Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)
1871-12-16 / 288. szám
Hybbe, Hradek, Jamnik, Kis Poruba, Király-Lehota, Kokava, Magyarfalu, Maluzsina, Pottornya- Prebaszka, Pribilina, Szent Péter, Szvarin, Teplicska Koleszarki, Vazsecz, Vavrcsó, Wichodna. XXI. Szabadkai királyi törvényszék. Törvényszéki kerület kiterjedése : 5645/tooo# mértföld. Összes népessége: 162,750 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. 1) Szabadkai kir. járásbíróság. Székhelye: Szabadka, Bajmok, Sándor, Szabadka szab. kir. város. 2) Topolyai kir. járásbíróság. Székhelye: Topolya, Bajsa, Csantavér, Hegyes, Ó-Moravicza, Pacsér, Topolya, Duboka puszta, Emusits és Roglaticza puszta. 3) Zentai kir. járásbíróság. Székhelye: Zenta, Ada, Martonos, Ó Kanizsa, Zenta. 4) Kun Halasi kir. járásbíróság. Székhelye: Kun Halas, Halas, Majsa, Mérges puszta. Petmegyéből: Harka puszta, Kötöny puszta. XXII. Bajai királyi törvényszék. Törvényszéki kerület kiterjedése: 29126,/i#»#o mértföld. Összes népessége: 100,314 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. a -eS’m O fcn O OQ •O Járásbíróság székhelye tJ-gg « •03 .Ji.tS *r”s 1-OQ t» CD OhO 03 *1·1 ~ a 1 Baja 151 9 3 8 61,560 2 Almás 14433# 3,7541) Bajai kir. járásbíróság. Székhelye: Baja, Baja, Baracska, Báthmonostor, Beregh, Bikity, Borota puszta, Borsod s Legyen puszta, Csávoly, Csataalja, Dautova, Felső-Szent Iván, Gara, Józsefháza puszta, Mátéháza puszta, Rém puszta, Rigyicza, Szántóra, Vaskút. Pest megyéből: Szent- István, Szeremle. 2) Almási kir. járásbíróság. Székhelye : Almás, Almás, Jankovácz, Katymár, Kéles puszta, Kisszállás puszta, Kunbaja az uradalmi pusztával, Madaras Gőbölyjárás pusztával, Mateovits A. puszta, Mateovits B. puszta, Mélykút, Tataháza, Tinó járás puszta Zsida puszta. (Folytatjuk.) minden évben kétszer, és pedig mártius hó 1—5. és julius hó 20—25. napjain fognak tartatni; erről mindazok kik az említett tantárgyból vizsgát tenni óhajtanak, azzal értesittetnek, hogy az ő részbeni folyamodványaikat a fentebb kitűzött határidők eltelte előtt Zichy Antal, budapesti királyi tanfelügyelő urnái nyújtsák be. Az 1871. évi deczember 15-től kezdve, a postai utánvétel és utalványok kezelésében életbelépendő változások szabályai szabta utánvételi jegyek 10 krért, 15 kros bélyeggel ellátott, — utánvételi lappal egyesitett, — ■ valamint utánvételi lap nélküli szállítólevelek 6 krért, — továbbá bélyegzett utalványi lapok — a királyi postahivatalokon kívül mindegyik levélbélyegárusnál is kaphatók. A m. kir. postaigazgatóság. A cs. kir. belügyministériumnak közlése szerint a keleti marhavész folyó évi november hó 16-tól 30-ig Alsó-Austriában a mistelbachi és sechshausi járásokhoz tartozó Poisdorf, Ober Themanau, Unter Maidling és Gaudenzdorf községekben uralgott. Morvaországban a hradischi, gödingi, wischani és gayai járásokhoz tartozó Mallenowitza, Tetschowitz, Nopajest, Birowitz, Welopitz és Gaya községekben, valamint Nimmersatz, Nasedlowitz és Jarschitz majorokban felmerült. Gácsországban a krakkói, bobrkai, rohatyni, husiatyni és borszczowi járásokhoz tartozó Bosutowa, Ernsdorf, Skozara, Bukaszowa és Husiatyn községekben, valamint a kozaczowkai vesztegintézetben is pusztított. A többi osztrák tartományok vészmentesek. Kelt Pesten, 1871. decó 10-én A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól folyószám Járásbíróság székhelye A járás kiterjedése mért földekben. 1 Népesség 1 Szabadka 18288 64,002 2 Topolya .... 16450 2 31,157 3 Zenta .... 131 8 1 46,814 4 Kún-Halas 16 7 4 20,777 NEMHIVATALOS RÉSZ. A gyorsírászati vizsgák, a pesti gyorsíró egylet által e czélra megválasztott Markovits Iván, dr. Leyer László és Schütz Miksa urak által, egy a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium részéröl kiküldendő ministeri biztos jelenlétében. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS. A KÉPVISELŐHÁZ CDV. ÜLÉSE 1871. decz. 15-én d. e. 10 órakor. Elnök: Somschich Pál, később Perczel Béla. Jegyzők : Mihályi Péter, Szeniczey Ödön, Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak : Gr. Lónyay Menyhért, Kerkapoly Károly, dr. Paulek Tivadar, Tisza Lajos és Tóth Vilmos miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök bemutatja Mártyák Sándor Sáros megye Zboró választókerületi országgyűlési képviselő választási jegyzőkönyvét. Az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik. Kérvények: Kautz Gyula : Bemutatja a testvérfővárosban tanuló egyetemi ifjúság kérvényét, melyben az általa legközelebb alapított egyetemi olvasókör támogatására, úgy mint más államok egyetemein történni szokott, némi segélyezési összegért esedezik olyképen, hogy ez a legközelebb napirendre jövő vallás és közoktatásügyi költségvetésének tárgyalása alkalmával megzavartassék.(Helyeslés.) Lázár Ádám : Bemutatja makfalvai Molnár György kérvényét, melyben fiának Molnár Dánielnek a szobrászatban kiképeztetése végett állami ösztöndij engedélyezése iránt esedezik. Mindkét kérvény a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Kemény Gábor dr. Interpellatioja a közmunka- és közlekedésügyi miniszer úrhoz: 1. Van e tudomása a t. minister úrnak arról, hogy a magyar keleti vasút marosludasi állomása, út és híd hiányában a környékből majdnem hozzáférhetlen ? 2. Ha igen, szándékozik-e, és micsoda intézkedéseket tenni a végett, hogy ezen közlekedési viszásság megszűnjék?“ Csak pár szót vagyok bátor ennek magyarázatára hozzá adni. A ludasi ut némely helyeken 1000 — 1200 ölnyire lesz az állomástól; ez más helyütt is előjő és nem calamitás, de Ludasnál el van zárva a Maros és azon televény földi ut által, mely a Marostól az indóházig vezet. Már az is nagy hiány, hogy az út nincsen megcsinálva, de még nagyobb hiány az, hogy híd nincsen és az összeköttetést csak komp tartja fen, mely hol jár, hol nem jár. A ludasi állomásnak pedig legnagyobb forgalmi köre, az úgynevezett mezőségekre terjed, melynek forgalmi viszonya olyan, melyet tekinteten kívül hagyni nem lehet. Bizonyos, hogy e kérdés legközvetlenebbül a környéket és a vasút társulatot érdekli, de bizonyos az is, hogy az államot is érdekli, amennyiben az állam a vasút jövedelmét garantírozta, a vasút jövedelmessége tehát az államot közvetve érdekli. Ezért voltam bátor ez interpellációt az igen tisztelt miniszer úrhoz intézni. Tisza Lajos közlekedési miniszer : T. ház! Azon helyzetben vagyok, hogy az interpellációra rögtön szolgálhatok válaszszák Akkor, midőn e vonalon a politikai bejárás eszközöketett nem kerülte el a képviselő úr által érintett körülmény a közlekedési ministérium községeinek figyelmét és ép azért kérdés tárgyává tették, hogy oda e, vagy pedig egy közelebb fekvő, jobban hozzáférhető helyre tegyék-e az indóházat. A politikai bejárás alkalmával azonban mind maga a törvényhatóság mind az ott jelenlevő érdekeltek ígéretet tettek az iránt, hogy ha Ludasra helyeztetik az állomás, azon esetben ők a hidat felépítik. Ennek folytán az állomás oda terveztetett s oda is tétetett, s most egyszerre azt mondják, hogy ők nem képesek ott hidat építeni. Az tagadhatlan, hogy mind a vasútnak, mind az államnak érdekében áll, hogy a vasúti állomással összeköttetés tétessék, de legelsőbben mégis azoknak áll ez érdekükben, kik ennek szükségét anynyira érezték, hogy a felépítésre formaszerű ígéretet tettek. Azt tehát, hogy ott államköltségen építessék fel a híd, én lehetségesnek nem képzelem, nem vagyok azonban ellene annak, hogyha a híd építéséhez erejükhöz képest az érdekeltek és"a törvényhatóság is hozzájárulnak némileg az állam közvetítőül és tán bizonyos összeggel segélyezőig is lépjen fel. Általában én igen nagy mulasztásnak tartom, hogy eddig nem történt intézkedés az iránt, hogy a vasutak engedélyezésénél már maguk a vasúti engedélyesek némileg belevonassanak abba, hogy hozájáruljanak az ilyen őket éltlető vonalak létesítéséhez. Azt hiszem, hogy jövőre ezen irányban lehet valamit tenni, és igyekezni is fogok — úgy a vasutakat, valamint az illető vidéki érdekelteket erre felhíváni — ezen valamitason a lehetőségig érteni. Kemény Gábor báró : Csak néhány megjegyzést vagyok bátor tenni a miniszer úr válaszára. A minister úr azt mondá, nem akarja, hogy államköltségen építtessék ki a híd Maros Ludason. Én ezt nem is kértem, nem is óhajtom. Üdvözlöm azon elvet, hogy ha valahol speciális érdekű közlekedési vonal állíttatik fel, ott azok, akiket az kiválólag érdekel, nagyobb terhet viseljenek, mint azok, kiket csak második sorban érdekel. Én óhajtom, mint azt interpellálom indokolásában is kifejtem, hogy közvetlenül az illető környék, illetőleg a megye és maga a vasúttársulat, mely itt specialiter van érdekelve, azon tökéletesen méltányos áldozat meghozatalára felszólíttassanak és rábhassanak. De országos érdekű is lévén az ügy, azért voltam bátor ezen interpellációt intézni, és örömmel constatálom, hogy a miniszer úr maga is látja, hogy az államra nézve is van fontossága. Ami azt illeti, hogy megígértetett a megye és környék képviselői által, hogy a hidat Ludason ki fogják építeni, méltóztassék a ház visszagondolni azon viszonyra mikor nem ott, hanem egy merőben helytelen ponton, Kutyfalván terveztetett felállittatni az állomás. A kiknek valamire nagy szükségük van, könnyen ígérnek, de mikor be kell váltani, nem egy esetben bajos megtartani az ígéretet. Meglehet, hogy ezen helyzetben volt Torda megye, melynek útjai és hídjai fentartására nagyon kevés összeg jut, a