Budapesti Közlöny, 1870. december (4. évfolyam, 274-298. szám)
1870-12-03 / 276. szám
Buda-Pest, 1870. 276. szám Szombat, deczember 3. BUDAPESTI áfeKÖZLÖNY. : Pesten, hatvani utciA 10- ik szám 1. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. sk. a. földszint. KI&SIELATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. ________ HIVATALOS LAP: EröriBTrsi Arak :Hivatalos Hirdrtísix:MaoInhibditísh: NaPOHTAI POSTA1 SZÍTRŰLDÍ88XL : BuDAPRSTRH HIZHOZ HORDVA : A hivatalos,, Értesítőbe f' igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel Egyhasébos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hir-Égés* évre . • Égési évre. . 18 frt.— kr. együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésdetésért 9 kr. minden beigt&tis-Félévre . . . Félévre . . ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— nál. A bélyeg-díj külön minden Negyedévre . . . . . 6 „ Negyedévre 4 , 60 „ 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Magyar-Óvárott, Mosony megyében, uj távírda* állomás nyittatott meg korlátolt napi szolgálattal. NEMHIVATALOS RÉSZ. KORMÁNYI ELŐTERJESZTÉSEK A MAGYAR ORSZÁGOS BIZOTTSÁGHOZ. IV. Emlékirat a cattarói kerületben 1869. évben kitört zavarokról. (Folytatás.) Ezen intézkedésekkel karöltve járt a kormánynak és több közvetítő egyéneknek szakadatlan igyekezete, hogy — tekintettel a helyzet komolyságára— a lakosság nyugodt részének békés hangulata fenntartassék. Míg ez a tengerparti helyeken sikerült, sőt Pastrovicchio községe, mely addig ellenszegült, oktober 15-én önként késznek nyilatkozott meghódolni , addig Zuppa községében egy fegyveres népgyűlés alkalmával az erőszakos ellentállás első jelei szintén mutatkoztak, és Stanjevich erőd megrohanás által oc. 18-án bevezetett , ellenben másrészt a Maina, Braic és Dobon helyek lakói által más erődök és Budua városa ellen intézett támadások visszavezettek és ez utóbbi városban a lakosság a cs. és kir. csapatokat támogatta. Tudvalevőleg Pastrovicchio lakossága később a cs. és kir. katonasággal szintén együtt harczolt a zavargók ellen. October hó 25-én az alaptörvényeknek a birodalmi képviseletről szóló 14. szakasza alapján egy császári rendelet adatott ki, melynek erejénél fogva Cattaro kerületében a politikai és rendőri igazgatás körébe vágó összes végrehjtó hatalom önálló gyakorlata az illető katonai parancsnokra bízatott. Október 25-én és 26-án a Dragaly-erőd élelmezése tekintetéből elkerülhetlenül szükséges hadi műveletek hajtottak végre az események színhelyének éjszaki részében, és október 30-án a hadsereg a zuppai lázadók ellen a kerület déli részén támadólag léphetett fel. A Lazarevic nevű fontos grófság már nov hó 1-én meghódolt, ugyanaz azon hó 4-én pedig a lázadók Sissicnél fegyverhatalommal megadásra kényszeríttettek, mire Bajkovics grófság feltétlenül megadta magát; 5-én és 6-án pedig a braii és maini-i zendülök szétverettek. November hó 7-én a katonai főparancsnokság Cattaro kerületében, légi meghagyás folytán Auersperg gróf tábornokra ruháztatott, és Wagner lovag helytartó, állomását Zárában ismét elfoglalá. Auersperg gróf a vezetésétől függő hadi műveletek további folytatása iránt a miniszertanács részéről külön utasítást nyert, melynek egyik pontja szerint a tábornoknak belátására bízatott, hogy mielőtt támadólag lépne fel, a lakosságnak megnyugtatását és aggodalmainak eloszlatását egy kiáltvány kibocsátása által is újra kísértse meg, valamint, hogy a népet, legf meghagyás folytán, ismételve biztosítsa azon kedvezmények iránt, melyeknek engedélyezése a tárgyalások folyamában kilátásba helyeztetett. Minden békülékenység mellett szükséges volt mégis a kormány intézkedéseit oly módon előkészíteni, hogy a lakosság azon téves nézetet ne táplálhassa, mintha ellenállása által oly engedményeket csikarhatna ki, melyek túlmennek a törvényes határokon és rendes körülmények között nem engedélyeztettek volna. Míg a parti vidéknek nyugalma megállapittathatott, és másutt is a lakosságot arra lehetett bírni, hogy nyílt rokonszenvét a lázadók irányában feladja, addig a békítési kísérletek a fellázadt crivosclei lakosságnál a pártfőnök által gyakorlott terrorizmus végett eredményre nem vezettek. A Dragaly-erődnek okvetlen szükségessé vált élelmezése végett, november 16-tól e hó 20-ig, a legnehezebb körülmények között végrehajtott hadi működést az egész lázadás alatti legvéresebb küzdelmek kísérték, és valamint maga a viaskodásnál, úgy a harczolók segedelmezésénél is az idegen elemek részvételét észre lehetett venni ; ha tehát a porta és a montenegrói fejedelem által saját területeik határszéleinek őrizete és az azokat átlépő lázadók lefegyverzése és letartóztatása végett tett intézkedéseknek foganatosítását kétségbevonni nem lehet, másrészt meg kell engedni, hogy e területek fekvése és lakosságaik jelleme az imént említett tapasztalat megmagyarázhatására elegendő indokokat szolgáltathatnak. (Vége köv.) A VÖRÖS KÖNYV. (Folytatás.) I . Münch báró Beust grófhoz. Berlin, 1870. jul. 2. (Kivonat.) Thiele ur, kit tegnap meglátogattam, észrevehető kedvteléssel biztosított, hogy a politikai világban kivétel nélkül mély nyugalom urakodik, és — mivel ezen körülmény természetes következményéhez képest, a külügyi képviselők már csaknem valamennyien eltávoztak — ő is reméli, hogy csakhamar megkezdheti szokott gyógymódját Marienbadban, s az ügyek vezetését, mint a múlt évben, Bálán urnak adhatja át. A lpponyi gróf Beust grófhoz. London, 1870. jul. 11. (Kivonat.) Lord Granville beszélte, hogy múlt kedden, e hó 5-én délután 4 órakor még azt mondá neki Hammond úr, hogy mióta a „foreign office-ben van, nem emlékszik hasonló általános stagnation a külügyi politikában“ és két órával később, i. i. 6 órakor, míg a pairek kamrájában az Irish Land-Bill egyik záradéka felett vitatkoztak, vette az első sürgönyt, mely e súlyos bonyodalom fővonását elárulta. 91 Beust gróf Münch báróhoz Berlinbe. Bécs, 1870. jul. 6. Midőn a császári és királyi kormányhoz rövid idő előtt az első hirek érkeztek, miszerint Spanyolország megürült trónja Hohenzollern-Sigmaringen herczegnek ajánltatik föl, ebben még semmi alkalmat sem látott, hogy bármely részről is erre vonatkozólag nézetét kimondja. Ma, midőn ezen jelöltség tény gyanánt tekinthető, s majd az egész Európában következménydús eseménynek tartatik, a cs. és kir. kormány kötelességének tartja nézeteit s némileg sejtelmeit kifejezni. Itt semmi más indoktól sem vezéreltetik, mint csupán az átalános béke föntartása iránti gondoskodás által. A spanyol ügyekben a kormánynak Austria Magyarországban egyetlen külön érdeket sem kell képviselnie. Császári és királyi Felségének akaratához képest, teljesen részvétlen szemlélője maradt a Pyrenáken túl történő eseményeknek. Csak arra szorítkozott, hogy a spanyol kormányhatalom birtokosaival barátságos viszonyt tartson fen; ellenben minden beavatkozást elkerült a trón betöltésének kérdésébe, s főleg szigorúan óvakodott fölkelteni azon igen közelfekvő, s hasonkérdésben igen jelentékeny emlékeket, hogy Spanyolországban már Habsburg származású királyok uralkodtak. A spanyol kérdés tehát csak oly mértékben érdekel bennünket, mint átalában a civilizált világot; vagyis nem óhajtjuk, hogy oly megoldást nyerjen, mely a nagyhatalmak viszonyát megzavarhatná, s az európai békét új veszélyeknek tenné ki. Hohenzollern herczeg jelöltsége azonban, mint teljes joggal hisszük, korántsem ment ezen hátrányoktól. A franczia nemzet elnyomta azon érzékenységet, melyet Poroszországnak Németországban való megnagyobbodása nála fölkeltett; de az alig legyőzött bizalmatlanság nem csak újból föltámadna, hanem komoly nyugtalanságig fokozódnék, ha kísérlet létetnék a porosz királyi ház egy oldalágának trónra lépése által, Spanyolországnak a porosz befolyás számára történendő megnyerésére. Francziaországból érkezett híreink nem hagynak fen kétséget az iránt, hogy egy ily kísérletet ott a franczia nemzeti érdekek ellen intézettnek tartanak, s hogy Lipót herczeg trónjelöltségével szemközt Francziaország magatartása az ellenségeskedés egy neme lenne, oly ellenségeskedésé, mely Spanyolországban könnyen polgárháborút, s Európában két főhatalomnak legveszélyesebb feszültségét vonhatná maga után. Ezzen eshetőlegességeket tekintve, különös megnyugtatásunkra szolgált. Párisból megtudnunk, hogy Napóleon császár azon helyzetet, melybe a spanyol trónkérdés új fordulata a franczia nép fejét hozná, barátságos után rajzoltatja, s azon bizalomteljes meggyőződést fejezteti ki Vilmos király ő felsége előtt, miszerint a király bölcseségének és a Hohenzollern-ház feje befolyásának van föntartva, ezen aggodalomraméltó fejleményt megelőzni. A béke fentartása iránti vágyunk sokkal élénkebb, s azon aggodalmunk, hogy a spanyol koronának egy Hohenzollern herczeg által történendő elfogadásából súlyos következmények származnának, sokkal alaposabb, semhogy elmulasztanák hasonló értelemben szavunkat fölemelni. Ez okból egyrészt ne titkolja el Poroszország államférfiai előtt, hogy Lipót herczeg trónjelöltségét komoly zavarokkal összekötöttnek tartjuk; másrészt pedig azon szilárd bizalmunkat fejezze ki, miszerint király ő felségének belátása és békeszeretete meg fogja akadályozni, hogy az európai politikába a békétlenségnek egy új, s oly hatalmasan működő eleme lépjen be. Bizalmasan közölje ön a fenebbi észrevételeket Thiele úrral, s ha a királyi államtitkár úr fölfogásunknak írásbeli bizonyítékát kérné, fölhatalmaztatik ön, a jelen sürgöny másolatát átnyújtani neki. Fogadja stb.