Budapesti Közlöny, 1870. december (4. évfolyam, 274-298. szám)

1870-12-03 / 276. szám

Buda-Pest, 1870. 276. szám Szombat, deczember 3. BUDAPESTI áfeKÖZLÖNY. : Pesten, hatvani­ utciA 10- ik szám 1. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok­­ tere 7. sk. a. földszint. KI&SIELATOK nem küldetnek vissz­a. Bérmentet­­len levelek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. ________ HIVATALOS LAP: Er­ör­iBTrsi Arak :Hivatalos Hirdrtísix:MaoInhibditísh: NaPOHTAI POSTA1 SZÍTRŰLDÍ88XL : BuDAPRSTRH HIZHOZ HORDVA : A hivatalos,, Értesítőbe f' igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel Egyhasébos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hir-Égés* évre . • Égési évre. . 18 frt.— kr. együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­detésért 9 kr. minden beigt&tis-Félévre . . . Félévre . . ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— nál. A bélyeg-díj külön minden Negyedévre . . . . . 6 „ Negyedévre 4 , 60 „ 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Magyar-Óvárott, Mosony megyében, uj távírda* állomás nyittatott meg korlátolt napi szolgálattal. NEMHIVATALOS RÉSZ. KORMÁNYI ELŐTERJESZTÉSEK A MAGYAR ORSZÁGOS BIZOTTSÁGHOZ. IV. Emlékirat a cattarói kerületben 1869. évben kitört zavarokról. (Folytatás.) Ezen intézkedésekkel karöltve járt a kormány­nak és több közvetítő egyéneknek szakadatlan igyekezete, hogy — tekintettel a helyzet komoly­ságára— a lakosság nyugodt részének békés han­gulata fenntartassék. Míg ez a tengerparti helye­ken sikerült, sőt Pastrovicchio községe, mely ad­­­dig ellenszegült, oktober 15-én önként késznek nyilatkozott meghódolni , addig Zuppa községé­ben egy fegyveres népgyűlés alkalmával az erő­­szakos ellentállás első jelei szintén mutatkoztak,­ és Stanjevich erőd megrohanás által oc­. 18-án be­vezetett , ellenben másrészt a Maina, Braic és Do­bon helyek lakói által más erődök és Budua vá­rosa ellen intézett támadások visszavezettek és ez utóbbi városban a lakosság a cs. és kir. csapato­kat támogatta.­­ Tudvalevőleg Past­rovicchio la­kossága később a cs. és kir. katonasággal szintén együtt harczolt a zavargók ellen. October hó 25-én az alap­törvényeknek a biro­dalmi képviseletről szóló 14. szakasza alapján egy császári rendelet adatott ki, melynek ere­jénél fogva Cattaro kerületében a politikai és rendőri igazgatás körébe vágó összes végrehjtó hatalom önálló gyakorlata az illető katonai pa­rancsnokra bízatott. Október 25-én és 26-án a Dragaly-erőd élelme­zése tekintetéből elkerülhetlenül szükséges hadi műveletek hajtottak végre az események színhelyé­nek éjszaki részében, és október 30-án a hadsereg a zuppai lázadók ellen a kerület déli részén tá­madólag léphetett fel. A Lazarevic nevű fontos grófság már nov hó 1-én meghódolt, ugyanaz azon hó 4-én pedig a lázadók Sissicnél fegyverhatalommal megadásra kénysze­­ríttettek, mire Baj­kovics grófság feltétlenül meg­adta magát; 5-én és 6-án pedig a brai­i és maini-i zendülök szétverettek. November hó 7-én a katonai főparancsnokság Cattaro kerületében, légi­ meghagyás folytán Auersperg gróf tábornokra ruháztatott, és Wagner lovag helytartó, állomását Zárában ismét elfoglalá. Auersperg gróf a vezetésétől függő hadi műve­letek további folytatása iránt a miniszertanács ré­széről külön utasítást nyert, melynek egyik pont­ja szerint a tábornoknak belátására bízatott, hogy mielőtt támadólag lépne fel, a lakosságnak meg­nyugtatását és aggodalmainak eloszlatását egy kiáltvány kibocsátása által is újra kísértse meg, valamint, hogy a népet, legf­ meghagyás folytán, ismételve biztosítsa azon kedvezmények iránt, me­lyeknek engedélyezése a tárgyalások folyamában kilátásba helyeztetett. Minden békülékenység mellett szükséges volt mégis a kormány intézkedéseit oly módon előké­szíteni, hogy a lakosság azon téves nézetet ne táplálhassa, mintha ellenállása által oly engedmé­nyeket csikarhatna ki, melyek túlmennek a tör­vényes határokon és rendes körülmények között nem engedélyeztettek volna. Míg a parti vidéknek nyugalma megállapittat­­hatott, és másutt is a lakosságot arra lehetett bírni, hogy nyílt rokonszenvét a lázadók irányá­ban feladja, addig a békítési kísérletek a fellá­zadt crivosclei lakosságnál a pártfőnök által gya­korlott terrorizmus végett eredményre nem ve­zettek. A Dragaly-erődnek okvetlen szükségessé vált élelmezése végett, november 16-tól e hó 20-ig, a legnehezebb körülmények között végrehajtott hadi működést az egész lázadás alatti legvéresebb küz­delmek kísérték, és valamint maga a viaskodásnál, úgy a harczolók segedelmezésénél is az idegen elemek részvételét észre lehetett venni ; ha te­hát a porta és a montenegrói fejedelem által sa­ját területeik határszéleinek őrizete és az azo­kat átlépő lázadók lefegyverzése és letartózta­tása végett tett intézkedéseknek foganatosítá­sát kétségbevonni nem lehet,­­ másrészt meg kell engedni, hogy e területek fekvése és lakosságaik jelleme az imént említett tapasztalat megmagya­­rázhatására elegendő indokokat szolgáltathatnak. (Vége köv.) A VÖRÖS KÖNYV. (Folytatás.) I . Münch báró Beust grófhoz. Berlin, 1870. jul. 2. (Kivonat.) Thiele ur, kit tegnap meglátogat­tam, észrevehető kedvteléssel biztosított, hogy a politikai világban kivétel nélkül mély nyugalom urakodik, és — mivel ezen körülmény természetes következményéhez képest, a külügyi képviselők már csaknem valamennyien eltávoztak — ő is reméli, hogy csakhamar megkezdheti szokott gyógymódját Marienbadban, s az ügyek vezetését, mint a múlt évben, Bálán urnak adhatja át. A lpponyi gróf Beust grófhoz. London, 1870. jul. 11. (Kivonat.) Lord Granville beszélte, hogy múlt kedden, e hó 5-én délután 4 órakor még azt mon­­dá neki Hammond úr, hogy mióta a „foreign offi­ce-ben van, nem emlékszik hasonló általános stag­nation a külügyi politikában“ és két órával ké­sőbb, i. i. 6 órakor, míg a pairek kamrájában az Irish Land-Bill egyik záradéka felett vitatkoztak, vette az első sürgönyt, mely e súlyos bonyodalom fővonását elárulta. 91 Beust gróf Münch báróhoz Berlinbe. Bécs, 1870. jul. 6. Midőn a császári és királyi kormányhoz rövid idő előtt az első hirek érkeztek, miszerint Spa­nyolország megürült trónja Hohenzollern-Sigmarin­gen herczegnek ajánltatik föl, ebben még semmi alkalmat sem látott, hogy bármely részről is erre vonatkozólag nézetét kimondja. Ma, midőn ezen jelöltség tény gyanánt tekinthető, s majd az egész Európában következménydús eseménynek tarta­tik, a cs. és kir. kormány kötelességének tartja nézeteit s némileg sejtelmeit kifejezni. Itt semmi más indoktól sem vezéreltetik, mint csupán az átalános béke föntartása iránti gondoskodás ál­tal. A spanyol ügyekben a kormánynak Austria Magyarországban egyetlen külön érdeket sem kell képviselnie. Császári és királyi Felségének akara­tához képest, teljesen részvétlen szemlélője ma­radt a Pyrenáken túl történő eseményeknek. Csak arra szorítkozott, hogy a spanyol kormányhatalom birtokosaival barátságos viszonyt tartson fen; el­lenben minden beavatkozást elkerült a trón be­töltésének kérdésébe, s főleg szigorúan óvakodott fölkelteni azon igen közelfekvő, s hasonkérdés­­ben igen jelentékeny emlékeket, hogy Spanyolor­szágban már Habsburg származású királyok ural­kodtak. A spanyol kérdés tehát csak oly mérték­ben érdekel bennünket, mint átalában a civilizált világot; vagy­is nem óhajtjuk, hogy oly megoldást nyerjen, mely a nagyhatalmak viszonyát megza­varhatná, s az európai békét új veszélyeknek tenné ki. Hohenzollern herczeg jelöltsége azonban, mint teljes joggal hisszük, korántsem ment ezen hát­rányoktól. A franczia nemzet elnyomta azon érzé­kenységet, melyet Poroszországnak Németország­ban való megnagyobbodása nála fölkeltett; de az alig legyőzött bizalmatlanság nem csak újból föltámadna, hanem komoly nyugtalanságig foko­zódnék, ha kísérlet létetnék a porosz királyi ház egy oldalágának trónra­ lépése által, Spanyolor­szágnak a porosz befolyás számára történendő megnyerésére. Francziaországból érkezett híreink nem hagynak fen kétséget az iránt, hogy egy ily kísérletet ott a franczia nemzeti érdekek ellen intézettnek tartanak, s hogy Lipót herczeg trónje­löltségével szemközt Francziaország magatartása az ellenségeskedés egy neme lenne, oly ellenséges­kedésé, mely Spanyolországban könnyen polgár­háborút, s Európában két főhatalomnak legve­szélyesebb feszültségét vonhatná maga után. Ezzen eshetőlegességeket tekintve, különös meg­nyugtatásunkra szolgált. Párisból megtudnunk, hogy Napóleon császár azon helyzetet, melybe a spanyol trónkérdés új fordulata a franczia nép fejét hozná, barátságos után rajzoltatja, s azon bizalomteljes meggyőződést fejezteti ki Vilmos ki­rály ő felsége előtt, miszerint a király bölcseségé­­nek és a Hohenzollern-ház feje befolyásának van föntartva, ezen aggodalomraméltó fejleményt megelőzni. A béke fentartása iránti vágyunk sok­kal élénkebb, s azon aggodalmunk, hogy a spa­nyol koronának egy Hohenzollern herczeg által történendő elfogadásából súlyos következmények származnának, sokkal alaposabb, semhogy elmu­­lasztanák hasonló értelemben szavunkat fölemelni. Ez okból egyrészt ne titkolja el Poroszország ál­lamférfiai előtt, hogy Lipót herczeg trónjelöltségét komoly zavarokkal összekötöttnek tartjuk; más­részt pedig azon szilárd bizalmunkat fejezze ki, miszerint király ő felségének belátása és béke­­szeretete meg fogja akadályozni, hogy az európai politikába a békétlenségnek egy új, s oly hatal­masan működő eleme lépjen be. Bizalmasan közölje ön a fenebbi észrevételeket Thiele úrral, s ha a királyi államtitkár úr fölfo­gásunknak írásbeli bizonyítékát kérné, fölhatal­­maztatik ön, a jelen sürgöny másolatát átnyújtani neki. Fogadja stb.

Next