Budapesti Közlöny, 1872. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1872-01-14 / 10. szám

Buda-Pest 1872. 10. szám. Vasárnap, január 14. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SZERKF­SZTŐSÉG : Pesten , hatvani-etez. 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Baritok - tere 7. ez. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek rlaeza. Bém­entet­­len levelek cask rendes levele.öinkte! fo­­gadtatnek el. E­lőfizetési Árak : Kapeokint­ postai anétküldésnel verj k.ljön bárhol hordv. « meliklappal •»7*«. Egész évre...........................12 frt. Félévre ...... 6 „ Negyed évre .... S . A .Budapean Khildny* malléklapjira külön , pontán very bárhol hordva ! Egész évre. . . 2 frt.40 kr. Félévre ... 1 „ 20 „ Negyed évre . .­­ . 60 , A hivatalos „Érte.Vöhe*1 iktatandó hirdetések dijai a hirdetivénynyk­ együtt előnyesen beküldendők, m­ég­pedig: 100 szóig egyszeri hirdetési­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, *00—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A .Hivat. Értesítőj­eeves száma, főlap nélkül 10 kr. azzal együ­tt 20 kr A hivatalos hirdetést igazoló 3gyes Up ára 10 kr H­ivatalos Hirdetések : M­agákhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 10 kr, többszöri hir­detésért 9 kr. minden beiktatás­nál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért HIVATALOS RÉSZ. A kir. igazságügyminiszer az abrudbányai e. f. kir. törvényszékhez telekkönyvvezetősegéd­­nek Lőrinczy Menyhért érd. kir. telekkönyvi fel­ügyelőt nevezte ki. Róth József pesti lakos saját, továbbá Ákos, Kálmán, Béla, Ödön és Lajos nevű gyermekei vezetéknevüknek „ FöVös“-re kért átváltoztatása folyó évi 785. számú belü­gyministeriumi rendelet­tel megengedtetett, NEMHIVatalos rész. A vallás- és közoktatási ministerium köv. felhí­vást adott ki . A Pesten felállítandó állami főreáltanodát — míg állandó épülete elkészül — lehetőleg a Teréz­városban vagy a Lipótvárosnak a Terézvároshoz közel fekvő részén bérlendő helyiségekben lévén szükséges elhelyezni : felhivatnak azon háztulaj­donosok, kik e czélra házaikat bérbe adni szán­dékoznak, hogy ebbeli ajánlataikat folyó évi január 25-ig a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz adják be. A bérlet 1872. évi augustus 1-től számítandó három évre terjed. Szükséges, hogy a kibérlendő ház annyi s oly helyiségekkel bírjon, melyekből kevés költséggel legalább tiz terem 17 □ öl belter­jedelemmel, 2 te­rem legalább 30 □ öl belterjedelemmel — alakit­tathassék, s azonfölül ezeknél kisebb 8 helyisége legyen ; egy szolgának lakást nyújtson, s a meny­nyire lehet, az igazgatói lakásra, mely 4 szobából, konyhából s a hozzá­tartozókból áll, elegendő he­lyiséggel birjon. Az átalakításokat az állam eszközli s kötelezi magát, hogy a bérlet leteltével az átalakított helyi­ségeket ismét előbbi állapotokba visszahelyezi.*) ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ CCXIX. ÜLÉSE 1872. jan. 13-án délelőtt 10 órakor. Elnök : Somssich Pál. Jegyzők : Széll Kálmán, Jámbor Pál, Szeni­­czey Ödön. A kormány részéről jelen vannak : dr. Lónyay Menyhért, dr. Pauler Tivadar, Tisza Lajos, Szlávy József, Tóth Vilmos, Bittó István miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Majoros István : Következő törvényjavaslatot terjeszti a ház elé : Törvényjavaslat a nőknek a férfiakkal egyenjo­gúsításáról. 1. §. A nőnemhez tartozók, kik e hazában szü­lettek, vagy honosíttattak, kivétel nélkül minden politikai jogélvezetekben a férfiakkal egyenjogu­­síttatnak. 2. §. Mindazon eddig fennállott törvények, me­lyek a nőnemet a polgári és politikai jogok gya­korlásától eltiltották, ezennel hatályon kivül lé­teznek. *) Kéretnek a fővárosi lapok e közleményt becses lapjaikba felvenni. 3. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazság­­ügyminiszer bizatik meg. Ki fog nyomatni és annak idejében napirendre kitüzetni. Halász Boldizsár : Indítványt nyújt be aziránt, hogy küldessék ki egy öttagú bizottság a házszabályok revisiójára. Perczel Béla : Figyelmezteti a házat, hogy e tárgyban Török Sándor már régebben adott be egy indítványt, kéri tehát a házat annak tárgyalására egy határ­napot kitűzni. (Felkiáltások : Hétfőn.­) Ordódy Pál : Az igazoló bizottság részéről jelenti, hogy e bizottság a hozzá utasított ügyeket el nem végez­heti, mert a bizottságnak két tagja távol van, kettő pedig beteg. Szóló kérdi: nem lehetne-e pót­tagok választása által a bizottságot határozatké­pessé tenni ? A ház elrendeli a távollevő tagok meghívását távirat útján, ha hétfőig nem jelennének meg, úgy az osztályok póttagokat fognak választani. Szilágyi Virgil : .. A számvizsgáló bizottság előadója olvassa a számvizsgáló bizottság jelentését az 1871. évi január 1-től junius 15-éig terjedő képviselő­házi pénztári számadások tárgyában. Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs !) Tehát az absoluto­­rium a pénztárnoknak ki fog adatni és a száma­dás levéltárba tétetni. Következik napirenden a közoktatási ministé­rium költségvetésének tárgyalása. Péchy Tamás : A ház határozata értelmében szombaton min­dig a kérvények is szoktak tárgyaltatni. Elnök : A bizottság jelentése még nincs készen , de hétfőn be fog jelentetni. Madarász József: Mielőtt a fedezet tárgyaltatnék, a közoktatási miniszerhez a népnevelési törvény két szakasza értelmében pár kérdést intéz. (Halljuk !) Jelesen a 145. §. szerint a rendes tanítók évi fizetésének 2%-jét a községek évenként visszatar­tani kötelesek. Ezen összegeket aztán a közokta­tási miniszer köteles kezelni és arról évenként je­lentést tenni és a törvényben az is ki van téve, hogy a lehető részletezéssel. Meggyőződve, hogy ezen tárgyban a köz­oktatási miniszer mindent megtett, mi csak tőle telt, mégis óhajtaná legalább a biztosítást, hogy az ország e részben minél előbb tájékozva legyen. Másik kérdése a 146. §. rendeletét illeti. Jól tudjuk, hogy a tanítók helyzete általában szomorú hazánkban. Ezen helyzet némi enyhítéséről ezen 146. §. az elhunyt tanítók árváiról és özvegyeiről nagylelkűleg gondoskodik, a­mint ez az ország­nak kötelessége is. Szeretné felvilágosíttatni az igen­t, közoktatási miniszer úr által, vájjon , részben igénybe vette-e már az állam segélyét, mert akkor, szerinte, az igénybe vett összeget elő­irányoznia kell, ha pedig azt még eddig nem vette igénybe, reményli, meg fogja nyugtatni azon kijelentése által, hogy a jövő évi költségvetésben e tekintetben előirányzatot fog a ház elé terjesz­­teni. (Helyeslés.) Pauler Tivadar ,vallás- és közoktatási miniszer : T. ház ! Az első kérdésre az feleletem, hogy a 2V. befizettetik és a földhitelintézet által kezelte­tik. Felszólítottam a földhitelintézetet, hogy december végéig a számadást adja be, és épen tegnap láttam az iktató­könyvbe­n, hogy a száma­dás beérkezett és az közzé is fog tétetni. A­mi a második kérdést illeti, mely az elhunyt tanítók özvegyei­ és árváiról szól, erre válaszom, hogy eddig nem lévén oly nagy számmal a taní­tók, hogy a népoktatási törvény 146. §-át alkal­mazásba lehetett volna venni, az árvák és özve­gyekről mindamellett gondoskodva lett, a­meny­nyiben azok a népnevelési szükségletekre szánt összegből segélyeztettek. Egyébiránt, mihelyt a községi tanítók száma oly nagy lesz, hogy a 146. §. rendeletét életbe kell léptetni, nem fogok késni azt is foganatosítani. (Helyeslés.) Fedezetül: 1. A m. kir. egyetemi alapból tiszta bevételkép 142,614 frt. 2. Tanárvizsgálati díjak­ból 500 frt. 3. Tanpénzekből 10.900 frt. 4. Egyes tanintézetek fentartására való járulékokból 27.724 frt. 5. A váczi siket­néma-intézet alapjából 2­­696 frt. 6. Tanulmányi alap 2165 frt. Bobory Károly : Következő határozati javaslatot terjeszti a ház elé: Utasíttatik a ministérium az egyetemi alap tisz­tázására a kellő módozatokról gondoskodni és azt a törvényhozás elé terjeszteni. Pauler Tivadar közoktatási minister: Az egyetemi alap keletkezése — mint a ház előtt tudva van, — legnagyobb részt Mária Teréziának alapításaiból, intézkedéseiből veszi eredetét. Azon alkalommal az egyetemi alaphoz némely terhek csatoltattak; terhek, melyek részint az egyetemi alapot, részint az egyes apátságok és prépostságok jószágait illetik. Minthogy már akkor terhelték azokat, mikor az egyetem tulajdonába és birtoká­ba jutottak, az oly teher, mely nagyobb részt ma­gán az adományon fekszik, — oly feltétel, mely alatt az adományozás történt s melyet ennélfogva megváltoztatni azért nem lehet, mivel az adomány azokkal terhelve lévén, az egyetemnek meg kell tartania a föltételt, mely alatt az adományt nyerte. Más czélok vannak itt felemlítve, melyek ugyan különöseknek látszanak, de eredetüket tekintve igazoltaknak tűnnek fel, így pl. említve volt a budai rajz- és zenetanítás. Ennek történeti alapja az, hogy hajdan a régi ratio educations szerint, még az egyetem némi kiegészítő részének, ha nem is szoros értelemben, de tágabb értelemben,­­­vették az elemi tanodát is. Igaz, hogy ez meg­változott , de Mária Terézi rendeleténél fogva az egyetemi alapnál megtartatott, azt megtartani kellett. Ilyen a hátbér a budai leány tanodáért, mert az azon épületben volt, melyben a főgymna­­sium, és mely főgymnasium az egyetemnek kiegé­szítő részét képezte, ismét a Theresiana ratio edu­cations szerint, a miért ma is egyetemi gymna­­siumnak neveztetik. Mikor aztán a gymnasium helyiségei tágittattak, a leánytanodának ki kel­lett mennie az épületből s igy kárpótlásul adatott neki ezen hátbér. Azon előterjesztésben, melyet boldogult elődöm az egyetem javai és vagyona

Next