 15. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEMHIV­AT­ALOS KÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCLXXXIV. ÜLÉSE SEPTEMBER 16-ÁN DÉLELŐTT 11 ÓRAKOR. Elnök: Szentiványi Károly. Jegyzők: Paizs Andor és Horváth Lajos. Tárgy: Az időközben beérkezett irományok be­mutatása. A kormány részéről jelen vannak: Lónyay Menyhért, Wenckh­eim Béla báró, Eötvös József báró és Gorove István minister urak. Elnök az ülést következő szavakkal nyitja meg: T. ház! Midőn a mai napra határozatilag kitűzött ülést megnyitom, van szerencsém a t. ház tagjait üdvözölni. Nagyfontosságú kérdések fogják a t. ház figyel­mét igénybe venni, annyira, hogy tekintve egyrész­ről az idő rövidségét, másrészről a tárgyak sokasá­gát, minden pillanatot a napirenden levő tárgyra kettőztetett szorgalommal kellene fordítani. (He­lyeslés.) A tárgyalásra készen levő tárgyak a következők: Előterjesztés az 1868. évi költségvetésről, törvény­­javaslat a polgári törvénykezési rendtartásról, tör­vényjavaslat az irodalmi és művészi jogok biztosítá­sáról, törvényjavaslat a népiskolák és a közoktatás tárgyában, törvényjavaslat az uzsora­törvények el­törléséről, törvényjavaslat a kisajátításról, törvény­­javaslat a vadászatról, határozati javaslat a 24 éves kort még el nem ért leányoknak a keleti tartomá­nyokba leendő kimenetele eltiltásáról; jelentése a magyar-­s horvátügyi országos bizottságnak; jelen­tése az állandó pénzügyi bizottságnak a sz. kir. vá­rosok törvénykezési költségeinek az állam által le­endő visszapótoltatásáról, a budgettel együtt tárgya­landónak határoztatok; határozati javaslata Édes Albert képviselőnek a szabadságos katonák elbo­­csáttatása tárgyában; határozati javaslata Besze János képviselőnek Esztergom várostól katonai erő­hatalommal elvett 60.000 ft visszatéríttetése tárgyá­ban; határozati javaslata Stoll Károly képviselőnek a nagybányai bányakerület körében fölmerült vissza­élések megszüntetése tárgyában; a magyar orvosok és természetvizsgálók központi bizottságának kér­vénye, Arányi Lajos tanárnak a vajda­hunyadi vár föntartása iránti előmunkálatok elkészítésére fordí­tott költségei megtérítése tárgyában. Hitelesíttetvén az augustus 11-én tartott ülés jegy­zőkönyve, — Elnök Vukovich Sebő, a bácsi kerület megválasztott képviselőjének megbízó levelét mutatja be (Él­jenzés.) Az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Eötvös József báró vallás- és közoktatásügyi minister kihirdetés végett átnyújtja a magyar ezre­­dekhez 1868. évben szükséges ujonczok megaján­lása iránti — Ő Felsége által szentesített — tör­vényt. Kihirdetettén a törvény, annak a főrendekkel leendő közlésével Paizs Andor helyettes jegyző bí­zat­ik meg. Deák Ferencz: Nem gyakran ter­helem interpel­­lációkkal a t. ministeriumot, de most kötelességem-

Next