Budapesti Közlöny, 1869. augusztus (3. évfolyam, 174-198. szám)

1869-08-04 / 176. szám

Buda-Pest, 1S6P. 176. szám Szerda, august­us 4. HIVATALOS LAP. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sz. a. földszint. tüZIRATOK nem küldetnek viset.a Bémiegitet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fza­­kadttitiak el. Előfizetési árak : Napontai postai &rátküldéssel .­­ Budapesten házhoz hordva : lEgé!­*; évre.......................2'» írt. j Egész évre. . . 18 frt.— kr« Félédre....................... 10 „ j Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre.........................5 n j Negyedévre . . 4 „ 60 „ 8*«mk8it6bég : Pesten , batvam-ntcz» 10-ik szám I. emelet. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbefo­lytatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt. 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Maga­nhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirde­tésért? kr.minden beiktatásnál. A bélyeg­ dij külön minden be­iktatás után 30 kr. oszt.értékb. HIVATALOS RÉSZ. Horvát-, szlavón-, dalmátországi minis­­zerem­ által előterjesztett — ugyanazon országok bányának felterjesztésére Theodo­­rovich Sándort, eddigi első-rendű törvény­­széki ülnököt és államü­gyészt, Szerém me­­gye kir. törvényszéki elnökévé—és Kavich Sándort, eddigi másod­rendű törvényszéki ülnököt, Pozsega megye kir. törvényszéki elnökévé ezennel kinevezem. Kelt Spwilben, 1869. julius hó 27-én. Ferencz József, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. Báró Rauch Levin, s. k. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége f. évi julius hó 30-án Laxenburgban kelt legf. elhatározásával nyug. cs. kir. hadnagy Bauszmann Nándort a m. k­r. honvédséghez hadnagygyá és a zágrábi ke­rületnél kezelő-tisztté legkegyelm­­esebben kine­vezni méltóztatott. Gr. Andrásy Gyula, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister dr. Soghy Gyula, győri kir. jogakadémiai h. r. k. tanárt, a római jogból egyetemi magán­tanárrá lett képesítése folytán ezen minőségben megerő­­sítette. Mayer Miksa a vallás- és közoktatási m. kir. ministeriumhoz segédfogalm­azóvá neveztetett ki. A m. kir. pénzügyministerium, egyetértőleg a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minis­­teriummal, a Pesten megjelenő „Journal du com­merce Austro Hongrois“ czimű időszaki lapot szaklapnak nyilvánította és mint ilyent bélyeg­­mentességben részesítette. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság — Bécsben, 1869. évi augustus 2-ik napján tartott ülésében az államjegyek és váltójegyek forgalmi összegét f. évi július hó 31-én következőnek találta: A bizottság saját feljegyzései alapján a tulaj­­donképeni államjegyek összege 1 frosokban 77.997,329 5 „ 110.950,625 ft kr. 50 „ 109.768,050 298.716,004 — A tiz kajezáros váltójegyek összege ..................................... 5.012,437 30 Hivatalos közlés folytán az államjegyekül nyilvánított bank­jegyek összege: 1 ftásokban 4.768,520 5­1­2.635,620 7.404,140 — Összesen: . 311.132,581 30 A közös pénzügyminiszer hi­vatalos közlése szerint a sóbá­nyákra bekebelezett és forga­lomban lévő zálogjegyek összege 99.921,082 50 Kelt a függő államadósság ellenőrzésére kikül­dött országos bizottság Bécsben, 1869. évi augus­­tus 2-án tartott XI-dik üléséből. Gr. Barkóczy János s. k. mint elnök. Gr. Zichy Jenő, s. k. A magyar királyi földmivelés-, ipar- és keres­kedelmi ministerium 14,287 1032 sz. a. következő pályakérdést tűz ki megfejtés végett: „Világosittassék fel, mi oka annak, hogy a komló-termelés hazánkban, daczára a sör­gyár­tás és fogyasztás nagymérvű emelkedésének, pangó állapotából kiemelkedni nem bir, — da­czára annak, hogy a komló-növény sikeres ter­melésére hazánk több vidéke alkalmasnak lenni látszik, — mely körülmény azon sajnos ered­ményt idézi elő, hogy a komlóért nagymennyi­ségű pénz szivárog külföldre. Derittessék fel: lehetséges e magyar földön oly minőségű komlót termelni, mely a külföldinek behozatalát csökkentené. Mutattassék ki számokkal a sörgyártás évi komló-szükséglete, a hazában termelt és külföld­ről behozott mennyiség-súly­ban és pénzértékben. Végre adassék elő röviden a komló termelés legjobb módja, s leíratván a komló-föld- és égalji igényei, jelöltessenek meg a pontok, hol annak termelése haszonnal űzhető volna.“ A legfelebb 4 évre terjedhető pályamű idegen kézzel leírva s jeligével ellátva, egy a szerző nevét rejtő s hasonló jeligével ellátott bepecsételt levél kíséretében a ministérium földmivelési osz­tályához folyó évi december 1-ig beküldendő. A beérkezendő pályamunkák illetékes bírálók által megbíráltatván, a legjobb ma 300 osztrák értékű forinttal fog jutalmaztatni. Ha a munkák egyike sem felelne meg a vára­kozásnak, a pályázat újra ki fog hirdettetni. Pesten, 1869. évi julius hó 3- án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministeriumtól. 3. A népszámláló bizottságnak a megyei, vagy városi képviselő-testület által megválasztandó elnökeinek neve és lakhelye a földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi ministériumnak fölterjesz­­tendők. 4. A népszámláló bizottság a megyei, vagy városi közönség kebeléből kerülvén ki, az illető hatóságok utasítani fogják tisztviselőiket, hogy ezen bizottságnak a népszámlálás végrehajtása körül mindenben és lelkiismeretesen segítségére legyenek. 11. A népszámláló bizottság előleges teendői. A Pesten alakult „Első pest-budai papírgyár részvénytársulat“ alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magyar királyi ministerium által folyó évi augustus hó 1-én 13700. sz. alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. 5. A népszámláló bizottság a megyét, kerüle­tet, széket, vidéket, vagy sz. kir. várost megala­kulása után azonnal számláló csoportokra osztja, , olyformán, hogy minden számláló csoportba 1500—1000 lélek essék. Szem előtt tartandó azon­ban, hogy a számlálás alapját a község képezi, minélfogva külön, habár 500-nál kevesebb lelket számláló községek, vagy külön adóközséget ké­pező puszták, telepek stb., mással egy számláló csoportba sehogy össze nem vonandók. I 6. A megállapított számláló csoportok a népe­s számláló bizottsági tagok közt arányosan felosz- t tandók, kik az így felosztott csoportok felett a közvetlen felügyeletet gyakorolják. 7. A csoportok megalakítása után azonnal je­lentést tesz a bizottság elnöke a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministériumnál arról, hogy a megye, szék, város stb., hány számláló csoportra van felosztva, s mindegyik körülbelül hány lélekből áll, hogy a nyomtatványok a szük­séges mennyiségben megküldethessenek. 8. Minden ily számláló csoportba számláló ügy­nököt nevez ki a bizottság a helybeli vagy vidéki értelmesebb és megbízható lakosok közül, minek, e czélra netalán alkalmazandó honvéd­tiszteken kívül, a lelkész, iskolatanító, kántor, értelmes közbirtokosok, haszonbérlők, gazdatisztek, ügy­védek, kereskedők stb. Ez ügynök a kitűzött na­pon a rovatos ívek kiosztása és beszedése mellett, a bejelentési eljárásnál a számlálásra közvetlenül felügyel, a felvételi eljárásnál pedig az ívek be­töltése által magát a számlálást eszközli. ) Kisebb községben e tisztre a jegyző, hivatalá­nál fogva, köteles. 9. A számláló ügynökök kinevezése után a nép­­számláló bizottság részéről a ministeriumnak azon­nal bejelentendő, váljon az alkalmazott egyének s a vidék nyelvismeretei szerint a számláló ivek csupán magyarul, vagy a magyaron kivül hány számláló kerületben még mely nyelven, s mily szám­arányban szükségesek. NÉPSZÁMLÁLÁS VÉGREHAJTÁSÁHOZ.­­ 10. A népszámláló bizottság minden egyes tag­...... . jának kötelességévé tétetik a népszámlálási utat 1. Népszámláló bizottságok alkotása. sitások, oktatások és minták nyomán a működő 1. Minden megye, kerület, szék, vidék és szak. egyéneknek a netalán szükséges utasításokat kir. város a népszámlálási törvény kihirdetésétől megadni s előre kellőleg intézkedni, hogy a szám­­számitandó legfeljebb két hét alatt közgyűlést látás országszerte egy és ugyanazon napon min­­tazt, és külön népszámlálási bizottságot alkot. den fenakadás nélkül megkezdethessék és legfel-Tagjai a törvényhatósági bizottságok körén több két hét alatt befejeztethessék, kivül is választhatók.­­ 11. A népszámláló bizottságok elnökei e czel-2. Ezt a népszámláló bizottság tagjai oly szám­­ból a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­mal választandók, hogy megyében minden föszpl-­nisterium kebelében fennálló statistikai osztály­­gabirói, dullói vagy hasonló járásra legalább há­nyat, mely a népszámlálás ügyét kezeli, közvetle­­nüm, szabad kerületben minden község után egy,­nttl leveleznek. Hivatalos levelezésük e felirat szabad kir. városokban minden 1000 lakos után használata mellett: „a népszámlálás ügyében“, egy tag jusson, bérmentesek. UTASÍTÁS az 1869. deczember 31-dikei állapot szerint lende

Next