Budapesti Közlöny, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1872-09-12 / 208. szám
íJDiis-Pest 1872. 208. szám. Csütörtök, september 12. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SuuitZTOaÉQ : Pesten , hatT&ni-utc*» 10-iV szám I. emelet. tiADÓ-niTAnx : Pesten, baritok-ten 7. n. a. fBW szint. liamATO* a« kUdetaek thai lim.nw. len levelek esek rendel leveMHnktd: (o-Skdutnak eL Naponkénti pattal itétkflldéttel Tag; helyben Uakei hordva a man éklappal Egész évre . . . , , H frt. Félévre ..tea« • s Negyed évre .... S . Előfizetési Ábak : A „Budapesti KBslSny* melléklapjéra killSs , postán vág; hénbez hordva : Egész évre. . . 1 frt 40 kr. Félévre ... I „ 10 , Negyedévre . . . 60 „ A „Hivat Érteeltt* egyen saima főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Érta9!16“-be IktaUnds hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt elősejtsen beküldendők, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 10 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—SOO-ls 3 frt és Így tovább minden 100 szóért 1 írttal.Öbb. A hivatalon hirdetést Igazaié egyselep ára 10 kr. . --------. ■ = gv«».v fclagánhirdetesek: Egyhasibos petit »or egyesért hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. és többneri hirdetésért IS kr. minden beiktatásáér. A bélyegdíj külön minden beiktatás stáb. 30 kr. osztért HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyminister a magy. kir. curia legfőbb itélőszéki osztályához segédfogalmazónak Horsia Ágoston Vajda-Hunyad város főbiráját nevezte ki. A kir. igazságügyminister a marosvásárhelyi törvényszékhez Írnoknak Orbán Domokos tszéki dijnokot nevezte ki. Az igazságügyminister Kostyán Sándor, budai tszéki dijnokot, ugyanoda telekkönyvi írnokká, és Csilléry Dávid ó-budai járásbirósági joggyakornokot az óbudai kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. Továbbá Holics Kálmán a budai járásbirósági írnokot a budai kir. tszékhez helyezte át. A m. kir. igazságügy minister a sopronyi kir. tszékhez segédtelekkönyvvezetővé Péter Vincze telekkönyvi írnokot nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer a temesvári törvényszékhez telekkönyvvezetősegédek Deling Ignácz telekkönyvi Írnokot, telekkönyvi írnoknak pedig Fekete Géza temesmegyei árvaszéki iktatót nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister az esztergomi kir. tvszékhez aljegyzőnek Reviczky Izidor tszéki joggyakornokot és a muzslai kir. járásbírósághoz Írnoknak Kelecsényi János tszéki dirnokot nevezte ki; továbbá az esztergomi kir. tszékhez írnoknak Fekete Károly muzslai kir. járásbirósági írnokot helyezte át A kir. igazságügyminister a gyulafehérvári tvszékhez aljegyzőnek Kis Bálint alsó fehérmegyei volt tszéki tiszteletbeli aljegyzőt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a nagyenyedi törvényszékhez aljegyzőnek Lázár Aurel tszki írnokot, tszéki írnoknak pedig Ujváry Imre végzett jogászt nevezte ki. A kir. igazságügyminister a pesti kir. törvényszék területén bírósági végrehajtóknak Dóczy Tivadar pesti ügyvédet, Bicskey Géza köz- és váltóügyvédet, Lubinger Gyulaszéki hites becsüst és Linder Vilmos pesti lakost nevezte ki. Br. Bornemisza József szabadságolt állományú honvéd gyalog-százados a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméröl önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. 6 Kelemen Ignácz szabadságolt állományú honvéd-gyalog-hadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméröl önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. Maier János szabadságolt állományú honvéd gyalog hadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott Sinay Lajos szabadságolt állományú honvéd gyalog-hadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról , cziméröl önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. Gnéth Mátyás, szabadságolt állományú honvéd lovas-hadnagy, a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméröl önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. Antalkovic Kálmán szabadságolt állományú honvéd gyalog-hadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméröl önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. Krivényi Rezső szabadságolt állományú honvéd gyalog-főhadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. Pfeifer Károly szabadságolt állományú honvéd gyalog-főhadnagy a m. k. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. A m. hír. pénzügyminiszter Guti János orsovai fővámhivatali ellenőrt a brassói fővámhivatalhoz fővámszedővé, Strobel Károly kolozsvári fővámhivatali ellenőrt a vöröstoronyi fővámhivatalhoz vámszedővé, Kamner Ferencz bodzai vámszedőt a vöröstoronyi fővámhivatalhoz ellenőrré,Knopf Károly alsótörcsvári vámhivatali ellenőrt ugyanazon vámhivatalhoz vámszedővé, Vonk Miklós ésánczi vámszedőt az alsótörcsvári vámhivatalhoz ellenőrré, és Vízi Márton tölgyesi vámszedőt az ojtozi vámhivatalhoz ellenőrré nevezte ki. A magyar kir. pénzügyi ministeriumnak 44,947. sz. a. kelt körrendelete valamennyi m. k. pénzügyigazgatósághoz és vámhivatalhoz. " Egyetértőig a m. kir. kereskedelmi ministeriummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministeriumával és hivatkozással a ch. kir. pénzügyministeriumnak 1856. évi május 10 én 14.796. sz. a kelt rendeletére (rendelet- lap 21. sz.), határoztatik, hogy az 1853. évi vámjegyzéknek 57. szakasza alá tartozó áruk (ruhaneműek és pipere áruk, melyek közé a mesterséges virágok is tartoznak) csak azon esetben kezelhetők mustrák gyanánt vámmentesen, ha vámhivatali őrizet alatt maradnak, vagy azokra nézve biztosíték nyujtatik és az előre meghatározandó határidő alatt újból külföldre kiszállíttatnak, vagy pedig végül, ha a vámhivatali helyiségekben a közönséges és átalános használatra oly módon haszonvehetetlenekké tétetnek, hogy azután csak mint mustrák legyenek használhatók. A m. kir. igazságügy ministeriumnak 27074. szám alatt kiadott körrendelete Az illetékszabás 95. tételének B) pont alatti 3. jegyzete szerint, ha valamely hagyatéki ingatlanság, amennyiben az 1868. 54. t. sz. 560. §-a értelmében birói beavatkozásnak van helye, a hagyatéki bíróság közbenjárásával, illetőleg helyben hagyásával a hagyatéki eljárás befejezése és a telekkönyvi átírás előtt, vagy amennyiben bírói beavatkozásnak helye nincsen, az örökösök által, még mielőtt azt birtokba vették, megosztották és telekkönyvileg saját neveikre tulajdonjogilag bekebeleztették volna, adatik el, ez esetben az idézett tételben az ingatlanságok után megszabott 11|*, 1V», illetőleg 43|*°|o átruházási illeték elmarad, s az örökösök csak az ingatlan vételárától mint ingóságtól tartoznak az öröködési illetéket fizetni, a vevőkre pedig az adásvevési illeték, tekintettel az örökhagyó szerzésének időpontjára, szabatik ki. Minthogy azonban több ízben tapasztaltatok, hogy némely törvényszékek, jóllehet a hagyatéki ingatlanságok bírói közbenjárás mellett a hagyatéki tárgyalás végleges befejezése előtt adattak el, az örökösök tehát tulajdonkép nem magukat az ingatlanságokat, hanem csak azok vételárát örökölték, a hagyatéki ingatlanságok tulajdonjogát mindamellett az örökösök neveire kebeleztették be; s minthogy az ily eljárás által a fentebb érintett szabály pontos alkalmazása lehetetlenné válik, a az örökösök a tulajdonjognak neveikre tett bekebleztetése folytán az 1 '|2, illetőleg 17|, °|, illeték fizetési kötelezettséggel illetéktelenül terheltelnek, mely körülmény gyakori felszólamlásokra ad okot, ezeknél fogva utasíttatik a kir. törvényszék, hogy oly esetekben, midőn valamely hagyatéki ingatlanság, a hagyaték végleges elintézése előtt birói közbenjárással adatik el, az eladott ingatlanság tulajdonjogát az örökösök mellőzésével, közvetlenül a vevő nevére kebeleztesse, s a pénzügyi törvények és szabályok XIV. fejezetének 83. § a értelmében szerkesztendő hagyatéki kimutatásban, illetőleg a hagyaték cselekvő állapotában nem magát az ingatlan vagyont, vagy annak becsértékét, hanem az eladási árat, mint ingóságot tüntesse ki. Pesten 1872. augusztus 31 én. A magyar-romániai határon fekvő vesztegintézeteknél, Romániából Magyarországba szállítandó szarvasmarhák veszteglésére felállított helyiségekben egyszerre 100 nagyobb fajú vagy 200 kisebb fajú marha darabnál több fel nem vétethetvén, a nagyobb csapatok visszautasittatnak. Kelt Pesten, 1872. september 5-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministeriumtól. A magyar kir. közmunka és közlekedési minister 10192. szám alatt kiadott RENDELETE. Ezennel elrendelem, hogy a magyar korona területén üzletben lévő valamennyi vasúton, a folyó 1872. évi oct. től kezdve a mellékelt utasitás szerinti egyöntetű jelzés alkalmaztassák. A mi ezen utasítás 3 § ának e) és f) pontjaiban, továbbá 64.—69. §§-aiban említett állandó nyugtató jelzőket (mozgatható karokkal, és kettős világu jelző lámpákkal ellátandó jelző árboczokat i illeti: ezeknek felállítására az 1874. évi october hó 1-jét mint legkésőbbi határidőt tűzöm ki; elvárom azonban, hogy ezen állandó jelző eszközök felállítása oly formán fog megindíttatni, hogy azok használatba vétele a jártabb pályavonalakon már a femnjelzett határidő előtt is lehetséges legyen; addigra pedig, míg ezen jelzők felállíttatnak, az azok által közvetítendő