Budapesti Közlöny, 1873. szeptember (7. évfolyam, 201-224. szám)

1873-09-17 / 213. szám

Budapest 1873. 213. szám. Szerda, september 17. BUDAPESTI A K Ö Z L Ö N Y. HIVATALOS LAP. Kiadó-hivatal : Pesten , barátok­ tere 7. sz. a. földszint. Kázm­ATOK nem küldetnek gruzsi Bérmentet­­len Imreiek csak rendes levelezőinktől fo­gadtatnak el. Előfizetési Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre .... 12 frt. Félévre................................6 » Negyedévre .... 3 › Á­rak : A ,Budapesti Közlöny® melléklapjára külön, postán vagy házhoz hordva : 2 frt 40 kr. Egész évre. Félévre Negyedévre1 20 60 A ›Hivat.Értesítők egyes száma ffílap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr.­ SzEBKriszTosán: Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám­ú emelet. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő®-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetmény­nyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló eg­yes lap ára 10 kr._______ Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg­­dij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. NEMHIVATALOS RÉSZ. Budapesten f. évi september 15 én fölmerült új choleraesetek: Budán­­ Pesten 8 * 1 TÖRVÉNYJAVASLAT az ügyvédi rendtartás tárgyában. I. Fejezet. Szervezet. 1. §. Az ország bármelyik ügyvédi kamarája által az ügyvédek lajstromába felvett ügyvéd, minden biróságnál és hatóságnál mint ilyen mű­ködhetik. 2. §. Az ügyvédek lajstromába felveendő min­den teljesköru magyar honpolgár, ki kimutatja, hogy:­­ 1. törvényszerű ügyvédi oklevéllel bir (4. §); 2. az ügyvédi kamara kerületében állandó lak­helye van, s 3. vagyona fölött szabad rendelkezéssel bir. 3. §. Megtagadandó a felvétel, ha a jelentkező oly bűntett vagy vétség miatt fenyittetett meg, vagy áll vizsgálat alatt, mely miatt őt a 69. s 72. §§. értelmében, az ügyvédség gyakorlatától el kel­lene mozdítani, vagy ha már az eddig fennálló törvényes szabályok szerint az ügyvédségtől bizo­nyos időre avagy örökre eltiltatott, és ha ideigle­nesen tiltatott el, azon idő alatt, melyre a tilalom terjed. 4. §. Az ügyvédi oklevelet a Budapesten és Ma­rosvásárhelyen felállítandó vizsgáló bizottságok, az előttük sikerrel letett ügyvédi vizsga alapján állítják ki. Ezen vizsgáló bizottság az elnökön kívül négy tagból áll. A bizottság elnökét és helyettesét az igazság­­ügyminister nevezi ki minden év elejével, a bi­zottság többi tagjait szintén minden év elejével felében az igazságügyminister, másik felében a budapesti, illetőleg marosvásárhelyi ügyvédi ka­mara választja meg, s minden vizsgánál a minister s a kamara által kijelöltek közül két-két tagnak jelenléte szükséges. 5. §. Az ügyvédi vizsgára a vizsgáló bizottság csak azt bocsáthatja, ki kimutatja: 1. hogy valamely belföldi egyetemen a jogtu­­dorságot elnyerte; 2. hogy a jogi és államtudományok befejezése és az elméleti államvizsgák vagy két szigorlat le­tétele után, négy évi joggyakorlaton volt. Ezen joggyakorlat kitölthető: bíróságnál, királyi ügyész­ségnél, a magy. királyi kincstári, vagy közalapít­ványi ügyvédségnél, királyi közjegyzőnél és ügy­védnél. A kimutatandó négy évi joggyakorlatból leg­alább egy év a jogtudorság elnyerése után és leg­alább két év ügyvédnél, kincstári vagy közalapít­ványi ügyvédségnél töltendő. Csak azon idő számíttatik be, a­mely kizáró­lag a joggyakorlatban töltetett,­­ kivéve a be­tegség, katonai szolgálat, és évi szünidő idejét, a­mely azonban évenként két hónál továbbra nem­­ terjedhet, és az ezt meghaladó idő be nem szá­­­míttatik. Birák, kik az 1. pontban körülírt elméleti képe­­sítvénynyel bírnak, az ügyvédi vizsgára bocsátha­tók, ha három éven át mint birák működtek. Jogtanárok az ügyvédi vizsgára bocsáthatók, ha valamely belföldi egyetemen vagy jogakadé­mián mint tanárok három éven át működtek, az 1. pontban körülírt képesítvénynyel bírnak és két évi ügyvédi gyakorlatot kimutatnak. Ezen szakaszban előszabott kellékek alól fel­mentés meg nem engedtetik. A bizottság megta­gadó határozata ellen felebbvitelnek van helye ki­­lencz tagú bizottsághoz, mely a 4. §. értelmében alakul, és melyből az első határozat hozatalánál jelen volt tagok ki nem záratnak. 6. §. Az ügyvédi vizsga kiterjed: a magyar közjogra, polgári-, büntető-, bánya-, úrbéri-, váltó- és kereskedelmi jogra, pénzügyi és közigazga­tási törvényekre és azok alap­án kiadott rende­letekre. Az ügyvédi vizsga szóbeli és írásbeli, s annak módozatait, valamint a vizsgadíj mennyiségét, az igazságügyminiszer állapítja meg. A képesítettnek ítélt oklevelét, miután az ügy­védi esküt előtte letette, a vizsgáló bizottság ál­lítja ki. 7. §. Az ügyvédek lajstromába való felvétel fö­lött az ügyvédi kamara választmánya határoz. A megtagadó határozat ellen, a­mennyiben a felvétel nem az ügyvédi oklevél hiánya miatt, ha­nem más okból tagadtatott meg, felebbvitelnek van helye a legfőbb ítélőszékhez. A felebbviteli kérvény a határozat kézbesítésé­től számítandó 15 nap alatt az ügyvédi kamara választmányánál adandó be. Az elutasított jelentkező azonban újabb bead­ványban a hiányokat pótolhatja, melyek miatt el­­utasíttatott. Ha az ügyvédek lajstromába felvett ellen ké­sőbb merülnek fel oly adatok, a­melyek felvételét kizárták volna, a kizárás csak rendes fegyelmi el­járás útján mondható ki. 8. §: Ha az ügyvéd a felvételnél bejelentett székhelyét a kamara kerületén belül más helyre szándékozik áttenni, ezt köteles távozása előtt előre bejelenteni. Bejelentés szükséges akkor is, ha az ügyvéd lakását más kamara kerületébe áttenni óhajtja. Az ily bejelentés folytán a választmány a je­lentkező ügyvédet ügyvédi lajstromából kitörli, és erről azon kamara választmányát értesíti, melynek kerületébe lakását átteszi. Ezen választ­mány a felvétel fölött önállóan határoz. 9. §. Az ügyvédi kamara köteles minden év elejével az igazságügyminiszerhez az ügyvédi lajstromot másolatban felterjeszteni, valamint az év folyama alatt előforduló változásokat is a laj­stromba bevezetni és ezeket az igazságügyminis­­ternek szintén esetenként bejelenteni. 10. §. Az ügyvéd saját vagy másnak nevében közvetve vagy közvetlenül nem folytathat Üzlet­szerűen bármi oly foglalkozást, mely ügyvédi hi­vatása teljesítésével össze nem fér. II. Fejezet. Az ügyvédjelöltekről. 11. §. Az ügyvédjelöltekről az ügyvédi kamara lajstromot vezet, melybe minden feddhetlen jel­­­lemet magyar honpolgár vétethetik fel, a­ki ki­­■ mutatja: a) hogy a jogi és államtudományi elmélet államvizsgákat, avagy a két szigorlatot sikerrel le­tette ; b) hogy valamely, a kamara kerületében lévő ügyvédnél, kincstári vagy közalapítványi ügyész­ségnél joggyakorlatra lépett. A felvétel felett az ügyvédi választmány hatá­roz, és az megtagadandó, ha a felszámlált kellé­kek valamelyike hiányzik. Ha a felvétel megtagadtatik, a 7. §. határozatai szerint felebbezésnek van helye. 12. §. Ha az ügyvédjelölt ugyanazon kamara kerületében lévő más ügyvédhez lép át, ezt mind azon ügyvédnek, kitől kilépett, mind annak, ki által újonnan felvétetett, bizony­itványával együtt tizenöt nap alatt az ügyvédi kamarának bejelen­teni köteles. Ha más kamara területére lép át, új felvételre van szükség. 13. §. Az ügyvédjelöltek kötelesek hivatásuk­ban szorgalommal eljárni, a joggyakorlat idejét kiképeztetésükre felhasználni, és tartózkodni oly mellékfoglalkozásoktól, melyek ebbeli hivatásuk­kal össze nem férnek. Az ügyvéd, illetőleg kincs­tári vagy közalapítványi ügyészség, a nála gya­korlaton lévő ügyvédjelölt magaviseletéről az ügyvédi kamarának félévenként jelentést tesz. Ha az ügyvédjelölt harminc­ napon túl joggya­korlatát félbeszakítja, vagy lakhelyéről távozik, az ügyvéd ezt, az­oknak megemlítésével nyolc­ nap alatt az ügyvédi kamarának bejelenteni kö­teles. Az ügyvédjelöltek feletti felügyeletet és fegyelmi hatóságot az ügyvédi kamara gyakorolja. 14. §. Az ügyvédnél töltött joggyakorlatról csak az ügyvédi kamara állíthat ki hiteles bizonyít­ványt, és ez csak annak szolgáltathatik ki, ki a fennebbi szabályok szerint az ügyvédjelöltek laj­stromába bevezettetett, és azon idő, melyet neta­lán a bevezetés előtt ügyvédnél töltött, nem szá­mítható be. 15. §. Az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelölt, az ügyvédet, kinél joggyakorlaton van, a bíróságok és hatóságok előtti tárgyalások­nál helyettesítheti. Az ily helyettes ügyvédjelölt által tett mulasztásokért és hibákért a helyettesítő ügyvéd felelős. Beadványok ellenjegyzését azonban ily helyet­tes nem teljesítheti. 16. §. Az ügyvédjelölt csak különös helyettesí­tési hatalmazvány felmutatása mellett lehet az ügyvéd helyettese, és csak azon mérvben, mint a helyettesítés abban világosan megengedtetik. III. Fejezet. Az ügyvédi kamarákról. 17. §. Az ügyvédi kamarák számát, székhelyét és kerületét az igazságügyminiszer állapítja meg olykép, hogy mindegyik kamara legalább 50 ügyvédet foglaljon magában, és egy vagy több törvényszék kerületére terjedjen ki. 18. §. A kerületben lakó, és az ügyvédek laj­stromába bevezetett ügyvédek, mindnyájan tagjai az ügyvédi kamarának. 19. §. Mindegyik ügyvédi kamara választmányt választ három évre, mely áll: elnökből s elnöki helyettesből, titkárból, pénztárnokból, Üg­yészből, nyolcz választmányi tagból, melyek közül l­egalább három, és négy póttagból, melyek közül egalább

Next