Budapesti Közlöny, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)
1871-09-17 / 213. szám
ipartörvényjavaslat előmunkálataira vonatkozólag 492. bz. a. beadó indítványom a miniszer előterjesztése fölött hozandó határozat kérdésével egyidejűleg tárgyaltassék. Minthogy pedig a községi törvény már hónapokkal ezelőtt megszavaztatott, de az ígért módosítások még mostanáig sincsenek benyújtva , és minthogy ezen mulasztás fennebb említett indítványom folytán az ipartörvényjavaslat iránti véleményadással netalán megbízandó küldöttség működését akadályozza. Kérdem a t. ipar- és kereskedelmi miniszer úrtól : Szándékozik-e az ipartörvényjavaslat tárgyában ígért módosításait még e hóban az országos ülések elnapolása előtt a képviselőház elé terjeszteni? Szlávy József kereskedelmi miniszer: Úgy emlékezem, hogy a t. képviselő úrnak akkori indítványa leginkább a körül forgott, hogy a közp.bizottság által átdolgozott munkájat egy 15agú bizottmányhoz utasíttassék. — E felett kellett volna a háznak discutiálni és határozatot hozni, azonban akkor bátor voltam megemlíteni, hogy miután a községi és törvényhatósági törvény következtében tán némi másításokat fog szenvedni e törvény, méltóztassék ezen indítványnak tárgyalását akkorra halasztani, amidőn e módosítások nálam készen vannak, és csekélyre szorítkoznak, hacsak a munkálat lényegét megváltoztatni nem akarjuk és én, ha a t. ház parancsolja, azokat bármikor beterjeszthetem ; de ezáltal a főkérdés nem lesz megoldva, ami, úgy hiszem, az, hogy ez újra egy 15 tagú bizottsághoz utasíttassék-e, vagy nem. Beadhatom ezeket bármikor, mert kevésre terjednek, amint említem. Ezen kérdéshez tehát csak akkor fogok szólni, ha méltóztatnék a t. háznak ezen újonan beterjesztett indítványt tárgyalás alá venni. Györffy némi megjegyzése után a ház a választ tudomásul veszi. Igazoló bizottság jelentése: Ordódy Pál előadó: Jelenti, hogy Rónay János választási jegyzőkönyve a bíráló bizottsághoz utasítandó . Beöthy Lajos, Major Pál, Szelestey László pedig véglegesen igazolandók. Rónay választási jegyzőkönyve e szerint a 6 ik bíráló bizottsághoz utasíttatik , Beöthy Lajos véglegesen a 6-ik osztályba, Major Pál a 7-ik, Szelestey László pedig a 8-ik osztályba soroztatik. Elnök : Figyelmezteti a képviselőket, hogy a Vl-ik biráló bizottságban három tag hiányozván, ezeknek megválasztása végett a legközelebbi ülésben magukkal szavazati jegyeiket hozzák el. Bemutatja ezután Bittó István igazságügyminiszer, Abrudbányán megválasztott képviselőnek megbízó levelét, mely a biráló bizottsághoz utasittatik. Napirend. Napirenden van először is a gazdasági bizottságnak több rendbeli jelentése. Gazdasági bizottsági jelentés. Térey Pál, a gazdasági bizottság előadója, a gazdasági bizottság határozatából bemutatja a képviselőimnek 1871. évi julius, augusztus és szeptember havi költségvetési előirányzatát. A ház július hóraösszesen 4608 forintot, augusztus hóra összesen 4963 frt 33 krt szeptember hóra összesen 75031 frtot szavaz meg a kiadások fejében. Ez adatnak ezután a szavazatok a 8-ik bíráló bizottság és az állandó pénzügyi bizottság tagjaira. A szavazás eredménye a legközelebbi ülésen fog közzététetni. Gr. Andrásy Gyula ministerelnök : Benyújtja a Spanyolországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről szóló és Ő Felsége által szentesítetttörvényt. Elnök: Ezen szentesített törvény kihirdettetik és hason kihirdetés végett a főrendekhez fog átküldetni. Kekkapoly Károly pénzügyminiszer. Ezen költségvetés, melyet a t. ház asztalára letenni ezennel szerencsém van, a legelső, mely a határőrvidék költségvetését is magában foglalja, tettleg érvényeitvén azon igazságot, hogy nevezett vidék a magyar koronához tartozik , gyakorlatilag is vonván az ebből folyó következményeket. S mivel a horvát- szlavón határőrvidék csak a horvát szlavón dalmát királyság által közvetve, a magyar pedig közvetlenül tartozik ez országhoz, az előbb nevezettek belkormányzatára vonatkozó költségvetés ép úgy átalány formájában jelenik meg e költségvetésben, mint maguké azon királyságoké, melyekhez az közvetlenül tartozik, s mint fog megjelenni akkor, ha azokkal belkormányzatát illetőleg is egyesítve lesz. Ellenben a magyar határőrvidék egész költségvetése részletezetten van kimutatva. A költségvetés ez egészen új alkatrészére gondolva mondottam legközelebb, hogy ép ez évben eddig fenn nem forgott nagy nehézségekkel járt a költségvetésnek a t. ház határozata által kívánt időre elkészíthetése. Hogy az mégis sikerült, örömömre szolgál, s ha kövekezménye az lesz, hogy még ez év folyamán meg is szavaztatik, a közügynek nagy hasznára leszen az azáltal, hogy egyrészről a kormányzat egész évben biztosabban mozog s az egész évre czélba vett munka teljesítésére egész éve is lesz, másrészről pedig hat hónap helyett 9 állami rendelkezésére a költségvetés elkészítésére. Mielőtt a költségvetés tartalmának ismertetésére útraénnék, meg kell jegyeznem, hogy a rendes bevételekből leüttetett azon 4.145.000 frtnyi főösszeg, mely eddig a közigazgatási költségekre a kincstárból adatott, s hogy azon 3 370,100 frt, mely a monarchia másik fele részére szükséges dohány beváltására fordittatik, és tulajdonképen nem más, mint ez által minden haszon nélkül ugyan, de kamatjával együtt megtérítendő előleg a rendes kiadások és bevételek közül szintén kiválasztatván, egyszerű pénztárműveletként vétetett fel. Meg kell továbbá jegyeznem, hogy a rendes bevételek közül a rendkívüliekhez tétettek át: a bérleti hátralékok, mint természetüknél fogva oda tartozók, ugyanoda helyeztetvén át több sajátlag szintén oda tartozó kiadás, köztük a dohányjövedék részére előirányozottak is Ez utóbbiak és a bérhátralékok egymást megközelítőleg kiegyenlítvén, a folyó évre megállapított és a jövőre épen előterjesztett előirányzat összemérhetése czéljából csak a két első tételt, t. i. a megyei közigazgatásra , a monarchia másik fele részére szükséges dohány bevásárlására fordítandót adom hozzá úgy a bevételekhez, mint a kiadásokhoz egészen a tavalyi mód szerint. Áttérve ezek után az előirányzat érdemleges ismertetésére, meg kell jegyeznem, hogy rendes kiadásaink, melyek már a jelen évre vagy 10.000.000 írttal többre lőnek előirányozva, mint az 1870. voltak, újra is magasabban előirányozvák és pedig a költségvetéseinkben eddig is felvéve volt complexumra nézve 8.043.000 írttal. Ehez járulnak a határőrvidéknek most újból felvett kiadásai 6.389.000 forinttal, úgy hogy az összes kiadási többlet 14.432.000 forint. Szemben ezzel a határőrvidéknek előirányzatunkba most újból felett rendes bevételei 3.817.000 forintra rúgnak, minek folytán az ott előálló hiány 2.572.000 ftot tesz Hozzáadva ehhez a különben szükségesnek mutatkozó 8.043/ 00 frtnyi több kiadást, leszen fedezendő többlet 10.615.000 frt Ez összegnek eddigi bevételi forrásainkból eredő többletbőli fedezése majdnem teljesen sikerülvén, a rendes kiadások és bevételek közötti különbség és illetőleg az ennélfogva mutatkozó hiány csak 338.000 frttal emelkedik, s teend egészben 4.861,449 frtot míg a jelen évben 4.522,720 frt az. Ha tehát a határőrvidék deficitje s a törvénykezés rendezése folytán szükségessé vált több kiadás közbe nem jön, úgy már ezúttal eltűnnék rendes költségvetésünkből minden hiány, sőt többlet mutatkoznék. Ám a határőrvidék koronánk területéhez tartozik, terhe minket illet, s fejlesztése, s oda erősbitése, hogy bírja fedezni saját költségét, a mi feladatunk. A jó és rendezett igazságszolgáltatás olyan államszükség, mely kielégítést követel, mit tőle a valódi szükséglet határain belül megtagadni nem szabad. Legkevésbé szabad pedig azért, hogy az előirányzatból vagy egy évvel korábban tűnjék el a hiány. Nem lesz talán érdektelen elsorolnom azon tételeket, melyek a kiadási és bevételi többieket legfőkép okozzák : a) az országgyűlés költségei magasabban előirályozvák 201,000 fttal bár az 1870. valódi szükségletnél 287000 fttal még mindig alantabb; b) a közösügyi kiadások növekedtek 1.877,422 fttal, minek oka a legnagyobb részben abban keresendő, hogy a megszavazott egész összegnek egy jelentékeny részeli, az mely a határőrvidékre esik, ezúttal megjelenik költségvetésünkben, mi eddig nem volt úgy ; c) a nyugdíjak 136.301 forinttal szaporodtak, nagyrészt ismét a határőrvidék nyugdíjazottjainak ide felvétele által; d) Horvát-Slavonország beligazgatási szükségletére 2,072,000 írttal több van előirányozva, ismét a horvát szlavón határőrvidék és Belovármegye szükségletére való tekintettel ; e) a közlekdési ministérium szükséglete 427,298 írttal haladja meg a folyó évre előirányzottat, a kereskedelmi ministeriumé pedig 1.021,269 fttal mi mellett azonban bevételei 1.269,433 írttal emelvék, úgy hogy mérlege szinte */1 millióval javul; f) a vallás és közoktatásügyi ministerium előirányzata 241,723 frt, a honvédelmié 1.139.932 írttal magasabb, az intézmény mindelőbbre fejlődésének megfelelően. A csapatok létszámának emelkedésén túl fölényezői az emelkedésnek a brigat keretek formálása a tiszti és altiszti iskolázások és a szórólövegek alkalmazásba vétele ; g) a bel- és igazságügyi költségvetés együtt 3.154.000 frt költségemelkedést mutat végre a pénzügyministérium előirányzata több 4.463.477 írttal, mit főleg a cataster és az adóhivatalok czélba vett újjászervezése a határőrvidéken felállítandó vám- és adóőrség és az államérdeknél és állambányászatnál mutatkozó több kiadás okoz. A terve a bevételek emelkedésére, meg kell jegyeznem, hogy azok 50.000 forintig a belügyministériumnál mutatkoznak azáltal, hogy a betegápolási költség megtérítése és a Közlöny egész jövedelme felvétetett, míg eddig mind a kettő a kiadásokból ettetett le. A bevételi többlet 13.070,000 frt erejéig a pénzügyminisztériumnál mutatkozik és pedig 362,000 írttal az egyenes adóknál, 719,000 írttal a fogyasztási adóknál, 471,000 írttal a bélyegnél, 720.000 forinttal a jogilletéknél, 115.000 forinttal a díjaknál, 47,000 írttal az út-, híd- és révvámnál, ez utóbbi tisztán a határőrvidékről, a jövedéknél 1.137.000 írttal, a bányászatnál 1 426.000 írttal, az államerdőknél 4.92600 írttal, és az állam nyomdánál 330.000 forinttal, mely emelkedésekkel azonban némi csekélyebb csökkenés is áll szemben, mi azonban jelentéktelen. A bányászat előirányzatának úgy a kiadásoknál, mint a bevételeknél mutatkozó emelkedését a sótermelésnek ott felvézetése okozza, az arra tett kiadások ott számíttatván el, melyek a régió által megtérítve, azután javára hatnak mint bevételek. Az államérdek bevételeinek közel 5 millió forint emelkedését három tényező idézi elő. Ezek egyike a határőrvidéki erdők bevételeinek felvétele vagy 1 millió forinttal, másika az állambányászat részére átengedett fa árának pénzben elszámolása, harmadik és utolsó pedig a fokozott üzlet. Aránylag még nagyobb mérvben fokozottaknak mutatkoznak a rendkívüli kiadások a nélkül, hogy hasonlót lehetne mondani a rendkívüli bevételekről. A rendkívüli szükséglet összege 75.530,348 frt és így 19,093,142 írttal több, mint a jelen évben, míg a rendkívüli fedezet csak 29.41,435 írt, tehát 13.209,091 írttal kevesebb, mint ami a jelen évre jön előirányozva. Ama kiadási többlet és eme bevételi kevesebblet 32.302,233 forinttal teszi kedvezőtlenebbé a mérleget. A rendkívüli kiadások és bevételek mérlegének ime kedvezőtlen állása teszi szükségessé, hogy legalább részben kölcsön útján gondoskodjunk az ily tetemesen növekedett hiány fedezketéséről. Mi már a kiadások emelkedésének és a bevételek csökkenésének tényezőit illeti, ki kell emelnem, hogy amaz szinte kizárólag anyagilag is gyümölcsöző, részint már eddg tett, részint a jövőre czélba vett befektetésekből ered, és ép azért kevésbé aggasztó; emez a készletek elfogyásában kimerülésének leli magyarázatát, miként ezt úgy egyiket mint másikat részletezni mindjárt bátorkodom. 4760