Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-21 / 16. szám

Az l-ső tanévben, a magyar állam­i jogtör­ténetből február hó 14-dikén Írásbeli, 18-dikán szóbeli. Kelt Pozsonyban, 1873. évi január hó 6-dikán. A kir. jogakadémia igazgatóságától. A SÁROSPATAKI M. K. ÁLLAMI TANITÓKÉPEZDÉBEN a cholera-járvány miatt megszüntetett előadások február l-ső napján ismét megkezdetnek ; ugyan­csak ezen napon, de nem előbb, részesülnek a ké­­pezdei növendékek a köztartásban is. Nevezett tanitóképezde növendékei felhivatnak, hogy a megjelölt időre magukat az igazgatóságnál jelent­sék be. *­ S-Patak, 1873. jan. 17. Dóczy Gedeon, igazgató. NEVELÉS- ÉS OKTATÁSÜGY. Oktatás a felnőttek számára. A budai királyi főreáltanodában a felnőttek ok­tatására czélzó, és folyó évi január 8 án megkez­dett esti előadásokat a tisztelt közönség oly nagy számban látogatja, hogy a rendelkezésre álló tan­termek szőkéknek mutatkoztak. Tisztelettel érte­sítem azokat, kik ezen előadásokat látogatni akar­ják, hogy párhuzamos előadások tartása által a tantermek túltömöttségén segítve lesz. Jövő héttől fogva az előadások következőképen fognak tartatni : Kedden este 6—7-ig a természettanból, a de­lejességről és villamosságról, magyar nyelven elő­adja Heller Ágoston tanár úr. 7—8-ig vázlatok Magyarország történelméből, magyar nyelven előadja Hollós László tanár úr. Szerdán este 7—7-ig a természetrajzból, az ál­latok szellemi tehetségeiről, német nyelven előad­ja Staub Móricz tanár ur. Csütörtökön este 6—7 ig a vegytanból, a fé­mekről, német nyelven előadja dr. Say Móricz, kir. igazgató; ugyanakkor az állatok szellemi te­hetségeiről, magyar nyelven előadja Staub Móricz tanár ur. 7—8-ig a növények táplálkozásáról és anyag­képződéséről, magyar nyelven előadja Schuh Jó­zsef tanár úr. Pénteken este 6—7-ig a természettanból, a de­­lejességről és villamosságról, német nyelven elő­adja Heller Ágoston tanár úr; ugyanakkor a vegytanból, a fémekről, magyar nyelven előadja dr. Say Móricz, kir. igazgató. A vegytani előadások a földszinti, a többiek pedig a második emeleti tanteremben fognak tar­tatni. Az előadások egészen díjmentesek. A budai királyi főreáltanoda igazgatóságától, 1873. jan. 15 én. Dr. Say Móricz, kir. igazgató. HORVÁT ÜGYEK. Zágráb, január 18. Királyi rendelet folytán a határőrvidéken hatályban lévő kereskedelmi tör­vény Bellavármegye, Sziszek és Zenggre nézve is törvényerővel ruháztatott föl. —JA Nemzeti Casinó f. évi febr. 2-án délelőtt 11 órakor tartandja ez idei rendes közgyűlését. --- Az ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET igazgató vá­lasztmánya f. évi január hó 11-én tartott ülésében el­határozta, eddig kéthetenkint megjelenő szakközlönyét, az „Erdélyi gazda“-t, hetilappá alakítani át, — és da­czára a majdnem kétszerezett költségnek, tagjainak ezután is ingyen, előfizetőinek pedig az eddigi ár mel­lett fogja megküldeni. — VESZPRÉM MEGYE négyszáz, esetleg ötszáz míb ara­nyos pályázatot hirdet a megye monographiájának megírására, különös tekintettel Veszprém és Pápa vá­rosaira ; a beküldési határidő 1876. január 31. *) A hazai lapok tisztelettel kéretnek ezen hirdet­mény felvételére. 131 KÜLFÖL­D. FRANCZIA ÜGY. Páris, jan. 18. Az orleanista „Journal de Pa­ris“ egy czikkben, melyben Chambord grófot a monarchia képviselőjéül ismeri el és azt mondja, hogy az Orleans-család nem ellenzené az uniót, — kimutatja, hogy Chambord gróf minden óhajtott kezességet nyújtott é­s czikkét így végzi: Az unió végrehajtására csak az van hátra, hogy az Orleans herczegek nyílt kifejezést adjanak gondo­lataiknak. Versailles, jan. 18. A nemzetgyűlés ma a Les­­pinasse interpellatióját tárgyalá, mely felszólítja a belügyministert, hogy a törvényeknek a válasz­tó­testületek és községi igazgatások részéről sze­rezzen tiszteletet. A belügyminister azt válaszolá, hogy míg ő minister leend, tiszteletet fog szerezni a törvénynek. Erre az egyszerű napirend elvette­tett és oly napirend fogadtatott el, mely szerint a nemzetgyűlés bizalmát fejezi ki a minister erélyes­­ségében. Ezután Broglie törvényjavaslatának utolsó czikke fogadtatott el. Hétfőn Johnston interpellá­ciója lesz napirenden, melyet a közoktatási minis­ter körlevelére vonatkozólag bejelentett. ANGOL ÜGYEK: Londonból 17-ről jelentik, hogy a leedsi keres­kedelmi egyletek meetingje elhatározó a belügyi államtitkárhoz kérvényt intézni az elfogatott lég­szesz munkások szabadonbocsátása végett. F. hó 14-én Chislehurstba ezer meg ezernyi nép sietett, hogy a császárt a díszágyon meglássa. A holt­test tábornagyi egyenruhába volt öltöztetve, csakhogy a vörös nadrág sötétebb posztóval volt befedve.. Egy kis feszület feküdt a mellén, a halvány ujjakon gyűrűk fénylettek. A nagy szalag körül számos keresztek és érmek voltak láthatók. Egy bíbor bársony gyászlepel függött le a ko­porsó selyemmel bevont széleiről. A nagy csar­nok mindkét oldalán számos ezüst gyertyatartók voltak nagy gyertyákkal, s a sötét falak a csá­szári koronával ellátott czímerekkel voltak díszít­ve. A szoba négy szögletén papok térdepeltek fe­hér és bíborszínű öltözetekben. A koporsó négy széléhez közel a császári udvari személyzet négy hivatalnoka állott. A császár feje fölött a franczia tricolor lebegett. A csarnok előtt állott a tömeg, várván a jeladást, hogy a díszágyhoz bebocsáttas­sék. De még előbb Wales hgnek, az edinburgi hgnek s a bonapartista hgeknek kelle a holt­testet megszemlélniük.­­ 11 órakor Napoleon, Lucián, Károly és Mu­rat hgek Clary gróf házába mentek, hogy a csá­szári hget magukkal vigyék. 11 órakor tértek vissza Napoleon hg., a császári hg. oldalán, mö­göttük a két Bonaparte és erre a két Murat hg. Utánuk jöttek Roucher, Pietri, Bassano és Camba­­ceres hgek, Fleury tábornok, Grammont hg. és lord Sydney, az angol főkamarás, ki Wales hgre várt. Midőn Wales s az edinburgi hgek megérkez­tek, a császári hg. által üdvözöltettek, s a terem­be vezettettek. Wales hg. néhány perczig a ko­porsó előtt állott, s erre elhagyd a csarnokot. Őt követték az edinburgi s Christian hgek. — Most ők a császárné szobájába vezettettek, s néhány percz múlva az angol királyi ház képviselői oda­­hagyák a Bonaparték gyászházát. Midőn az angol hgek a császárné szobájába beléptek, a Bonaparte hgek azon terembe vezet­tettek, hol házuk feje feküdt. Csak a császári hg. nem volt köztük. Ő egyedül vezettetett elhunyt atyjához, letérdelt a koporsó mellett, imádkozott s a császárnéhoz ment. Midőn a hölgyek, Mathild és Clotild hgnők s több udvarhölgyek szintén el­­hagyák a csarnokot, a nagy várakozó közönség bebocsáttatott. Mindig egyszerre 200-an bocsát­tattak be, kik 10—15 percig maradtak benn, hogy másoknak engedjenek helyet. Azonban még­is több ezeren, kik gyászba öltözve jöttek Chisle­hurstba, hogy a holt császárt meglássák, megcsa­­latva látták magukat várakozásukban. 15 én 9 órakor kezdték meghúzni Chislehurst­­ban a katholikus és protestáns templomok harang­jait. A 940 főnyi rendőrség egy fél mértföldnyire sorfalat képezett, midőn a nép kezdett összegyűlni. A császári lakásról a franczia tricolor lobog. 10 óra után 20 perczc­el jelent meg a halottas kocsi. Annak mindkét oldalán a császári czimer s a kez­dőbetűk voltak láthatók. A párisi franczia mun­kásoknak egy küldöttsége immortellekkel kék blousejukon, s egy nagy koszorúval, melyen ezen szavak voltak : „Egy emlék“ és „a párisi munká­sok részvétel“ haladt elől. A gyászmenetben elől ment az említett küldöttség a franczia tricolor­­ral. Az említett nagy sárga koszorút a gyászko­csira helyezék. A császári herczeget követő Napo­leon hg, s ezt a bonaparte Murat­hyek. Erre jöttek hajdani császári miniszterek, köztük Palikao­rg, Boucher, Canrobert thnagy, Fleury tá­­bornok, Bourgoing, a nicaraguai elnök stb. Erre következtek számos franczia tisztek,köztük egyik egyik egyenruhában. Végre jött Victor Emánuel katonákból álló küldöttsége feketében, s aranynyal s végül nagy számu nemesek stb. Több mint 30,000 személy volt a gyászmenet szemtanúja. A mise 12 órakor tartatott. Több külföldi pap volt jelen, ki közül egyik nagy arany kereszttel ment a gyászkocsi előtt. A papok feketébe és bíborba voltak öltözve. A császári hg. feketébe volt öltöz­ve, s fekete köpeny volt vállára vetve, úgy azon­ban, hogy a becsület-legió széles vörös szalagja látható volt. A menet megindult. A Charaden-Hou­­se ablakainál a császári udvari személyzet szol­gái mutatkoztak,s utolsó búcsút intettek uruknak. A „Francos. Corresp.“-ből még a következő részleteket emeljük ki: 15-én este záratott be a császár koporsója; ezen szertartás, melyen a csa­lád összes herczegei jelen voltak, 3 egész órát vett igénybe. Roucer tollba mondá Theroulde-nak a gyzökönyvet, melyet eztán ő, Fleury Ihnok, Mos­­kowa hg, Cambaceres és Bassano hgek, Clary és Davilliers grófok, K. Corvisart, Conneau és Pie­­trivel együtt aláírt. A császárné reggeli 4 óráig imádkozott a holttest mellett. Midőn a templomban a gyászünnepély bevég­­ződött, a császári hg Napoleon hg kíséretében nyílt kocsin visszatért Chamden-Placéba s a csá­szárnéval folytatott rövid beszélgetés után, ki nem volt jelen a temetésen, elfogadá a különböző küldöttségeket. Erre lement a kertbe, s midőn ott a néhány ezer főnyi kiváncsiak által „Éljen a csá­szár !“ kiáltásokkal fogadtatott, ezt válaszolá : „Nem úgy, kiáltsák önök inkább : „Éljen Franczia­­ország!“ Az olasz hadsereg küldöttsége egy tábornok­ból s három hadsegédből állott. Victor Emanuel királynak a császárnéhoz intézett részvét-távirata e szavakkal végződik: „Ő bajtársam volt, én szerettem őt.“ A „Courier de France“ szerint Napóleon vég­rendelete egyik záradékában a tulajdonához tar­tozó drágaságokat 35—40 leghívebb barátja közt oszta szét; különösen Rouher kapta azon arany b­rometert, melyet a császár szokott hordozni. Londem, jan. 19-Az „Observer“ jelenti: Gróf Sch­uwaloff elhagyá Londont, a­nélkül, hogy sike­rült volna neki, az angol kormány magatartását a közép-ázsiai kérdésben megváltoztatni. Leeds, jan. 19. A munkás-egyletek congressusa következő határozatokat fogadta el, t. i. a fegy­­házakban készített czikkek árulása ellen, — to­vábbá a munkás­osztálynak a parlamentben való képviseltetése érdekében, — végül a nemze­tek közt való vitázások esetében a nemzetközi törvények és választott bíróságok alkalmazása javára. London, január 18. Chislehurstban IV. Napóleon részéről kibocsátandó proklamáczió fölött tanács­koznak. NÉMET ÜGYEK: Berlinben, a követek házának 17-iki ülésében folytattatott a vita a papok előképzése iránti tv­­javaslat felett. Miután Bethury az előterjesztmény mellett és Strossek saját személyét illetőleg az el­len szóltak, a cultusminister megc­áfolja az egyes ellenvetéseket és Reichensperger ellenében kieme­li, hogy az előterjesztmény egyetlen lelkészt sem gátol meg az üdv igazságainak tanításában, mint ezt a centrum a kedélyek megzavarása végett és saját ügyének kárára állítja. Az egész országban ki kell hirdetni, hogy a kormány nem gondol a papok e­lnyomására, s h­ivatalukbani akadályok

Next