Budapesti Közlöny, 1871. december (5. évfolyam, 276-299. szám)

1871-12-16 / 288. szám

Hybbe, Hradek, Jamnik, Kis Poruba, Király-Le­­hota, Kokava, Magyarfalu, Maluzsina, Pottornya- Prebaszka, Pribilina, Szent Péter, Szvarin, Tep­­licska Koleszarki, Vazsecz, Vavrcsó, Wichodna. XXI. Szabadkai királyi törvényszék. Törvényszéki kerület kiterjedése : 5645/tooo# mértföld. Összes népessége: 162,750 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. 1) Szabadkai kir. járásbíróság. Székhelye: Szabadka, Bajmok, Sándor, Szabadka szab. kir. város. 2) Topolyai kir. járásbíróság. Székhelye: Topolya, Bajsa, Csantavér, Hegyes, Ó-Moravicza, Pacsér, Topolya, Duboka puszta, Emusits és Roglaticza puszta. 3) Zentai kir. járásbíróság. Székhelye: Zenta, Ada, Martonos, Ó Kanizsa, Zenta. 4) Kun Halasi kir. járásbíróság. Székhelye: Kun Halas, Halas, Majsa, Mérges puszta. Petmegyéből: Harka puszta, Kötöny puszta. XXII. Bajai királyi törvényszék. Törvényszéki kerület kiterjedése: 29126,/i#»#o mértföld. Összes népessége: 100,314 lélek. A beosztott kir. járásbíróságok. a -eS’m O fcn O OQ •O Járásbíróság székhelye tJ-gg « •03 .Ji.tS *r”s 1-OQ t» CD OhO 03 *­1·­­1 ~ a 1 Baja 151 9 3 8 61,560 2 Almás 14433# 3­,754­1) Bajai kir. járásbíróság. Székhelye: Baja, Baja, Baracska, Báthmonostor, Beregh, Bikity, Borota puszta, Borsod s­­ Legyen puszta, Csá­voly, Csataalja, Dautova, Felső-Szent Iván, Gara, Józsefháza puszta, Mátéháza puszta, Rém puszta, Rigyicza, Szántóra, Vaskút. Pest megyéből: Szent- István, Szeremle. 2) Almási kir. járásbíróság. Székhelye : Almás, Almás, Jankovácz, Katymár, Kéles puszta, Kis­szállás puszta, Kunbaja az uradalmi pusztával, Madaras Gőbölyjárás pusztával, Mateovits A. pusz­ta, Mateovits B. puszta, Mélykút, Tataháza, Tinó járás puszta Zsida puszta. (Folytatjuk.) minden évben kétszer, és pedig mártius hó 1—5. és julius hó 20—25. napjain fognak tartatni; erről mindazok kik az említett tantárgyból vizsgát tenni óhajtanak, azzal értesittetnek, hogy az ő részbeni folyamodványaikat a fentebb kitűzött határidők eltelte előtt Zichy Antal, buda­pesti királyi tan­­felügyelő urnái nyújtsák be. Az 1871. évi deczember 15-től kezdve, a pos­tai utánvétel és utalványok kezelésében életbe­­lépendő változások szabályai szabta utánvételi jegyek 10 krért, 1­5 kros bélyeggel ellátott, — utánvételi lappal egyesitett, — ■ valamint utánvé­teli lap nélküli szállítólevelek 6 krért, — továbbá bélyegzett utalványi lapok — a királyi posta­hivatalokon kívül mindegyik levélbélyegárusnál is kaphatók. A m. kir. postaigazgatóság. A cs. kir. belügyministériumnak közlése szerint a keleti marhavész folyó évi november hó 16-tól 30-ig Alsó-Austriában a mistelbachi és sechshausi járásokhoz tartozó Poisdorf, Ober Themanau, Un­ter Maidling­ és Gaudenzdorf községekben uralgott. Morvaországban a hradischi, gödingi, wischani és gayai járásokhoz tartozó Mallenowitza, Tetscho­­witz, Nopajest, Birowitz, Welopitz és Gaya köz­ségekben, valamint Nimmersatz, Nasedlowitz és Jarschitz majorokban felmerült. Gácsországban a krakkói, bobrkai, rohatyni, husiatyni és borszczowi járásokhoz tartozó Bo­sutowa, Ernsdorf, Skozara, Bukaszowa és Husia­­tyn községekben, valamint a kozaczowkai veszteg­­intézetben is pusztított. A többi osztrák tartományok vészmentesek. Kelt Pesten, 1871. dec­­ó 10-én A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium­tól f­olyó­szám Járásbíróság székhelye A járás ki­terjedése mért földek­ben. 1 Népesség 1 Szabadka 18288 64,002 2 Topolya .... 16450 2 31,157 3 Zenta .... 131 8 1 46,814 4 Kún-Halas 16 7 4 20,777 NEMHIVATALOS RÉSZ. A gyorsírászati vizsgák, a pesti gyorsíró egylet által e czélra megválasztott Markovits Iván, dr. Ley­er László és Schütz Miksa urak által, egy a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium részéröl kiküldendő ministeri biztos jelenlétében. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁS. A KÉPVISELŐHÁZ CDV. ÜLÉSE 1871. decz. 15-én d. e. 10 órakor. Elnök: Somschich Pál, később Perczel Béla. Jegyzők : Mihályi Péter, Szeniczey Ödön, Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak : Gr. Lónyay Menyhért, Kerkapoly Károly, dr. Paulek Tivadar, Tisza Lajos és Tóth Vilmos minis­zerek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök bemutatja Mártyák Sándor Sáros megye Zboró választó­kerületi országgyűlési képviselő választási jegyzőkönyvét. Az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik. Kérvények: Kautz Gyula : Bemutatja a testvérfővárosban tanuló egyetemi ifjúság kérvényét, melyben az általa legközelebb alapított egyetemi olvasókör támogatására, úgy mint más államok egyetemein történni szokott, némi segélyezési összegért ese­dezik olyképen, hogy ez a legközelebb napirendre jövő vallás és közoktatásügyi költségvetésének tárgyalása alkalmával megzavartassék.(Helyeslés.) Lázár Ádám : Bemutatja makfalvai Molnár György kérvé­nyét, melyben fiának Molnár Dánielnek a szobrá­szatban kiképeztetése végett állami ösztöndij enge­délyezése iránt esedezik. Mindkét kérvény a pénzügyi bizottsághoz uta­sittatik. Kemény Gábor dr. Interpellatioja a közmunka- és közlekedésügyi miniszer úrhoz: 1. Van e tudomása a t. minister úrnak arról, hogy a magyar keleti vasút maros­ludasi állomá­sa, út és híd hiányában a környékből majdnem hozzáférhetlen ? 2. Ha igen, szándékozik-e, és micsoda intéz­kedéseket tenni a végett, hogy ezen közlekedési viszásság megszűnjék?“ Csak pár szót vagyok bátor ennek magyaráza­tára hozzá adni. A ludasi ut némely helyeken 1000 — 1200 ölnyire lesz az állomástól; ez más helyütt is előjő és nem calamitás, de Ludasnál el van zárva a Maros és azon televény földi ut által, mely a Marostól az indóházig vezet. Már az is nagy hiány, hogy az út nincsen megcsinálva, de még nagyobb hiány az, hogy híd nincsen és az össze­köttetést csak komp tartja fen, mely hol jár, hol nem jár. A ludasi állomásnak pedig legnagyobb forgalmi köre, az úgynevezett mezőségekre terjed, melynek forgalmi viszonya olyan, melyet tekinte­ten kívül hagyni nem lehet. Bizonyos, hogy e kér­dés legközvetlenebbül a környéket és a vasút tár­sulatot érdekli, de bizonyos az is, hogy az államot is érdekli, a­mennyiben az állam a vasút jövedel­mét garantírozta, a vasút jövedelmessége tehát az államot közvetve érdekli. Ezért voltam bátor ez interpellációt az igen tisz­telt miniszer úrhoz intézni. Tisza Lajos közlekedési miniszer : T. ház! Azon helyzetben vagyok, hogy az in­­terpellációra rögtön szolgálhatok válaszszák Akkor, midőn e vonalon a politikai bejárás esz­közök­etett nem kerülte el a képviselő úr által érintett körülmény a közlekedési ministérium köz­ségeinek figyelmét és ép azért kérdés tárgyává tették, hogy oda e, vagy pedig egy közelebb fekvő, jobban hozzáférhető helyre tegyék-e az indóházat. A politikai bejárás alkalmával azonban mind maga a törvényhatóság mind az ott jelenlevő ér­dekeltek ígéretet tettek az iránt, hogy ha Ludasra helyeztetik az állomás, azon esetben ők a hidat felépítik. Ennek folytán az állomás oda tervezte­tett s oda is tétetett, s most egyszerre azt mond­ják, hogy ők nem képesek ott hidat építeni. Az tagadhatlan, hogy mind a vasútnak, mind az ál­lamnak érdekében áll, hogy a vasúti állomással összeköttetés tétessék, de legelsőbben mégis azok­nak áll ez érdekükben, kik ennek szükségét any­­nyira érezték, hogy a felépítésre formaszerű ígé­retet tettek.­­ Azt tehát, hogy ott államköltségen építessék fel a híd, én lehetségesnek nem képze­lem, nem vagyok azonban ellene annak, hogyha a híd építéséhez erejükhöz képest az érdekeltek és"a törvényhatóság is hozzájárulnak némileg az állam közvetítőül és tán bizonyos összeggel segé­lyezőig is lépjen fel. Általában én igen nagy mulasztásnak tartom, hogy eddig nem történt intézkedés az iránt, hogy a vasutak engedélyezésénél már maguk a vasúti engedélyesek némileg bele­vonassanak abba, hogy h­ozájáruljanak az ilyen őket éltlető vonalak léte­sítéséhez. Azt hiszem, hogy jövőre ezen irányban lehet valamit tenni, és igyekezni is fogok — úgy a vasutakat, valamint az illető vidéki érdekelteket erre felhíváni — ezen valamitason a lehetőségig érteni. Kemény Gábor báró : Csak néhány megjegyzést vagyok bátor tenni a miniszer úr válaszára. A minister úr azt mondá, nem akarja, hogy államköltségen építtessék ki a híd Maros Ludason. Én ezt nem is kértem, nem is óhajtom. Üdvözlöm azon elvet, hogy ha valahol speciális érdekű közlekedési vonal állíttatik fel, ott azok, a­kiket az kiválólag érdekel, nagyobb terhet viseljenek, mint azok, kiket csak második sorban érdekel. Én óhajtom, mint azt interpellá­lom indokolásában is kifejtem, hogy közvetlenül az illető környék, illetőleg a megye és maga a vasúttársulat, mely itt specialiter van érdekelve, azon tökéletesen méltányos áldozat meghozatalára felszólíttassanak és rábh­assanak. De országos érdekű is lévén az ügy, azért voltam bátor ezen interpellációt intézni, és örömmel constatálom, hogy a miniszer úr maga is látja, hogy az állam­ra nézve is van fontossága. A­mi azt illeti, hogy megígértetett a megye és környék képviselői ál­tal, hogy a hidat Ludason ki fogják építeni, mél­­tóztassék a­­ ház visszagondolni azon viszonyra mikor nem ott, hanem egy merőben helytelen pon­ton, Kutyfalván terveztetett felállittatni az állomás. A kiknek valamire nagy szükségük van, könnyen ígérnek, de mikor be kell váltani, nem egy esetben bajos megtartani az ígéretet. Meglehet, hogy ezen helyzetben volt Torda megye, melynek útjai és hídjai fentartására nagyon kevés összeg jut, a

Next