Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)

1869-04-20 / 89. szám

Buda-Pest, 1869 89. szám. Kedd, apr'il 20. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS L­asasMíiTisée : P»tan , hatraai­ utcsa 10-ik »am I. SjuLSOHrr.TAi. : P«*ten, Baritok - tér* 7. fa. a. földsaint. KtsiftlTOK ne. küldetnek tsih. Bérmentet- Ion terelek ceek rendeo­errel.»pinktai fo­gadtatnak el. Napohtai romi »aáTaöLDInsEL : EgAsz írre........................30 írt. FélArr*...............................10 NegjediTr# ..... 5 Bad a res rax eiaaos hokdví Egii* irr* ... 18 frt.— Félérr* .... 9 . — Negjedirre . . 4 . 60 El­öriaurristi art ab kr. I Hivatalo. Hirdsviukk : A klv.Ulu. „Értesítőbel ifta lands hirdetd* dijak a hirdetménynyel orr 10 eldleforrr beküldendő, még Mdlg: 100 seeig offTMeri Hirdetve ért 1 frt, Se 30 kr. s bélyegért, 100— see-ig » frt, 200—300-ig 3 frt ée igy tovább minden 100 óiéért 1 Írnod több. Masáxhirbitisxx: Egy'himáboe petit sor egyraeri hirdetésért ? kr. többszöri hirde­tésért? kr.minden beigtatisnál A bélyeg­ dij külön minden b*­­­­igtati­s után 30 kr. oszt. értékb. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége a következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott a magyar ministerelnökhöz intézni: Kedves gróf Andrásy! Értesítem önt, hogy gróf Taaffie, eddigi ministerelnöki he­lyettest, honvédelmi s közbiztonsági minis­zert állásábani meghagyatása mellett, a bi­rodalmi tanácsban képviselt királyságok s országok miniszertanácsának elnökévé ki­neveztem. Bécsben, 1869. évi april­is 17-én. Ferencz József, s. k. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége, Zágrábban, f. évi mart 13 án kelt legfelsőbb elhatározásával, gróf Draskovich György es. k. kamarás, alkalmazás nélküli altábornagy s horvátországi nagy földbir­tokosnak, kitűnő érdemeinek kegyteljes elismeré­séül, a titkos­ tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A MAGY. KIR. BELÜGYMINISTERIUM KÖRLEVELE AZ ORSZÁG ÖSSZES TÖRVÉNYHATÓSÁGAIHOZ. A Székes Fehérvár városában létező megyei kórház nyilvános közkórházi jelleggel ruháztat­­ván föl, számára a napi tápdijak folyó évi junius 1-től kezdve, további intézkedésig, 50 krral álla­píttattak meg. Miről a törvényhatóságok, tudomás és megfelelő további eljárás végett értesittetnek. Budán, 1869. ápr. 11 kön. Steinitz Godefréd, kassai magyar királyi pénz­­ü­gyigazgatósági fogalmazó vezetéknevének „Kö­­vegyi”-re kért átváltoztatása folyó évi 7528. sz. a. kelt belügyministeriumi rendelettel megenged­­tetett. Stroffek István Lajos kóspallagi lakos vezeték­nevének „Honfi“ ra kért átváltoztatása folyó évi 7468. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. _____ Spitzer Ignácz budai lakos vezetéknevének „Ormosi“-ra kért átváltoztatása folyó évi 7411. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. __________ Willor József szabadkai lakos vezetéknevének „Budai“ ra kért átváltoztatása folyó évi 7530. sz. a. kelt belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. Elekes Antal és Haraszthy Tamás a m. k. pénz­­ügyminister által III. osztályu számtisztekké, az ungvári m. kir. pénzügyigazgatóság számvevő­osztályához neveztettek ki. Folyó évi május hó 1-én heves megyei Csépa helységben postahivatal fog életbelépni, mely a­­ levél- és kocsipostai szolgálattal foglalkozand és­­ összeköttetésben lesz a kún­szt mártoni postahiva­tallal a Csépa és Kún Szt-Márton közt naponkint közlekedő kocsipostajárat által. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek képezik : Csépa, Szelevény, Saás és Ugh községek. A fennebbi postajárat a következő rendben fog közlekedni: Indulás: Csépáról naponkint esti 6 órakor. Kun-Szt-Már­­tonból naponkint reggel 3 órakor. Érkezés: Csépára naponkint reggele 1/4 órakor. Kun­szt- Mártonba naponkint esti 8­/4 órakor. Pesten, 1869. április 13-án. A m. kir. postaigazgatóság. SZABÁLYRENDELET az 1868. évi XXIX. törvényczikk által megszüntetett szőlőbeli tartozások megvál­tása körül követendő eljárás iránt, I. a jogbiztosok, II. a választott bíróságok és felebbviteli ható­ságok, II. a telekkönyvi hatóságok, IV. a birtok bíróságok számára, egy függelék­kel, a váltságtőkére vagy ennek kamataira irányzott bírói tilalom vagy foglalás esetei­ben követendő eljárási szabályokról, V. a pénzügyi hatóságok számára. (Folytatás.)*) II. VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGOK ÉS FELEBBVITELI HA­TÓSÁGOK. 27 §• A választott bíróság megalakulván, mi­helyt az illető ügyiratokat a biztostól átvette , az ügynek tárgyalására határnapot tűz ki, s erre a feleket azon figyelmeztetéssel idézi meg, hogy egyiknek vagy másiknak meg nem jelenése ese­tében is a tárgyalás a megjelentekkel meg fog tartatni s az előadottak szerint ítélet hozatni. Az idézés jelen utasítás 5. § értelmében esz­­közlendő, a tárgyalási hely kitűzésénél pedig a 7. §. rendelete tartandó meg. 28. §. A választott bíróságok előtt az eljárás sommás és szóbeli. A tárgyalás folyama ala­­ igyekezzék a bíróság a vitás pontokat tisztába hozni; e végre a felek­hez kérdéseket intézhet s az ügy felderítéséhez megkivántató bizonyítékokat — ha kell — hiva­talból is beszerezheti. A tárgyalásról vezetendő jegyzőkönyv a felek előtt felolva­statván, az általuk ne­án tett észrevé­telekhez képest, ha azokat a b­róság helyeseknek találná, kijavíttatik. A jegyzőkönyv a bíróság minden tagja s a fe­lek által is aláiratik, s ha a felek közül valame­lyik írni nem tud, vagy az aláírást megtagadja , e körülmény, az­ok rövid előadása mellett, megjegy­­z­ődő. 29. §. Ha tanuk vagy szakértők kihallgatása szükséges , azokat a­álasztott biróság a felek je­lenlétében kihallgathatja. Ha azonban ezek meg­*) Lásd lapunk 85. 87. számait, hi­t­e­tetése kivágatnék: ez csak az illető szolga­bíró által eszközöltethetik, kihez a vál­sztott biróság elnöke a tanúvallomást tartalmazó jegy­zőkönyvet a meghiteltetés czéljából átküldi. 30. §. A felek mindenekelőtt a jelen utasítás 9. §-ában bővebben értelmezett váltságdíj iránt — ha ez még nem volna egyezségileg megállapítva — ha­lgatandók ki, s felhívandók, hogy a­mit az eljáró biztos előtti" tárgyaláskor beadott bizonyí­tékokon és adatokon kívül talán még felhozhat­nak, adják elő. A tárgyalás folytán tisztába hozatván a fenfor­­gó vitás kérdések, ha a felek közt a váltságdíj iránt barátságos egyezséget sikerül létrehozni, ez jegy­zőkönyvbe veendő; ellenkező esetben a bíróság az előadottak, illetőleg bizonyítottak szerint, a tör­vény 3. § -a alapján ítéletet hoz, melyben — te­kintettel a vidéken netalán létrejött egyezségben megállapított váltságdíjakra is — a különféle tar­tozások (bor, napszám stb) tízévi átlagos árát a ha­tárbeli (illetőleg jelen utasítás 6. § a alapján a biz­tos által egy tárgyalásba foglalt vidékbeli) szőlők egész területére általában, vagy rendszeres osz­tályozási munkálat alapján megállapítja; ott pe­dig, hol a kötelezettek tartozásaikat valamely évenként megszabott átalány-összegben együtte­sen szokták leróni, az évi egyetemes tartozás át­lagos összegét meghatározza. 31. §. A választott bíróság ítéleteit szótöbbség­gel hozza. Az ítélet, indokolásával együtt, jegyzőkönyvbe veendő, a bíróság minden tagja által aláírandó s azonnal kihirdetendő. Az ítélettel meg nem elégedő fél mindjárt a ki­hirdetéskor tartozik bejelenteni felebkezését, mely a netán felhozott indokok rövid megemlítése mel­lett szintén a jegyzőkönyvbe vezettetik. Ezután a bíróság elnöke az összes ügyiratokat, a felebbviteli hatósághoz leendő felterjesztés vé­gett, az eljáró biztosnál, átadja. 32. §. Ha a felek a tartozások árának, illetőleg összegének átlaga (váltságdíj) iránt akár az el­járó biztos, akár a választott bíróság előtt ki­egyeztek ; vagy pedig a választott bíróság ebbeli ítéletében megnyugodtak ; vagy végre, ha — fe­­lebbezés esetében — a felebbviteli hatóság azt végérvényesen megállapította : a választott bíró­ság ezen váltságdíjnak felszámításához , illetőleg egyénenkénti felosztásához fog E végből a törvényben kijelölt tíz év alatti tar­tozások évi és egyénenkinti mennyiségének kér­désében lesz a tárgyalás megtartandó, s az egyéni tartozások évi átlag­mennyisége (jelen utasítás 9. §-a) kinyomozandó. Midőn ennek kiderítése minden egyes kötele­zettre nézve külön tárgyalást kíván : ez a vált­­ságkötelezettekkel fejenként folytatandó, és — ha barátságos kiegyeztetés nem sikerülne — a per­ben álló valamennyi váltságkötelezettre kiterjedő egy ítéletben az évi tartozás átlag­mennyisége egyénenként megállapítandó, és ekkor a már meg­állapítva lévő átlagos ár szerint minden egyes váltságkötelezettre nézve az évi tartozás átlagos értéke, illetőleg a már megállapítva lévő átalány­­összegből minden egyes váltságkötelezettre eső rész kiszámítandó. 33. §. Ezen ítélet ellen is lehet felebbezni. Az ítélettel meg nem elégedő fél tartozik feleb­­­­bezését mindjárt az ítélet kihirdetésekor beje­lenteni.

Next