Budapesti Közlöny, 1868. október (2. évfolyam, 225-251. szám)
1868-10-10 / 233. szám
Buda-Pest, 1868. 233. szám. Szombat, October 10. HIVATALOS I. A I». Narantai postai szétköldéssel : Égisz évre.........................20 frt. Félévre ...... 10 „ Negyedévre...........................5 „ Szerkesztéség : Pesten , hatvani utcza 10-ik szám 1. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. sz. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek tíura. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el.____________________________ Budapesten házhoz hordva : Egész évre ... 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . . „ 60 „ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos ..Értesítőbe'' iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt. 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért? kr.minden beigtatásnál. A bélyeg-dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. értékb. Előfizetés „BUDAPESTI KÖZLÖHÍ-RE, a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1868. october-decemberi negyedévre: Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — „ Községek részére................ 3 „ — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak magyarországi és erdélyi falusi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz a lap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Pest, barátok tere , 7-ik sz. a. A Buda-Pesti Közlöny kiadóhivatala. NEMHIVATALOS RÉSZ. A HORVÁT ORSZÁGGYŰLÉS KÜLDÖTTSÉGÉNEK FOGADTATÁSA KIRÁLY Ő FELSÉGE ÁLTAL.Buda, oct. 9. A horvát országgyűlés feliratának átnyujtásával megbízott küldöttséget O cs. és Apostoli kir. Felsége ma délutáni 6 órakor méltóztatott a budai várpalotában elfogadni. Vakanovics Antal, a horvát országgyűlés elnöke s a küldöttség vezére, a feliratot a következő szónoklattal nyújtotta át ő Felségének: „Császári és Apostoli királyi Felség ! Horvát- Tótország és Dalmatia országgyűlése azon kitüntető küldetéssel bizott meg bennünket, hogy Felséged magas trónja zsámolyához e legalázatosabb feliratot letegyük, mely a rendithetlen hűség és jobbágyi hódolat kifejezése mellett azon kiegyenlítést foglalja magában, mely által Horvát-Tótország és Dalmátia egyrészről, és Magyarország másrészről minden közöttük fennforgó államjogi nehézséget, — Fiume hovátartozását kivéve — megszüntetvén, új közjogi egyezséget hoztak létre s állapítottak meg. A felirat azonban megcáfolhatlan érveket hoz fel arra nézve, hogy Fiume nemcsak földrajzi fekvése és nemzetisége, hanem jog szerint is Horvátország egyik kiegészítő részét képezi. E tekintetben hódolatteljesen hivatkozunk Felséged dicső ősének Mária Terézia császárné és királynénak 1776., 1777-ik évi legfelsőbb elhatározásaira, valamint Szörénymegye 1778-ki diplomájára és dicső emlékű I. Ferencz császár 1808-ki legfelsőbb elhatározására. Ezen diplomatikai okmányok által Fiuménak a horvát királyságba közvetlen visszakeblezése ünnepélyesen kimondatott és elismertetett Egyébiránt Horvátország a méltányos kiegyezésnek Fiume tárgyában is annyiban már előkészíté útját, amennyiben a Magyarországgal létrehozott megállapodásban tulajdon országának s következőleg Fiuménak is valamennyi kereskedelmi-, közlekedési-, pénzügyi és katonai-ügyeit a közös magyar ministériumok vezetésére bízta. Ennélfogva a leghűbb horvát nép nevében legalázatosabban kérjük Felségedet: méltóztassék Horvátország jogát Fiuméra az államjogi kiegyezés határai között legkegyelmesebben megóvni és megvédeni, és sz. Isten koronája népeinek államjogi egyezségét az engesztelés, szeretet és meg nem szűnő egyetértés kapcsával körülvenni és megszilárdítani.“ Ő Felsége a feliratot átvévén, a következő szavakat méltóztatott a küldöttséghez intézni: „Örömmel s különös megelégedéssel értesültem úgy a horvát-, slavon-, dalmát országgyűlés most átnyújtott feliratából, valamint magyar ministériumomnak erre vonatkozó előterjesztéseiből is, hogy minden fennforgott közjogi kérdések s nehézségek a magyar és horvát országgyűlés által, mindkét rész megnyugtatásával kiegyenlítettek, s ekként ama történeti kapocs, mely érintett országaim hű népeit, saját érdekökben évszázadokon át egyessé, ismét helyreállítottnak tekinthető. Egyedül Fiuméra nézve nem sikerült még barátságos után megállapodásra jutni. Azon meggyőződéstől vezéreltetve, hogy fejedelmi feladataim egyik legszebbikét képezi : ott, hol népeim érdekei egymástól elágaznak, királyi szavamat engesztelőig s kibékitőleg mérlegbe vetni; bizalommal tekintve továbbá azon előzékeny s őszinte indulatra, melyet mind a magyar, mind a horvát országgyűlés e nagyfontosságú közjogi kérdések megoldása körül egymás irányában tanúsított, biztosan számítok arra, hogy valamint a többi kérdések tekintetében, úgy Fiuméra nézve is sikerülni fog az annyira kívánatos megoldást barátságos úton létesítni. E czélból magyar koronám tanácsosait azonnal utasítani fogom, hogy a minden részről érdeklettekkel értekezvén, megfelelő javaslatokat terjeszszenek elém, melyek királyi előterjesztvények alakjában úgy a magyar, mint a horvát országgyűlésnek bemutattatván, minden érdekek lehető figyelembevétele mellett a kölcsönös megegyezést lehetővé tegyék, hogy így a kiegyenlítés befejezett műve Általam jóváhagyva, mielőbb életbe léphessen. Királyi elhatározással csak azon nem várt esetben fognék döntőleg intézkedni, ha az összes érdeklettek megnyugtatására irányzott előterjesztéseim alapján az óhajtott és szükséges eredményt elérni nem sikerülne. Tudassák ezt megbízóikkal, és biztosítsák őket változatlan királyi vonzalmamról.“ ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCXCVI. ÜLÉSE Octóber hó 9-én d. e. 10 órakor.. Elnök : Szentiványi Károly. Jegyzők: Bujánovics Sándor és Paizs Andor. Tárgy: Az úrbéri örökváltságok megtérítése, s az uzsoratörvények megszüntetéséről szóló törvényjavaslatok. A kormány részéről jelen vannak: Andrásy Gyula gróf ministerelnök, Horvát Boldizsár, Festetics György gr. és Gorove István minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesítetvén: — Elnök az időközben beérkezett irományokat mutatja be. A szepesi XVI város kerületi közönsége a Vág folyó szabályozása iránt Trencsén megye közönsége által felterjesztett folyamodványt pártoltatni kéri. Baja város közönsége a város törvényszéke költségeit az országos pénzügyi bizottság véleménye ellenére az állam által fedeztetni kéri. Bán Sámuel nagykanizsai néptanító a közoktatás ügyében készült emlékiratát figyelembe vétetni kéri. Kraszna megye kimondatni kéri, hogy a miniszerek kivételével, ha a kormány hivatalnok képviselőséget vállal, hivataláról lemondani köteles legyen. Napirendre térvén át a ház: szót emel Horvát Boldizsár igazságügyminiszer . Nemzeti életünk egyik legszebb korszaka az, melyben a magyar aristocratia, az egyetlen, melyet a történelem e tekintetben felmutat, önszántából, minden forradalmi mozgalom, minden külső impulzus, a körülmények minden nyomása nélkül a népet felszabadította s a szabad föld és tulajdon elvét tűzte ki jelszavául. Ezáltal emelkedett a nemzet az új társadalmi rend magaslatára és a múlt véres csatái után ezzel igazolta újabban életrevalóságát, fölismervén és elfogadván egyikét azon életföltételeknek, melyektől a nemzet további fönmaradása függ. Az eszmeharcz e téren már a harminczas években vette kezdetét; de a törvényhozásnak csak az 1840-ik évben sikerült a szabad tulajdon első alapkövét letenni, az 1840. évi VII. törvényczikk által, mely a jobbágyoknak megengedé, hogy úrbéri tartozásaikat bizonyos tőke letétele mellett örökre megválthassák. A magyar nép józan felfogásának és becsületességének fényes tanúságául szolgál, hogy e törvény kihirdetése után községek és egyes jobbágyok jelentékeny számmal siettek a törvény jótékonyságával élni és noha sokan igen súlyos feltételek alatt vásárolták meg a föld szabadságát, de készek voltak a legnagyobb erőfeszítésre is, csakhogy édes tulajdonuk gyanánt üdvözölhessék azon földet, melyet mindennapi munkájuk verítékével áztattak és termékenyítettek. Mindamellett a föld felszabadítása ez után csak a kezdeményezés stádiumában állott, amidőn a 48-diki törvényhozás egy hatalmas lépéssel továbbra ment: eltörölte imperative az összes úrbéri tartozásokat, és a volt földesurak kártalanítását az ország vállalta terelé. Nem tartozik ide e nagyszerű törvényhozási tény politikai és erkölcsi horderejét mérlegelni, de annyi bizonyos, hogy a törvényhozás ezen intézkedésében, mely az úrbéri birtokot épen