Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1869-09-18 / 213. szám

Buda-Pest, 1869 213. szám Szombat, September 18. HIVATALOS LAP. nem küldetnek vi**»*. Bérmentet-Félévre . . . Félévre . . . . » , — . S**sa*a*Tost3 : Pastes , hatram-nteza 10-ik uim I. emelet. 'Aiai-íbitatal : Perk­öu, Baritok - tere A bélyeg-dij külön minden be­Előfizetísi írak :Hivatalos Hibmtisk* :MaoInhirost^ssk: Napoktai romi »airaULDissKi.: BaDAFMTm*HAMM leSDVA : A huvatalos „Értesitöbe’* igzetendő hirdetésk­ dijak a hirdetménynyel Egyhasábos petit sor egy »seri hirdetésért 8 kr. többszöri hüirde-T. íz. a. földszint. Égés* i­re . ■ Égési évre. . . 1# frt.— kr. együtt előlegesen beküldendő, még petiig: 100 ssóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. & bélyegért, leüe­tésért7kr.minden beigtatásmni. levelek csak rendet levelezőinktől fo­gadtatnak eL Negyedéire . . . . . 6 „ Negyedévre . . 4 „ 50 „ 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért I írttal több. igtatás után SO kr. oszt.értés ). HIVATALOS RÉSZ. A földmivelés-,­­ipar- és kereskedelmi magyar kir. miniater előterjesztése folytán, folyó hó 5-én kelt legfelsőbb elhatározással, dr. Masch Antal, a magyar-óvári volt ca. kir. felsőbb gazdasági tan­intézet igazgatótanára, ugyancsak a magyar­óvári magyar kir. felsőbb gazdasági tanintézet igazga­tójává neveztetett ki. Ugyanazon intézethez a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister: Leh­man Oszkárt (német előadó), dr. Ulbricht Reihardot (német előadó), Konitz Ágostont (magyar és né­met előadó), Kaltenegger Nándort (német előadó), Fuchs Jánost (német előadó) rendes, — Barkassy Kálmánt (magyar és német előadó) rendkívüli,— végre Cselkó Istvánt, Stollár Gyulát, Tuba Lajost és Roditzky Jenőt (mind magyar előadó) segédtaná­rokká nevezte ki. A közmunka és közlekedési m. kir. minister Asboth Jánost a vezetése alatti ministeriumban 2-ed rendű segédmérnökké nevezte ki. A sopronyi magy. kir. pénzügyigazgatóság által Jábránics József kőszegi lakos, Ill. oszt. segéd­tisztté a németujvári adóhivatalhoz neveztetett ki. A pesti m. k. pénzügyigazgatóság Döbrössy Károlyt és Torma Istvánt irodasegédekké nevez­te ki. A beszterczebányai m. kir. pénzügy igazgatóság Molnár György adóhivatali bijnokot III. osztályú adóhivatali segédtisztté ideiglenes minőségben kinevezte. Árvamegyebeli Jablonka községnek, az első öt esztendőben helypénz-szedési jog nélkül, évenkint január 20-án, mártius 15-én, junius 20-án és oct. 25-én országos kirakó és marha vásár, és minden másod hét hétfőjén hetivásárok tarthatása enge­délyeztetett; mi ezennel közhírré tétetik. Kelt Pesten, 1869. September 14. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. minister­iumtól. Folyó évi September hó 11-től kezdve, mely nap­tól fogva a szeged-zombori vasúti vonal a közfor­galomnak átadatván, posta szállításra használ­­tatik, a) Szeged és Zombor, továbbá Szeged és Baja közt közlekedő maile- és lov­asposták vég­leg beszüntettetnek; b) az utóbbiak helyett Szabadka és Baja közt Almáson és Bikityen át naponkinti cariol­­posta fog életbe lépni, mely a Szeged és Zombor közt közlekedő vasúti vonathoz fog csatlakozni ; c) a mélykúti postahivatal az almásival, és a felső sz.-iváni a bikityivel naponkinti kül­­döncz posta­járatok által hozatnak össze­köttetésbe ; d) a Zombor és Pétervárad, valamint Szabadka és Uj-Verbász, továbbá Horgos és Rácz-Be­­cse közt hetenkint négyszer közlekedő cári Ot-posta, a hetenkint háromszori lovas-posta megszüntetése mellett, naponkintira szapo­rittatik. Ugyanazon naptól kezdve a buda­pesti posta­­hivatalok által a szeged-zombori és szabadka­­bajai, horgos-rácz-becsei, szabadka-ujverbászi és zombor-ujverbászi vonalakon fekvő posta­­hivataloknak szóló levelek és kocsipostai külde­mények a pest-temesvári reggeli vasúti vonattal, azonfelül az ó­kéri, uj­verbászi, ó kanizsai, kis-ka­­nizsai, zentai, adai, ráczbecsei, kulai postahivata­loknak szóló levél- és kocsi postai küldemények a pest-temesvári esti vasúti vonattal is továbbit­tatnak. Pest, 1869. aug. 28. A m. kir. posta igazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyminister múlt évi október 13-án egy rendeletet bocsátott ki, melynélfogva a nyug­díjazott és characterrel kilépett cs. kir. tisz­tek Magyarországon a polgári bíróságok alá tar­tozóknak tekintessenek, s mely szerint a budai, temesvári és szebeni katonai parancsnokságok, Ő Felsége augustus 6-án kelt legfelsőbb elhatá­­rozása folytán utasítva vannak, hogy ily esetek­ben reclamatióktól tartózkodván, az esetnek a hadügyministériumhoz leendő egyszerű följelen­tésére szorítkozzanak. Miután e rendelet hatálya és jogalapja iránt egy helybeli lap kételyeket támasztani igyekszik, szükségesnek látjuk, a legjobb forrásból vett ér­tesülés alapján kijelenteni, hogy ama rendelet kibocsátásához az igazságügyminiszer úrnak telje­sen jogos alapja volt,­­ hogy annak minden esetben érvényt szerezni kötelességének fogja tartani. Azon kísérletek, melyek a kendernek áztatás nélküli kidolgozhatása módjának kipuhatolására a múlt évben a földmivelés-, ipar- és kereskedel­mi ministerium által a Köztelek helyiségében tar­tattak, s melyeknek folytatása akkor a kedvezőt­len időjárás által félbeszakíttatott, az ez idő óta folytatott vegyészeti munkálat alapján most újból felvétetnek, s a kísérletek a köztelken f. hó 2- án megkezdetnek, mire is az érdeklett termelő és iparos közönség ezennel figyelmeztetik. ISKOL­A-Ü­G­Y. Szeged város iskolái egygyel ismét szaporod­tak. F. hó 12 én nyittatott meg s avattatott fel ün­nepélyesen az ujonan épült alsó tanyai ásotthal­mi iskola. Az iskola-épület, mind külalakját, mind beren­dezését tekintve, oly szép és oly czélszerű, hogy ezzel a többi tanyai iskolák közül bármelyik is aligha versenyezhet. A közeli és távoli tanyákról nagy számmal ösz­szesereglett népnek főt. Melicher Nép. János ur tartott az iskola épület közelében felállított sátor­­i­ban ünnepélyes misét és egyházi beszédet.­­ Az ünnepélyre sokan jelentek meg a városból is, köztük az iskolaszék elnöke s több tagja, hogy az iskolát a nyilvánosságnak átadják, a városi képviselők s mások. Az iskolában mintegy 70 növendék, fia és leány, volt jelen, kik a ve­lük megtartott rövid vizsgálaton kielégítő ered­ményt mutattak s a jelenvolt vendégek részéről mindannyian megajándékoztattak. Az ünnepélyt Dobó Illés mezei gazda tanyáján barátságos ebéd követte. ESKÜDTSZÉKI TÁRGYALÁS Rest, sept. 15. Elnök : Sárkány József; bírák : Szentmihályi István, Dáni Nándor. Jegyző : Jakabfalvay Gyula. Vádló : Vilcsek Miklós, bajai lakos, képvise­lője dr. Füzesséry Géza. Vádlottak : Mager György, Lezsák Ferencz, ifj. Varga János és Rády Mihály ügyvéd, mindannyian bajai lakosok. Vádlottak védője dr. Krajtsik Fe­rencz. Az esküdtszék tagjai e következők voltak : Hatzinger Ferencz, Langer János, Jálics Dénes, Luzsa Mihály, Molnár Endre, Weber Károly, Vi­rág Ferencz, Gruber Ferencz, dr. Márki József, Oszvald Pál, Polgár Mihály, Koszt Mihály. Póttagok : Schmidt Ferencz, Morvay Ágoston. (Folyt, és vége.) A bizonylati eljárás után vádló képviselője, dr. Füzesséry Géza emelt szót. Vádbeszédében az incr. czikkre utalva, előadja, mily gyalázatosan rágalmaztatok vádló, kéri ezért vádlottakat elitél­tetni. Elsőrendű vádlott Rády Mihály ügyvéd saját s Mager György nevében védi magát. Az incr. czikk szerzőségét magától visszautasítja, de különben nem is lát abban semminemű sértést; kéri magát, úgy a többi vádlottakat is felmentetni; ugyanily értelemben szól harmad s negyedrendű vádlottak védője is, dr. Krajtsik. A szokásos válasz és ellenválasz után elnök rö­viden ismétli az előadottakat, mire azután az es­küdtekhez következő kérdésedet intéze : 1. Meg vannak-e az eskü­dtszéki tagok az itt elő­adottak után lelkiismeretükben győződve arról, váljon a „Pester Lloyd“ czimű napilap 1867. évi január 23-án megjelent 19-ik számában, a hirdet­mények rovatában „Óvás és figyelmeztetés“ czim alatt Bajáról 1867. január 3-tól keltezve, Lezsák Ferencz ácsmester és Mager György asztalosmes­ter neve alatt közzétett közleményben foglalta­­tik-e Mik­sek Miklós személye ellen rágalmazás, vagy nem? 2. Meg vannak-e az esküdtszéki tagok az itt előadottak után lelkiismeretükben győződve ar­ról, váljon ugyancsak a „Pester Lloyd“ C­.ímŰ napi­lap 1868. évi febr. 15-én megjelent 39. számá­ban a hirdetmények rovatában „Óvás és figyelmez­tetés “ czim alatt Baján, 1868. febr. 8-ától keltezve, Mager György asztalos-mester, és Lezsák Ferencz ácsmester neve alatt közzétett közleményben fog­­laltatik-e Milcsek Miklós személye ellen rágal­mazás, vagy nem ? 3. Meg vannak-e az esküdtszéki tagok győződve arról, va­­­jon a­­Pester Lloyd­-ban 1867. évi janu­ár 23-án megjelent fentebbi vádbeli közlemény­nek vádlott Lezsák Ferencz bajai ácsmester szerz­ős e-e vagy nem ?

Next