Budapesti Közlöny, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1871-09-17 / 213. szám

ipartörvényjavaslat előmunkálataira vonatkozólag 492. bz. a. beadó­­ indítványom a minisze­­r elő­terjesztése fölött hozandó határozat kérdésével egy­idejűleg tárgyalt­assék. Minthogy pedig a községi törvény már hóna­pokkal ezelőtt megszavaztatott, de az ígért módo­sítások még mostanáig sincsenek benyújtva , és minthogy ezen mulasztás fennebb említett in­dítványom folytán az ipartörvényjavaslat iránti vé­leményadással netalán megbízandó küldöttség működését akadályozza. Kérdem a t. ipar- és kereskedelmi miniszer úrtól : Szándékozik-e az ipartörvényjavaslat tárgyá­ban ígért módosításait még e hóban az országos ülések elnapolása előtt a képviselőház elé ter­jeszteni? Szlávy József kereskedelmi miniszer: Úgy emlékezem, hogy a t. képviselő úrnak akkori in­dítványa leginkább a körül forgott, hogy a közp.­bizottság által átdolgozott munkájat egy 15­­agú bizottmányhoz utasíttassék. — E felett kellett volna a háznak discutiálni és határozatot hozni, azonban akkor bátor voltam megemlíteni, hogy miután a községi és törvényhatósági törvény kö­vetkeztében tán némi másításokat fog szenvedni e törvény, méltóztassék ezen indítványnak tár­gyalását akkorra halasztani, a­midőn e módosítá­sok nálam készen vannak, és csekélyre szorítkoz­nak, hacsak a munkálat lényegét megváltoztatni nem akarjuk és én, ha a t. ház parancsolja, azo­kat bármikor beterjeszthetem ; de ezáltal a fő­kérdés nem lesz megoldva, a­mi, úgy hiszem, az, hogy ez újra egy 15 tagú bizottsághoz utasíttas­­sék-e, vagy nem. Beadhatom ezeket bármikor, mert kevésre terjednek, a­mint említem. Ezen kér­déshez tehát csak akkor fogok szólni, ha méltóz­­tatnék a t. háznak ezen újonan beterjesztett in­dítványt tárgyalás alá venni. Györffy némi megjegyzése után a ház a választ tudomásul veszi. Igazoló bizottság jelentése: Ordódy Pál előadó: Jelenti, hogy Rónay János választási jegyzőkönyve a bíráló bizottsághoz uta­sítandó . Beöthy Lajos, Major Pál, Szelestey László pedig véglegesen igazolandók. Rónay választási jegyzőkönyve e szerint a 6 ik bíráló bizottsághoz utasíttatik , Beöthy Lajos vég­legesen a 6-ik osztályba, Major Pál a 7-ik, Szeles­tey László pedig a 8-ik osztályba soroztatik. Elnök : Figyelmezteti a képviselőket, hogy a Vl-ik biráló bizottságban három tag hiányozván, ezeknek megválasztása végett a legközelebbi ülés­ben magukkal szavazati jegyeiket hozzák el. Bemutatja ezután Bittó István igazságügymi­niszer, Abrudbányán megválasztott képviselőnek megbízó levelét, mely a biráló bizottsághoz uta­­sittatik. Napirend. Napirenden van először is a gazdasági bizott­ságnak több rendbeli jelentése. Gazdasági bizottsági jelentés. Térey Pál, a gazdasági bizottság előadója, a gazdasági bizottság határozatából bemutatja a kép­viselőimnek 1871. évi julius, augusztus és szep­tember havi költségvetési előirányzatát. A ház július hóra­­összesen 4608 forintot, augusztus hóra összesen 4963 frt 33 krt szeptem­ber hóra összesen 75031 frtot szavaz meg a kiadá­sok fejében. Ez adatnak ezután a szavazatok a 8-ik bíráló bizottság és az állandó pénzügyi bizottság tagjaira. A szavazás eredménye a legközelebbi ülésen fog közzététetni. Gr. Andrásy Gyula ministerelnök : Benyújtja a Spanyolországgal kötött kereskedelmi és hajó­zási szerződésről szóló és Ő Felsége által szentesí­tett­­törvényt. Elnök: Ezen szentesített törvény kihirdette­tik és hason kihirdetés végett a főrendekhez fog átküldetni. Kekkapoly Károly pénzügyminiszer. Ezen költségvetés, melyet a t. ház asztalára letenni ezen­nel szerencsém van, a legelső, mely a határőrvidék költségvetés­ét is magában foglalja, tettleg érvé­­ny­eitvén azon igazságot, hogy nevezett vidék a magyar koronához tartozik , gyakorlatilag is von­ván az ebből folyó következményeket. S mivel a horvát- szlavón határőrvidék csak a horvát szlavón dalmát királyság által közvetve, a magyar pedig közvetlenül tartozik ez országhoz, az előbb neve­zettek belkormányzatára vonatkozó költségvetés ép úgy átalány formájában jelenik meg e költség­vetésben, mint maguké azon királyságoké, melyek­hez az közvetlenül tartozik, s mint fog megjelenni akkor, ha azokkal belkormányzatát illetőleg is egyesítve lesz. Ellenben a magyar határőrvidék egész költségvetése részletezetten van kimutatva. A költségvetés ez egészen új alkatrészére gondolva mondottam legközelebb, hogy ép ez évben eddig fenn nem forgott nagy nehézségekkel járt a költ­ségvetésnek a t. ház határozata által kívánt időre elkészíthetése. Hogy az mégis sikerült, örömömre szolgál, s ha köve­kezménye az lesz, hogy még ez év folyamán meg is szavaztatik, a közügynek nagy hasznára leszen az azáltal, hogy egyrészről a kormányzat egész évben biztosabban mozog s az egész évre czélba vett munka teljesítésére egész éve is lesz, másrészről pedig hat hónap helyett 9 ál­lami rendelkezésére a költségvetés elkészítésére. Mielőtt a költségvetés tartalmának ismertetésé­re útraénnék, meg kell jegyeznem, hogy a rendes bevételekből leüttetett azon 4.145.000 frtnyi fő­összeg, mely eddig a közigazgatási költségekre a kincstárból adatott, s hogy azon 3 370,100 frt, mely a monarchia másik fele részére szükséges do­hány beváltására fordittatik, és tulajdonképen nem más, mint ez által minden haszon nélkül ugyan, de kamatjával együtt megtérítendő előleg a ren­des kiadások és bevételek közül szintén kivá­lasztatván, egyszerű pénztár­műveletként véte­tett fel. Meg kell továbbá jegyeznem, hogy a rendes bevételek közül a rendkívüliekhez tétettek át: a bérleti hátralékok, mint természetüknél fogva oda tartozók, ugyanoda helyeztetvén át több sa­­játlag szintén oda tartozó kiadás, köztük a do­­hányjövedék részére előirányozottak is Ez utób­biak és a bérhátralékok egymást megközelítőleg kiegyenlítvén, a folyó évre megállapított és a jö­vőre épen előterjesztett előirányzat összemérhetése czéljából csak a két első tételt, t. i. a megyei köz­­igazgatásra , a monarchia másik fele részére szükséges dohány bevásárlására fordítandót adom hozzá úgy a bevételekhez, mint a kiadásokhoz egé­szen a tavalyi mód szerint. Áttérve ezek után az előirányzat érdemleges is­mertetésére, meg kell jegyeznem, hogy rendes ki­adásaink, melyek már a jelen évre vagy 10.000.000 írttal többre lőnek előirányozva, mint az 1870. vol­tak, újra is magasabban előirányozvák és pedig a költségvetéseinkben eddig is felvéve volt comple­­xumra nézve 8.043.000 írttal. Ehez járulnak a határőrvidéknek most újból felvett kiadásai 6.389.000 forinttal, úgy hogy az összes kiadási többlet 14.432.000 forint. Szemben ezzel a határ­őrvidéknek előirányzatunkba most újból fel­ett rendes bevételei 3.817.000 forintra rúgnak, minek folytán az ott előálló hiány 2.572.000 ftot tesz Hozzáadva ehhez a különben szükségesnek mutat­kozó 8.043/ 00 frtnyi több kiadást, leszen fede­zendő többlet 10.615.000 frt Ez összegnek eddigi bevételi forrásainkból eredő többletbőli fedezése majdnem teljesen sikerülvén, a rendes kiadások és bevételek közötti különbség és illetőleg az en­nélfogva mutatkozó hiány csak 338.000 frttal emelkedik, s teend egészben 4.861,449 frtot míg a jelen évben 4.522,720 frt az. Ha tehát a határőrvidék deficitje s a törvényke­zés rendezése folytán szükségessé vált több kia­dás közbe nem jön, úgy már ezúttal eltűnnék ren­­des költségvetésünkből minden hiány, sőt többlet mutatkoznék. Ám a határőrvidék koronánk terü­letéhez tartozik, terhe minket illet, s fejlesztése, s oda erősbitése, hogy bírja fedezni saját költsé­gét, a mi feladatunk. A jó és rendezett igazságszol­gáltatás olyan államszükség, mely kielégítést követel, mit tőle a valódi szükséglet határain belül megtagadni nem szabad. Legkevésbé szabad pe­dig azért, hogy az előirányzatból vagy egy évvel korábban tűnjék el a hiány. Nem lesz talán érdektelen elsorolnom azon té­teleket, melyek a kiadási és bevételi többieket legf­őkép okozzák : a) az országgyűlés költségei magasabban elő­irályozvák 201­,000 fttal bár az 1870. valódi szük­ségletnél 287000 fttal még mindig alantabb; b) a közösügyi kiadások növekedtek 1.877,422 fttal, minek oka a legnagyobb részben abban ke­resendő, hogy a megszavazott egész összegnek egy jelentékeny részel­­­i, az mely a határőrvi­dékre esik, ezúttal megjelenik költségvetésünkben, mi eddig nem volt úgy ; c) a nyugdíjak 136.301 forinttal s­zaporodtak, nagyrészt ismét a határőrvidék nyugdíjazottjainak ide felvétele által; d) Horvát-Slavonország beligazgatási szükségle­tére 2,072,000 írttal több van előirányozva, ismét a horvát szlavón határőrvidék és Belovármegy­e szükségletére való tekintettel ; e) a közlekdési ministérium szükséglete 427,298 írttal haladja meg a folyó évre előirányzottat, a kereskedelmi ministeriumé pedig 1.021,269 fttal mi mellett azonban bevételei 1.269,433 írttal emelvék, úgy hogy mérlege szinte */1 millióval javul; f) a vallás és közoktatásügyi ministerium elői­rányzata 241,723 frt, a honvédelmié 1.139.932 írttal magasabb, az intézmény mindelőbbre fejlő­désének megfelelően. A csapatok létszámának emelkedésén túl fölényezői az emelkedésnek a brigat keretek formálása a tiszti és altiszti is­­kolázások és a szórólövegek alkalmazásba vé­tele ; g) a bel- és igazságügyi költségvetés együtt 3.154.000 frt költségemelkedést mutat­ végre a pénzü­gyministérium előirányzata több 4.463.477 írttal, mit főleg a cataster és az adóhi­vatalok czélba vett újjászervezése a határőrvidé­ken felállítandó vám- és adóőrség és az államér­deknél és állambányászatnál mutatkozó több ki­adás okoz. A terve a bevételek emelkedésére, meg kell jegyeznem, hogy azok 50.000 forintig a bel­ügyministériumnál mutatkoznak azáltal, hogy a betegápolási költség megtérítése és a Közlöny egész jövedelme felvétetett, míg eddig mind a kettő a kiadásokból ettetett le. A bevételi többlet 13.070,000 frt erejéig a pénz­ügyminisztériumnál mutatkozik és pedig 3­6­2,000 írttal az egyenes adóknál, 719,000 írttal a fo­gyasztási adóknál, 471,000 írttal a bélyegnél, 720.000 forinttal a jogilletéknél, 115.000 forinttal a díjaknál, 47,000 írttal az út-, híd- és révvámnál, ez utóbbi tisztán a határőrvidékről, a jövedéknél 1.137.000 írttal, a bányászatnál 1 426.000 írttal, az államerdőknél 4.926­­00 írttal, és az állam nyomdánál 330.000 forinttal, mely emelkedések­kel azonban némi csekélyebb csökkenés is áll szemben, mi azonban jelentéktelen. A bányászat előirányzatának úgy a kiadások­nál, mint a bevételeknél mutatkozó emelkedését a sótermelésnek ott felvézetése okozza, az arra tett kiadások ott számíttatván el, melyek a régió által megtérítve, azután javára h­atnak mint bevé­telek. Az államérdek bevételeinek közel 5 millió forint emelkedését három tényező idézi elő. Ezek egyike a határőrvidéki erdők bevételeinek felvéte­le vagy 1 millió forinttal, másika az állambányá­szat részére átengedett fa árának pénzben elszá­molása, harmadik és utolsó pedig a fokozott üzlet. Aránylag még nagyobb mérvben fokozottaknak mutatkoznak a rendkívüli kiadások a nélkül, hogy hasonlót lehetne mondani a rendkívüli bevéte­lekről. A rendkívüli szükséglet összege 75.530,348 frt és így 19,093,142 írttal több, mint a jelen évben, míg a rendkívüli fedezet csak 29.4­­1,435 írt, te­hát 13.209,091 írttal kevesebb, mint a­mi a jelen évre jön előirányozva. Ama kiadási többlet és eme bevételi kevesebb­­let 32.302,233 forinttal teszi kedvezőtlenebbé a mérleget. A rendkívüli kiadások és bevételek mérlegé­nek ime kedvezőtlen állása teszi szükségessé, hogy legalább részben kölcsön útján gondoskod­junk az ily tetemesen növekedett hiány fedez­­ketéséről. Mi már a kiadások emelkedésének és a bevéte­lek csökkenésének tényezőit illeti, ki kell emel­nem, hogy amaz szinte kizárólag anyagilag is gyümölcsöző, részint már edd­g tett, részint a jö­vőre czélba vett befektetésekből ered, és ép azért kevésbé aggasztó; emez a készletek elfogyásában kimerülésének leli magyarázatát, miként ezt úgy egyiket mint másikat részletezni mindjárt bátor­­kod­om. 4760

Next