Budapesti Közlöny, 1873. szeptember (7. évfolyam, 201-224. szám)
1873-09-17 / 213. szám
Budapest 1873. 213. szám. Szerda, september 17. BUDAPESTI A K Ö Z L Ö N Y. HIVATALOS LAP. Kiadó-hivatal : Pesten , barátok tere 7. sz. a. földszint. KázmATOK nem küldetnek gruzsi Bérmentetlen Imreiek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt: Egész évre .... 12 frt. Félévre................................6 » Negyedévre .... 3 › Árak : A ,Budapesti Közlöny® melléklapjára külön, postán vagy házhoz hordva : 2 frt 40 kr. Egész évre. Félévre Negyedévre1 20 60 A ›Hivat.Értesítők egyes száma ffílap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. SzEBKriszTosán: Pesten, hatvani-utcza 10-dik számú emelet. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítő®-be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr._______ Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr.,kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. NEMHIVATALOS RÉSZ. Budapesten f. évi september 15 én fölmerült új choleraesetek: Budán Pesten 8 * 1 TÖRVÉNYJAVASLAT az ügyvédi rendtartás tárgyában. I. Fejezet. Szervezet. 1. §. Az ország bármelyik ügyvédi kamarája által az ügyvédek lajstromába felvett ügyvéd, minden biróságnál és hatóságnál mint ilyen működhetik. 2. §. Az ügyvédek lajstromába felveendő minden teljesköru magyar honpolgár, ki kimutatja, hogy: 1. törvényszerű ügyvédi oklevéllel bir (4. §); 2. az ügyvédi kamara kerületében állandó lakhelye van, s 3. vagyona fölött szabad rendelkezéssel bir. 3. §. Megtagadandó a felvétel, ha a jelentkező oly bűntett vagy vétség miatt fenyittetett meg, vagy áll vizsgálat alatt, mely miatt őt a 69. s 72. §§. értelmében, az ügyvédség gyakorlatától el kellene mozdítani, vagy ha már az eddig fennálló törvényes szabályok szerint az ügyvédségtől bizonyos időre avagy örökre eltiltatott, és ha ideiglenesen tiltatott el, azon idő alatt, melyre a tilalom terjed. 4. §. Az ügyvédi oklevelet a Budapesten és Marosvásárhelyen felállítandó vizsgáló bizottságok, az előttük sikerrel letett ügyvédi vizsga alapján állítják ki. Ezen vizsgáló bizottság az elnökön kívül négy tagból áll. A bizottság elnökét és helyettesét az igazságügyminister nevezi ki minden év elejével, a bizottság többi tagjait szintén minden év elejével felében az igazságügyminister, másik felében a budapesti, illetőleg marosvásárhelyi ügyvédi kamara választja meg, s minden vizsgánál a minister s a kamara által kijelöltek közül két-két tagnak jelenléte szükséges. 5. §. Az ügyvédi vizsgára a vizsgáló bizottság csak azt bocsáthatja, ki kimutatja: 1. hogy valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte; 2. hogy a jogi és államtudományok befejezése és az elméleti államvizsgák vagy két szigorlat letétele után, négy évi joggyakorlaton volt. Ezen joggyakorlat kitölthető: bíróságnál, királyi ügyészségnél, a magy. királyi kincstári, vagy közalapítványi ügyvédségnél, királyi közjegyzőnél és ügyvédnél. A kimutatandó négy évi joggyakorlatból legalább egy év a jogtudorság elnyerése után és legalább két év ügyvédnél, kincstári vagy közalapítványi ügyvédségnél töltendő. Csak azon idő számíttatik be, amely kizárólag a joggyakorlatban töltetett, kivéve a betegség, katonai szolgálat, és évi szünidő idejét, amely azonban évenként két hónál továbbra nem terjedhet, és az ezt meghaladó idő be nem számíttatik. Birák, kik az 1. pontban körülírt elméleti képesítvénynyel bírnak, az ügyvédi vizsgára bocsáthatók, ha három éven át mint birák működtek. Jogtanárok az ügyvédi vizsgára bocsáthatók, ha valamely belföldi egyetemen vagy jogakadémián mint tanárok három éven át működtek, az 1. pontban körülírt képesítvénynyel bírnak és két évi ügyvédi gyakorlatot kimutatnak. Ezen szakaszban előszabott kellékek alól felmentés meg nem engedtetik. A bizottság megtagadó határozata ellen felebbvitelnek van helye kilencz tagú bizottsághoz, mely a 4. §. értelmében alakul, és melyből az első határozat hozatalánál jelen volt tagok ki nem záratnak. 6. §. Az ügyvédi vizsga kiterjed: a magyar közjogra, polgári-, büntető-, bánya-, úrbéri-, váltó- és kereskedelmi jogra, pénzügyi és közigazgatási törvényekre és azok alapán kiadott rendeletekre. Az ügyvédi vizsga szóbeli és írásbeli, s annak módozatait, valamint a vizsgadíj mennyiségét, az igazságügyminiszer állapítja meg. A képesítettnek ítélt oklevelét, miután az ügyvédi esküt előtte letette, a vizsgáló bizottság állítja ki. 7. §. Az ügyvédek lajstromába való felvétel fölött az ügyvédi kamara választmánya határoz. A megtagadó határozat ellen, amennyiben a felvétel nem az ügyvédi oklevél hiánya miatt, hanem más okból tagadtatott meg, felebbvitelnek van helye a legfőbb ítélőszékhez. A felebbviteli kérvény a határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt az ügyvédi kamara választmányánál adandó be. Az elutasított jelentkező azonban újabb beadványban a hiányokat pótolhatja, melyek miatt elutasíttatott. Ha az ügyvédek lajstromába felvett ellen később merülnek fel oly adatok, amelyek felvételét kizárták volna, a kizárás csak rendes fegyelmi eljárás útján mondható ki. 8. §: Ha az ügyvéd a felvételnél bejelentett székhelyét a kamara kerületén belül más helyre szándékozik áttenni, ezt köteles távozása előtt előre bejelenteni. Bejelentés szükséges akkor is, ha az ügyvéd lakását más kamara kerületébe áttenni óhajtja. Az ily bejelentés folytán a választmány a jelentkező ügyvédet ügyvédi lajstromából kitörli, és erről azon kamara választmányát értesíti, melynek kerületébe lakását átteszi. Ezen választmány a felvétel fölött önállóan határoz. 9. §. Az ügyvédi kamara köteles minden év elejével az igazságügyminiszerhez az ügyvédi lajstromot másolatban felterjeszteni, valamint az év folyama alatt előforduló változásokat is a lajstromba bevezetni és ezeket az igazságügyministernek szintén esetenként bejelenteni. 10. §. Az ügyvéd saját vagy másnak nevében közvetve vagy közvetlenül nem folytathat Üzletszerűen bármi oly foglalkozást, mely ügyvédi hivatása teljesítésével össze nem fér. II. Fejezet. Az ügyvédjelöltekről. 11. §. Az ügyvédjelöltekről az ügyvédi kamara lajstromot vezet, melybe minden feddhetlen jellemet magyar honpolgár vétethetik fel, aki ki■ mutatja: a) hogy a jogi és államtudományi elmélet államvizsgákat, avagy a két szigorlatot sikerrel letette ; b) hogy valamely, a kamara kerületében lévő ügyvédnél, kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél joggyakorlatra lépett. A felvétel felett az ügyvédi választmány határoz, és az megtagadandó, ha a felszámlált kellékek valamelyike hiányzik. Ha a felvétel megtagadtatik, a 7. §. határozatai szerint felebbezésnek van helye. 12. §. Ha az ügyvédjelölt ugyanazon kamara kerületében lévő más ügyvédhez lép át, ezt mind azon ügyvédnek, kitől kilépett, mind annak, ki által újonnan felvétetett, bizonyitványával együtt tizenöt nap alatt az ügyvédi kamarának bejelenteni köteles. Ha más kamara területére lép át, új felvételre van szükség. 13. §. Az ügyvédjelöltek kötelesek hivatásukban szorgalommal eljárni, a joggyakorlat idejét kiképeztetésükre felhasználni, és tartózkodni oly mellékfoglalkozásoktól, melyek ebbeli hivatásukkal össze nem férnek. Az ügyvéd, illetőleg kincstári vagy közalapítványi ügyészség, a nála gyakorlaton lévő ügyvédjelölt magaviseletéről az ügyvédi kamarának félévenként jelentést tesz. Ha az ügyvédjelölt harminc napon túl joggyakorlatát félbeszakítja, vagy lakhelyéről távozik, az ügyvéd ezt, azoknak megemlítésével nyolc nap alatt az ügyvédi kamarának bejelenteni köteles. Az ügyvédjelöltek feletti felügyeletet és fegyelmi hatóságot az ügyvédi kamara gyakorolja. 14. §. Az ügyvédnél töltött joggyakorlatról csak az ügyvédi kamara állíthat ki hiteles bizonyítványt, és ez csak annak szolgáltathatik ki, ki a fennebbi szabályok szerint az ügyvédjelöltek lajstromába bevezettetett, és azon idő, melyet netalán a bevezetés előtt ügyvédnél töltött, nem számítható be. 15. §. Az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelölt, az ügyvédet, kinél joggyakorlaton van, a bíróságok és hatóságok előtti tárgyalásoknál helyettesítheti. Az ily helyettes ügyvédjelölt által tett mulasztásokért és hibákért a helyettesítő ügyvéd felelős. Beadványok ellenjegyzését azonban ily helyettes nem teljesítheti. 16. §. Az ügyvédjelölt csak különös helyettesítési hatalmazvány felmutatása mellett lehet az ügyvéd helyettese, és csak azon mérvben, mint a helyettesítés abban világosan megengedtetik. III. Fejezet. Az ügyvédi kamarákról. 17. §. Az ügyvédi kamarák számát, székhelyét és kerületét az igazságügyminiszer állapítja meg olykép, hogy mindegyik kamara legalább 50 ügyvédet foglaljon magában, és egy vagy több törvényszék kerületére terjedjen ki. 18. §. A kerületben lakó, és az ügyvédek lajstromába bevezetett ügyvédek, mindnyájan tagjai az ügyvédi kamarának. 19. §. Mindegyik ügyvédi kamara választmányt választ három évre, mely áll: elnökből s elnöki helyettesből, titkárból, pénztárnokból, Ügyészből, nyolcz választmányi tagból, melyek közül legalább három, és négy póttagból, melyek közül egalább