Budapesti Közlöny, 1873. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1873-01-21 / 16. szám
Az l-ső tanévben, a magyar állami jogtörténetből február hó 14-dikén Írásbeli, 18-dikán szóbeli. Kelt Pozsonyban, 1873. évi január hó 6-dikán. A kir. jogakadémia igazgatóságától. A SÁROSPATAKI M. K. ÁLLAMI TANITÓKÉPEZDÉBEN a cholera-járvány miatt megszüntetett előadások február l-ső napján ismét megkezdetnek ; ugyancsak ezen napon, de nem előbb, részesülnek a képezdei növendékek a köztartásban is. Nevezett tanitóképezde növendékei felhivatnak, hogy a megjelölt időre magukat az igazgatóságnál jelentsék be. * S-Patak, 1873. jan. 17. Dóczy Gedeon, igazgató. NEVELÉS- ÉS OKTATÁSÜGY. Oktatás a felnőttek számára. A budai királyi főreáltanodában a felnőttek oktatására czélzó, és folyó évi január 8 án megkezdett esti előadásokat a tisztelt közönség oly nagy számban látogatja, hogy a rendelkezésre álló tantermek szőkéknek mutatkoztak. Tisztelettel értesítem azokat, kik ezen előadásokat látogatni akarják, hogy párhuzamos előadások tartása által a tantermek túltömöttségén segítve lesz. Jövő héttől fogva az előadások következőképen fognak tartatni : Kedden este 6—7-ig a természettanból, a delejességről és villamosságról, magyar nyelven előadja Heller Ágoston tanár úr. 7—8-ig vázlatok Magyarország történelméből, magyar nyelven előadja Hollós László tanár úr. Szerdán este 7—7-ig a természetrajzból, az állatok szellemi tehetségeiről, német nyelven előadja Staub Móricz tanár ur. Csütörtökön este 6—7 ig a vegytanból, a fémekről, német nyelven előadja dr. Say Móricz, kir. igazgató; ugyanakkor az állatok szellemi tehetségeiről, magyar nyelven előadja Staub Móricz tanár ur. 7—8-ig a növények táplálkozásáról és anyagképződéséről, magyar nyelven előadja Schuh József tanár úr. Pénteken este 6—7-ig a természettanból, a delejességről és villamosságról, német nyelven előadja Heller Ágoston tanár úr; ugyanakkor a vegytanból, a fémekről, magyar nyelven előadja dr. Say Móricz, kir. igazgató. A vegytani előadások a földszinti, a többiek pedig a második emeleti tanteremben fognak tartatni. Az előadások egészen díjmentesek. A budai királyi főreáltanoda igazgatóságától, 1873. jan. 15 én. Dr. Say Móricz, kir. igazgató. HORVÁT ÜGYEK. Zágráb, január 18. Királyi rendelet folytán a határőrvidéken hatályban lévő kereskedelmi törvény Bellavármegye, Sziszek és Zenggre nézve is törvényerővel ruháztatott föl. —JA Nemzeti Casinó f. évi febr. 2-án délelőtt 11 órakor tartandja ez idei rendes közgyűlését. --- Az ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET igazgató választmánya f. évi január hó 11-én tartott ülésében elhatározta, eddig kéthetenkint megjelenő szakközlönyét, az „Erdélyi gazda“-t, hetilappá alakítani át, — és daczára a majdnem kétszerezett költségnek, tagjainak ezután is ingyen, előfizetőinek pedig az eddigi ár mellett fogja megküldeni. — VESZPRÉM MEGYE négyszáz, esetleg ötszáz míb aranyos pályázatot hirdet a megye monographiájának megírására, különös tekintettel Veszprém és Pápa városaira ; a beküldési határidő 1876. január 31. *) A hazai lapok tisztelettel kéretnek ezen hirdetmény felvételére. 131 KÜLFÖLD. FRANCZIA ÜGY. Páris, jan. 18. Az orleanista „Journal de Paris“ egy czikkben, melyben Chambord grófot a monarchia képviselőjéül ismeri el és azt mondja, hogy az Orleans-család nem ellenzené az uniót, — kimutatja, hogy Chambord gróf minden óhajtott kezességet nyújtott és czikkét így végzi: Az unió végrehajtására csak az van hátra, hogy az Orleans herczegek nyílt kifejezést adjanak gondolataiknak. Versailles, jan. 18. A nemzetgyűlés ma a Lespinasse interpellatióját tárgyalá, mely felszólítja a belügyministert, hogy a törvényeknek a választótestületek és községi igazgatások részéről szerezzen tiszteletet. A belügyminister azt válaszolá, hogy míg ő minister leend, tiszteletet fog szerezni a törvénynek. Erre az egyszerű napirend elvettetett és oly napirend fogadtatott el, mely szerint a nemzetgyűlés bizalmát fejezi ki a minister erélyességében. Ezután Broglie törvényjavaslatának utolsó czikke fogadtatott el. Hétfőn Johnston interpellációja lesz napirenden, melyet a közoktatási minister körlevelére vonatkozólag bejelentett. ANGOL ÜGYEK: Londonból 17-ről jelentik, hogy a leedsi kereskedelmi egyletek meetingje elhatározó a belügyi államtitkárhoz kérvényt intézni az elfogatott légszesz munkások szabadonbocsátása végett. F. hó 14-én Chislehurstba ezer meg ezernyi nép sietett, hogy a császárt a díszágyon meglássa. A holttest tábornagyi egyenruhába volt öltöztetve, csakhogy a vörös nadrág sötétebb posztóval volt befedve.. Egy kis feszület feküdt a mellén, a halvány ujjakon gyűrűk fénylettek. A nagy szalag körül számos keresztek és érmek voltak láthatók. Egy bíbor bársony gyászlepel függött le a koporsó selyemmel bevont széleiről. A nagy csarnok mindkét oldalán számos ezüst gyertyatartók voltak nagy gyertyákkal, s a sötét falak a császári koronával ellátott czímerekkel voltak díszítve. A szoba négy szögletén papok térdepeltek fehér és bíborszínű öltözetekben. A koporsó négy széléhez közel a császári udvari személyzet négy hivatalnoka állott. A császár feje fölött a franczia tricolor lebegett. A csarnok előtt állott a tömeg, várván a jeladást, hogy a díszágyhoz bebocsáttassék. De még előbb Wales hgnek, az edinburgi hgnek s a bonapartista hgeknek kelle a holttestet megszemlélniük. 11 órakor Napoleon, Lucián, Károly és Murat hgek Clary gróf házába mentek, hogy a császári hget magukkal vigyék. 11 órakor tértek vissza Napoleon hg., a császári hg. oldalán, mögöttük a két Bonaparte és erre a két Murat hg. Utánuk jöttek Roucher, Pietri, Bassano és Cambaceres hgek, Fleury tábornok, Grammont hg. és lord Sydney, az angol főkamarás, ki Wales hgre várt. Midőn Wales s az edinburgi hgek megérkeztek, a császári hg. által üdvözöltettek, s a terembe vezettettek. Wales hg. néhány perczig a koporsó előtt állott, s erre elhagyd a csarnokot. Őt követték az edinburgi s Christian hgek. — Most ők a császárné szobájába vezettettek, s néhány percz múlva az angol királyi ház képviselői odahagyák a Bonaparték gyászházát. Midőn az angol hgek a császárné szobájába beléptek, a Bonaparte hgek azon terembe vezettettek, hol házuk feje feküdt. Csak a császári hg. nem volt köztük. Ő egyedül vezettetett elhunyt atyjához, letérdelt a koporsó mellett, imádkozott s a császárnéhoz ment. Midőn a hölgyek, Mathild és Clotild hgnők s több udvarhölgyek szintén elhagyák a csarnokot, a nagy várakozó közönség bebocsáttatott. Mindig egyszerre 200-an bocsáttattak be, kik 10—15 percig maradtak benn, hogy másoknak engedjenek helyet. Azonban mégis több ezeren, kik gyászba öltözve jöttek Chislehurstba, hogy a holt császárt meglássák, megcsalatva látták magukat várakozásukban. 15 én 9 órakor kezdték meghúzni Chislehurstban a katholikus és protestáns templomok harangjait. A 940 főnyi rendőrség egy fél mértföldnyire sorfalat képezett, midőn a nép kezdett összegyűlni. A császári lakásról a franczia tricolor lobog. 10 óra után 20 perczcel jelent meg a halottas kocsi. Annak mindkét oldalán a császári czimer s a kezdőbetűk voltak láthatók. A párisi franczia munkásoknak egy küldöttsége immortellekkel kék blousejukon, s egy nagy koszorúval, melyen ezen szavak voltak : „Egy emlék“ és „a párisi munkások részvétel“ haladt elől. A gyászmenetben elől ment az említett küldöttség a franczia tricolorral. Az említett nagy sárga koszorút a gyászkocsira helyezék. A császári herczeget követő Napoleon hg, s ezt a bonaparte Murathyek. Erre jöttek hajdani császári miniszterek, köztük Palikaorg, Boucher, Canrobert thnagy, Fleury tábornok, Bourgoing, a nicaraguai elnök stb. Erre következtek számos franczia tisztek,köztük egyik egyik egyenruhában. Végre jött Victor Emánuel katonákból álló küldöttsége feketében, s aranynyal s végül nagy számu nemesek stb. Több mint 30,000 személy volt a gyászmenet szemtanúja. A mise 12 órakor tartatott. Több külföldi pap volt jelen, ki közül egyik nagy arany kereszttel ment a gyászkocsi előtt. A papok feketébe és bíborba voltak öltözve. A császári hg. feketébe volt öltözve, s fekete köpeny volt vállára vetve, úgy azonban, hogy a becsület-legió széles vörös szalagja látható volt. A menet megindult. A Charaden-House ablakainál a császári udvari személyzet szolgái mutatkoztak,s utolsó búcsút intettek uruknak. A „Francos. Corresp.“-ből még a következő részleteket emeljük ki: 15-én este záratott be a császár koporsója; ezen szertartás, melyen a család összes herczegei jelen voltak, 3 egész órát vett igénybe. Roucer tollba mondá Theroulde-nak a gyzökönyvet, melyet eztán ő, Fleury Ihnok, Moskowa hg, Cambaceres és Bassano hgek, Clary és Davilliers grófok, K. Corvisart, Conneau és Pietrivel együtt aláírt. A császárné reggeli 4 óráig imádkozott a holttest mellett. Midőn a templomban a gyászünnepély bevégződött, a császári hg Napoleon hg kíséretében nyílt kocsin visszatért Chamden-Placéba s a császárnéval folytatott rövid beszélgetés után, ki nem volt jelen a temetésen, elfogadá a különböző küldöttségeket. Erre lement a kertbe, s midőn ott a néhány ezer főnyi kiváncsiak által „Éljen a császár !“ kiáltásokkal fogadtatott, ezt válaszolá : „Nem úgy, kiáltsák önök inkább : „Éljen Francziaország!“ Az olasz hadsereg küldöttsége egy tábornokból s három hadsegédből állott. Victor Emanuel királynak a császárnéhoz intézett részvét-távirata e szavakkal végződik: „Ő bajtársam volt, én szerettem őt.“ A „Courier de France“ szerint Napóleon végrendelete egyik záradékában a tulajdonához tartozó drágaságokat 35—40 leghívebb barátja közt oszta szét; különösen Rouher kapta azon arany brometert, melyet a császár szokott hordozni. Londem, jan. 19-Az „Observer“ jelenti: Gróf Schuwaloff elhagyá Londont, anélkül, hogy sikerült volna neki, az angol kormány magatartását a közép-ázsiai kérdésben megváltoztatni. Leeds, jan. 19. A munkás-egyletek congressusa következő határozatokat fogadta el, t. i. a fegyházakban készített czikkek árulása ellen, — továbbá a munkásosztálynak a parlamentben való képviseltetése érdekében, — végül a nemzetek közt való vitázások esetében a nemzetközi törvények és választott bíróságok alkalmazása javára. London, január 18. Chislehurstban IV. Napóleon részéről kibocsátandó proklamáczió fölött tanácskoznak. NÉMET ÜGYEK: Berlinben, a követek házának 17-iki ülésében folytattatott a vita a papok előképzése iránti tvjavaslat felett. Miután Bethury az előterjesztmény mellett és Strossek saját személyét illetőleg az ellen szóltak, a cultusminister megcáfolja az egyes ellenvetéseket és Reichensperger ellenében kiemeli, hogy az előterjesztmény egyetlen lelkészt sem gátol meg az üdv igazságainak tanításában, mint ezt a centrum a kedélyek megzavarása végett és saját ügyének kárára állítja. Az egész országban ki kell hirdetni, hogy a kormány nem gondol a papok elnyomására, s hivatalukbani akadályok