Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)
1872-10-10 / 232. szám
Budis.-Pest 1872. 232, mmi. Csütörtök, octoscer 10. BUDAPESTI ÖZLÖNY. I IVATALOS LAP. 8nsKF.szTog66 : Pesten , hatvanintcza 10-ik szán. I. emelet. Kudó«ita*JlL : Pesten, barátok tere 7. st. a. földszint. KÍZIRatok nem küldetnek vissza. Bérme.itei- 1 r ieT«lek ca»k rendes levelezőinktől 16• f. el Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy ! A „Budapesti Közlöny* melléklapjára helyben házhoz hordva a melléklappal I külön , postán vagy házhoz hordva : '*ya“: ! Kavsz évre. . . 2 frt 40 kr. Epéaz évre...................12 frt. i „j., , 9fl P^lévre 6 ! FeieTre • • • 1 » 20 " Nmedén« .... 3.1 N^yedév» . . . . 60 . 1A ..Hivat. Értesítő“ egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Nivatatos Hirdetéskk: A hivatalos ,.Értedtő*‘-be iktatandó hirdetések «iiai a hirdetménynyel együtt élősstgtsen beküldeni’ , k, meg pedig: IBP űzőig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 50 kr. a bélyegért, 100— 200-ifr 2 írt. flO-300-i? 3 fr.•» iiz tovább minden fíhmóén 1 írttal több. A hivatalon hirdetést igazoló eg^on lap &ra IC lfr.___ SVlagonhirdetések: irigyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. .. bélyegig külön m minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Stankovics Dániel, horvát-szlavón-dalmát ministeri titkárt és czimzetes osztálytanácsost, horvát-szlavon országos kormányom igazságügyi osztályához osztálytanácsossá nevezem ki. Kelt Ischlben, 1872. évi október hó 5-én. Ferencz József, s. k. „ Gróf Pejacsevich Péter, s. k. Jrica Miksa, s. k. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minister Kolleschek Károly temesvári távirdabiztost, továbbá Zappa Ferencz kassai, Wernlein Ernő kolozsvári, Csimponeriy Dénes nagykanizsai, Scherz Adolf pesti, és Busch Ferdinand zágrábi távirda-főépítészeket az illető távirda-igazgatóságokhoz műszaki titkárokká nevezte ki. Az eddig turóczmegyei Rudnó helységben fenállott postahivatal ugyanazon megyei Tót Próna községbe áthelyeztetett 1. évi September 30-ik napjától kezdve. Kézbesítési köréhez ugyanazon helyek fognak tartozni, melyek a rudnói postahivatalhoz tartoztak. Postai összeköttetést találati napona egyszer Privigye és Znyó Váralja között közlekedő szekérküdöncz által. Pozsonyban, 1872. oct. 6-án. ORSZÁGGYÜLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A KÉPVISELŐHÁZ XXVII. ÜLÉSE 1872. október 9 én délelőtt 10 órakor. Elnök: Bittó István. Jegyzők: Szeniczky Ödön, Széll Kálmán, Kiss Miklós, Wächter Frigyes. A kormány részéről jelen vannak: gr. Lónyay Menysért, Tóth Vilmos, Tisza Lajos, dr. Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, b. Wenckheim Béla, Szlávy József. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök : Bemutatja Kövárvidék feliratát, melyben a virilis szavazatok megszüntetését kéri. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Miletics Svetozár : két interpellatiot ad be, az egyik a belügyministerhez van intézve, s kérdi: van-e tudomása arról, hogy az újvidéki tisztújítás alkalmával Lénárd Máté főispán a polgármesteri jelöltek közé dr Suboticsot nem vette fel; ha igen, mivel tudja ezt igazolni; ha pedig nincs, szándéka közt kell választást elrendelni ? ! A másik interpelláló az igazságügyministerhez van intézve Popovits Izidor mokrini lakos bezára-ttása iránt. Mindkét interpellatio az illető ministerekkel közöltetni fog. Felolvastatnak a tegnap elfogadott törvényjavaslatok. A ház azokat végleg megszavazza, s azokat a főrendekhez átküldeni rendeli. Következik a válaszfelirati vita folytatása. Tóth Vilmos belügyminiszer: (Halljuk !) Meg fogja nekem engedni a t. hoz, hogy mielőtt a bizottsági előadó úr és a felirati javaslatot előter- jesztett képviselő urak zárbeszédeket megtartanák, és így a felirati vita fejeztetnék, én is felszó- lalhassak, felszólalásom által az utolsó választá-sok alkalmával követett és az. ellenzék által meg-támadott eljárásomat igazolhassam, és ezzel kapcsolatban egynémelyekre szerény nézetemet elmondhassam. (Halljuk?) Nagy figyelemmel olvastam át a beterjesztett I ' válaszfelirati javaslatokat, türelemmel hallgattam ’ ' végig az ezen válaszfelirati javaslatok felett lefolyt vitát, és olvasván, és hallván azon erős vádakat, a amelyek a kormány ellen intéztettek, nem egyszer támadt kétely az iránt, vájjon miniszeri széken, vagy a vádlottak padján ülök e? Visszaemlékezvén azonban parlamenti életünk történetére, és azon eljárásra, melyet irányunkban úgy a házban, mint a házon kívül követni jónak látták, ezen kételyeim csakhamar eloszlottak. Éreztem, hogy minister vagyok, mert hiszen ezen történetből, ezen eljárásból már csaknem azon tanulságot lehet ki- vonni, hogy Magyarországon nem létezhetik vád nélkül, sőt talán már nem is létezhetik vád miniszter nélkül. Emlékezzünk vissza! A válaszfelirati viták, melyeknek gyakorlati értékök nézetem szerint csak akkor lehet, ha ezek — az egyes szónokok nagyobb politikai kérdéseket érintvén és ez által pártjuk állását és irányát megvilágítván — mintegy előtükrét képezik a parlament jövendőbeli működésének és a hozandó törvények szellemének; a budget-viták, melyeknek az ország anyagi helyzetének felderítését, az egyes kiadási és bevételi tételek szigorú negbilálását, a nélkülözhetlen szükséglet és a jövedelmi források constatkozását és ez utóbbiak ezélszerű felhasználásának elhatározását kellene eredményezniök ; az egyes fontosabb törvényjavaslatok feletti viták, melyeknek gyakorlati eredmények csak akkor lehet, ha szoros tárgyilagossággal folytattatnak, ám mindezen viták — méltóztassanak a naplóból meggyőzödni szavaim igazságáról — bonyodalmasságuk és hosszadalmasságuk miatt talán egyedül álló rengisterei a ministerek és ministeri közegek ellen emelt gyanúsításoknak és vádaknak. Nem panaszként hozom ezt elő t. hát, midőn e helyet elfoglaltam, ismertem ennek nehézségeit. - Nem is természetem a nyilvános téren szerzett sérelmeket elegikus hangon elpanaszolni, hogy magam irányában szánalmat gerjeszszek, nem ; én nekem szokásom a támadást támadással viszonozni, nemcsak azért, mert — mint mondom — a szánalmat nem ambicionálom, de azért is, mert tudom, hogy a nyelvharczban is az, aki magát folytonosan csak védelmezi, utóvégre is sebet kap. Előhoztam ezt azért, hogy alkalmam legyen , kimondani, hogy idején volna már egyszer e modorral felhagyni, mert ennek többek közt két igen részkövetkezménye van. Az egyik az, hogy a parlamenti működést igen sterilis térre vezeti; a másik, hogy az az örökös vádaskodás magát a vádat megszokottá, mindennapivá teszi, s én félek tőle, hogy majd a kellő időkben, a kellő okok miatt emelt vád is nyom, hatás nélkül fog talán az országnak, az ország alkotmányának nagy kárára elhangzani. (Helyeslés jobbfelől.) Visszaemlékezve egyébiránt Tisza Kálmán képviselő úr September 28-án tartott beszédének zárszavaira, én ezen nézetemet, vagy ha úgy tetszik, indítványomat nemcsak megfontolás, hanem elfogadás végett is ajánlom az ellenzéknek. Bármi legyen is azonban sorsa ezen nézetemnek, az a jövő dolga; én ma a helyzetet kénytelen vagyok elfogadni úgy, miként az nekem nyújtazik; nem hagyhatnám cáfolat nélkül azon vádakat, melyeket ellenem mint belügyminiszer ellen a t. ellenzék felhozott az utolsó választások alkalmával tanusított eljárásom miatt; kötelességem ezen cáfolatokba annál is inkább bebocsátkozni, mert a t. ellenzék két árnyalata által beadott felirati javaslatok gravaminális részének ezen vádak képezik mintegy sarkkövét. Tisza Almán t. képviselőtársam, illetőleg a balközép által beadott felirati javaslatban elmondatik ő Felségének, miszerint az utolsó választások tapasztalataiból az. ellenzék meggyőződött, hogy a kormányhatalommal való visszaélés, hogy a kormánynak a választásokra gyakorolt illetéktelen befolyása, hogy a sokoldalú megvesztegetések a választások szabadságát s őszinteségét nagyban megrontották, (ügy van balfelöl.) Utal továbbá a felirat azon szerencsétlenségre, mely ennek következése lehet, s mindezen bajok orvoslását a hozandó törvényekben keresi. Simonyi Ernő t. képviselő úr, illetőleg a t. szélsőbal által beadott felirati javaslat már bővebb, hosszadalmasabb kiadása ezen vádaknak s anynyiban különbözik a t. balközép feliratától, hogy ez már nem nyugszik meg abban, hogy ezen állítólagos bajok a hozandó törvények által orvosoltassanak, hanem kéri a Felségét, hogy miután az országgyűlés ezek miatt törvénytelen, ezen országgyűlést oszlassa fel és hívjon össze új parlamentet. Mindkét képviselő úr a javaslat beterjesztése alkalmával mondott beszédében, úgyszintén az ezen javaslatokat támogatott képviselő urak lustrálták azután azon vádakat, és mivel ez illustratiók képezik a vádak alapját, legyen szabad nekem azokkal kissé foglalkoznom. (Helyeslés.) Tisza Kálmán J. képviselő úr a többek között azt állítja, hogy már a múlt országgyűlés utolsó napjaiban megkapták előszét a bekövetkezendőknek, mert én egy akkor mondott beszédemben már fenyegettem az ellenzéket, hogy ő fogja megbánni, ha a 48-iki V. t.cz. továbbra is életben marad. Engedje meg a t. képviselő úr mindenekelőtt megjegyeznem, hogy szavaimra nem egészen híven emlékezett. Én a t. ellenzéket egyáltalában nem fenyegettem. Én azt mondtam, hogy a választási törvényre vonatkozó javaslatom ellen theoretikus szempontból lehet kifogásokat tenni, de hogy én annak gyakorlati következményeiről annyira meg vagyok győződve, miszerint hiszem, hogy törvényjavaslatom szerencsétlen sorsa felett maholnap épen azok részéről fogok elégtételt nyerni, kik azt leginkább ellenezték. Ez, t. képviselő úr, nem volt fenyegetés, egyszerű jelzése volt a kimaradhatlanul bekövetkezett körülményeknek és NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő Felsége a király fővárosunkban időzése alatt hetenkint kétszer, hétfőn és csütörtökön fog kihallgatásokat adni, melyekre a bejelentések a kabineti irodában történnek. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége Moór község r. k felekezeti iskolaházának felépítésére legm. magánpénztárából 100 o. é. forintnyi segélyt legk. adományozni méltótatott.