Budapesti Közlöny, 1870. február (4. évfolyam, 25-47. szám)
1870-02-23 / 43. szám
Pest-Buda, 1870. 43. szám. Szerda, február 23. BUDAPESTI JfeKÖZLÖNY. HIVATALOS L kuetetia : Pesten, Estveni-utca 10-ik szám 1. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok - tere T. u. a. földszint. Ei Anii Ttu inas: Naeostai rosisj sxíteCuitssel : Égés» Ívre............................90 írt. Félévre ...... 10 „ Negyedévre...........................6 „ BCDAFEITIH híthoc HOlOVt : Égése évre. . . 18 írt.— kr. Félévre .... 9 , — „ Negyedévre . . 4 . 60 „ U hutoi UB kUdetask tíuu. Bérm.nUrtlsn levelek esek rendes leveleseinktől fo■mritatmik eL Hivatalos Hibdbtísb* ; A kiTAt&los „Értesítőbe*1 igtAUndó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt elölagase* beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 100-ig 3 frt, *00—300-ig 3 frt és igy Masáshibbitésik: Egy hasibos petit ser egyszeri hirdetésért 10 kr, többszéri hirdetésért 9 kr. minden beigtatisnál. A bélyegdij külön minden beigtatis után 30 kr. oszt ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. pénzügyminister Derger Gyulát és Böszörményi Józsefet III-ad osztálya számtisztekké 2l nagyszebeni m. k. pénzügyigazgatóság számvevő osztályához nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Gabrovitz Ede segédfogalmazót a sopronyi m. kir. pénzügyi igazgatósághoz másodosztályú fogalmazóvá ideiglenes minőségben nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister által Spevák Sándor főhivataltisztté a pozsonyi adóhivatalhoz, továbbá Hornacsek János II. osztályú s Kaszabi János III. osztályú adószedőkké, végre Csabke Emil II. osztályú ellenőrré a nagyszombati, illetőleg malaczkai s baáni adóhivatalokhoz neveztettek ki. A m. kir. pénzügyminiszer Vízi Istvánt, a pesti fővámhivatal segédtisztét hivataltisztté a pozsonyi m. k. fővámhivatalhoz, Miske Géza vámgyakornokot pedig segédtisztté a pesti fővámhivatalhoz nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Mayercsák Sándor tiszteletbeli segédfogalmazót és Jenney Károly fogalmazó-gyakornokot Ilod osztályú fogalmazókká a szegedi m. kir. pénzügyi igazgatósághoz nevezte ki, előbb nevezettet ideiglenes minőségben. A m. kir. pénzügyminister Tabódy József minister fogalmazót a pesti m. kir. pénzügyi igazgatósághoz titkárrá nevezte ki. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság Nagy Ernő volt uti-biztost és megyei esküdtet III-ad osztályú segédtisztnek a vágujhelyi m. kir. adóhivatalhoz kinevezte. Továbbá kineveztettek ugyanazon pénzügyigazgatóság által számfeletti III-ad osztályú segédtisztekké ideiglenes minőségben: Doll József őrmester, Balbach Károly és Vitai János adóhivatali gyakornokok, Lowich György adóhivatali díjnok, Szelencsey Károly zsolnavárosi irodatiszt és Germány Béla postakezelő. A keleti marhavész, folyó évi február hó első felében beérkezett hivatalos jelentések szerint Magyarországon nem merült fel. Erdélyben a vész Hunyadmegye Klopotiva és újból kiütve Osztrovel községekben uralgott, hol kiütésétől kezdve 1831 darab szarvasmarhalétszámból, 27 udvarban, 92 darab betegedett meg; ezekből 41 meggyógyult, 51 elhullott, beteg nem maradt. Pesten, 1870. évi február hó 16-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministériumtól. A cs. kir. osztrák belügyminiszérium közlése szerint a keleti marhavész folyó évi január hó 16-tól egész február 7-ig Gácsországban a zbaraczai, és przemillai járásokhoz tartozó Zarudeczko és Lőnie, Bukovinában pedig a serethei járáshoz tartozó Scherbontz községekben uralgott, a többi osztrák tartományok vészmentesek. Pesten, 1870. évi február hó 16-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Király és királyné Ő Felségeik tegnap d. u. fél 4 órakor Kütlön vonattal Buda-Pestre érkeztek. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CXXVI. ÜLÉSE 1870. FEBRUÁR 22-ÉIG D. E. 10 ÓRAKOR. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Mihályi Péter, Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak: gr. Andrásy Gyula, b. Eötvös József, Lónyay Menyhért, Gorove István, b. Bedekovich Kálmán ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után több rendbeli kérvények nyújtatnak be, mire Buttyán László a vallás- és közoktatási ministerhez következő interpellate intézi: Van-e szándéka a hazában lakó görög katolikusoknak is úgy mint a többi hitfelekezetűeknek alkalmat nyújtani, hogy egyházi ügyeik elintézése végett egy provinciális congressusba egybegyülhessenek. Közöltetni fog a v. és közokt. ministerrel. Madarász József: Hosszas indokolás mellett, következő interpellate intézi a belügyminiszerhez : Van-e a belügyminiszernek tudomása afelől, hogy jelen év február 21-én a képviselőház nyilvános ülésének megkezdése előtt és annak tartama alatt a képviselőház közelében fegyveres erő állíttatott ki ? és kinek rendeletéből történt az ? Nyomban ezután a ház elnökéhez a következő kérdést intézi : Van-e a képv. ház t. elnökének tudomása a felől, hogy tegnap, febr. 21-én a nyilvánosság számára jegy nélkül kijelölt karzatra a szabad felmenetel meggátoltatott, és kinek rendelete folytán történt az? Legyen szíves elnök úr a képv. házat ezek iránt a legközelebb tartandó nyilvános ülésben felvilágosítani. Elnök : Kijelenti, hogy neki arról, miszerint ez megtörtént volna, tudomása nincs, sőt azt hiszi, ez nem is történt meg, és a t. képv. nem jól van informálva. Egyébiránt bővebb felvilágosítást a háznagy úr adhat e tekintetben, ki a házszabályok szerint a karzatokat kezeli. Kovách László : Azon hiszemben van, hogy Madarász képv. ur a házszabályokból bizonyosan ismeri, hogy a nyilvánosság tekintetében a házszabályok rendelkeznek; ismeri bizonyosan ugyanazon házszabályokból a karzatoknak miként történendő felosztását is; bizonyosan tudomása van arról is — miután tegnap jelen volt az ülésben — hogy tele voltak a karzatok. A karzatok egy része csak a jegyekkel bíróknak van föntartva, más része a képviselők külön jegyeivel bírók számára, s egy része, amint mégis jegyezte, azok számára, kik jegy nélkül szabadon ki- és bejárhatnak. Ezen karzatrész nem túlságos nagy és ennek folytán akárhányszor megtörténik, hogy— ha már a karzaton annyian vannak, miszerint arra már többen nem férnek, sokaknak bebocsáttatása meg nem engedtetik. (Helyeslés.) Tegnap azon eset adta elő magát, hogy ama karzaton épen annyian voltak, a mennyien oda beférhettek ; ennek folytán darab ideig, talán félóráig, addig t. i. míg a bennlevők ki nem mentek, mások be nem bocsáttattak. (Helyeslés.) Azon a képv.ár által állított rendkívüliség és talán a katonaság ottléte miatti rendszabályok következtében semmi intézkedés nem történt. Szónok kijelenti, miszerint épen oly jól tudja azt, hogy azoktól félni nincs okunk, mert azok kérvényezni akartak ide jönni, bizonyosan azért, mert nem tudják, hogy kérvényt beadni képviselőházi tagokon kívül másnak nem szabad és meg van arról győződve, hogy amint nekik tudomásukra jött volna, hogy a képv.háznak más, mint tagja, kérvényt nem adhat be, békésen fogtak volna eltávozni. (Helyeslés.) Ezen nyilatkozat után Madarász József ismételve felszólal, mire: Elnök megnyugtatja a házat aziránt, hogy sem az elnökség, sem a háznagy semmit sem fog elmulasztani, mit a nyilvánosságnak fentartására a szabályok szerint meg kell tenni, ha történtek egyes hibák, utána fognak nézni s igyekezni, hogy többé ne történjenek. (Helyeslés.) Irányi Dániel : A belügyminiszerhez következő interpellatiót intézi : Van-e tudomása arról, hogy Raspe Henrik munkás e napokban Pesten elfogatott és miért ? Igaz e, hogy nevezett munkás a külföldön izgatás miatt történt elmarasztalása folytán kiadatni czéloztatik ? Ha igaz, melyik törvényre alapíttatik ezen eljárás ? Ezen interpelláte a belügyminister úrral közöltetni fog. Napirenden van a vallás- és közoktatási miniszterium 1870. évi költségvetése feletti általános vita. A napirendhez legelőször Gonda László szólott, utána Szamassa József . Beszédében legelőször is Ghyczy Kálmán azon észrevételeire tesz megjegyzéseket, melyeket az a köznevelésre és alapokra nézve tett. Vájjon Ghyczynek azon apodiktus állítása, hogy a köznevelés állami, igazság-e nem akarja kutatni. Szerinte a serdülő nemzedék oktatása és nevelése egy nyitott tér, és ennélfogva helytelennek tartaná, ha a státus az ifjakra szintúgy, mint a pénzekre saját képét nyomná. Szónok a tökéletes versenyt tartja egyedül kivihetőnek az állami és felekezeti iskolák közt. Mocsáry ellenében kijelenti ezután, hogy oly időben, midőn mindenki a szabadságot hangoztatja, a katholikusok autonómiájával az egyház szintén csak szabadságát kívánja. Megjegyzéseket tesz még Zsedényi és Kállay beszédeire, és végül kijelenti, hogy a költségvetést részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Ezután Körmendy Sándor szólott, ezt követte Rónay Jáczint: T. ház! (Halljuk!) Egész őszinteséggel bevallom, hogy midőn felszólalok, csak az előttem álló, nem igen helyeselhető példákat követem. Amit mondani fogok, megvallom, nem tartozik szorosan a költségvetéshez; azért rövid leszek, s minden indokolás nélkül elmondom néhány engem közelebb érdeklő kérdésre nézetemet. Az általános vitában felmerült vallási kérdésekre azt jegyzem meg, hogy ezen intézkedés véleményem szerint nem czélszerű s nem is időszerű.