Budapesti Közlöny, 1869. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1869-02-23 / 43. szám

Buda-Pest, 1869. Kedd, február 23 43. szám. HIVATALOS LA I­ 8«muiBSí'rá»4« , Pesten , hetvnm­nte*» állak : 10- ik ssim 1. emelet. Kudrutitil : ?«tm, Barátok­­ tere KkMmu FWRAI wéntiaássi-L : HnnPESTBS hIkbos hcrbdta : 7. *»- 1. ftHdsemt. Sgésa ér po . *0 (TV Jägtb.» évro . . 1« fit— kr KáeuUTOK een kCMctoea tm» lWrneetM­F iiiim FeitTT» . » . — „ l«a hvreiek oaak. rmméoa ttveiozeinktrfl £©­­euttMAjtk «L UefyeáETrs . . . . . 5 , Nejjyexieer» . * . » . Hivatalos Hirdetések : A hivatalos ÉrtesítőbeigtatAndó dijak & hird«tivénynyei •a.rjytttt aielef^SMi beküldendő, m«* pi 4»* , 100 »zöi« egyesen Mrtetée­ M 1 frt, é, SO kr. » bélyegért, 160 — JKXMc t frt. 200- 360-ig 3 írt M i«y tsriM minder 100 miért I frttel több. Mk­t 181 IPKTÍNIX: Egyhasábos petit nor egyeser­ hirdetésért 8 kr. MtbbuSri hirde­tőiért 7 kr.minden beigUtienil. A bélyeg­díj külön minden be­­igtatás után SO kr. ném értékli. Lapunk mai számához a „Pénzügyi TÖRVÉNYEK ÉS SZABÁLYOK“ 14-dik fü­zete , a bélyeg- és jogilletékről szóló van mellékelve, azonban a füzet ter­jedelmes voltánál fogva naponta csak 100 példányonként küldhetjük szét. HIVATALOS rész! Tegnapelőtt, vasárnap délelőtt 9 órakor a pesti terézvárosi Gorove-párti választók roppant szám­ban gyűltek össze a lövöldébe egy közgyűlésre. A király-utcza gazdagon volt föllobogózva, va­lamint maga a lövölde is, melyhez vagy százig való magán­fogat, bérkocsi és társaskocsi szállíta ki a választók tömegét. Ez egészen megtörte a nagy termet és udvart. Tíz óra tájban indult be a menet a képviselő­jelölt ünnepélyes fölkérésére, hogy a választók közt megjelenni szíveskedjék: elől egy húsz lo­vasból álló díszes bandérium nagy nemzeti lobo­góval , utána egy ötlovas kocsi, egy bö­inges dísz­ruhába öltözött kocsis által a bakról hajtva, ki mellett egy nagy nemzeti lobogós zászlótartó fog­lalt helyet. Valamennyi utána hajtó kocsi hason­lókép nemzeti lobogót vitt. A­mint a menet a király-stezán éljenzések közt, de a legszebb rend­ben végig hajtott, egész egy zászlóerdő látszott mozgásban lenni. Azalatt a választóknak a lövöldében maradt része a terembe gyűlt, hol érdekes beszédek tar­tottak. Giczey Sámuel után itt többen szólottak nagy higgadtsággal és avatottan, míg az ünnep hőse, a képviselőjelölt megérkezett, tarozklövések és hangos éljenek közt. Sokszoros tetszés-nyilvánítással fogadott­ német és magyar beszédét alább közöljük. Utána egyik német ajkú választó (dr. Grosz) igen szép és hatásos beszédet tartott. Az egész gyűlés nemcsak fénye és tömegessége által emelkedett egy ünnepély rangjára, hanem a példás rend által is, mely abban uralkodott, a mi természetes is: a választó­kerületnek legintel­ligensebb és tisztességesebb polgárai képezvén a nagy, s a szó teljes értelmében tekintélyes tö­meget. Nem emlékszünk közelebbről ilynemű gyűlésre, mely ennyire fényesen és szépen ütött volna ki. GOROVE ISTVÁN KERESK. MINISTERNEK VÁLASZTÓI ELŐTT TARTOTT BESZÉDE 1869-ik évi február hó 21-én. Tiszt, polgártársak! Midőn szives felhívásuk­nak engedve, önök közt, t. választóim, megjelenek, engedjék meg, hogy mindenekelőtt önökben elv­társaimat s régi személyes barátaimat hazafias mélységgel üdvözöljem. Ha nem lett volna is kedvencz foglalkozásom ifjúságom óta hazám történetét tanulni, viszon­tagságos életem tapasztalatai, a haza jó és bal­sorsának közepette élt életem, bőségesen megta­nítottak volna arra, hogy e nemzet bizalmát csak oly fiainak nyújtja, kik a jó és bal­szerencsében egyenlő tanúságát nyújtják tántoritkatlan hazafi­­ságuknak; többet kívánunk, mint csillogó tehet­séget, vagy a szerencse adományait, ismereteket vagy tudományt; — kipróbált hazafiságot kere­sünk és méltán s helyesen, s ez nemzetünk jelle­mének egyik legkiemelkedőbb vonása. Midőn­t, választóimat ily számban látom ösz­­szeseregetve; midőn látom érdekeltségüket egy­szerű előadásom iránt, azt kell gondolnom , igen nagy része van ez érdekeltségben annak, hogy megnyugtatni akarják magukat, lelküket, haza­fias aspiratióikat az iránt, vájjon lehetséges e, hogy ez ember, kit önök már háromszor találtak bizalmukra érdemesnek (éljenzés) s elvtársai, kik-­­kel annyi éven által együtt küzdött, megérdem­lik-e azon vádakat, azon nagy, s az önzéstelen honpol­gárt lelkében sújtó vádakat, melyeket után útfé­len szórnak reájok ? Lehetséges e, hogy ez emberek, kik éltek de­rekán vannak, önmagukat és hazájukat megtagad­ják ? Lehetséges-e, hogy ez emberek egy szép reggelen a nemzet jogait, kincseit áldozzák föl, mint ezt önöknek és a nemzetnek hirdetik ? (Föl­kiáltások : Soha! Nem !) Igen, uraim, kell, hogy önök e megnyugvást keressék azon pillanatban, midőn a választó ur­nába szavazatukat beadni készülnek, azon pilla­natban, midőn e választás által a haza jövője fö­lött ítéletet mondanak, — kell, hogy e megnyug­vást föltalálják, midőn arról van szó, hogy ugyan­azon, vagy hasonló kezekre bízzák a haza sorsát, melyek e rövid két év alatt azt megalkották. És kik voltak ez emberek, a nagy többség tag­jai, kik iránt önök bizalmát szétzúzni igyekeznek ? Nem-e majdnem kivétel nélkül azok, kik a le­folyt gyászos időkben önökkel együtt tűrtek, gyászoltak, szenvedtek ? nem-e azok, kik előtt a börtönök vagy a haza földjének korlátai egy hosz­­szú szenvedés után nyittattak ki ? vagy nem-e azok, kiket a nemzet mint tanácsadóit követni hosszú évek során szokta meg ? Melyiket tolta föl a hatalom a szabad válasz­tásoknál ? vagy nem önök bizalma kereste föl őket házi magányukban, midőn nyilvánosság alig létezett ? vagy tudja e a kisebbség, mely most szigorú vádlóként lép föl ellenünk, a hazafiságnak különb, magasabban álló próbáit fölmutatni ? (Nem!) Vagy a hazafiság csak a kisebbség tulajdona-e, de nem azon többségé, mely a törvényeket al­kotja? Jaj a honnak, melyben az ily hit lábra kap, abban halálos csapás készül a törvények iránti tiszteletre, azon törvénytiszteletre, azon pol­gári erényre, mely talán egyedül tartotta fönn ez ezer éves hazát. (Igaz !) Mit cselekedett tehát a vádolt többség ? Igaz-e, hogy a felelős kormányzati rendszert életbe léptette ? (Igaz!) vagy mikor és miben vonta el az abból keletkezett kormány magát a felelős­ség alól ? Igaz-e, hogy az alkotmány helyreállítása óta egy fillér sem szedetett be, melyet az országgyűl­és meg nem szavazott? (Úgy van !) Nem az országgyűlés szavazta-e meg Magyar­­ország első budgeteit? (Tetszés.) Az újoncz­ megszavazásban kevésbé szigorúan járt-e el, mint bármely országgyűlés előbb ? (He­­veslés.) Tény e, hogy idegen hatalmakkal kötött szer­ződések iránt először élt jóváhagyási jogával ? (Lelkes felkiáltások : éljen Gorove !) Tény-e, hogy a törvényhatóságokat, megyéket, városokat jogaikba visszaállította ? Vagy talán azt hozza valaki kétségbe, hogy a sajtónak nem adta vissza szabadságát ? (Élénk éljenzés.) Igaz-e, hogy az igazság kiszolgáltatást gyor­sabbá tette s egyszerűsítette ? Igaz e, hogy a feudális viszonyok maradványai­nak megszüntetéséhez hozzá nem fogott, midőn a szőlö­dézsmát megszüntette ? Tény­e az, hogy izraelita testvéreinket a poli­tikai jogokban részesítette? (Hosszas éljenzés.) Igaz-e, hogy a választási egyenlőség elvét nem A közmunka- és közlekedési m. kir. minister a tiszaszabályozási központi bizottsághoz Osváth La­jost segéd­fogalmazóvá, Kassek Antalt pedig irat­tárnokká nevezte ki. J­árosy Ferencz a m. k. pénz­ügy­minister által a m. k. államjavak családi igazgatóságához ura­dalmi mérnökké neveztetett ki. A magyar királyi pénzügyministerium kör­rendelete Magyarország és Erdély vala­mennyi kir. pénzügyigazgatóságához. Azon több oldalról tett kérdésre nézve : váljon azon esetben, ha az uj adó a pénzügyi közegek által az 1868-ik évi XXI. t. sz. 12-ik szakaszában érintett adófizetési határnapig ki nem vettetik, és e szerint a fizetendő évi adónak öszvege még nem tudatik, lehessen-e attól a XXI. törv. czikk 14. és 15-ik szakasza értelmében késedelmi kama­tokat követelni ? következő utasítás adatik: A fennálló pénzügyi rendszabályok értelmében, melyek az 1868-ik évi XXII. tv. czikk 49., a XXIV. t. sz. 1-ső és XXVI. t­ez. 76-ik §§-ai értelmében tovább is érvényben hagyattak, kötelezettek az adózók, adótartozásaikat mindaddig, míg az új adó kivettetvén, az az illető adóközségeknek ki­­adatik, a múlt évben kivetett adó mennyisége szerint fizetni. Innen önmagából következik, hogy ha az adó­zók a XXI. törv. cz. 12 ik §. ban megállapított határidőkben a múlt évi adóöszveg aránya sze­rinti esedékes adótartozásaikat le nem fizetik, azok után a késedelmi kamatok mindenesetre fizetendők,­­ valamint azok, kik a XXI. t. sz. 16. §-a szerint előfizetéseket tettek, kamat-elenge­désben részesítendők. Egyébiránt megtétetett az intézkedés, hogy az uj adóknak kivetése a megelőző év utolsó hó­napjaiban okvetlenül befejeztessék, és az adó­községeknek még azon évben kiadassék. Budán, 1869. évi február hó 15-én. A nagyváradi kir. jogakadémia mellé rendelt bírói államvizsgálati bizottmánynál üres, és eddig a jogakadémia igazgatója által helyettesített elnöki állomásra a vallás- és közoktatási ügyek magy. kir. ministere Földy János tudort, biharmegyei bünfenyitő-törvényszéki ülnököt nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. A schweiczi vizkárosultak javára Buda sz. k. fővárosban utólag még 82 ft és 6 frank aranyban gyf­jtetett, s ezen összeg a m. k. belü­gyministerium által a közös külügyministerium utján rendelte­tése helyére küldetett.

Next