Budapesti Közlöny, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1871-10-10 / 232. szám
segítése tekintetéből gyümölcs kiállítást rendez, miről midőn a t. ez. közönséget értesíteni szerencsénk van, reméljük, hogy az árvák neveltetését előmozdítandó e közös törekvést tömeges részvétével támogatni fogja. A rendező bizottmány. Az ORSZ. MAGYAR GAZDASSZONY EGYI ET OCtÓber havi választmányi ülésében a rendes folyó ügyek és kérvények elintézése után bejelentetett 10 árva leánynak felvétele ; felolvastatott az orsz gazdasági egylet elnökségének abbeli jelentése, hogy"ez évi gyümölcs kiállítását hajlandó ez egylet kiállításával együttesen rendeztetni, mi közörömmel fogadtatott; ennek kapcsában a pénztári kezelési bizottmányba még megválasztattak : Mandl Jánosné, Vogel Péterné, Sebők Imréné, Valavszky Jánosné , Reusz Károlyné. A beküldendő tárgyak díjazására ajándékoztak : Bors Dánielné 2 aranyat, Damjanich Jánosné, Hollán Ernőné, Braun Lajosné, Simig Istvánné, Frank Józsefné, Stokinger Tamásné, Valavszky Jánosné, Herzberg Sándorné, Mandl Jánosné, Kralovánszky Istvánné és Sebők Imréné 1 — 1 aranyat. — Hálás köszönettel vétetett a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriumtól a kiállítási költségekre megszavazott 300 frt. — A választmány azon reményben, hogy e hó 15-én megnyitandó kiállítása a nagy közönség pártolását kinyerendi, nem kimél semmi fáradságot, hogy azt minél érdekesebbé tegye; — végre elismeréssel vétetett Eglefstein bárónőnek beküldött jelentése, mely szerint, körútjában az egylet részére eddig beérkezett 801 frtot átszolgáltatott. A választmány megbízásából Szittya. Felhívás a budapesti állami, városi, megyei és közintézeti (hitelintézeti, vasúti, gőzhajózási, biztosító-társulati, takarékpénztári, köz-tanintézeti stb.) hivatalnokokhoz. A hivatalnokok első házépítő egyletének alapszabályai a magy. kir. belügyministerium által helybenhagyatván, van szerencsém a f. évi aug. hó 24-én tartott előkészítő közgyűléstől nyert meghatalmazásomnál fogva, és az alapszabályok 8. § a értelmében felhívni azon budapesti állami, városi, megyei és közintézeti tisztviselő urakat, akik az egylet tagjaivá kívánnak lenni, hogy ebbeli szándékukat az egyleti alapszabályokhoz függelékként mellékelt minta szerint szerkesztendő és fölszerelendő nyilatkozat kiállítása által kijelenteni, illetőleg ezen nyilatkozatukat mielőbb hozzám (Deák Ferencz utcza 14. sz. 3. emelet) beadni szíveskedjenek. Az egyletbe való belépés iránti nyilatkozatok beadására egyelőre záros határidő nem szabatik; mindazonáltal az egyes jelentkezők érdekében kívánatos, hogy nyilatkozatuk, beadásával siessenek, mert egyrészt az alapszabályok idézett 8. §-a azt rendeli, „hogy mihelyt 100 tag jelentkezik, az alakuló közgyűlés egybehívandó,és így a bejelentésükkel késedelmes tagok az egylet tisztviselőinek és igazgatótanácsának az alakuló közgyűlésen történendő választásában és a közgyűlés egyéb határozataiban részt nem fognak vehetni, — másrészt pedig az egylet vállalatának keresztülvitelére szükséges tőkeszerzés nehézségei az egyleti tagok számát is korlátozván, a körülmények szerint megállapítandó s jelenleg még meg nem határozható számon túl jelentkezők, mint elkésettek nem fognak az egyletbe felvétethetni, Így az alapszabályi példányok kiosztása, valamint az egyletbe való belépés iránti nyilatkozatok elfogadása végett egyelőre (további értesítésig) naponkint délutáni 3 órától 6 ig állok a tisztelt jelentkezők rendelkezésére. Pesten, 1871. évi octóber hó 10-én. Dr. Grubiczy László s. k. m. kir. igazságügyministeri titkár mint ideigl. egyleti elnök. A CSEH FELIRATI JAVASLAT. Felséges császár és király ! Legkegyelmesebb urunk ! A királyi kegyelemnek azon szavai, melyekkel Felséged a sept. 12 iki legmagasb leiratban a cseh korona államjogi állásának s e királyság jogainak elismerését kimondani méltóztatott, mint egy fájdalmas sebet behegesztve, sziveinkben örömteljes viszhangot keltettek. Büszke önérzettel vesszük át a törhetlen hűségről való legfelsőbb megemlékezést, melylyel Csehország lakossága királyának trónját támogatta,és azon változhatlan hűség fölemlítését, melylyel a cseh korona jogaiért mindenkor helyt állani hazánk, a birodalom, a fejedelem iránti szent kötelességünknek tartottuk. Azon álláspontból kiindulva, melyet 1870. sept. 14 -i hódolatteljes feliratunkban és a mellékelt emlékiratban kifejtettünk, és melynek az 1870. évi ülésszakban nyilvánított jogóvásunk szolgál alapjául; tekintetbe véve továbbá megbízatásunk horderejét, hazafias kötelességet vélünk teljesíteni, midőn Felséged legkegyelmesebb felhívását követve, a mérséklet és az engesztelékenység szellemében munkához látunk és az államjogi kiegyezkedés útját egyengetjük azon alapelveknek formulázása által, melyekkel, meggyőződésünk szerint, a cseh királyság joga, a birodalom hatalmi állása igényeinek megfigyelése és a többi királyságok és országok jogosult igényeinek tekintetbevétele mellett érvényre emelkedhetnek. Mi e mellett a Felséged által elvállalt kötelezettséget ép úgy szem előtt tartottuk, mint azon kötelességünket, hogy a cseh korona épségét, és országunknak a történetből származó, szerződése-ken alapuló és Felséged elődei által legünnepélyesebb módon biztosított jogait megóvjuk. Ezen értelemben Csehország államjogi viszonyainak újjáalakítását az alaptörvények egy sorozatában összefoglaltuk, melyek a teljes jogú országgyűlés elhatározása és Felséged legmagasbb szentesítése által Csehország számára egy alapt törvény jelentőségét nyernék. Hiven esküvel erősített államjogunk sérthetlenségéről való nézeteinkhez, és hiven 1870. évi feliratunkban letett biztosításunkhoz, egyszersmind legkegyelmesebb fejedelmünk tényei iránt való köteles tiszteletből kiindulva, a megtörtént tényeket méltányolva, el kellett ismernünk és sértetlennek tekintenünk mindazt, mi Magyarországban ezen ország törvényes országgyűlése és Felséged közt létrejött egyezmény, és koronázási eskü folytán joggá és , törvénynyé vált. Az 1 a cseh királyság, alaptörvényeiben utólag és jogérvényesen megegyezését jelentené ki a Magyarországgal kötött egyezményhez, mely közreműködése nélkül jött létre. Ezen nyilatkozatnak a cseh királyság alaptörvényeibe való iktatása által a minden országgal és királysággal közös intézmények, végre a minden oldalról való elismerésnek azon biztosítékát nyernék, melyet egykor a pragmatica sanctió nyújtott belső és elvárhatlan összefüggésükre nézve. Ezen elismerés folytán amaz alaptörvényekben a magyar királysághoz való viszonyok oly módon szabályoztatnának, mely a magyar törvénynek sem szellemével, sem szövegével ellentétben nem áll. Roma viszonyoknak úgy az egészre, mint a részekre nézve egyaránt üdvös továbbfejlesztése az idő és az állami intézmények természetes kifejlődésének műve leend. A fennálló jog lelkiismeretes tiszteletéből kiindulva, az alaptörvényczikkekben számba vétetneka többi királyságok és országok igényei is Ha ezekben a cseh királyság részére fenntartatik az ország jogaiban és szükségleteiben gyökeredző azon szabadság, hogy saját ügyei fölött önmaga döntsön, hogy saját ügyeit, önmaga kormányozza, úgy ebben semmiben sem sértetnek meg a többi országok jogosultságának határai, sőt ezeknek épen fentartatik az önelhatározás joga saját belső ügyeikben. Amily határozott óvást tettünk egy újonnan alkotott állami alakulatnak fennállása ellen, mely — a magyar királysággal szemben — a többi királyságokat és országokat annyira összeolvasztja, hogy Csehország politikai egyedisége is megsemmisíttetnék ; amily határozott óvást tettünk az ellen, hogy a cseh királyság a neki a történelem, a jog és tettleges súly által kijelölt állást, mint az osztrák monarchia közvetlen egyenjogú tagja elveszthető, miután elvállalt kötelezettségei csak az összbirodalommal, nem pedig annak egy részével szemben érvényesek; mindamellett távol állott tőlünk az, hogy a többi királyságoktól és országoktól, melyekkel Csehország századok óta szabadon választott és hűn megtartott szövetségben él, elváljunk. Azért több fontos ügyek tárgyalásának a nemmagyar országok küldöttjeire való átruházása által testvéri közreműködésünket ajánljuk fel ezeknek az állami feladatok megoldására; a pénzügyi terhekhez való hozzájárulási arány meghatározása országgyűlési küldöttségek szabad egyezkedésének maradna fentartva, hogy minden országnak fenmaradna azon joga, hogy egyenlő súlyú szavát érvényre juttassa. Hogy minden országnak biztosíttassék azon lehetőség, hogy az országoknak egymás közötti viszonyaiból felmerülő viszályok egy pártatlan bíróság által döntessenek el, a cseh királyság kijelenti megegyezését egy senatus felállításába. Ez új intézmény, mely az országok és népek életében gyökerezvén, a kedélyeket izgató napi kérdések körén felül állana, és igazságos ítélete megnyugtató kezességet rejtene magában. A cseh királyságnak az összmonarchiához való viszonyainak elintézésében azon meggyőződés vezetett minket, hogy egy tágabb körű, a népeket és országokat átkaroló állami kötelékben az egyéni tagok fejlődése az egész egységének és hatalmának biztosítása által mozdíttatik elő, ép úgy, mint ily birodalom hatalma egyes tagjainak erejében fekszik, egysége pedig az állami feladatoknak azon nemzetek legmagasb czéljaival való megegyezésén alapszik, melyeket összeköt, — és hogy ily birodalom fenállásának biztosítéka és kezessége azon biztosítékban és kezességben rejlik, melyet a nemzeteknek a végből nyújt, hogy intézményeiben és hatalmának őrző pajzsa alatt physikai és erkölcsi létezésük szabad kifejtését biztosítva lássák. Azért kívánságunk volt, Csehországnak a monarchiához való viszonyait akként elintézve látni, hogy hazánk szellemi és erkölcsi erőinek legdúsabb kifejtése az összbirodalom követelményeiben akadályra ne találjon, hanem fennállásának biztosságában saját oltalmának és kifejlődésének őrizetét lelje. E szempontból kiindulva, az alaptörvényczikkekben országunkat és lakosait illető valamennyi ügyekben a törvényhozást az ország képviseletének, a kormányzást az országos kormánynak tartottuk fenn. A cseh királyság jövendő képviselete, mely a koronázási országgyűlés alkalmával megállapítandó igazságos és méltányos választási törvényen alapulandó — egy, az ország sajátságos viszonyaihoz, a nép szelleméhez és jelleméhez alkalmazott törvényhozás által a kedélyek nyugalmát helyreállítandja, az anyagi kifejlődést hatalmasan előmozdíthatja. Reméljük azt is, hogy az országos törvényhozás körében a képviseletnek felelős országos kormány, az ország bizalma és azon közmeggyőződés folytán, hogy tényei az országgyűlés által meghatározott törvények végrehajtását képezik, a nemzet közbizalmától vezéreltetve, mondjuk ki nyíltan, a mélyen megrendült tekintélyt szilárd érvényre emelheti, és e mellett a népet és az országot jól ismerve, mindenfelé megnyugtatólag, az ellentéteket kiegyeztetőleg fog működni és egyszerűsített ügyrend, a terhek kíméletes és igazságos felosztása által meg fog felelni egy jó kormányzat kívánalmainak. És oly határozottan törekedtünk másrészről az összbirodalom egységét és erejét mindenképen támogatni és növelni, s a birodalom minden részei közt a benső és elválaszthatlan köteléket megóvni és megerősíteni. Szemmel tartva a korlátokat, melyeket a Magyarországgal kötött egyezmény a közös ügyek közös tárgyalására nézve alkotott, mégis mindazon ügyekre nézve, melyeket az egyezmény nem érint, teljesen és tökéletesen fenn kelle tartanunk a cseh királyság számára az azt megillető, oly soká nélkülözött, s és azért kétszeresen becsessé tett önrendelkezési és önkormányzati jogot. Mindazonáltal hazánk iránti eme kötelességünknek nem a jogformákhoz való merev ragaszkodás által, hanem úgy vélünk megfelelhetni, ha az idő, s az élet magasabb követelményeit tekintve, hazánkat nem egy tekintetben súlyosan terhelő áldozatot hozunk. Épen ezen szempontból tettük mindjárt, az alaptörvényczikkelyek elejére a cseh tartománygyűlés 5134