Budapesti Közlöny, 1869. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1869-02-23 / 43. szám
Buda-Pest, 1869. Kedd, február 23 43. szám. HIVATALOS LA I 8«muiBSí'rá»4« , Pesten , hetvnmnte*» állak : 10- ik ssim 1. emelet. Kudrutitil : ?«tm, Barátok tere KkMmu FWRAI wéntiaássi-L : HnnPESTBS hIkbos hcrbdta : 7. *»- 1. ftHdsemt. Sgésa ér po . *0 (TV Jägtb.» évro . . 1« fit— kr KáeuUTOK een kCMctoea tm» lWrneetMF iiiim FeitTT» . » . — „ l«a hvreiek oaak. rmméoa ttveiozeinktrfl £©euttMAjtk «L UefyeáETrs . . . . . 5 , Nejjyexieer» . * . » . Hivatalos Hirdetések : A hivatalos ÉrtesítőbeigtatAndó dijak & hird«tivénynyei •a.rjytttt aielef^SMi beküldendő, m«* pi 4»* , 100 »zöi« egyesen Mrtetée M 1 frt, é, SO kr. » bélyegért, 160 — JKXMc t frt. 200- 360-ig 3 írt M i«y tsriM minder 100 miért I frttel több. Mkt 181 IPKTÍNIX: Egyhasábos petit nor egyeser hirdetésért 8 kr. MtbbuSri hirdetőiért 7 kr.minden beigUtienil. A bélyegdíj külön minden beigtatás után SO kr. ném értékli. Lapunk mai számához a „Pénzügyi TÖRVÉNYEK ÉS SZABÁLYOK“ 14-dik füzete , a bélyeg- és jogilletékről szóló van mellékelve, azonban a füzet terjedelmes voltánál fogva naponta csak 100 példányonként küldhetjük szét. HIVATALOS rész! Tegnapelőtt, vasárnap délelőtt 9 órakor a pesti terézvárosi Gorove-párti választók roppant számban gyűltek össze a lövöldébe egy közgyűlésre. A király-utcza gazdagon volt föllobogózva, valamint maga a lövölde is, melyhez vagy százig való magánfogat, bérkocsi és társaskocsi szállíta ki a választók tömegét. Ez egészen megtörte a nagy termet és udvart. Tíz óra tájban indult be a menet a képviselőjelölt ünnepélyes fölkérésére, hogy a választók közt megjelenni szíveskedjék: elől egy húsz lovasból álló díszes bandérium nagy nemzeti lobogóval , utána egy ötlovas kocsi, egy böinges díszruhába öltözött kocsis által a bakról hajtva, ki mellett egy nagy nemzeti lobogós zászlótartó foglalt helyet. Valamennyi utána hajtó kocsi hasonlókép nemzeti lobogót vitt. Amint a menet a király-stezán éljenzések közt, de a legszebb rendben végig hajtott, egész egy zászlóerdő látszott mozgásban lenni. Azalatt a választóknak a lövöldében maradt része a terembe gyűlt, hol érdekes beszédek tartottak. Giczey Sámuel után itt többen szólottak nagy higgadtsággal és avatottan, míg az ünnep hőse, a képviselőjelölt megérkezett, tarozklövések és hangos éljenek közt. Sokszoros tetszés-nyilvánítással fogadott német és magyar beszédét alább közöljük. Utána egyik német ajkú választó (dr. Grosz) igen szép és hatásos beszédet tartott. Az egész gyűlés nemcsak fénye és tömegessége által emelkedett egy ünnepély rangjára, hanem a példás rend által is, mely abban uralkodott, a mi természetes is: a választókerületnek legintelligensebb és tisztességesebb polgárai képezvén a nagy, s a szó teljes értelmében tekintélyes tömeget. Nem emlékszünk közelebbről ilynemű gyűlésre, mely ennyire fényesen és szépen ütött volna ki. GOROVE ISTVÁN KERESK. MINISTERNEK VÁLASZTÓI ELŐTT TARTOTT BESZÉDE 1869-ik évi február hó 21-én. Tiszt, polgártársak! Midőn szives felhívásuknak engedve, önök közt, t. választóim, megjelenek, engedjék meg, hogy mindenekelőtt önökben elvtársaimat s régi személyes barátaimat hazafias mélységgel üdvözöljem. Ha nem lett volna is kedvencz foglalkozásom ifjúságom óta hazám történetét tanulni, viszontagságos életem tapasztalatai, a haza jó és balsorsának közepette élt életem, bőségesen megtanítottak volna arra, hogy e nemzet bizalmát csak oly fiainak nyújtja, kik a jó és balszerencsében egyenlő tanúságát nyújtják tántoritkatlan hazafiságuknak; többet kívánunk, mint csillogó tehetséget, vagy a szerencse adományait, ismereteket vagy tudományt; — kipróbált hazafiságot keresünk és méltán s helyesen, s ez nemzetünk jellemének egyik legkiemelkedőbb vonása. Midőnt, választóimat ily számban látom öszszeseregetve; midőn látom érdekeltségüket egyszerű előadásom iránt, azt kell gondolnom , igen nagy része van ez érdekeltségben annak, hogy megnyugtatni akarják magukat, lelküket, hazafias aspiratióikat az iránt, vájjon lehetséges e, hogy ez ember, kit önök már háromszor találtak bizalmukra érdemesnek (éljenzés) s elvtársai, kik-kel annyi éven által együtt küzdött, megérdemlik-e azon vádakat, azon nagy, s az önzéstelen honpolgárt lelkében sújtó vádakat, melyeket után útfélen szórnak reájok ? Lehetséges e, hogy ez emberek, kik éltek derekán vannak, önmagukat és hazájukat megtagadják ? Lehetséges-e, hogy ez emberek egy szép reggelen a nemzet jogait, kincseit áldozzák föl, mint ezt önöknek és a nemzetnek hirdetik ? (Fölkiáltások : Soha! Nem !) Igen, uraim, kell, hogy önök e megnyugvást keressék azon pillanatban, midőn a választó urnába szavazatukat beadni készülnek, azon pillanatban, midőn e választás által a haza jövője fölött ítéletet mondanak, — kell, hogy e megnyugvást föltalálják, midőn arról van szó, hogy ugyanazon, vagy hasonló kezekre bízzák a haza sorsát, melyek e rövid két év alatt azt megalkották. És kik voltak ez emberek, a nagy többség tagjai, kik iránt önök bizalmát szétzúzni igyekeznek ? Nem-e majdnem kivétel nélkül azok, kik a lefolyt gyászos időkben önökkel együtt tűrtek, gyászoltak, szenvedtek ? nem-e azok, kik előtt a börtönök vagy a haza földjének korlátai egy hoszszú szenvedés után nyittattak ki ? vagy nem-e azok, kiket a nemzet mint tanácsadóit követni hosszú évek során szokta meg ? Melyiket tolta föl a hatalom a szabad választásoknál ? vagy nem önök bizalma kereste föl őket házi magányukban, midőn nyilvánosság alig létezett ? vagy tudja e a kisebbség, mely most szigorú vádlóként lép föl ellenünk, a hazafiságnak különb, magasabban álló próbáit fölmutatni ? (Nem!) Vagy a hazafiság csak a kisebbség tulajdona-e, de nem azon többségé, mely a törvényeket alkotja? Jaj a honnak, melyben az ily hit lábra kap, abban halálos csapás készül a törvények iránti tiszteletre, azon törvénytiszteletre, azon polgári erényre, mely talán egyedül tartotta fönn ez ezer éves hazát. (Igaz !) Mit cselekedett tehát a vádolt többség ? Igaz-e, hogy a felelős kormányzati rendszert életbe léptette ? (Igaz!) vagy mikor és miben vonta el az abból keletkezett kormány magát a felelősség alól ? Igaz-e, hogy az alkotmány helyreállítása óta egy fillér sem szedetett be, melyet az országgyűlés meg nem szavazott? (Úgy van !) Nem az országgyűlés szavazta-e meg Magyarország első budgeteit? (Tetszés.) Az újoncz megszavazásban kevésbé szigorúan járt-e el, mint bármely országgyűlés előbb ? (Heveslés.) Tény e, hogy idegen hatalmakkal kötött szerződések iránt először élt jóváhagyási jogával ? (Lelkes felkiáltások : éljen Gorove !) Tény-e, hogy a törvényhatóságokat, megyéket, városokat jogaikba visszaállította ? Vagy talán azt hozza valaki kétségbe, hogy a sajtónak nem adta vissza szabadságát ? (Élénk éljenzés.) Igaz-e, hogy az igazság kiszolgáltatást gyorsabbá tette s egyszerűsítette ? Igaz e, hogy a feudális viszonyok maradványainak megszüntetéséhez hozzá nem fogott, midőn a szőlödézsmát megszüntette ? Ténye az, hogy izraelita testvéreinket a politikai jogokban részesítette? (Hosszas éljenzés.) Igaz-e, hogy a választási egyenlőség elvét nem A közmunka- és közlekedési m. kir. minister a tiszaszabályozási központi bizottsághoz Osváth Lajost segédfogalmazóvá, Kassek Antalt pedig irattárnokká nevezte ki. Járosy Ferencz a m. k. pénzügyminister által a m. k. államjavak családi igazgatóságához uradalmi mérnökké neveztetett ki. A magyar királyi pénzügyministerium körrendelete Magyarország és Erdély valamennyi kir. pénzügyigazgatóságához. Azon több oldalról tett kérdésre nézve : váljon azon esetben, ha az uj adó a pénzügyi közegek által az 1868-ik évi XXI. t. sz. 12-ik szakaszában érintett adófizetési határnapig ki nem vettetik, és e szerint a fizetendő évi adónak öszvege még nem tudatik, lehessen-e attól a XXI. törv. czikk 14. és 15-ik szakasza értelmében késedelmi kamatokat követelni ? következő utasítás adatik: A fennálló pénzügyi rendszabályok értelmében, melyek az 1868-ik évi XXII. tv. czikk 49., a XXIV. t. sz. 1-ső és XXVI. tez. 76-ik §§-ai értelmében tovább is érvényben hagyattak, kötelezettek az adózók, adótartozásaikat mindaddig, míg az új adó kivettetvén, az az illető adóközségeknek kiadatik, a múlt évben kivetett adó mennyisége szerint fizetni. Innen önmagából következik, hogy ha az adózók a XXI. törv. cz. 12 ik §. ban megállapított határidőkben a múlt évi adóöszveg aránya szerinti esedékes adótartozásaikat le nem fizetik, azok után a késedelmi kamatok mindenesetre fizetendők, valamint azok, kik a XXI. t. sz. 16. §-a szerint előfizetéseket tettek, kamat-elengedésben részesítendők. Egyébiránt megtétetett az intézkedés, hogy az uj adóknak kivetése a megelőző év utolsó hónapjaiban okvetlenül befejeztessék, és az adóközségeknek még azon évben kiadassék. Budán, 1869. évi február hó 15-én. A nagyváradi kir. jogakadémia mellé rendelt bírói államvizsgálati bizottmánynál üres, és eddig a jogakadémia igazgatója által helyettesített elnöki állomásra a vallás- és közoktatási ügyek magy. kir. ministere Földy János tudort, biharmegyei bünfenyitő-törvényszéki ülnököt nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. A schweiczi vizkárosultak javára Buda sz. k. fővárosban utólag még 82 ft és 6 frank aranyban gyfjtetett, s ezen összeg a m. k. belügyministerium által a közös külügyministerium utján rendeltetése helyére küldetett.