Budapesti Közlöny, 1869. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1869-09-26 / 220. szám

Buda-Pest, 1869 220. szám vasarnap, septemuLT zo KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Fálérre . . . Félérr» . . • • » . —­z A bélyeg­ dij külön minden­be • Sesnuazztrösá® . Pwten , hztrzni­atcz* EnőrizBTt8i lux :Hitatílo* H'rbztízes :Mzsíhhibbetísbk­­il­ik ss&m I. emele*. &£4db*an KrrATAL *. Pesten, B&rÁtok -Nzronzi rcarzz­uAtzOld^ssbi.: Bmi.rr.STTa­nlzoo# mcu : A hiv&talon „Értesítőbe*4 i gift tan dó Mrdefcési dijak a hirdetménynyel Egydzsábos petit sor ec­nzeri hirdetésért 8 kr, többszöri hir­e-7. sz. *. földszint. Egér* k­rt . . Egész érr®. . . 1« frt.— kr. együtt alólegMOK beküldendő, még pedig: 100 »»óig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 80 kr. a bélyegért, 100— tósért? kr.minden beiktatásnál. 1*2 Lóvétok csak rendet levelezőinktől fo­gadtatnék pL Negyedért. . . Negyedén­» . . 4 , 50 „ 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. ign­atás után 30 kr. oszt.értékb. Előfizetés ..BUDAPESTI KÖZLÖN¥“-re; a m. k. ministerium hivatalos lapja 1869. IV-ik negyedévi folyamára. Oktober—decemb. (negyedévre) 5 forint. Az előfizetési pénz a lap kiadó-hivata­lába bérmentve küldendő, Pest, barátok tere, 7-ik sz. a. A Buda-Pesti Közlöny kiadóhivatala. Az. hatóságok felkéretnek az ezen laphoz czimzett pénz­küldemények bérmentes fel­adására, mivel alólirott kiadó­hivatal bér­­mentetlen leveleket el nem fogadhat. A „Budap. Közl.“ kiadóhivatala. A magy. kir. pénzü­gyminiszer Hangos Meny­hértet , Kalmár Menyhértet II. oszt. adóhivatali ellenőrökké nevezte ki. A magy. kir. pénzü­gyminiszer által báró Sal­­hausen Lipót ellenőrré, továbbá Pál Rezső volt honvédkapitány, nemkülönben Latabár Mihály, Vanicsek Kamill s Pognár János tisztekké, végre Várady Dénes segédtisztté a nagyváradi adóhi­vatalhoz neveztettek ki. A magy. kir. pénzü­gyminister Kalinay Józsefet III. osztályú adószedővé, továbbá Kandi Ödönt, s Hnátay Adolfot III. osztályú adóhivatali ellen­őrökké nevezte ki. A magyar kir. pénzü­gyminister Frank Károlyt egri adószedővé nevezte ki. A magy. kir. pénzü­gyminister Dietrich Edét tisztté, s Varga Jánost segédtisztté a pesti adóhi­vatalhoz nevezte ki. A m. kir. pénzü­gyminister Theindl Alajost I. osztályú adóhivatali ellenőrré nevezte ki. A magy. kir. pénzü­gyminister által Tonházy János és Janotyik József tenkei, illetőleg kisvárdai adószedőkké, s Naláczy Farkas ellenőrré a kis­várdai adóhivatalhoz neveztettek ki. Sztruhala József sárosmegyei szinyei születésű, jelenleg zemplénmegyei harangodi gazdatiszt ne­vének „Nyesei“-re kért átváltoztatása a folyó évi 19.058. sz. a. kelt belü­gyministeriumi rende­lettel megengedtetett. Dittrich Károly kulai lakos saját és Gyula nevű fia vezetéknevüknek „ Vezér“ re kért átvál­toztatása i. é. 18997. számú belü­gyministeriumi rendelettel megengedtetett. Rzehorska András magyar-óvári lakos saját és Irma nevű leánya vezetéknevüknek „Nádasi“-ra­ kért átváltoztatása i. é. 19046. számú belü­gy­­ministeri rendelettel megengedtetett. Az abauj-szántói takarékpénztár czim alatt lé­tesült részvénytársulat alapszabályai a főides, ipar- s keresk. m. k. ministerium által f. é. 17835. sz. a. a t. bemutatási záradékkal elláttattak. A bártfai takarékpénztár alapszabályai a földm. ipar- s keresk. m. k. ministerium által f. é. 17614. sz. a. a t. bemutatási záradékkal elláttattak. A Pesten alakult „Minerva“ czimű­ első ma­gyar tót részvényes nyomda- és kiadótársulatnak alapszabályai a földmivelés-, ipar- s kereskedelmi magyar kir. ministerium által f. évi September hó 22 én 17,551. sz. alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. HIVATALOS RÉSZ: A császári és Apostoli királyi Felsége, a föld­­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. mi­nister előterjesztése folytán, folyó évi September hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározásával Tormay Béla, a keszthelyi felsőbb gazd. tanintézet tanára, a debreczeni felsőbb gazdasági tanintézet igazga­tójává neveztetett ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister előterjesztése­ folytán, folyó hó 17-én kelt legmagasb elhatározással Kodolányi Antal a kolozsmonostori felsőbb gazdászati tanintézet igaz­gatójává ideiglenes minőségben kineveztetett. Ö cs. és Apostoli kir. Felsége 1869. September 1éről kelt legfelsőbb kézirattal dr. Netoliczka Jenő, természettan tanárának a grátzi főreálisko­lánál, a hadsereg érdekében való üdvös működé­sének elismeréséül a Ferencz József rend lovagke­resztjét legkegyelmesebben adományozni méltóz­­tatott. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minister a debreczeni magy. k­r. felsőbb gazdá­szati tanintézeten megürült vegytanári állomásra Schwarczer Victort nevezte ki. A magyar kir. pénzü­gyminister által Varga József, Naszka Ferencz,­­ Fleieisz Antal III. osz­tályú ellenőrökké a marczali, illetőleg szt lőrinczi és csurgói adóhivatalokhoz nevezettek ki. Szűcs Márton a magy. kir. pénzü­gyminister ál­tal II. osztályú adószedővé neveztetett ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. LÓNYAY MENYHÉRT PÉNZÜGYMINISTER SELMECZEN. Alig tért vissza a tevékeny pénzü­gyminiszer fáradalmas erdélyi útjából, hol a zsillvölgyi kő­szén- és a hunyadmegyei vastelepeket szemlélte meg, már ismét útra kelt, hogy a felső magyaror­szági bányákat beható tanulmányozás tárgyává tegye, és a­hol szükségesnek mutatkozik, új és czélirányos intézkedéseket eszközöltessen. Folyó hó 22-én délutáni 5 órakor érkezett Sel­­meczre. Útközben fényes fogadtatásban részesült. Ara­nyos Maróthon Bars megye tisztikara a másodal­ispán vi­zérlete alatt a meg­ye nevében meleg sza­vakkal üdvözölte őt a gr. Migazzi-kastélyban, hol a minister villásreggelizett. A megye küldöttsége egész Újbányáig (mint a selmeczi bányaurada­lom határáig) kisérte őt, hol Mednyánszky Dénes báró főkamara gróf fogadta. Gróf Migazzi és Maj­­thényi Bálint cs. kir. kamarás egész Selmeczig kisérték. Újbánya mellett megtekintették a József-tárnát, mely ha egészen elkészül, a jelenleg létező leg­mélyebb bányaműveket még 40 öllel fogja alá­vájni. Vájatába 1782-ben kezdetett meg a Garam völgyében Voznitz helység felett. Tervezett hosz­­sza, t. i. torkolatától a Nagyboldogasszony-aknáig 7800 öl, melyből 6110 öl már kész, 1690 öl pedig még kivárandó. Mivelése a lefolyt egyes évtize­dekben hol kisebb, hol nagyobb erélylyel és költ­séggel vizetett, a szerint, a mint a kormánynál vagy a tartós, vagy a pillanatnyi szép eredmé­nyekre számító pénzügyi érdekek léptek előtérbe. Ezen nagyszerű vállalat szerencsés keresztülvi­telétől függ nagy mértékben a selmeczi bányá­szat felemelkedése, mert ez gyökeresen segíteni fog a váj­avizek könnyű és olcsó eltávolításán, és a selmeczi bányák tiszta jövedelmének emelkedé­sét biztosítja. A minister úr különös passióval vizsgálta a nevezetes gőzgépet, mely a tárna tovább folytathatása végett a víz kiszivattyúzására állít­tatott fel. A minister úr nagy jelentőséget tulaj­donít e tárnának különösen azért, mert ha elké­szül, mindazon költségek, melyek most vízeme­­lésre és a nyilások fentartására fordíttatnak, meg fognak szűnni; a jelentékeny erő pedig, melyet most a vízemelések vesznek igénybe, a zúzdák na­gyobb mérvű működésére lesz fordítható. Hodruson (Selmecz határán) a polgármester ve­zetése mellett a város küldöttsége fogadta a mi­­nistert, ki is midőn a Selmecz felett lévő hegyre, az úgynevezett „Vöröskúthoz“ megérkezett, hon­nan az egész környéket és várost, mely festői pa­norámát nyújt a szemnek, be lehet látni,­­ meg­szólaltak a taraczklövések. A bevonulás az úgynevezett „Béla-bányai“ ka­pun történt, mely fenyőgalyakkal és nemzeti szi­nti lobogókkal volt diszitve. Beláthatlan tömeg csoportosult itt össze. Együtt volt a város apraja, nagyja, s mindannyi lelkes „éljenzéssel“ fogadta a köztisztel­tben álló főurat. A minister ur b. Mednyánszkynál volt szállva, hol hat óra körül több mint 30 teritékü fényes­­ szebéd várt rá, melyen jelen voltak Migazzi gr. b. Majthényi, a selmeczi prépost, a piarista-rend­nek főnökei, evangélikus lelkészek,­ polgármester és más notabilitások.

Next