Budapesti Közlöny, 1870. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1870-02-23 / 43. szám

Pest-Buda, 1870. 43. szám. Szerda, február 23. BUDAPESTI JfeKÖZLÖNY. HIVATALOS L kuetetia : Pesten, Estveni-utca 10-ik szám 1. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok - tere T. u. a. földszint. Ei Anii Ttu inas: Naeostai rosisj sxíteCuitssel : Égés» Ívre............................90 írt. Félévre ...... 10 „ Negyedévre...........................6 „ BCDAFEITIH híthoc HOlOVt : Égése évre. . . 18 írt.— kr. Félévre .... 9 , — „ Negyedévre . . 4 . 60 „ U hutoi UB kUdetask tíuu. Bérm.nUrt­­lsn levelek esek rendes leveleseinktől fo­■mritatmik eL Hivatalos Hibdbtísb* ; A kiTAt&los „Értesítőbe*1 igtAUndó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt elölagase* beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 100-ig 3 frt, *00—300-ig 3 frt és igy Masáshibbitésik: Egy hasibos petit ser egyszeri hirdetésért 10 kr, többszéri hir­detésért 9 kr. minden beigtatis­nál. A bélyeg­dij külön minden beigtatis után 30 kr. oszt ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. pénzügyminister Derger Gyulát és Böszörményi Józsefet III-ad osztálya számtisz­tekké 2l­ nagyszebeni m. k. pénzü­gyigazgatóság számvevő osztályához nevezte ki. A m. kir. pénzü­gyminister Gabrovitz Ede segéd­fogalmazót a sopronyi m. kir. pénzügyi igazgató­sághoz másodosztályú fogalmazóvá ideiglenes mi­nőségben nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister által Spevák Sándor főhivataltisztté a pozsonyi adóhivatalhoz, továbbá Hornacsek János II. osztályú s Kaszabi János III. osztályú adószedőkké, végre Csabke Emil II. osz­tályú ellenőrré a nagyszombati, illetőleg malaczkai s baáni adóhivatalokhoz neveztettek ki. A m. kir. pénzügyminiszer Vízi Istvánt, a pesti fővámhivatal segédtisztét hivataltisztté a pozsonyi m. k. fővámhivatalhoz, Miske Géza vámgyakorno­­kot pedig segédtisztté a pesti fővámhivatalhoz ne­vezte ki. A m. kir. pénzügyminister Mayerc­sák Sándor tiszteletbeli segédfogalmazót és Jen­ney Károly fogal­mazó-gyakornokot Il­od osztályú fogalma­zókká a szegedi m. kir. pénzügyi igazgatósághoz nevezte ki, előbb nevezettet ideiglenes minőségben. A m. kir. pénzügyminister Tabódy József mi­nister fogalmazót a pesti m. kir. pénzügyi igazga­tósághoz titkárrá nevezte ki. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság Nagy Ernő volt uti-biztost és megyei esküdtet III-ad osztályú segédtisztnek a vágujhelyi m. kir. adó­hivatalhoz kinevezte. Továbbá kineveztettek ugyanazon pénzü­gyigaz­­gatóság által számfeletti III-ad osztályú segéd­tisztekké ideiglenes minőségben: Doll József őrmester, Balbach Károly és Vitai János adóhivatali gyakornokok, Lowich György adóhivatali díjnok, Szelencsey Károly zsolnavárosi irodatiszt és Germány Béla postakezelő. A keleti marhavész, folyó évi február hó első felében beérkezett hivatalos jelentések szerint Magyarországon nem merült fel. Erdélyben a vész Hunyadmegye Klopotiva és újból kiütve Osztrovel községekben uralgott, hol kiütésétől kezdve 1831 darab szarvasmarha­létszámból, 27 udvarban, 92 darab betegedett meg; ezekből 41 meggyógyult, 51 elhullott, beteg nem maradt. Pesten, 1870. évi február hó 16-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministériumtól. A cs. kir. osztrák belügyminiszérium közlése szerint a keleti marhavész folyó évi január hó 16-tól egész február 7-ig Gácsországban a zbara­­czai­, és przemillai járásokhoz tartozó Zarudecz­­ko és Lőnie, Bukovinában pedig a serethei já­ráshoz tartozó Scherbontz községekben uralgott, a többi osztrák tartományok vészmentesek. Pesten, 1870. évi február hó 16-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministerium­tól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Király és királyné Ő Felségeik tegnap d. u. fél 4 órakor Kütlön­ vonattal Buda-Pestre érkeztek. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CXXVI. ÜLÉSE 1870. FEBRUÁR 22-ÉIG D. E. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Mihályi Péter, Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak: gr. Andrásy Gyula, b. Eötvös József, Lónyay Menyhért, Gorove István, b. Bedekovich Kálmán minis­terek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után több rendbeli kérvények nyújtatnak be, mire Buttyán László a vallás- és­ közoktatási minis­­terhez következő interpellate intézi: Van-e szándéka a hazában lakó görög katoli­kusoknak is úgy mint a többi hitfelekezetű­eknek alkalmat nyújtani, hogy egyházi ügyeik elintézése végett egy provinciális congressusba egybegyül­­h­essenek. Közöltetni fog a v. és közokt. ministerrel. Madarász József: Hosszas indokolás mellett, következő interpellate intézi a belügyminiszerhez : Van-e a belügyminiszernek tudomása a­felől, hogy jelen év február 21-én a képviselőház nyil­vános ülésének megkezdése előtt és annak tarta­ma alatt a képviselőház közelében fegyveres erő állíttatott ki ? és kinek rendeletéből történt az ? Nyomban ezután a ház elnökéhez a következő kérdést intézi : Van-e a képv. ház t. elnökének tudomása a fe­lől, hogy tegnap, febr. 21-én a nyilvánosság szá­mára jegy nélkül kijelölt karzatra a szabad fel­menetel meggátoltatott, és kinek rendelete foly­tán történt az? Legyen szíves elnök úr a képv. házat ezek iránt a legközelebb tartandó nyilvá­nos ülésben felvilágosítani. Elnök : Kijelenti, hogy neki arról, miszerint ez megtörtént volna, tudomása nincs, sőt azt hiszi, ez nem is történt meg, és a t. képv. nem jól van in­formálva. Egyébiránt bővebb felvilágosítást a háznagy úr adhat e tekintetben, ki a házszabá­lyok szerint a karzatokat kezeli. Kovách László : Azon hiszemben van, hogy Madarász képv. ur a házszabályokból bizonyo­san ismeri, hogy a nyilvánosság tekintetében a házszabályok rendelkeznek; ismeri bizonyosan ugyanazon házszabályokból a karzatoknak miként történendő felosztását is; bizonyosan tudomása van arról is — miután tegnap jelen volt az ülés­ben — hogy tele voltak a karzatok. A karzatok egy része csak a jegyekkel bíróknak van föntart­­va, más része a képviselők külön jegyeivel bírók számára, s egy része, a­mint mégis jegyezte, azok számára, kik jegy nélkül szabadon ki- és bejár­hatnak. Ezen karzatrész nem túlságos nagy és en­nek folytán akárhányszor megtörténik, hogy— ha már a karzaton annyian vannak, miszerint arra már többen nem férnek,­­ sokaknak bebocsáttatá­­sa meg nem engedtetik. (Helyeslés.) Tegnap azon eset adta elő magát, hogy ama karzaton épen annyian voltak, a mennyien oda be­férhettek ; ennek folytán darab ideig, talán félórá­ig, addig t. i. míg a bennlevők ki nem mentek, má­sok be nem bocsáttattak. (Helyeslés.) Azon a képv.­ár által állított rendkívüliség és talán a katona­ság ottléte miatti rendszabályok következtében semmi intézkedés nem történt. Szónok kijelenti, miszerint épen oly jól tudja azt, hogy azoktól fél­ni nincs okunk, mert azok kérvényezni akartak ide jönni, bizonyosan azért, mert nem tudják, hogy kérvényt beadni képviselőházi tagokon kívül más­nak nem szabad és meg van arról győződve, hogy a­mint nekik tudomásukra jött volna, hogy a képv.­háznak más, mint tagja, kérvényt nem adhat be, békésen fogtak volna eltávozni. (Helyeslés.) Ezen nyilatkozat után Madarász József ismé­telve felszólal, mire: Elnök megnyugtatja a házat aziránt, hogy sem az elnökség, sem a háznagy semmit sem fog elmulasztani, mit a nyilvánosság­nak fentartására a szabályok szerint meg kell tenni, ha történtek egyes hibák, utána fognak nézni s igyekezni, hogy többé ne történjenek. (He­lyeslés.) Irányi Dániel : A belügyminiszerhez következő interpellatiót intézi : Van-e tudomása arról, hogy Raspe Henrik mun­kás e napokban Pesten elfogatott és miért ? Igaz e, hogy nevezett munkás a külföldön izga­tás miatt történt elmarasztalása folytán kiadatni czéloztatik ? Ha igaz, melyik törvényre alapítta­­tik ezen eljárás ? Ezen interpelláte a belügyminister úrral kö­zöltetni fog. Napirenden van a vallás- és közoktatási m­­inisz­terium 1870. évi költségvetése feletti általános vita. A napirendhez legelőször Gonda László szó­lott, utána Szamassa József . Beszédében legelőször is Ghyczy Kálmán azon észrevételeire tesz megjegy­zéseket, melyeket az a köznevelésre és alapokra nézve tett. Vájjon Ghyczynek azon apodiktus ál­lítása, hogy a köznevelés állami, igazság-e nem akarja kutatni. Szerinte a serdülő nemzedék ok­tatása és nevelése egy nyitott tér, és ennélfogva helytelennek tartaná, ha a státus az ifjakra szint­úgy, mint a pénzekre saját képét nyomná. Szónok a tökéletes versenyt tartja egyedül ki­vihetőnek az állami és felekezeti iskolák közt. Mocsáry ellenében kijelenti ezután, hogy oly időben, midőn mindenki a szabadságot hangoz­tatja, a katholikusok autonómiájával az egyház szintén csak szabadságát kívánja. Megjegyzéseket tesz még Zsedényi és Kállay beszédeire, és végül kijelenti, hogy a költségve­tést részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Ezután Körmendy Sándor szólott, ezt követte Rónay Jáczint: T. ház! (Halljuk!) Egész őszinteséggel bevallom, hogy midőn felszólalok, csak az előttem álló, nem igen helyeselhető pél­dákat követem. A­mit mondani fogok, megvallom, nem tartozik szorosan a költségvetéshez; azért rövid leszek, s minden indokolás nélkül elmon­dom néhány engem közelebb érdeklő kérdésre nézetemet. Az általános vitában felmerült vallási kérdé­sekre azt jegyzem meg, hogy ezen intézkedés vé­leményem szerint nem czélszerű s nem is időszerű.

Next