Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)

1871-12-16 / 288. szám

mint méltóztatik tudni, milyen kevés jut egy-egy törvényhatóságnak közlekedési eszközei fentartá-­sára. Ismétlem, köszönettel veszem a miniszer úr válaszát és megnyugszom abban, hogy az állam ígéri részvétét, és helyesli és felszólíttatni kívánja az érdekelt feleket, hogy a terhek­­ részét elvállal­ják. A minister úr válaszát egyébiránt tudomásul veszem. (Helyeslés.) A ház a minister úr válaszát tudomásul veszi. Következik a napirenden levő tárgy: A köz­munka- és közlekedési miniszer költségvetésének tárgyalása. Tisza Lajos közlekedési és közmunkaminiszer : T. ház! Úgy a kormánynak, mint — ha nem csalódom, — e ház nagy többségének törekvése az, hogy az 1872-iki költségvetés még ez évben megszavazva legyen; azért a perczek igen drá­gák és meg fog nekem a t. ház engedni, ha csakis alkalomszerüleg és a lehető legrövidebben, inkább csak felvilágosítás, vagy adatok nyújtása tekinte­téből emelek szót. A tegnapi vita meggyőzött arról, hogy a­mi azon igen fontos kérdést illeti, t. i. az utak hálózatának megállapítását és az utak fentartása iránti tör­vényjavaslatot, erre nézve oly szerencsés vagyok, hogy e tekintetben az alapeszmékre nézve néze­tem talán a többség nézetével találkozik, mert mindaz, a­mit­ szerencsés voltam e tekintetben teg­nap a házban hallani, talán bővebb illustrációja volt ezen pár szóval kimondott eszmének, melyet szerencsés voltam mint vezéreszmét tegnap kifej­teni. A jövőre nézve tehát teljesen meg vagyok nyugtatva, de nem lehetnék megnyugodva a je­lenre nézve azon esetben, ha a rendkívüli költség előirányzatnak utak építési rovata alatt felvett és a pénzügyi bizottság által is elfogadásra ajánlt tételei ma meg nem szavaztatnának. Hogy azon reményben, miszerint egy jobb, tökéletesebb úthá­lózatunk lesz, egy egész munka­évet elveszítsünk , ezt nem tartanám helyes közgazdászati eljárás­nak. És e tekintetben nem is szólalnék fel, ha Komárom városa érdemes képviselőjének előadá­sában pár olyan aggály nem fejeztetett volna ki, melyeknek eloszlatását legalább megkísérleni kö­telességemnek tartom. Ugyanis azt mondta beszédében, hogy addig, míg az úthálózat meg nem állapíttatik, ő nem tartja czélszerűnek általában új utak építését, mert lehet, hogy azok, ha az úthálózat meg fog állapíttatni, másod vagy harmadrendű sorba fog­nak leszállíttatni. Továbbá mondta azt, hogy még azon esetben is, ha a már meglevő utak egyes szakaszai ma c­éloztatnának kiépíttetni, azt sem tartaná időszerűnek , mert hiszen, ha eddig elle­hetett azon az útvonalon a forgalom, ellehet da­rab ideig továbbra is, és végre — és erre fektetek részemről legnagyobb súlyt, — azt mondta, hogy tulajdonképen nagy igazságtalanság rejlik azon törvényhatóságokra nézve, melyeknek határain ily építés nem szándékoltatik, abban, hogy egyes törvényhatóságokban a közalapból ily építkezések szándékoltatnak létezni. Azt hiszem, hogy ha az egyes vonalakra térek, ezen aggályokat eloszlathatom. Ugyanis ott van a buda-eszéki út, egy 30 mértföldnyi hosszú út, ezen szándékoltatik Tolna megyében 219- öt ki­­pittetni; csak annyi hiányzik a 30 mértföldnyi hosszú útból és ezen, úgyszólván félmértföldnyi vonal miatt terheket természetesen az egész vona­lon nem lehet úgy rakatni, mint hogy ha ki volna építne Ez tehát a kereskedelmi forgalomnak nagy hátrányára szolgál, a­min pedig aránylag igen csekély összeggel lehetne segíteni. Hogy pe­dig ezen át a nagy úthálózatnál tökéletesen figyel­men kívül hagyathassák, alig hiszem, miután tud­tomra a Duna jobb partján Buda és Eszék közt más egyenes összeköttetés nem terveztetik, sem kő-, sem vasút. A második a bezdán-zombori. Ez összeköti a Dunát a zombori vasúti állomással, tehát azon elv szerint van vezetve, a­mely — úgy hiszem — úthálózatunk fekvésénél követendő lesz, t. i. két nagy forgalmi utat keresztben köt össze. Ugyanez az eset forog fenn a mohács-varasdi út­nál. Ezen 30 mértföldnyi hosszú útból közepén hiányzik 2 mértföld. Esik pedig ezen út Somogy megyébe, mely szintén nincs elárasztva állami utakkal. Hasonlóan áll az eset a sziget-kirsibábai útra nézve, mely az egyedüli összeköttetés Erdély és Bukovina között, hol tehát szintén — akár­hogy fog az úthálózat megállapittatni — ezen ösz­­szeköttetést fentartani kötelességünk. A pakrácz­­verőcze-barcsi uton, mely az egész szlavóniai for­galmat a vasúttal közvetíti, hiányzik 900 folyó él­és e miatt nem képesek a vasútra terheket szállí­tani. A nagy­szombat-krakói útnak verebélyi, Nyit­­rába vezető útja szintén alig egy félmértföldnyi része egy 39 mértföldnyi hosszú útnak és hason­lóképen egy keresztben összekötő út vagy vaspá­lya között, úgymint a magyar állam-vaspálya és az észak-nyugati vaspálya között. Azt hiszem, hogy ezek által talán képes voltam bebizonyítani, hogy nem igen van lehetőség arra , nézve, hogy az itt felhozott utak valaha a hálózat­ból kihagyassanak.­­ A­mi pedig azt illeti, hogy a lehetőségig kerül­jük azt, hogy az egyik törvényhatóság a másik rovására kedvezményekben részesüljön, igazolá­sára — hogy úgy mondjam — a ministériumnak, el kell mondanom, hogy mielőtt megtörténtek vol­­­­­na ezen útépítések előirányzásai, én készíttettem egy kimutatást, melyben minden egyes törvény-­ hatóságra nézve ki van mutatva, hogy mennyi államköltségen fentartott közlekedési útja van,­ értem: vasútja, kontja és vizi-útja, és megvallom,­ alig tudom másnak mint esetlegnek tulajdonítani,­ de oly szerencsés arány mutatkozik e kimutatás­ban, hogy ha a négyszög mértföldet, ha a lakos-­ ságot, ha a fizetett adót tekintem, majdnem ugyan­­azon egy arányban vannak dotálva az egyes me-­­gyék, 2-3 megyét kivéve, melyek helyzetüknél fogva oly szerencsés körülmények között vannak,­ hogy több vasutjuk és több köutjuk van, de ren­desen a mely törvényhatóságnak kevesebb vas­útja van, több köutja van, vagy a melyiknek kő­­utja nincsen, mint az alsó megyéknek, azoknak van vasútjuk és vízi útjuk, és így körülbelül — mondom nem tökéletesen, de meglehetősen — kiegyenlítette maga a tényállás ezt a körülményt s mindazon megyék, a­hol ezen építkezések szándékoltasak, nem tartoznak a sors által ked­vezőbben dotált megyék közé. Én már azért is tétettem ezen összeállítást, mert igen­is azt hiszem, hogy jövőben is igen nagy irányadó lesz az, hogy az állam hozzájárulásával a lehetőségig egyenlően segélyeztessenek a megyék, akár directe, akár indirecte. Hisz hogy ez a thézis a theóriában na­gyon kívánatos, arról szó sincsen, hogy azonban a gyakorlatban teljesen kivihető lesz, alig lehet­séges. E részben elég arra utalnom, mi e házban­­nem rég történt, midőn a megyei domesticáról­­ volt szó. Az erre vonatkozó eredeti törvény a theo­rián alapul, a gyakorlat pedig kimutatta, hogy bizony azon változtatni kell.­­ Én tehát röviden arra kérem a t. házat, nehogy a jobbnak reményében egy egész évet veszítsünk, legyen szives módot adni arra, hogy ezen valóban nagyon szükséges építkezések 1872-ben végrehaj­tathassanak. (Helyeslés jobb felöl.). 6330 Ukhízy György: T. ház ! A t. ház engedelmével legyen szabad nekem a t. közlekedési miniszter úrhoz egy kér­dést, illetőleg egy kérést intéznem. Mindenesetre tudva van a t. közlekedési miniszter úr előtt, hogy a Szamos és Kőrös völgyei közt, Debreczen, Nagy- Károly, Szatmár, Deés, Kolozsvár és Nagy-Várad mellett elvonuló vaspályák és államutak által körí­tett 250 mértföldnyi területen nincs semmi vasút, semmi államút, semmi vízi­út, és ennek következ­tében ezen 250 mértföldnyi területen lévő lakos­ság nem élvezheti mindazon előnyt, melyet a kör­nyező vasutaktól várhatna. Közép-Szolnok és Kraszna ezen 250 mértföldnyi területnek csaknem közepén fekszik ; közvetve és közvetlenül érde­kelve vannak Doboka, Kolozs, Szatmár. Ezen vi­dékre nézve életkérdés az, hogy összekötő állami útvonal által összeköttetésbe jöjjön részint a keleti , részint az éjszak­keleti vasúttal. Már­pedig ezen­­ összeköttetés még nem létezik. Különösen me­gyénk, Közép Szolnok, mint termelő vidék rendkí­vül érezvén ezen összeköttetés hiányát, több ízben folyamodott már a magas kormányhoz, hogy venné­­állami kezelés alá a kolozsvár-zilah-negy-károlyi,­­valamint a csucsa-szilágy-somlyói útvonalat. Ezen útvonalak fontosságára vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni. Nemcsak kereskedelmi szempont­ból fontos, hogy ezen az állami kezelés alá vétes­sék, s hogy ezen vidék termékeit a keleti vasúton a csucsai és kolozsvári állomásra vihesse, másfe­lől az éjszak­keleti vasúton részint a nagy­károlyi, részint a szatmári állomásra juthasson , hanem fontos, hogy egy sokat elmondott frázist használ­jak , stratégiai tekintetben is. Azok, kik katonai tekintetben az észak-keleti és északi vaspálya keresztben leendő összeköttetése fontosságát mél­tányolni fogják, azt hiszem, engem nem fognak megc­áfolni. Mint említem, t. ház, Közép-Szolnok több ízben folyamodott a magas kormányhoz, folyamodott az országgyűléshez, hogy ezen útvo­nalak állami kezelés alá vétessenek. Az 1867. évi 7209. szám alatt kiadott miniszteri rendelet szerint az úthálózat előleges megállapítása alkalmával a I. Károly-zilah-kolozsvári útvonal elvileg föl­vétetett az államutak sorába; az 1870-ik évi 14,809. sz. alatt kiadott rendelet szerint ezen utak fontossága újból elismertetett, és megigértetett, hogy erre az úthálózat végleges megállapításánál kellő tekintet lesz fordítva; az 1871-ik évi 6993. szám alatti ministeri rendelettel Közép Szolnok megyének a ministeriumhoz és országgyűléshez in­tézett folyamodása következtében egy műszaki tisztviselő küldetett ki, a­ki megvizsgálván azon útvonalakat, a kiépítetlen részekre tervezetet és költségvetést terjesszen a ministérium elé. Ezen műszaki tisztviselő, mint értesülve vagyok, befe­jezte munkálatát, s ezen munkálat a közlekedési ministerium előtt fekszik. Miután Közép-Szolnok megye mind a ministeriumhoz, mind az ország­gyűléshez beadott folyamodványában azt kívánja, hogy ezen útvonalak kellőleg megvizsgáltassanak és ezek fontossága tekintetéből már az 1872. évi költségvetésben némi előirányzati összeg vetessék fel ezeknek részint az állam kezelésébe való fölvé­telére, részint pedig a szükségeseknek tartott, de még kiépítetlen vonalrészek kiépítésére, — kér­dem a t. minister urat, — miután úgy látom, hogy az előirányzatban ez nem is érintetik és az igen t. minister úrnak közelebbről hallott sza­vaiból azt kell következtetnem, hogy semmi re­mény nem nyúttatik közelebbről arra, hogy ezen érdekelt megyék kívánsága teljesíttetni fog, a­mi véleménynyel van azon kérés iránt, hogy — a tett vizsgálat alapján — ezen útvonalak, az úthálózati és közmunkatörvény megalkotása előtt már államkezelésbe vétessenek, mint ezen vona­laknak fontossága azt megkívánja; vagy ha egye­lőre nem is vétethetnek át az állam kezelésébe, legalább az ügy fontosságánál fogva álland se­gélyezésben részesíttessenek ? Guthy Benő: Felvilágosítást kér a ministertől, mi az oka annak, hogy ő 1870. dec. 12-kén személyesen adott be a képviselőházhoz egy kérvényt Tasnád városa nevében, melyben Nagy-Károlytól Tasná­dig és Tasnádtól Ér Endrédig állami költségen leendő országút kiépítéséért esedezett, s ezt a képviselőház, az ő kér­vénye folytán méltányos­­­nak találván, a közmunka és közlekedési minis­­tert határozatilag oda utasította, hogy az 1872-ik évi költségvetésbe ezt vegye fel — és mégis most ezt mellőzte; kérdi, ezen mellőzés vétlen hibá­nak, vagy szándékos elnézésnek tulajdonítandó-e ? - a nyerendő felvilágosítástól teszi függővé további és részbeni észrevételeinek megtételét. Antalfy Károly : Megjegyzi, hogy Udvarhely és Csikszéknek sem kő-, sem vas-, sem viziútja nincs. A közel határon három határvám áll, az ebből bejövő pénz a kincstárba foly, — ez helyes, —de nem helyes az, hogy a határvámokhoz vezető utakat, vagyis a terhet a törvényhatóság viselje. Hangsúlyozza, hogy minden vidéknek egyenlő mértékkel kell mérni. Pártolja a pénzügyi bizott­ság véleményét, mely a héjasfalva esik ghymesi útvonalat az országos utak sorába felvétetni java­solja. Ugyancsak a p. ti. bizottság mellett felszólalnak b. Orbán Balázs és Török Albert. Szontagh Pál (csanádi) : A különvélemény mellett szól, mert az nem kí­ván egyebet, mint azt, hogy az országos utak or­szágos szempontból ítéltessenek meg. Tiltakozik tehát az ellen, mintha a különvélemény akadá­lyozni akarná a kormányt az utakra vonatkozó tendenciájában és oda szavaz, hogy bevárandó az egész úthálózat előterjesztése, és ha ez meg fog

Next