Budapesti Közlöny, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1872-09-12 / 208. szám

íJDiis-Pest 1872. 208. szám. Csütörtök, september 12. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SuuitZTOaÉQ : Pesten , hatT&ni-utc*» 10-iV szám I. emelet. tiADÓ-niTAn­x : Pesten, baritok-ten 7. n. a. fBW szint. liamATO* a« kUdetaek thai lim.nw. len levelek esek rendel leveMHnktd: (o-Skdutnak eL Naponkénti pattal itétkflldéttel Tag; helyben Uakei hordva a man éklappal Egész évre . . . , , H frt. Félévre ..tea« • s Negy­ed évre .... S . Előfizetési Ábak : A „Budapesti KBslSny* melléklapjéra killSs , postán vág; hénbez hordva : Egész évre. . . 1 frt 40 kr. Félévre ... I „ 10 , Negyedévre . .­­ . 60 „ A „Hivat Érteeltt* eg­yen saima főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Érta9!16“-be IktaUnds hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt elősejtsen beküldendők, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetés­­ért 1 frt, és 10 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—SOO-ls 3 frt és Így tovább minden 100 szóért 1 írttal­­.Öbb. A hivatalon hirdetést Igazaié egyse­lep ára 10 kr. . --------. ■ = gv«».v fclagánhirdetesek: Egyhasibos petit »or egyesért hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. és többn­eri hirdetésért IS kr. minden beiktatásáér. A bélyeg­­díj külön minden beiktatás stáb. 30 kr. oszt­ért HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyminister a magy. kir. curia legfőbb itélőszéki osztályához segédfogalmazónak Horsia Ágoston Vajda-Hunyad város főbiráját nevezte ki. A kir. igazságügyminister a maros­vásárhelyi törvényszékhez Írnoknak Orbán Domokos tszéki dijnokot nevezte ki. Az igazságügyminister Kostyán Sándor, budai tszéki dijnokot, ugyanoda telekkönyvi írnokká, és Csilléry Dávid ó-budai járásbirósági joggya­kornokot az ó­budai kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. Továbbá Holics Kálmán a budai já­rásbirósági írnokot a budai kir. tszékhez he­lyezte át. A m. kir. igazságügy minister a sopronyi kir. tszékhez segédtelekkönyvvezetővé Péter Vincze te­lekkönyvi írnokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer a temesvári törvényszékhez telekkönyvvezetősegédek Deling Ignácz telekkönyvi Írnokot, telekkönyvi írnoknak pedig Fekete Géza temesmegyei árvaszéki iktatót nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister az esztergomi kir. tvszékhez aljegyzőnek Reviczky Izidor tszéki jog­gyakornokot és a muzslai kir. járásbírósághoz Ír­noknak Kelecsényi János tszéki dirnokot nevezte ki; továbbá az esztergomi kir. tszékhez írnoknak Fekete Károly muzslai kir. járásbirósági írnokot helyezte át A kir. igazságügyminister a gyulafehérvári tvszékhez aljegyzőnek Kis Bálint alsó fehérme­gyei volt tszéki tiszteletbeli aljegyzőt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a nagyenyedi tör­vényszékhez aljegyzőnek Lázár Aurel tszki írno­kot, tszéki írnoknak pedig Ujváry Imre végzett jogászt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a pesti kir. törvény­szék területén bírósági végrehajtóknak Dóczy Ti­vadar pesti ügyvédet, Bicskey Géza köz- és váltó­ügyvédet, Lubinger Gyula­­széki hites becsüst és Linder Vilmos pesti lakost nevezte ki. Br. Bornemisza József szabadságolt állományú honvéd gyalog-százados a m. k. honvédségben vi­selt tiszti rangjáról s cziméröl önként leköszön­vén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. 6 Kelemen Ignácz szabadságolt állományú hon­véd-gyalog-hadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméröl önként leköszönvén, le­mondása a honvédelmi ministerium által elfo­gadtatott. Maier János szabadságolt állományú honvéd gyalog hadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemon­dása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott Sinay Lajos szabadságolt állományú honvéd gyalog-hadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról , cziméröl önként leköszönvén, lemon­dása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. Gnéth Mátyás, szabadságolt állományú honvéd lovas-hadnagy, a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméröl önként leköszönvén, le­mondása a honvédelmi ministerium által elfogad­tatott. Antalkovic Kálmán szabadságolt állományú honvéd gyalog-hadnagy a m. k. honvédségben vi­selt tiszti rangjáról s cziméröl önként leköszön­vén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. Krivényi Rezső szabadságolt állományú honvéd gyalog-főhadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfo­gadtatott. Pfeifer Károly szabadságolt állományú honvéd gyalog-főhadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfo­gadtatott. A m. hír. pénzügyminiszter Guti János orso­vai fővámhivatali ellenőrt a brassói fővámhivatal­hoz fővámszedővé, Strobel Károly kolozsvári fő­vámhivatali ellenőrt a vöröstoronyi fővámhivatal­hoz vámszedővé, Kamner Ferencz bodzai vámsze­­dőt a vöröstoronyi fővámhivatalhoz ellenőrré,Knopf Károly alsótörcsvári vámhivatali ellenőrt ugyan­azon vámhivatalhoz vámszedővé, Vonk Miklós é­sán­­czi vámszedőt az alsó­törcsvári vámhivatalhoz ellenőrré, és Vízi Márton tölgyesi vámszedőt az oj­­tozi vámhivatalhoz ellenőrré nevezte ki. A magyar kir. pénzügyi ministeriumnak 44,947. sz. a. kelt körrendelete valamennyi m. k. pénzügyigazgatósághoz és vámhivatalhoz. " Egyetértőig a m. kir. kereskedelmi ministeri­ummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministeriumával és hivatkozással a ch. kir. pénzügyministerium­­nak 1856. évi május 10 én 14.796. sz. a kelt rendeletére (rendelet- lap 21. sz.), határoztatik, hogy az 1853. évi vámjegyzéknek 57. sza­kasza alá tartozó áruk (ruhaneműek és pipere áruk, melyek közé a mesterséges virágok is tar­toznak) csak azon esetben kezelhetők mustrák gyanánt vámmentesen, ha vámhivatali őrizet alatt maradnak, vagy azokra nézve biztosíték nyujta­­tik és az előre meghatározandó határidő alatt újból külföldre kiszállíttatnak, vagy pedig végül, ha a vámhivatali helyiségekben a közönséges és átalá­­nos használatra oly módon haszonvehetetlenekké tétetnek, hogy azután csak mint mustrák legyenek használhatók. A m. kir. igazságügy ministeriumnak 27074. szám alatt kiadott körrendelete Az illetékszabás 95. tételének B) pont alatti 3. jegyzete szerint, ha valamely hagyatéki ingatlan­ság, a­mennyiben az 1868. 54. t. sz. 560. §-a értelmében birói beavatkozásnak van helye, a ha­gyatéki bíróság közbenjárásával, illetőleg helyben hagyásával a hagyatéki eljárás befejezése és a telekkönyvi átírás előtt,­­ vagy a­mennyiben bí­rói beavatkozásnak helye nincsen, az örökösök által, még mielőtt azt birtokba vették, megosztot­ták és telekkönyvileg saját neveikre tulajdonjogi­lag bekebeleztették volna, adatik el, ez esetben az idézett tételben az ingatlanságok után megsza­bott 11|*, 1V», illetőleg 43|*°|o átruházási illeték elmarad, s az örökösök csak az ingatlan vételárá­tól mint ingóságtól tartoznak az öröködési illeté­ket fizetni, a vevőkre pedig az adásvevési ille­ték, tekintettel az örökhagyó szerzésének időpont­jára, szabatik ki. Minthogy azonban több ízben tapasztaltatok, hogy némely törvényszékek, jóllehet a hagyatéki ingatlanságok bírói közbenjárás mellett a hagya­téki tárgyalás végleges befejezése előtt adattak el, az örökösök tehát tulajdonkép nem magukat az ingatlanságokat, hanem csak azok vételárát örökölték, a hagyatéki ingatlanságok tulajdonjo­gát mindamellett az örökösök neveire kebeleztet­­ték be; s minthogy az ily eljárás által a fentebb érintett szabály pontos alkalmazása lehetetlenné válik, a az örökösök a tulajdonjognak neveikre tett bekebleztetése folytán az 1 '|2, illetőleg 17|, °|, illeték fizetési kötelezettséggel illetéktelenül ter­heltelnek, mely körülmény gyakori felszólamlá­sokra ad okot, ezeknél fogva utasíttatik a kir. törvényszék, hogy oly esetekben, midőn valamely hagyatéki ingatlanság, a hagyaték végleges el­intézése előtt birói közbenjárással adatik el, az eladott ingatlanság tulajdonjogát az örökösök mellőzésével, közvetlenül a vevő nevére kebelez­­tesse, s a pénzügyi törvények és szabályok XIV. fejezetének 83. § a értelmében szerkesztendő ha­gyatéki kimutatásban, illetőleg a hagyaték cse­lekvő állapotában nem magát az ingatlan va­gyont, vagy annak becsértékét, hanem az eladási árat, mint ingóságot tüntesse ki. Pesten 1872. augusztus 31 én. A magyar-romániai határon fekvő vesztegintéze­­teknél, Romániából Magyarországba szállítandó szarvasmarhák veszteglésére felállított helyisé­gekben egyszerre 100 nagyobb fajú vagy 200 kisebb fajú marha darabnál több fel nem vétethet­vén, a nagyobb csapatok visszautasittatnak. Kelt Pesten, 1872. september 5-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. minist­eriumt­ól. A magyar kir. közmunka és közlekedési minister 10192. szám alatt kiadott RENDELE­TE. Ezennel elrendelem, hogy a magyar korona területén üzletben lévő valamennyi vasúton, a folyó 1872. évi oct.­­ től kezdve a mellékelt uta­­­­sitás szerinti egyöntetű jelzés alkalmaztassák. A mi ezen utasítás 3 § ának e) és f) pontjaiban,­­ továbbá 64.—69. §§-aiban említett állandó nyugtató jelzőket (mozgatható karokkal, és kettős­­ világu jelző lámpákkal ellátandó jelző árboczokat i i­­lleti: ezeknek felállítására az 1874. évi october­­ hó 1-jét mint legkésőbbi határidőt tűzöm ki; elvárom azonban, hogy ezen állandó jelző eszközök felállítása oly formán fog megindít­­­­tatni, hogy azok használatba vétele a jártabb pályavonalakon már a femnjelzett határidő előtt is lehetséges legyen; addig­ra pedig, míg ezen jelzők felállíttatnak, az azok által közvetítendő

Next