Budapesti Közlöny, 1870. december (4. évfolyam, 274-298. szám)

1870-12-03 / 276. szám

10. Bernt gróf Dubsky grófhoz Madridba. Bécs, 1870. júl. 7. A spanyol követ közlése szerint a kormány el­határozta a cortesnek a Hohenzollern-jelöltséget ajánlani. Kinyilatkoztatja, hogy ezen elhatáro­zás csak a nemzeti akaratot teljesiti és semmi nyugtalanító gondolatot nem rejt magában. Azt feleltem, hogy a gondolat kitűnő lehet, a hatás azonban sajnálatraméltó. A nemzeti akarat oly nyilatkozványai, melyek az európai béke meg­­háborítására törekednének, előttem nem ismere­tesek, s reménylen­ lehet, hogy úgy a spanyol nép, valamint annak kormánya is Francziaország szavát, bölcseségét és barátságát meg fogja hall­gatni. A mi véleményünk annyival kevésbbé lehet gyanús, minthogy mi minden időben a legtöké­letesebb pártatlanságot és legszigorúbb tartózko­dást tanúsítottuk Spanyolország ügyeit illetőleg. EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A MAGYAR történelmi TÁRSULAT deczember elsején tartott ülése. A november 3-iki ülésnek jegyzőkönyve hite­lesíttetvén, a jegyző több rendbeli előterjesztése­ket mutat be. Szabó Károly a kolozsvári bizottság november 13 iki jegyzőkönyvét küldötte fel s a jegyzőkönyvben örvendetes azon ajánlat, melynél fogva Macskásy Ferencz, egy régi és tekintélyes erdélyi családnak tagja, a Macskásy család levéltá­rát kutatásul átengedni kívánja. Szabó Károly egy pecsét­nyomatot küld, azon magyarázattal, hogy az a kuruczvilágbeli maradvány, a­mit Th­aly két­ségbe von. Kubinyi Miklós Thurzó Györgynek két levelét küldi be: Cséplő Péter kanonok Nagy­váradról 2 pecsétet küld. Posner az iránt szól a gyűlésben, hogy a történelmi társulat vegyen részt a világkiállításon, de ennek Thaly és Ipolyi he­lyes magyarázatokkal ellenemondván, a­mennyi­ben a társulat még igen gyenge s kevéssel bír, az indítvány elodáztatik. Tibold Özséb világtörténeti szótárát mutatja fel, Kis Mihály Esztergomból egy értekezést. Négy újabb tag is jelentetik be. Báró Nyáry Albert felolvasása követi ezeket ezen czím alatt „Magyarország közgazdasági vi­szonyairól a 15. és 16-ik században a­­modenai codexek nyomán.“ Az előadás tárgya igen érdekes világot vet Ma­gyarország az időbeli viszonyainak bölcsőbeli állapotára, s kitünteti, hogy az ipar és kereske­delem úgyszólván a legprimitivebb fokán állott a társadalomnak, a közlekedés roppant nehéz , de a föld terményeinek olcsósága meglepő. Említi több felhozott adatai között, hogy 100 fő káposzta ára 8—10 dénár volt, egy egész hold földnek az ára pedig nem ment többre 12—40 dénárnál. Az egri püspöki roppant uradalom csak 600,000 bankó forintra volt becsülve; képzelhető is, hogy ez nem lehetett másként, a midőn egy nagyobb majorságban mindössze 70 kiló búzát vetettek e­s az összes takarmány az 1000 csomó búzát nem haladta meg, midőn 500­0 mértföldnyi területen 1 millió csomó termeltetett csupán. A bortermelés meglehetős nagyban­ezetett, de ennek ára is igen alant állott; az ökörnek párja 105 frank volt; a hízott disznó mesés olcsó. A szárnyas állatok kö­zött a kappan nagyrabecsült eledel volt, s a fá­­czán a kappannál csak kétszerte volt drágább. Méh is sok tenyésztetett. 400 magyar lónak az ára, melyet Olaszországba szállítottak, 100,000 fik volt. Eger oly hátra állott, hogy a püspöki udvarhoz papirost Esztergomból s czérnát Mis­­kolczról szállítottak. Ipar tekintetében hiresek voltak a kassai kocsik s a nagy­bányai bogláros lószerszámok.­ezetett az ötvösség is, és a fegyver­­gyártás. Az ércztermelés, a bányászati tudomány alanti állapota dac­ára igen nagy volt. A fuvaro­zás az utak rosszasága és hosszadalmassága miatt természetesen az akkori viszonyokhoz képest sokba került. Esztergomból Győrbe 140 váltó fo­rint , Egerből Pestre 60 forint stb. A tőkepénz épenséggel hiányzott s a kamat­láb 32 percentre is rúgott. (Van mai napság ná­lunk elég 120 as is.) Értekező előadásának folytatását a jövő ülésre halasztja. Thaly Kálmán egy uj tagot jelent be. Végre Véghelyi Dezső Fabó értekezését ol­vassa fel Türk naplójáról, mely Lőcse város tör­vénykezéséről érdekes adatokat tartalmaz s a töle­­k között a következőt is: Egy méh­köpü-tolvajt előbb derékig megvesz­­szőztek, aztán nyakába lánczot kötve meghordoz­ták s végül a méhköpühöz állítván, ezt füstölték, hogy a méhek rálépjenek s összemarják, de mint­hogy ezek nem szálltak ki a hideg miatt, a kast a bűnös fejére borították és ekként szuratták össze a méhekkel. H­ELYHATÓSÁGOK. Liptó-megyéből. Nov. 10-én Liptómegye Né­met-Lipcse m.-városában egy nagyobbszerü ün­nepélynek valánk tanúi ; ott az egyház­i iskola­ügy terén magát kitüntetett helybeli plébános Sztarek Márton, az Ő Felsége által adományozott koronás arany érdemkereszttel megyénk szeretett főispánja által diszittetvén fel. Ezen ünnepély főispánunknak említett város díszes küldöttsége által a város határán szívé­lyes fogadtatása, és szűnni nem akaró éljenzések, s taraczkdurrogások között a városba lett bevo­nulásával véve kezdetét, melyre érintett érdemjel­nek, főispánunk ismert ékes, megható, s megbíza­tásához illő méltósággal előadott beszéde kíséreté­ben átadása, s a diszebédnél . Felségeiket, a mi­­nisteriumokat, s főispánunkat éltető, valamint a feldíszítettnek háláját s köszönetét tartalmazó fel­köszöntések következtek. E méltóságteljes ün­nepély Német-Lipcse város elöljáróságának, e város főispánunk iránti tiszteletét s bizodalmát ki­fejező, a különféle osztályokhoz tartozó számos je­len voltaknak a főispán, s ez ünnepélynél zömében képviselt megyei tisztikar s a feldíszített érdem­dús férfiú tiszteletére előhozott felköszöntések- s szerencsekivánataikkal végző­dött. Többen, TÖRVÉNYKEZÉS. A m. kir. semmitőszék nyilvános üléseiben leendő előadás végett újabban kitüzettek. (Folytatás.) Adamovics István semmiségi psza, Nagy Sándor e­­perében. Jancsó Éva s társainak, Gyurits István e. örökösö­dési perében, alp. s. psza. Braun Mórnak, Mohacsik Imre e. 155 frt iránti pe­rében, alp. a II. bíróság ítélete e. emelt s. psza. Barcsay Károlyné szül. báró Bánffy Katának, Dindár Dénes és Elek e. 3000 frt s járulékai iránti perében, alp. psza. B. Józsika Lajos s társának s. psza. báró Kemény Ferencz s társai e. a m.-valkói havasok felosztása iránti perében. Ugyanazon felek közötti perben, Köváry Mihály s. psza. Ugyanazon perben felp. s. psza, Gregersen Györgynek, Grünsperger L. e. som. peré­ben, alp. s. psza. A n.­váradi latin szert. püspökségi uradalomnak s többeknek, Szászek Ferencz e. végrehajtási ügyében, alp. s. psza. Moldován Tódor s társának, Tarcza György e. peré­ben, alp. s. psza. Wechselmann Ignácznak, a tatai izraelita hitközség e. perében, alp. s. psza. Bárdosi Jánosnak, Dobolyi Sándor s neje e. végre­hajtási ügyében, alp. s. psza. Jeszenszky s nejének özv. Donka Simonné s többek e. ügyében, Papolczy Antal s. psza. Ifj. Szabó Ferencz és Francziskának s. psza, idősb Szabó Ferenczné szül. Tóth Teréz e. ügyében, Janku Juanntiának, Janku Veronikáé, som. visszah. perében, alp. s. psza. Ifj. Esze Gábornak, Weisz Sámuel e. végrehajtási ügyében. Ellbogen Lila jelzálogos hitelező­ semmiségi panasza. Mihály Mózesné s érdektársának s. psza, Farkas Má­ria e. végrendelet érvénytelenitése iránti perében. Pap Malika férj. Tomi Györgynének, Dale Dominika özv. Pap Jánosné e. atyai rész kiadásáért folytatott peré­ben, alp. s. psz.­­ Makrai Lászlónak, Borbáth Antal e. egy láb föld visszaadása iránti keresetében, alp. s. psza. Fadgyas Andrásné, Schei Juliánna s. psza, Puskás Antal e. 100 frtnyi becsületsértési birság iránt folyta­tott perében. Kasztba Juliánnának, Nasztits Anna s többek elleni semmiségi psza, Nasztits Zsiva hagyatéka tárgyában. Gál Jánosnak, Gál Katalin elleni telekkönyvi kiiga­zítás iránti ügye, a pesti kir. tábla által hivatalból áttéve. Bognár Albertnek, Palánk Bertalan s neje e. végreh. ügyében, alp. s. psza. Gr. Batthyányi Gusztávnak, Schäfer Nándor mint a „londoni general Company for the Promotion of Land­­credit“ képviselője elleni végrehajtási ügyében, utóbbi­nak s. psza. Némethy Cecilia s. psza, Spitzer Dávid és Bernáth Gedeon e. igényperéből kifolyó végrehajtási ügyében. Beszterczey Ferencznek, Bernáth Gedeon e. végre­hajtási ügyében alp. s. psza. Tolnay János s. psza. Veszpémi István elleni pe­rében. Kagendorfer Jakabnak, Horváth Mihály és István e. végrehajtási ügyében, alperesek s. psza. Erdélyi István és Ilonának, Erdélyi József e. végre­hajtási ügyében, alp. s. psza. Völgyi János és érdektársai s. psza. Alk György e. som. perükben. Fejér Istvánnak, Molnár Zsigmond e. végrehajtási ügyében, alp. s. psza. Kechnitzer Sándornak, Gorzó István és neje elleni sommás perében alp. felebbezése a kir. tábla által áttéve. Aczél Péternek, báró Aczél Béla csődtömege e. el­sőbbségi keresetében felperes felebbezése, a kir. ítélő tábla által áttéve. Oláh Gábor s. psza. özv. Mersich Jánosné e. som. perében. Buchsbaum Adolfnak, Haber Jakab e. sommás peré­ben. alp. s. psza. Polatsek István s. psza, Ábel János és neje e. vég­­rehajtás-beszüntetési ügyében. Sorbán Háfia s. psza, Sorbán Szemen és neje elleni ügyében. Bleyer Ignácznak s. psza, Schwarcz Dávid e. pe­rében. (Folyt. köv.­ BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK. A „Tagespresse“ tegnap a bécsi franczia követ­­séghez beküldött czikket közölt, melyben minden franczia katonaköteles felszólittatik, hogy haladék­talanul jelentkezzék a követségnél. A varsói kor­mányzóságban kiütött a dögvész.­­ A tegnapelőtti udvari diszebédre 90 ven­dég volt hivatalos. József főherczegen kívül jelen volt a három közös minister, gr. Andrásy ministerelnök és Fes­tetics György gróf minister. Ő Felsége legfőbb udvar­tisztjei s 60 delegátus. Ő Felsége jobbján József főher­­czeg ült, e mellett Schwarzenberg Adolf hg, azután Andrásy gróf, Kuhn b. stb. Ő Felsége balján Beust gróf, e mellett Jablonowski herczeg, S­­pieha herczeg stb. Az ebéd fél 8 óráig tartott. Ebéd után Ő Felsége a jelenvoltakkal egyenkint beszélgetett s a vendégek csak esti 9 órakor távoztak el. (Pesti Napló.) — SzilÁGY-Somlyó, decz. 1. B. Bánffy Elek, a bal­közép-párt jelöltje, közfelkiáltással képviselővé válasz­tatott. — „Pesti POLGÁRI kör“. Vasárnap, f. hó 4-én d. u. 5 órakor dr. Pulszky Ágoston a kör helyiségében (Király-utcza 28. sz.) „A nemzetiségi fejlődés törvé­nyeiről“ fölolvasást tartand. Ezen felolvasásnál nem­tagok is megjelenhetnek.­­—1— A ZÚG-ZÁLOGHÁZAK átkát képezik a nagy vá­rosok szegényebb osztályainak. A szegénységgel több­nyire karöltve járó álszégyen arra viszi a pénzszükség­ben szenvedőket, hogy inkább a külvárosok félreeső utczáiban lévő zálogházakat keresik fel, mintsem hogy az állami nagy zálogházba mernének bemenni. A zug­­zálogházak aztán keményen meg is éreztetik az ilyene­ken az álszégyen hátrányait. A számtalan panasz foly­tán a hatóság végre szükségesnek látta, intézkedéseket tenni a zsarolás meggátlására. A pestvárosi alkapitány­­ságok utasítást nyertek, hogy minden ily zugzálogházat rögtön bezárjanak. — A BRÜNNI ÁRUTŐZSDE legközelebbi közgyűlésén fe­loszlott.

Next