Budapesti Közlöny, 1872. január (6. évfolyam, 1-24. szám)
1872-01-14 / 10. szám
Buda-Pest 1872. 10. szám. Vasárnap, január 14. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SZERKFSZTŐSÉG : Pesten , hatvani-etez. 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok - tere 7. ez. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek rlaeza. Bémentetlen levelek cask rendes levele.öinkte! fogadtatnek el. Előfizetési Árak : Kapeokint postai anétküldésnel verj k.ljön bárhol hordv. « meliklappal •»7*«. Egész évre...........................12 frt. Félévre ...... 6 „ Negyed évre .... S . A .Budapean Khildny* malléklapjira külön , pontán very bárhol hordva ! Egész évre. . . 2 frt.40 kr. Félévre ... 1 „ 20 „ Negyed évre . . . 60 , A hivatalos „Érte.Vöhe*1 iktatandó hirdetések dijai a hirdetivénynyk együtt előnyesen beküldendők, mégpedig: 100 szóig egyszeri hirdetésiért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, *00—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A .Hivat. Értesítőjeeves száma, főlap nélkül 10 kr. azzal együtt 20 kr A hivatalos hirdetést igazoló 3gyes Up ára 10 kr Hivatalos Hirdetések : Magákhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hirdetésért 9 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért HIVATALOS RÉSZ. A kir. igazságügyminiszer az abrudbányai e. f. kir. törvényszékhez telekkönyvvezetősegédnek Lőrinczy Menyhért érd. kir. telekkönyvi felügyelőt nevezte ki. Róth József pesti lakos saját, továbbá Ákos, Kálmán, Béla, Ödön és Lajos nevű gyermekei vezetéknevüknek „ FöVös“-re kért átváltoztatása folyó évi 785. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett, NEMHIVatalos rész. A vallás- és közoktatási ministerium köv. felhívást adott ki . A Pesten felállítandó állami főreáltanodát — míg állandó épülete elkészül — lehetőleg a Terézvárosban vagy a Lipótvárosnak a Terézvároshoz közel fekvő részén bérlendő helyiségekben lévén szükséges elhelyezni : felhivatnak azon háztulajdonosok, kik e czélra házaikat bérbe adni szándékoznak, hogy ebbeli ajánlataikat folyó évi január 25-ig a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz adják be. A bérlet 1872. évi augustus 1-től számítandó három évre terjed. Szükséges, hogy a kibérlendő ház annyi s oly helyiségekkel bírjon, melyekből kevés költséggel legalább tiz terem 17 □ öl belterjedelemmel, 2 terem legalább 30 □ öl belterjedelemmel — alakittathassék, s azonfölül ezeknél kisebb 8 helyisége legyen ; egy szolgának lakást nyújtson, s a menynyire lehet, az igazgatói lakásra, mely 4 szobából, konyhából s a hozzátartozókból áll, elegendő helyiséggel birjon. Az átalakításokat az állam eszközli s kötelezi magát, hogy a bérlet leteltével az átalakított helyiségeket ismét előbbi állapotokba visszahelyezi.*) ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCXIX. ÜLÉSE 1872. jan. 13-án délelőtt 10 órakor. Elnök : Somssich Pál. Jegyzők : Széll Kálmán, Jámbor Pál, Szeniczey Ödön. A kormány részéről jelen vannak : dr. Lónyay Menyhért, dr. Pauler Tivadar, Tisza Lajos, Szlávy József, Tóth Vilmos, Bittó István miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Majoros István : Következő törvényjavaslatot terjeszti a ház elé : Törvényjavaslat a nőknek a férfiakkal egyenjogúsításáról. 1. §. A nőnemhez tartozók, kik e hazában születtek, vagy honosíttattak, kivétel nélkül minden politikai jogélvezetekben a férfiakkal egyenjogusíttatnak. 2. §. Mindazon eddig fennállott törvények, melyek a nőnemet a polgári és politikai jogok gyakorlásától eltiltották, ezennel hatályon kivül léteznek. *) Kéretnek a fővárosi lapok e közleményt becses lapjaikba felvenni. 3. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszer bizatik meg. Ki fog nyomatni és annak idejében napirendre kitüzetni. Halász Boldizsár : Indítványt nyújt be aziránt, hogy küldessék ki egy öttagú bizottság a házszabályok revisiójára. Perczel Béla : Figyelmezteti a házat, hogy e tárgyban Török Sándor már régebben adott be egy indítványt, kéri tehát a házat annak tárgyalására egy határnapot kitűzni. (Felkiáltások : Hétfőn.) Ordódy Pál : Az igazoló bizottság részéről jelenti, hogy e bizottság a hozzá utasított ügyeket el nem végezheti, mert a bizottságnak két tagja távol van, kettő pedig beteg. Szóló kérdi: nem lehetne-e póttagok választása által a bizottságot határozatképessé tenni ? A ház elrendeli a távollevő tagok meghívását távirat útján, ha hétfőig nem jelennének meg, úgy az osztályok póttagokat fognak választani. Szilágyi Virgil : .. A számvizsgáló bizottság előadója olvassa a számvizsgáló bizottság jelentését az 1871. évi január 1-től junius 15-éig terjedő képviselőházi pénztári számadások tárgyában. Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs !) Tehát az absolutorium a pénztárnoknak ki fog adatni és a számadás levéltárba tétetni. Következik napirenden a közoktatási ministérium költségvetésének tárgyalása. Péchy Tamás : A ház határozata értelmében szombaton mindig a kérvények is szoktak tárgyaltatni. Elnök : A bizottság jelentése még nincs készen , de hétfőn be fog jelentetni. Madarász József: Mielőtt a fedezet tárgyaltatnék, a közoktatási miniszerhez a népnevelési törvény két szakasza értelmében pár kérdést intéz. (Halljuk !) Jelesen a 145. §. szerint a rendes tanítók évi fizetésének 2%-jét a községek évenként visszatartani kötelesek. Ezen összegeket aztán a közoktatási miniszer köteles kezelni és arról évenként jelentést tenni és a törvényben az is ki van téve, hogy a lehető részletezéssel. Meggyőződve, hogy ezen tárgyban a közoktatási miniszer mindent megtett, mi csak tőle telt, mégis óhajtaná legalább a biztosítást, hogy az ország e részben minél előbb tájékozva legyen. Másik kérdése a 146. §. rendeletét illeti. Jól tudjuk, hogy a tanítók helyzete általában szomorú hazánkban. Ezen helyzet némi enyhítéséről ezen 146. §. az elhunyt tanítók árváiról és özvegyeiről nagylelkűleg gondoskodik, amint ez az országnak kötelessége is. Szeretné felvilágosíttatni az igent, közoktatási miniszer úr által, vájjon , részben igénybe vette-e már az állam segélyét, mert akkor, szerinte, az igénybe vett összeget előirányoznia kell, ha pedig azt még eddig nem vette igénybe, reményli, meg fogja nyugtatni azon kijelentése által, hogy a jövő évi költségvetésben e tekintetben előirányzatot fog a ház elé terjeszteni. (Helyeslés.) Pauler Tivadar ,vallás- és közoktatási miniszer : T. ház ! Az első kérdésre az feleletem, hogy a 2V. befizettetik és a földhitelintézet által kezeltetik. Felszólítottam a földhitelintézetet, hogy december végéig a számadást adja be, és épen tegnap láttam az iktatókönyvben, hogy a számadás beérkezett és az közzé is fog tétetni. Ami a második kérdést illeti, mely az elhunyt tanítók özvegyei és árváiról szól, erre válaszom, hogy eddig nem lévén oly nagy számmal a tanítók, hogy a népoktatási törvény 146. §-át alkalmazásba lehetett volna venni, az árvák és özvegyekről mindamellett gondoskodva lett, amenynyiben azok a népnevelési szükségletekre szánt összegből segélyeztettek. Egyébiránt, mihelyt a községi tanítók száma oly nagy lesz, hogy a 146. §. rendeletét életbe kell léptetni, nem fogok késni azt is foganatosítani. (Helyeslés.) Fedezetül: 1. A m. kir. egyetemi alapból tiszta bevételkép 142,614 frt. 2. Tanárvizsgálati díjakból 500 frt. 3. Tanpénzekből 10.900 frt. 4. Egyes tanintézetek fentartására való járulékokból 27.724 frt. 5. A váczi siketnéma-intézet alapjából 2696 frt. 6. Tanulmányi alap 2165 frt. Bobory Károly : Következő határozati javaslatot terjeszti a ház elé: Utasíttatik a ministérium az egyetemi alap tisztázására a kellő módozatokról gondoskodni és azt a törvényhozás elé terjeszteni. Pauler Tivadar közoktatási minister: Az egyetemi alap keletkezése — mint a ház előtt tudva van, — legnagyobb részt Mária Teréziának alapításaiból, intézkedéseiből veszi eredetét. Azon alkalommal az egyetemi alaphoz némely terhek csatoltattak; terhek, melyek részint az egyetemi alapot, részint az egyes apátságok és prépostságok jószágait illetik. Minthogy már akkor terhelték azokat, mikor az egyetem tulajdonába és birtokába jutottak, az oly teher, mely nagyobb részt magán az adományon fekszik, — oly feltétel, mely alatt az adományozás történt s melyet ennélfogva megváltoztatni azért nem lehet, mivel az adomány azokkal terhelve lévén, az egyetemnek meg kell tartania a föltételt, mely alatt az adományt nyerte. Más czélok vannak itt felemlítve, melyek ugyan különöseknek látszanak, de eredetüket tekintve igazoltaknak tűnnek fel, így pl. említve volt a budai rajz- és zenetanítás. Ennek történeti alapja az, hogy hajdan a régi ratio educations szerint, még az egyetem némi kiegészítő részének, ha nem is szoros értelemben, de tágabb értelemben,vették az elemi tanodát is. Igaz, hogy ez megváltozott , de Mária Terézi rendeleténél fogva az egyetemi alapnál megtartatott, azt megtartani kellett. Ilyen a hátbér a budai leány tanodáért, mert az azon épületben volt, melyben a főgymnasium, és mely főgymnasium az egyetemnek kiegészítő részét képezte, ismét a Theresiana ratio educations szerint, a miért ma is egyetemi gymnasiumnak neveztetik. Mikor aztán a gymnasium helyiségei tágittattak, a leánytanodának ki kellett mennie az épületből s igy kárpótlásul adatott neki ezen hátbér. Azon előterjesztésben, melyet boldogult elődöm az egyetem javai és vagyona