Budapesti Közlöny, 1869. április (3. évfolyam, 73-98. szám)
1869-04-20 / 89. szám
Buda-Pest, 1869 89. szám. Kedd, apr'il 20. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LasasMíiTisée : P»tan , hatraai utcsa 10-ik »am I. SjuLSOHrr.TAi. : P«*ten, Baritok - tér* 7. fa. a. földsaint. KtsiftlTOK ne. küldetnek tsih. Bérmentet- Ion terelek ceek rendeoerrel.»pinktai fogadtatnak el. Napohtai romi »aáTaöLDInsEL : EgAsz írre........................30 írt. FélArr*...............................10 NegjediTr# ..... 5 Bad a res rax eiaaos hokdví Egii* irr* ... 18 frt.— Félérr* .... 9 . — Negjedirre . . 4 . 60 Elöriaurristi art ab kr. I Hivatalo. Hirdsviukk : A klv.Ulu. „Értesítőbel ifta lands hirdetd* dijak a hirdetménynyel orr 10 eldleforrr beküldendő, még Mdlg: 100 seeig offTMeri Hirdetve ért 1 frt, Se 30 kr. s bélyegért, 100— see-ig » frt, 200—300-ig 3 frt ée igy tovább minden 100 óiéért 1 Írnod több. Masáxhirbitisxx: Egy'himáboe petit sor egyraeri hirdetésért ? kr. többszöri hirdetésért? kr.minden beigtatisnál A bélyeg dij külön minden b*igtatis után 30 kr. oszt. értékb. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége a következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott a magyar ministerelnökhöz intézni: Kedves gróf Andrásy! Értesítem önt, hogy gróf Taaffie, eddigi ministerelnöki helyettest, honvédelmi s közbiztonsági miniszert állásábani meghagyatása mellett, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok s országok miniszertanácsának elnökévé kineveztem. Bécsben, 1869. évi aprilis 17-én. Ferencz József, s. k. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége, Zágrábban, f. évi mart 13 án kelt legfelsőbb elhatározásával, gróf Draskovich György es. k. kamarás, alkalmazás nélküli altábornagy s horvátországi nagy földbirtokosnak, kitűnő érdemeinek kegyteljes elismeréséül, a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. A MAGY. KIR. BELÜGYMINISTERIUM KÖRLEVELE AZ ORSZÁG ÖSSZES TÖRVÉNYHATÓSÁGAIHOZ. A Székes Fehérvár városában létező megyei kórház nyilvános közkórházi jelleggel ruháztatván föl, számára a napi tápdijak folyó évi junius 1-től kezdve, további intézkedésig, 50 krral állapíttattak meg. Miről a törvényhatóságok, tudomás és megfelelő további eljárás végett értesittetnek. Budán, 1869. ápr. 11 kön. Steinitz Godefréd, kassai magyar királyi pénzügyigazgatósági fogalmazó vezetéknevének „Kövegyi”-re kért átváltoztatása folyó évi 7528. sz. a. kelt belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Stroffek István Lajos kóspallagi lakos vezetéknevének „Honfi“ ra kért átváltoztatása folyó évi 7468. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. _____ Spitzer Ignácz budai lakos vezetéknevének „Ormosi“-ra kért átváltoztatása folyó évi 7411. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. __________ Willor József szabadkai lakos vezetéknevének „Budai“ ra kért átváltoztatása folyó évi 7530. sz. a. kelt belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Elekes Antal és Haraszthy Tamás a m. k. pénzügyminister által III. osztályu számtisztekké, az ungvári m. kir. pénzügyigazgatóság számvevőosztályához neveztettek ki. Folyó évi május hó 1-én heves megyei Csépa helységben postahivatal fog életbelépni, mely a levél- és kocsipostai szolgálattal foglalkozand és összeköttetésben lesz a kúnszt mártoni postahivatallal a Csépa és Kún Szt-Márton közt naponkint közlekedő kocsipostajárat által. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek képezik : Csépa, Szelevény, Saás és Ugh községek. A fennebbi postajárat a következő rendben fog közlekedni: Indulás: Csépáról naponkint esti 6 órakor. Kun-Szt-Mártonból naponkint reggel 3 órakor. Érkezés: Csépára naponkint reggele 1/4 órakor. Kunszt- Mártonba naponkint esti 8/4 órakor. Pesten, 1869. április 13-án. A m. kir. postaigazgatóság. SZABÁLYRENDELET az 1868. évi XXIX. törvényczikk által megszüntetett szőlőbeli tartozások megváltása körül követendő eljárás iránt, I. a jogbiztosok, II. a választott bíróságok és felebbviteli hatóságok, II. a telekkönyvi hatóságok, IV. a birtok bíróságok számára, egy függelékkel, a váltságtőkére vagy ennek kamataira irányzott bírói tilalom vagy foglalás eseteiben követendő eljárási szabályokról, V. a pénzügyi hatóságok számára. (Folytatás.)*) II. VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGOK ÉS FELEBBVITELI HATÓSÁGOK. 27 §• A választott bíróság megalakulván, mihelyt az illető ügyiratokat a biztostól átvette , az ügynek tárgyalására határnapot tűz ki, s erre a feleket azon figyelmeztetéssel idézi meg, hogy egyiknek vagy másiknak meg nem jelenése esetében is a tárgyalás a megjelentekkel meg fog tartatni s az előadottak szerint ítélet hozatni. Az idézés jelen utasítás 5. § értelmében eszközlendő, a tárgyalási hely kitűzésénél pedig a 7. §. rendelete tartandó meg. 28. §. A választott bíróságok előtt az eljárás sommás és szóbeli. A tárgyalás folyama ala igyekezzék a bíróság a vitás pontokat tisztába hozni; e végre a felekhez kérdéseket intézhet s az ügy felderítéséhez megkivántató bizonyítékokat — ha kell — hivatalból is beszerezheti. A tárgyalásról vezetendő jegyzőkönyv a felek előtt felolvastatván, az általuk neán tett észrevételekhez képest, ha azokat a bróság helyeseknek találná, kijavíttatik. A jegyzőkönyv a bíróság minden tagja s a felek által is aláiratik, s ha a felek közül valamelyik írni nem tud, vagy az aláírást megtagadja , e körülmény, azok rövid előadása mellett, megjegyződő. 29. §. Ha tanuk vagy szakértők kihallgatása szükséges , azokat aálasztott biróság a felek jelenlétében kihallgathatja. Ha azonban ezek meg*) Lásd lapunk 85. 87. számait, hitetetése kivágatnék: ez csak az illető szolgabíró által eszközöltethetik, kihez a válsztott biróság elnöke a tanúvallomást tartalmazó jegyzőkönyvet a meghiteltetés czéljából átküldi. 30. §. A felek mindenekelőtt a jelen utasítás 9. §-ában bővebben értelmezett váltságdíj iránt — ha ez még nem volna egyezségileg megállapítva — halgatandók ki, s felhívandók, hogy amit az eljáró biztos előtti" tárgyaláskor beadott bizonyítékokon és adatokon kívül talán még felhozhatnak, adják elő. A tárgyalás folytán tisztába hozatván a fenforgó vitás kérdések, ha a felek közt a váltságdíj iránt barátságos egyezséget sikerül létrehozni, ez jegyzőkönyvbe veendő; ellenkező esetben a bíróság az előadottak, illetőleg bizonyítottak szerint, a törvény 3. § -a alapján ítéletet hoz, melyben — tekintettel a vidéken netalán létrejött egyezségben megállapított váltságdíjakra is — a különféle tartozások (bor, napszám stb) tízévi átlagos árát a határbeli (illetőleg jelen utasítás 6. § a alapján a biztos által egy tárgyalásba foglalt vidékbeli) szőlők egész területére általában, vagy rendszeres osztályozási munkálat alapján megállapítja; ott pedig, hol a kötelezettek tartozásaikat valamely évenként megszabott átalány-összegben együttesen szokták leróni, az évi egyetemes tartozás átlagos összegét meghatározza. 31. §. A választott bíróság ítéleteit szótöbbséggel hozza. Az ítélet, indokolásával együtt, jegyzőkönyvbe veendő, a bíróság minden tagja által aláírandó s azonnal kihirdetendő. Az ítélettel meg nem elégedő fél mindjárt a kihirdetéskor tartozik bejelenteni felebkezését, mely a netán felhozott indokok rövid megemlítése mellett szintén a jegyzőkönyvbe vezettetik. Ezután a bíróság elnöke az összes ügyiratokat, a felebbviteli hatósághoz leendő felterjesztés végett, az eljáró biztosnál, átadja. 32. §. Ha a felek a tartozások árának, illetőleg összegének átlaga (váltságdíj) iránt akár az eljáró biztos, akár a választott bíróság előtt kiegyeztek ; vagy pedig a választott bíróság ebbeli ítéletében megnyugodtak ; vagy végre, ha — felebbezés esetében — a felebbviteli hatóság azt végérvényesen megállapította : a választott bíróság ezen váltságdíjnak felszámításához , illetőleg egyénenkénti felosztásához fog E végből a törvényben kijelölt tíz év alatti tartozások évi és egyénenkinti mennyiségének kérdésében lesz a tárgyalás megtartandó, s az egyéni tartozások évi átlagmennyisége (jelen utasítás 9. §-a) kinyomozandó. Midőn ennek kiderítése minden egyes kötelezettre nézve külön tárgyalást kíván : ez a váltságkötelezettekkel fejenként folytatandó, és — ha barátságos kiegyeztetés nem sikerülne — a perben álló valamennyi váltságkötelezettre kiterjedő egy ítéletben az évi tartozás átlagmennyisége egyénenként megállapítandó, és ekkor a már megállapítva lévő átlagos ár szerint minden egyes váltságkötelezettre nézve az évi tartozás átlagos értéke, illetőleg a már megállapítva lévő átalányösszegből minden egyes váltságkötelezettre eső rész kiszámítandó. 33. §. Ezen ítélet ellen is lehet felebbezni. Az ítélettel meg nem elégedő fél tartozik felebbezését mindjárt az ítélet kihirdetésekor bejelenteni.