Budapesti Közlöny, 1870. június (4. évfolyam, 124-146. szám)
1870-06-03 / 126. szám
Buda-Pest, 1870, 125. szám. Péntek, junius 3. BUDAPESTI ÍfeKÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el_____________________ Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel: Egész évre........................20 frt. Félévre..............................10 „ Negyedévre...........................5 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre . Negyedévre 90 — 450 Szerkesztőség : Pesten, hatvani utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. sz. a. földszint. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe"* iktatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt. 100—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 frt tál több. M A D Á N HIHD E T K S E K: Egy hasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetésért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyegdíj külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. pénzügyminister által STaraszthy László beregszászi 111. osztályú adószedővé, és Nagy József III. osztályú ellenőrré a beregszászi adóhivatalhoz, neveztettek ki. Bács Bodroghvár,megyében kebelezett Tiszaföldvár községnek a földmivelés, ipar- s kereskedelmi ministérium engedélyt adott arra, hogy évenkint mártius 21., junius 7. és augustus 22-én országos vásárokat tarthasson. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministerium részésül Esztergom megyében kebelezett Bátorkesz mezővárosának hetenkint egy szerdai napon tartandó hetivásárra engedély adatott. Vasvármegyében kebelezett Alsóőr község folyamodására a földmivelési-, ipar- és kereskedelmi miniszer megengedte, hogy jövőben minden év gyertyaszentelő napja utáni hétfőn, és September hó első hétfőjén országos vásárokat tarthasson. A ma 1869. évi deczember 27-én kelt legfelsőbb elhatározással engedélyezett hódmezővásárhelyi gazdászati-, ipar- s kereskedelmi bank alapszabályai f. é. május hó 25-én 10.285 sz. alatt a t. bemutatási záradékkal elláttattak. Testen, 1870. évi május hó 25-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministériumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. A varela-hunyadi vasércz-, valamint a zsilvölgyi kőszéntelepek kihasználására vonatkozólag, néhány hét előtt e következő emlékirat küldetett meg többrendbeli egyes vállalkozókhoz és pénzintézetekhez. A magyar korona országok területén nagyszerű vasipar kifejlődésére legalkalmasabb vidéknek mutatkozik Vajda Hunyad vidéke, miután nem sokára, a közlekedési eszközök jótéteményében is részesülend, amennyiben az első erdélyi vasút Aradtól Piskiig már megnyittatott, a Piskitől Petrozsenyig vezető s munkálatban lévő szárnyvonal pedig nem sokára elkészül, mely utóbbi hivatva van a kőszéntelepeket a vasteleppel kapcsolatba hozni, minek tökéletes létrehozásához azonban szükséges, hogy Piskitől Vajda-Hunyadig még egy 2 mértföldnyi hosszú szárnyvonalaa építtessék. Ez esetben egy nagyszerű vasgyár felállítására a Vajda-Hunyad városa előtt fekvő térség mutatkozik legalkalmasabbnak. A Piskitől Vajda-Hunyadig létesítendő 2 mértföldnyi szárnyvonal minden nagyobb nehézség nélkül rövid idő alatt kiépíthető, miután az a Ceemavölgybe vezethető, melyben Vajda-Hunyad is fekszik. Vajda-Hunyad felett mintegy 11. mértföldnyire fekszik Gyalár helysége; ennek szomszédságában vonul el egy hatalmas vasércztelep, mely Gyalár mellett felszínre emelkedve, egész hegyet képez. Ezen telep kelet és nyugat, felé több mértföldnyire ismeretes az érezek változó vastagságával és minőségével; a gyalári hegy azonban mindezen lelhelyek között a legtisztább érczet tartalmazza mintegy 50 ölnyi vastagságban. Ezen telep leggazdagabb része a kincstár birtokában van 313,131 □ ölnyi kiterjedésben. Az újabb időkben eszközlött alfárna felnyitásával a telep gazdagságáról biztos adatok szereztettek, melyekből kitűnik, hogy a vasércmtelep a csillámpalában mintegy 50 ölnyi vastag réteget képez, 40 fokkal éjszak felé dűlve, kelet-nyugati csapás mellett. Ezen helyen barna és vörös tiszta vaskőrétegek váltakoznak, vastartalmú mészkőrétegekkel; az egész rétegzet pedig délnyugati irányú függélyes vetődés által Gyalárnál a felszínre emelkedik, s így képezi a gyalári hegyet. Kétségtelennek tartható, hogy cz a vastartalmú réteg az egész hegység alkatrésze, és ott is létezik a Csillámpala között, ahol a felszínre fel nem emelkedvén, nem látható. Ezen 50 ölnyi vastagságban alig 10 ölet foglalnak el a mészkőrétegek, de az egész telepzetnek csak felét véve használható vaserez gyanánt: a telep területének minden négyzetöle alatt 7500 mázsa vasércznek kell feküdni, és így a kincstári, mintegy 300.000 □ ölnyi terület alatt fekvő vasércz mennyisége 2,250 millió mázsra számítható; tehát évenkénti egy millió mázsa termelésre számított vasgyártási üzlett mellett is 750 évre tartalmaz elegendő vasat. Ezen gyalári vastelepből a gogasdiai patak mellett fekvő limperfi olvasztó már régebben működik, és az ott termelt, vas kitűnő minőségű. Egy mázsa nyersvas előállítására itt 2*/* mázsa vaskő igényeltetik; a vaskőnek analysise a következő eredményt mutatja a bécsi főpénzverdében történt elemzés szerint. 100 rész vasérezben találtatott: Összesen 1OO’OO — 10000. vastartalom •/• .... 509 — 52‘7. Tehát megvan egy nagyszerű vasgyár felállításához szükséges első feltétel: a kitűnő minőségben és nagy mennyiségben lévő vasércz. A 2-ik lényeges feltétel: olcsó és alkalmas tüzelőanyag, szintén rendelkezésére áll ezen vállalatnak. Nem véve számításba az egyes magánosom birtokában levő erdőségeket, melyekből fa nem is nagy, de mégis tekintélyes mennyiségű faanyagot, illetőleg faszenet lehetne szerződésileg biztosítani, a kincstári erdőségek maguk elégséges mennyiséget szállíthatnának egy felállítandó visgyár számára. Ugyanis a hivatalos adatok szerint évenként előállítható a dévai és hunyadi uradalom erdőségeiből ..................................... 700,000 köbláb faszén, a gredistyei uradalomból . . 700,000 „ „ a sebeshelyi erdőkből . . . 400,060 „ „ a kudsiri erdőkből .... 800,000 „ „ az újabb időben visszaváltott görgényi uradalomból pedig ..400,000 „ „ tehát összesen 4.000,000 köbláb, és miután egy mázsa nyersvas termelésére 8—9 köbláb faszén szükséges, faszénel körülbelül 400,000 mázsa nyersvasat lehetne évenkint termelni. — Tekintve továbbá az erdőségek fekvését és egy szabály östöke árát 2—2 frt 30 krba számítva, egy mázsa nyersvas előállítására szükséges faszénnek ára Hányadra szállítva 1 frt 8 krban vehető fel. Egy nagyobbszerű vasgyártáshoz szükséges tüzelőanyagot a zsilvölgyi kőszén és az abból készített koax felhasználása szolgáltathat. A zsilvölgyi kőszéntelep ismertetésére a következő adatok szolgálnak:Ezen kőszéntelep Erdély délnyugati részén, az oláhországi határszélen vonul el a 7— 8 mértföldnyi hosszúságú, s legfeljebb 1 mértföld szélességű Zsilvölgyben, melynek medrét harmadkorú kőszén-képződményekhez tartozó homokkövek és palák képezik, s minden oldalról magas hegyek környezik. A Zsilvölgy keleti részén eredő Magyar-zsil és a nyugati végén eredő Oláh zsil — Barbatény falunál egyesülnek, és ezen egyesült folyó a Gura szurdukuluj nevű szoros sziklás nyílásán tör át Oláhországba, hol Krajovától kezdve a Dunáig hajózható. A Zsilvölgy Erdély belsejével a piski-petrozsenyi vasút által köttetik össze. Lupeny és Petrilla Zsiecz faluk határában nagyszerű vízvezető árkok és aranymosások maradványai tanúsítják, hogy a Zsilvölgyben, valószínűleg a rómaiak alatt, élénk bányászat szetett. Az egész kőszén-képződmény már a természet által teljesen feltárva látható, mert a meder éjszaki és déli részei fel vannak hajlítva, és az Oláh-zsil a medret hosszában, a Magyar zsil pedig részint hosszában, részint keresztben átfutva, a meredek partokon a kőzet minőségét és települési viszonyait igen világosan tünteti elő. A meder déli szélén a telepek 60 — 70 foknyi düléssel esnek éjszak felé, az éjszaki szélen pe- I. II. vaséleg.....................................74'21 — 75'24. mangánéleg........................... 506 — 7'00. kovaföld ..................................7'15 — 6'60. mész............................ . . P75 — P50. timföld................................ 350 — 400. keserföld.......................................0'84 — 0'56. szénsav........................................D35 — P12. phosphorsav ..................... — — — kén....................................... — — — viz...................................... 40 2 — 4*00. veszteség........................... 200 — 03 49.