Budapesti Közlöny, 1872. augusztus (6. évfolyam, 174-198. szám)
1872-08-02 / 175. szám
helyiségébe, a czímzettnek a szállított javak megérkezése , az elvihetésre elkészítése után, küldöncz által, posta útján vagy bármi más szokásos után a javak megérkezéséről szóló írásbeli értesítvény küldetik. Hol a pályaigazgatóság jónak látja, ott a teheráruknak az állomási helységbe és helységből, vagy pedig a félrebb eső helységekből és helységekbe leendő szállítása végett, külön tengelyszállításra vállalkozókat rendelhet meg, akikre e szabályzat 18. §-a alkalmazandó. Az eme tengelyszállításra vállalkozónak fizetendő díjak jegyzéke az illető jószág felvételi és kiadóhivatalokban megtekinthetés végett ki fog függesztetni. Azon átvevők, kik szállítmányukat maguk viszik el, vagy más és nem a pályaigazgatóság által megrendelt szállítási vállalkozók által szállíttatják el, ezt az illető kiadó hivatalnál jó előre, mindenesetre még a jószág megérkezése előtt, s a ki adó hivatal kivonatára aláírásuknak hiteles bizonyítványa mellett írásban bejelenteni tartznak. Az átvevő maga el nem vitetheti azon szállítmányokat, melyek adóhivatali határozatok folytán vagy egyéb okokból előbb az adóhivatal rakodó helyeire vagy raktáraiba szállítandók. Oly szállítmányoknál, melyek „a pályaudvarban marad“ czim alatt vannak feladva, vagy a czimzetthez a pályaigazgatóság által fognak elszállíttatni, azok megérkezése hírül nem adatik. A netán még hátralévő fuvardíj s a szállítmányt terhelő kiadások és illetékek lefizetése után, az a szabályszerűleg végbement átvétel iránti tanúsítvány beszolgáltatása után, s a kifizetett fuvarlevél előmutatása mellett, a szállítóhivatali helyiségekben (az áruraktárakban) kiadatik, s a vasúti kocsik kirakodás végett a kirakodási helyekre állíttatnak és pedig a következő közelebbi időki szabásokkal: 1. A szállítmányok az árjegyzékekben megállapított fekbérmentes idő alatt az előírt hivatalos órákban elviendők. „A pályaudvaron marad“ czim alatt feladott javak, valamint oly átvevők szállítmányai, akik a tudósítást írásban egyszer mindenkorra kikérték, az árjegyzék által megállapítandó határidő alatt, mely azonban a jószág megérkeztétől számítva 24 óránál kevesebb nem lehet, viendők el. 2. A határidők, melyek alatt maga az elküldő által fölrakott javak az átvevő által lerakandók és elviendők, minden pályaigazgatóság külön határozatai által állapíttatnak meg, s minden állomáson a kiadó hivatali helyiségekben történt kifüggesztés által, illetőleg valamely helyi lapban hozatnak köztudomásra. 3. A közbeeső vasáros ünnepnapok egyátalában nem számíttatnak a határidőbe. 4. Az ugyanazon fuvarlevélben feljegyzett küldemény egy részének meg nem érkezése esetében, föltéve, hogy minden egyes résznek az egészszel való összefüggése nélkül is általános fogyasztási értéke van, a czímzettnek a megérkezett rész elfogadását s a fuvardíj arányos részének befizetését megtagadnia nem lehet, épségben tartatván a 17. stb. §§ ok alapján emelhető kártérítési igényei. Gyors szállítmányok, amennyiben rendkívüli körülmények hosszabb határidőt elkerülhetlenné nem tesznek, megérkezés után két órával hírül adandók, illetőleg hat óra alatt a címzettnek lakására szállítandók. Az esti 6 órán túl érkezett gyorsáruk hírül adása, illetőleg hazaszállítása csak másnap reggel követelhető. Az átvevő jogosítva van a kiszolgáltatásnál az árjegyzék szerinti mérlegdíj befizetése mellett a jószágok utánmérését követelni. 15. §. Fekbér és közbírság. 1. Ki a 13. §-ban említett okokon kívül az általa szállításra föladott szállítmányokat a vaspálya raktári helyiségeiből vagy járműveiből azok elindulása előtt visszaveszi, a vaspálya-igazgatóság kivonatára a föl- és lerakási illetékeken kívül a beszolgáltatás pillanatától számítva minden napra, akár lejárt az, akár csak kezdetét vette, fék bért köteles fizetni. Ha valamely jószág visszaadása a küldő által szállítási út egyik közbeeső állomásán kívánjuk, s a pályaigazgatóság e kívánatnak kész eleget tenni, akkor a jószág által hátrahagyott pályarészért járó jegyzék szerinti fuvardíj mellett az árjegyzék szerinti bánatpénz is lefizetendő. 2. Az ugyanazon fuvarlevélben felsorolt küldeményeknek csak részenként történő beszolgáltatása esetében, vagy akkor, ha a javak tökéletlen vagy helytelen fuvarlevél mellett szolgáltatnak be, ez okból a kiegészített vagy kijavított fuvar levelek beérkeztéig heverni kénytelenek, a vaspálya, ha a beszolgáltatás 24 óra alatt végbe nem megy, s a beszolgáltatási munkának késleltetése világosan látható, illetőleg, ha az említett idő alatt a fuvar levelek kiegészítése vagy kijavítása be nem következett, a beszolgáltatott javaktól ama 24 óra letelte után az egész fuvarlevél küldeménynek tökéletes beszolgáltatásáig, illetőleg a fuvar-levelek kiegészítéséig és kijavításáig fekbért szedethet. Közbírságot, melynek fejében a járművek megrendelésekor kívánatra biztosítékul az egy napi késedelmért járó büntetés összege teendő le, a vaspálya szintén kivánhat attól, ki oly jószágok szállítására, melyeknek felrakása a küldő által eszközlendő, vasúti kocsikat rendel meg, és a ki a felrakást a külön határozatok által (11. §. végén) megállapítandó határidő alatt rendesen nem teljesíti s a jószágoknak szállítás alá bocsátását be nem végzi,utóbbi esetben a vaspálya ama határidő lejártával arra is jogosítva van, hogy a rakományt a megrendelő költségén a kocsiból eltávolítsa, a kirakott javakat az ő kárára és terhére s az árszabályszerű fékbérért heverni hagyja, s a vasúti kocsit a megrendelő rendelkezése alól elvonja. Hasonlókép a vaspálya is épen oly magas közbírság fizetésére van kötelezve, ha az elfogadott kocsi-megrendeléseket a kellő időben nem teljesíti. 3. A kiteher szállítmányait az előírt határidő alatt el nem viszi, hasonlóan fékbért köteles fizetni. Ellenben a vaspálya igazgatóság is kárpótolni tartozik az elvitel előkészületeinek kimutatott költségeit azon esetben, ha valamely már jelzett (avisirt) jószág az elvitel idejére a pályaudvarba még meg nem érkezett. 4. Ha a küldő által megrakott járművekben a fölrakott javak a 14. §. 4. számában előírt határidő alatt le nem rakatnak és el nem vitetnek, a vaspálya föl van hatalmazva e kirakodást az átvevő, illetőleg küldő költségén, mindazáltal minden jótállás elvállalása nélkül teljesíteni, s a külön határozatok értelmében fékbér- vagy kocsibérlési bírság gyanánt egyszersmind bizonyos kötbérszerű kárpótlást is beszedni. 5. Oly szállítmányoknál, melyeknek átvevőjét tudósítani lehetetlen volt, a fekbér vagy kocsibér-lési birság fölszámítása csak a külön határozatokban megállapított határidők eltelte után kezdődik. 6. A fehbérilletékek és kötbérszerű kocsi bérleti büntetések mérvére s kiszámításuk módjára vonatkozó közelebbi határozatokat az áruszállítmányokra nézve kiadott árjegyzékek tartalmazzák. Ha a rendes forgalom a jószágok nagy összehalmozódása által veszélyeztetve volna, a vaspályának joga van a fekbért fölemelni, s ha e rendszabály sem volna elégséges, joga van arra is, hogy az összehalmozódás tartamára a fekbérmentes időt megszorítsa. A vaspályának jogában áll azon javakat, melyeknek rendeltetési helye nem a vaspálya mentén fekszik, szállító által, vagy más alkalmatossággal a küldő terhére és rovására rendeltetési helyekre továbbszállíttatni, ha a küldő vagy átvevő által azok azonnali továbbszállítására intézkedés nem létetett. Ugyanez áll azon javakról is, melyeknek rendeltetési helye oly vaspályaállomás, mely teherforgalomra nincs berendezve. A fennebbi határozat nem alkalmazható ott, hol az igazgatóság a szállítmánynak a félrebb eső helységekbe leendő elszállítására tengelyszállításra vállalkozókat fogadott. (14. §.) Az elküldő a jószág föladása által egyszersmind az iránt is beleegyezését nyilvánítja, hogy a vaspálya az oly szállítmányokat, melyeknek elfogadása és átvétele megtagadtatik, vagy a kellő időben nem eszközöltetik, vagy melyeknek kiszolgáltatása teljesíthetetlenné vált, ha gyors megromlásnak vannak kitéve, vagy ha csak a fuvardijt fedezik biztosan s nem egyszersmind a visszfuvardijt is, vagy végre az oly jószágokat, melyeknek a küldő által fölajánlott visszavétele a czimzett részéről megtagadott átvétel folytán, vagy pedig az által, hogy a czimzett föltalálható nem volt, elmaradt, minden további habozás nélkül a lehető legjobb áron, mégpedig az oly jószágokat, melyek gyors megromlásnak vannak kitéve, haladéktalanul, a többieket pedig a fekbérmentes idő eltelte után legfeljebb 4 hét alatt elárusítsa, hogy magát a fuvarozásért s egyéb kiadásaiért kárpótolhassa és a maradékot a küldőnek átszolgáltassa. Ugyanez áll az esetben is, ha az elküldő ki nem tudakolható. Gazdátlan jószágok, melyek a vaspálya helyi területén találtatnak, hasonlóképen az A. fejezet 33. § nak határozatai alá esnek. 17. §. Kezességi kötelezettség általában. Ha valamely vaspálya a jószágot oly szállítólevél mellett fogadja el, mely szerint a szállítás több egymáshoz csatlakozó vaspálya által eszközlendő, akkor az egész szállításért mint teherszállító nem kezeskedik valamennyi vaspálya, melyek a jószágot a fuvarlevéllel átvették, hanem csak az isó és azon vaspálya, mely a jószágot a fuvarlevéllel utoljára átvette ; a közbeeső vaspályák közül bármelyik is, mint teherszállító csak akkor vétethetik igénybe, ha rábizonyittatik,hogy a kár, melynek megtérítése szorgalmaztatik, az ő pályavonalán támadt. A vaspályákat egymás közt megillető visszkereset ez által nem érintetik. 18. §: A vaspályát a személyzetéért terhelő kezességi kötelezettség. A vaspálya saját személyzetéért, s más személyekért, kiket az elvállalt szállítás foganatosításánál alkalmaz, kezeskedik. 19. §. A kezességi kötelezettség terje és tartama. Visszkereseti eljárás. A vaspálya kezeskedik azon kárért, mely a jószág elveszéséből vagy károsulásából az átvételnek a 4. §. szerint megállapítandó időpontjától kezdve a kiszolgáltatásig támadott, amennyiben be nem bizonyítja, hogy az elveszés vagy károsulás, felsőbb erőhatalom (vis major), vagy a jószág természeti minősége, különösen belső megromlása, fogyatkozás, közönséges csurgalék stb, vagy a csomagolásnak külsőleg észre nem vehető hiányai folytán következett be. A czímzettnek leendő átszolgáltatás a rakodó udvarokban, raktárakban, átvizsgáló félszerekben stb. és a 16. §. esetében, valamely nyilvános rakházba vagy szállítónak eszközlendő kiszolgáltatással egyenlően történik. A jószág csak a szállítási idő lejárta után négyhéttel tekintendő elveszettnek. A jószágnak a fuvarlevélben megjelölt átvevő emberei , vagy pedig azon személyek által történt elfogadása által, akiknek a jószág a fennebbiek szerint érvényesen kiszolgáltathatik, s a fuvardíj megfizetése által a vaspálya ellen minden igény elenyészik. Csak oly veszteség vagy károsodások miatt, me- 1396 16. §. Eljárás kiszolgáltatási akadályok esetében. Oly szállítmányok, melyeknek elfogadása vagy átvétele megtagadtatik vagy kellő időben nem eszközöltetik, s olyanok, melyeknek kiszolgáltatása teljesíthetlenné vált, valamint az olyanok is, melyeka pályaudvaron maradólag“ czim alatt, megérkezések után, az átvevő jelentkezése nélkül, a külön határozatok által megengedett határidőnél tovább maradnak ott leraktározva, a küldők költségére és veszélyére raktároztatnak,mely utóbbiak erről a lehető leggyorsabban értesítendők. A vaspályának arra is joga van, hogy az ily jószágokat, az azokat terhelő költségek és kiadások utánvétele mellett, valamely közraktárba, vagy egy általa megbízhatónak ismert szállító ügynökhöz, annak terhére és rovására,akit a dolog érdekel,raktárba adja s a küldő rendelkezésére bocsátássá, amenynyiben az elküldő a vaspálya tudósítása folytán, e tudósítás elküldésétől számítandó 14 nap alatt a jószág kiszolgáltatása iránt másnemű utasítást nem ad.